Miröl beszélsz? Az csak egy rajz, és a quilt vonalak természetesen nem kell, hogy párhuzamosak legyenek.

Egész más a gondolkodás a collos világban. Ott nevet adnak sok mindennek igy a huzal vastagsaga sem collban van megadva hanem AWG-ben és onnan kell kikeresni a valos méretet. A furok sem átméröben vannak leirva hanem bitszámmal. Stb. Sok mindenhez van sablon vagy kalibrácios valami és csak elég ritkán használnak abszolut értéket mutató mérömüszert. Ahogy ezek a kézimunkás hölgyek is mindenhez valamilyen sablont vagy mintát használnak. A varrogép is hüvelykes rendszert használ és extra cuccokat kell venni, ha valaki mm-s rendszer szerint akar varrni.

A rajzról. Lehet a textillel szépen dolgoznak de a rajz szét van csúszva.

Igy néz ki a tanfolyam egyik eredménye - egy vánkus felsö része, a hátulját jövöhéten fogják hozzávarrni.

Na ez már pontosabb mint a rajz, és jobban megmunkált mint a hűtőbordám (ami gyárilag ilyen hajlott).

Itt van egy komoly ( és hibátlan) “very british” mérömüszer a finom furokhoz. Van hasonlo szerkezetem a drotokhoz is meg sok minden máshoz ( hogyan kell 1/10” távolságra rengeteg pontos lyukat furni stb). S ott vannak a bit számok is a fúrókhoz.
Kisebb és pontosabb mint a tolomérce. ( ez kb 6x2,5 cm)

A másik meg a menetfúro méretének a megállapitásához kell

Ez mindenképpen érdekes. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy egy ilyen mértékegység rendszerben miképpen illeszt a tengelyre egy csapágyat a szaki.
De, viszont most már értem, hogy miért olyan fura ízű az angol sör.

Olyan messze már nem jutottam el . Boldog voltam, ha csavarjaimhoz megfelelö furot kaptam.

Biztos arra is van nekik valami ilyen gauge. Olyat láttam ahol pontos méretre kellett valamit esztergálni ott volt egy olyan eszköz mint a villáskulcs. Az egyik nyilása a külsö átméröre volt köszörülve a másik meg egy hajszállal szükebbre igy a szaki csak rányomta a munkadarabra kulcsot a nagyobbik éppen rácsuszott a másik meg nem. Ezzel stimmelt a méret.

Amit láttál az a villás idomszer, elterjedten használták sorozatgyártott alkatrészek méretellenőrzésére. Egyedi gyártásnál ugyanúgy tolómérőt, és mikrométert használnak, függetlenül a mértékegységtől.

Azt nem is állitottam, hogy nem használnak tolomércét stb.( föleg manapság amikor már elég nagy a keveredés a metrikus meg az angolszász mérték világ között).
Csak arrol beszéltem, hogy egészen másképp gondolkodnak mint mi. Pl náluk nem jutsz tul gyorsan egy furohoz, ha nem tudod a bit számát, pl 80-st és ezt nem mutatja meg a tolomerce. Drotot sem igen tudsz venni, ha csak az átméröjét vagy a keresztmetszetét tudod, de egyböl a polcra nyulnak ha AWG24-s huzalt kérsz stb

Ma megint a studioban voltam és tanulmányoztam a méröeszközöket ( volt idö, mert sok meddö dolog volt).
Na szoval a metrikus vonalzokon természetesen mm osztás van és bizony a textilen szinte lehetetlen megjelölni bármit mm pontossággal . (A textil nem fémlemez vagy papir).
Igy könnyen elszámolhatja magát a szabo. Igy ha metrikus skálán dolgozik akkor 5 mm-s raszterban gondolkodnak azaz mondjuk egy 25x25 mm-s négyzet 5x5 osztás. Ha ugyanezt hüvelykes vonalzo mellett teszed ott 1x1” vagy 8x8 osztás adja ugyanezt. Érdekes modon a durvább osztás ellenére finomabb felbontásban dolgozhat az ember, nem is beszélve, ha pl 12/8x12/8-s stb négyzetet kell kivágni. Söt az anyagráadásnál ( varrás miatt) is sporolosabb a hüvelxkes skála, mert 5 mm kevés szokott lenni ( ezt a varrogép sem igen támogatja) igy 1/4” ( 2 osztás) szoktak ráhagyni ilyen jelzés van a varrogépen is. A mm skálán csak a jobb szemüek szoktak 7 mm-t ráhagyni a többség 10 mm hagy rá. Erdekes ezt egyik másik varrogép támogatja.
Tetszenek az ilyen dolgok es az ember talán megérti az angolszász mértékegység lényegét is.

Én frász tudok kapni az angolszász mértékegységektől, főleg amikor valamilyen tört jön elő (csövek, és idomjaik)!! Ezen nem segített másfél év Anglia se.

Lényege? Nem hinnél hogy lenne.
Szerintem az akkori pontosságnak pont megfelelt, a szokásoktól nem rugaszkodott el, csak "szabványosította" azt.
Mára már oly mértékű a megszokás, és a gyarmatok általi kiterjedése, hogy sose kopik ki!!

Én is igy voltam, ráadásul a csövek valoban az extrém esetek. Meg az is vicces, hogy egyetlen tolomérce sem mutatja a tört ertéket hanem csak a tizedes/százados értéket igy nem kevés agyzsir kell megmondani egy tolomércén látott (0,3845) értékröl amelyik pl a 3/8-s csö.

Fémvonalzómon metrikus, ugyanazon az oldalon másik felén collos beosztás van, derékszög vonalzóval látom mennyi metrikusnál mennyi a coll.

Nem is okvetlenül a gyarmatok sokkal inkább az ipar hagyományai - lásd az elektronikát. Joval a gyarmatok megszünése után keletkezett, mégis a hüvelykes rendszer tizes alapu méreteit használják (1/10, 1/20” stb) meg ott vannak a csavarok is. A németek meg a franciák pl a 60-s években a SubD stekkereket M3-s menettel gyártották a többiek meg angolszász csavarokkal. Káromkodtam is eleget, amikor nem lehetett a stekkert összecsavarni ( hány olyan rendszer lehet szerte a világban, hogy erövel csavarták össze a csavarokat, mert szinte sehol nem lehetett extra rögzitö csavarokat szerezni.

-Hé, Tommy, köszörülj egy menetkést, szabványosítunk!
-55 fokos lett főnök, maradhat?

Pálinkából már jó!

Bezzeg a csillagászok tudják, mi a sebesség természetes mértékegysége.
A távolságot fényévben mérik,
az időt évben,
egyszerűsítenek évvel és marad a
fény.
(dgy)

Anno kicsiként nagyapám vízcsöveivel játszottam a kertünkben, ránézésre meg tudtam mondani, hogy melyik a ⅜-os, ½ colos, ¾-es és 1 colos méretű cső (ilyen méretek voltak) ‒ megtanultam felismerni őket. Az igaz, hogy nagyapám szinte csak ránéz egy csavarra/fúrószárra és kapásból megmondja, hogy hányas méret, viszont nekem a csövekkel ellentétben ez továbbra sem megy ‒ összehasonlítással szoktam megállapítani, hogy jó-e a méret.

Sorsom úgy hozta, hogy Gery78 fúrumtársnál (direkt fúrum, nem fórum ) fel kellett csinálni a "panelba" pár polcot/szekrényt.
Gondoltam rákészülök, és veszek a keresztúri barkácsboltban csavart, meg tiplit.
Bemegyek a boltba, a zannya van az üzletebe a szokott csajnak.
Mit akar?
Nyócas tiplit.
Nem tud maga rendesen beszélni?
Nyócas tipli.
Mekkora?
Nyócas.
Én azt úgy nem tudom, mondja meg hogy mekkora kell.
Nyócas.
Abból sok van ám, hordjam ide mindet?
Igen, ránézek és mutatom, hogy ebből kérek.
Ezen nehezen túljutottunk, előrántottam az aduászt:
Kellene hozzá csavar is.
Milyen?
Hozzávaló.
Mihez való?
Nyócas tiplihez.
Ezt a csavart maga bele nem fogja csavarni, azt ránézésre megmondom.
Dehát a nyócas tiplihez nem nyócas csavar passzol.
Mit ért maga hozzá...

Ráadásul a csöveknél még az sem biztos mikor van szo belsö meg külsö méretröl…

Ólomcsőnél még van "pesti", és "budai" cső is, ugyanabban a méretben.
Nem hülyéskedek, tényleg.

Ezért kell bevinni a boltba a csöves dolgokat. Ilyet kérek.

Ezek hagyományos csövek, melyek külső és belső meneteik által csatlakoznak össze, a manapság használatos összedugás után forrasztandó csöveket már nem ismerem.

Én is azokra gondoltam de majd merd meg a colos csö átméröjét.

Lesz még NYÁK-lemez.
Chilei rézbánya
Tényleg, elfogy minden réz itt a Földön, majd... Mi lesz helyette?

Alkohol az űrben?

Majd találnak ujat, te sem keresel addig valamit amig nem hiányzik.
Azért az egészben az joval érdekesebb, hogy miért inkább az Andok legmagasabb hegxeiben találtak rezet es nem valahol a mélyben ( mint Utahban)?

Megtanuljuk kitermelni a szemétből, az űrből vagy az űrszemétből

Lehet eredetileg melyen volt, de aztan addig gyurodtek a lemezek, amig kiemelkedett, mint az Andok ugy altalaban