MSZ HD 516 S2:1999-ben volt benne 2014-ig, aztán ezt felváltotta az MSZ EN 50565:2014

Ha válaszoltal volna, de jó lett volna.
Mert a szabványok felsorolgatása (amihez mi, mezítlábas hobbisták nem ferünk hozzá) ezen a hobbifórumon fölösleges.
Magamutogatasnak kiváló.

Köszönöm, de sajnos a szöveget nem találok hozzá. Ötszámjegyű összeget nem szeretnék kifizetni az online szabványkönyvtár oldalán, ahonnan utána le lehetne tölteni.

Szia!

Elég sok helyen láttam satuban fakalapáccsal "érzéssel" meghajtott vezetéket .(még 60 fokban is )

Szóval ha kézzel hajtanád,s a szigetelést nem sérted fel.......

Régen talán az érátmérő 3X-t irták. (hajókon )
Ez csak extrém nagy áramoknál érdekes , meg a merev rögzitése is.

Most a kedvedért megmértem, nekem a bojlerhez (külső méretet merve) kb 21mm széles kábelcsatornában megy a 3 szál 1,5-ös vezeték. És derékszögű "kanyarok" vannak.
Elegendőnek tűnik az is, semmi baja cca 20 éve. Tehát az a méretű, amilyen neked van sem fog bajt okozni. (Legalább belefér a 2X3 vezeték)

Szia!

Igen .
A kezelési utasitás 4 oldalán mutatja is.--Bár nem elég látványos.

S innentől már csak a jóisten, meg a magasságos hivatal jó vagy rossz indulatán múlik, hogy mit tesznek veled.(büntetás, kerékbetörés ,felnégyelés stb )

https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/Muszaki-ug...V01%20(002).pdf

Szerintem fogod a kábelt, benyomod kézzel a sarokba, az egyik magasság megvan, aztán ráhajlítod a fal sarkára, megvan a másik magaság is. Amihez az ujjadnál nagyobb erő szükségeltetik, az felejtős. Az egészet nagyon kábelfüggőnek gondolom, van e benne térkitöltő, milyen a szigetelés vastagsága keménysége.. Ha fontos a kis ív, használj sodrott vezetéket.

Rendes vezeték adatlapján szerepel a legkisebb hajlítási sugár, ez 5-10*d szokott lenni.
A sodrott sem jobb, az könnyebben hajlik és többször elviseli, de az sem szereti a túlhajlítást.
Egy videóban hallottam a megjegyzést, hogy a túl szűken hajlított védőcsőbe hiába létezik (fizikailag) behúzni a vezetékeket, a szűk hajlítás miatt megtöri a szigetelést végig az áthúzott részen és ez megmutatkozik a szigetelési ellenállásban, hiába épp kívülről szemre. Nem ellenőriztem, de logikusnak tűnik.
A 3*d sugár alá nem mennék.
A 3x1,5 vezetékre keress lapos kivitelt. Régebben használták vakolat alá, ma már a kerek az elterjedt, de még létezik beszerezni (fekete). Ennél a d egy ér átmérője nem pedig a teljes vezeték átmérője a kialakítás végett.

Köszönöm a hasznos hozzászólásaitokat és a lemérést.

Teljesen véletlenül akadtam rá egy oldalon arra, amit a fórumra írás előtt hiába kerestem. A kulcsszavakra keresve több oldalt is találtam, ahol megadják a minimális hajlítási sugarat, mint 4-6x a külső kábel átmérője (1, 2), 12.5x a külső vezeték átmérője (3). Az utóbbinál sok tömör és sodrott 1.5mm2-es vezetéket átnéztem, a hajlítási sugár szorzója ugyanaz. A 3x1.5 kábel 8.2-8.9mm, a vezeték 2.7-2.8mm átmérőjű (tömör vagy sodrott). Az 1-es és 3-as link alapján a 3x1.5mm2-es kábelnél 4x8.9mm, a 1.5mm2-es sodrott/tömör vezetéknél 12.5x2.7 - 12.5x2.8 kerekítve 34-36mm hajlítási sugárra jön ki. Tehát eszerint mindegy, hogy kábelben vannak a vezetékek vagy szálanként. A 2-es link 6x8.2=49.2mm-es sugara eltér. Az adatok egységesen rögzített elhelyezésre vonatkoznak, illetve az utóbbinál egyszeri hajlításra.

Ha "előírást betartó" szeretnék maradni és a 34-36mm sugárból indulok ki, a kábelcsatorna magassága a kritikus a két külső, két belső falsarok miatt. A külsö saroknál el lehet faragni a sarkot a kábelcsatorna alatt a kitakart részen, hogy meglegyen a megfelelő sugár. A belső saroknál ilyen lehetőség nem adott. Emiatt 40x40-es csatorna kellene. Az éppen linkelt takaró idom ennél a méretnél már nem is íves, csak lecsapták a sarkot. Amíg a 15mm magasságú csatorna takaró-idomjánál szemre minimum 40%-al nagyobb sugarúnak látszik az ív, mint a kábelcsatorna magassága, a 25mm magasságúnál azonos sugarúnak, az említett 40mm magasságúnál még annyinak sem. Tehát a sarkok miatt minimum 40mm magas és ugyanilyen széles kábelcsatorna fedi a fent említett 1, 3-as példákban szereplő 3x1.5-ös kábel és 1.5-ös vezetékek gyári előírásait.

Másrészről vettem a lapot, hogy meg lehet a vezetéket, kábeleket "erőltetni", hogy belepasszoljanak az adott helyre és valószínűleg működni fog úgy is.

Viszont, sajnos nem vettem számításba, hogy villanysütős gáztűzhely dugalja is ezen lenne, egy redőnymotor, amelynek a vezérlője elhanyagolható, viszont a kismegszakítótól jövő vezeték ezen ágán van mosógép, hűtő, hajszárító és világítás (elhanyagolható) is.

Két meglévő szerelvénydobozból tudok elindulni, ez tűnt egyszerűbbnek. A másik kiindulási ponttól nincsenek sarkok, csak egy falon átvezetés (elfaragom a furat peremét) és két 90°-os sík fordulás. Szinte tehermentes a bejövő ág (alig van rajta figyasztó). De sajnos itt a megelőző hosszú szakasz áthúzása szükséges, mert az elmúlt 20-40 évben voltak benne "tákolások" (alumínium vezeték van, bővítve lett rézzel), amit úgy nem hagyhatok, emiatt egy egészen hosszú szakaszon ki kell cserélnem minden vezetéket rézre. Ezt próbáltan elkerülni.

Egy 40x40-es kábelcsatorna látványát nem tudnám elviselni. Terhelés elosztás szempontjából is ideálisabb, nincsenek benne sarkok, ezért a másik ágról bővítek. 40x15-ös kábelcsatorna lenne ideális, de mivel csak 40x20-as van, valószínűleg (még alszom rá egyet) megoldom a 32x15-össel azt a nehány 90°-os kanyart.

Sajnos a hozzászólásod csak azután olvastam, miután megírtam az enyémet. Lényegében ugyanazt írod le, amire én is rájöttem. A különbség csak annyi, hogy a falon kívüli kábelcsatornába nem behúzom, hanem belefektetem a kábelt vagy vezetékeket, a kanyaroknál egyszer hajlítom. Fixen úgy marad, ahogyan beleraktam. Ez lényegesen jobb, nem terheli az áthúzással, nem sérül a szigetelés.
Nem értem teljesen, amit a legvégén írsz. Valószínűleg vezetékeket viszek inkább, mert abból rengeteg van, mint kábelt. Nem tudom ennek a típusnak mekkora hajlítási sugarat adnak meg (ha egyáltalán szerepel ilyesmi az adatlapján), de néhàny 90°-os forduló miatt nem szeretném túlzásba vinni. Kb. 3-4x-es szorzó jön ki, attól függően milyen széles kábelcsatornát választok.

Ha vezetéket viszel erenként akkor jó. Ez egy olyan "kábel" ami úgy hajlik mint a vezeték, mert egymás mellett futnak az erek.

Ott is adott, közvetlen a sarok előtti egyenes részen kissé bekanyarodsz a falba, így az iv beljebb kerül...

Szerintem tökéletes választ adtam erre a kérdésre:
Úgy rémlik van szabvány a vezeték minimális hajlítási ívére, de nem találom.
Aki meg nem érti, mit olvas, az kérjen segítséget.

Sziasztok,

családi háznál az alapban lévő betonvasakhoz csatlakozik egy laposvas amire rá van kötve a védővezető. Az ilyen csatlakoztatáshoz létezik valamilyen gyári csatlakozó vagy csak simán átfúrják a laposvasat és szemes saruval (csavar+anya) rögzítik?

Erre a célra vannak tüzihorganyzott multikapocs összekötők.Bővebben: Link
A kivezetők is mind ilyen tüzihorganyzott anyagból készült darabok legyenek.

Ezzel a témával az MSZ HD 60364-5-54 Földelőberendezések, védővezetők, EPH szabvány foglalkozik.

Szia!
Keress rá a "villámvédelem" + "OBO", "DEHN" vagy "Pröpster" szavakra. Találsz katalógusokat, ami minden okosságot és alkatrészt tartalmaz ami a földeléshez (is) kellhet.
A szabvány szerint, elég a tűzihorganyzott földelés és kivezetés, de csak akkor, ha nem érintkezik talajjal, hanem a betonból közvetlenül a levegőbe állsz ki vele. Ha talajjal is éréntkezik, akkor: A magánvéleményem szerint, V2A is elég. Tehát, ha csak 10centi hosszon is a talajjal érintkezik a vezető, akkor V4A (V2A) kell. Mindig a leggyengébb láncszemet kell nézni. Hiába készül karvastagságú vezetőkből a rendszer, ha azon a rövid szakaszon elkorrodál a kivezetés. A tapasztalat szerint (talajminőségtől függően), csak 2-5 évvel hosszabbodik meg a talajjal érintkező anyag élettartama, ha nem sima acélból készül, hanem tűzihorhanyzott bevonatot kap.

Három érvényes szabvány is előírja a betonalap-földelés követelményeit: – MSZ EN 50310:2016 „Épületek és egyéb építmények távközlési hálózatai” című szabvány az EMC, azaz az elektromágneses összeférhetőség szempontjából; – MSZ EN 62305 sorozat a villámvédelemmel kapcsolatban, és az – MSZ HD 60364-5-54:2012 „Földelőberendezések és védővezetők” című szabvány „C” melléklete az áramütés elleni védelemmel kapcsolatban foglalkozik a betonalap-földeléssel. Szakirodalom: Elektroinstallateur 2014. 6-7. száma, továbbá egy visszavont iparági szabvány is foglalkozik a kialakításával és létesítésével: – MSZ-04-124:1979 Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára."
Ugyanekkor Németországban már létezett a DIN 18014 szabvány (a fentebb említett MSZ HD 60364-5-54:2012 mellékletében szerepel is), mely 2019-es kiadással szintén érvényes magyar szabvány lett.

Sziasztok!
A Sanxing SX631 (S34U18) okos mérőhöz nincs valami program, hogy én is lássam /ne csak az eonosok/ a fogyasztási adatokat gépen vagy telefonon?

Parancsolj.

Szolgáltatótól kell kérned.

Amire gondolsz, itt találsz részleteket :
Villanyórád - az okostojás. Megfelelő "kütyüvel" kiolvashatod a fogyasztásmérőben tárolt adatokat. Bővebben: Link

Szia!
A 8. oldalon a 12. bit, váratlan fogyasztás hiba vajon mit jelenthet?
Köszönöm!

Internet explorer/google/firefox. Felénk legalábbis az MVM honlapon a napi fogyasztás nézegethető.....Akár visszamenőleg is.

Köszi.
Közben találtam ezt az oldalt. Itt több adat látszik. Igaz kicsit játszani kell vele.

Sziasztok!
Adott egy mérőszekrény, amiről megy a ház meg a melléképület. Jelenleg a mérőszekrényben van a fi relé kinn az udvaron.
Ha betennék egyet a lakáselosztób, egyet meg a melléképület elosztójába, és ami kinn van azt megszüntetném, az szabványos?

Szia!
A hol --egy fő kérdés! Az ország keleti részén még sok " TT" hálózat van --ott a mérő mellett kötelező a FI relé.


Máshol --ahol TN-C hálózat van , lehet szabványos is a megoldásod.

2009-ben épült.

Röviden egy háztartásnál mit védjen egyetlen, vagy akár külön-külön több készülék:
- minden dugaljáramkört 32A-ig
- minden világítási áramkört
- "vizes, párás helyiségekben" mindent
- minden gázkészüléket/gázkazánt

Bővebben:
MSZ HD 60364-4-41:2018 Áramütés elleni védelem
411.3.3. Csatlakozóaljzatok és szabadtéri használatú, mobil fogyasztókészülékek további követelményei:
Legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD) kiegészítő védelmet kell biztosítani:
- a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 32A névleges áramú váltakozó áramú csatlakozóaljzatok, és
- a szabadtéri használatú, legfeljebb 32A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében.

411.3.4. TN- és TT-rendszerek világítási áramköreinek kiegészítő követelményei
Az egyedi háztartások váltakozó áramú világítási végáramköreit legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót tartalmaz kiegészítő védelemmel kell ellátni.

MSZ HD 60364-7-701:2007 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal
701.415.1. Kiegészítő védelem: áram-védőkapcsolók
A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekben minden áramkört egy vagy több, legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval (RCD-vel) kell védeni. Kivéve: villamos elválasztással és SELV/PELV-el védett áramköröknél.

701.30.3.a) Azokra az áramkörökre, amelyek csak rögzítetten szerelt vízmelegítőket táplálnak, a legfeljebb 30mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval megvalósított kiegészítő védelem alkalmazása nem előírás.

Utóbbi egy buta átvett összeurópai elgondolás, bekötéstől függetlenül minden vízmelegítőhöz erősen ajánlott áramvédőt alkalmazni, hiszen a többé-kevésbé vezetőképes vízzel könnyen veszélyes állapot állhat elő egy felhasadt fűtőszál esetén, főleg a sokkal kisebb ellenállású vizes bőrfelülettel érintkezve ill. az asszony/gyerek fürdése közben. Vízmelegítőkhöz elegendő a legolcsóbb AC típus, minden másra minimum A-t tennék, vezérelt hálózatnál a bojlerhez megoldható akár a kombinált kismegszakító+áramvédő beépítése az éjszakai főáramkörbe. Többek között ezért vannak tiltva minden erővel hazánkban is az "ionkazánnak" nevezett ruszki? csodák.

7/2016. (II. 22.) NGM rendelet, 4.2.7
a) Olyan gázfogyasztó készülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áram felvétele nem éri el a 30 A áramerősséget, a villamos hálózatnak csak olyan részéről táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelőző táplálásba iktatott) 30 mA érzékenységű vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló önműködően lekapcsol.

Nem szabvány szerinti ösztönzés, hogy minden lakásba bekerüljön végre az áramvédő:
40/217. (XII.4.) NGM rendelet, 1.13.3. - Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

Tehát ha az első áramvédőt a lakáselosztódban egyből a mért fővezeték után építed be, úgy hogy az elosztódban lévő minden áramkört védi (kivéve a melléképület betápkábelét, ha innen ágazik le) és a második ÁVK a melléképületedben is minden aláramkört védeni fog, akkor nagy vonalakban szabványos lesz (az áramvédők szemszögéből).
Ezen kívül ha van vezérelt csatlakozásod, akkor még egy harmadik áramvédő is szükséges lesz.

Szia!
Nagyon köszönöm a részletes választ!

Igen, mindent védeni fog így, fogyasztó sehol sem csatlakozik úgy, hogy ne lenne előtte ÁVK.

Eddig a mérőszekrény mért dobozában volt, de ahhoz nem lehet hozzáférni a burkolat leszerelése nélkül.