Igen, sejtettem, hogy az én készülékemben "elrontottak" valamit...

Nekem eddigi életemben két ilyen hűtőtáskával volt dolgom, de egyik sem "termelt" jeget.
Az első, egy Csehszlovák gyártmányú, igen gagyi kivitelű volt, a "hűtése egy modellmotorra ragasztott pille volt, az úgy zúgott, kerepelt, hogy én sem tudtam aludni tőle, egy számítógép táp ventilátora hozott megoldást. Azért kellett cserélni, mert az 1,5 L -es palackok nem fértek bele.
A második egy hiper szuper hőfokszabályozós volt, de állandóan a maximumon járt, és akkor is csak hűtögetett, jégről szó sem volt.

Szevasz!

Nem mondom, hogy évek folyamán átalakítás címszó alatt több gyártó kb. 5 féle típusa, úgy 40 darab került
terítékre, egyrészt ezek a hozzá tartozó megadott adatok, másrészt az átalakítást követően a bemérés során
ezeket tapasztaltam.
És azért bocsáss meg, ne keverd a hűtőtest hőmérsékletét, ami a jégből ítélve valóban 0 fok alatt van és a "dobozban" uralkodó hőmérsékletet.
Például a szimpla kombi háztartási hűtőszekrények hűtőtestje, amit Te nem látsz, mert közvetlenül a hátlapra van ragasztva, és a normál hűtő felső harmadában van, annak a hőmérséklete -16C alatt van (elérheti a -25-öt is hőfokszabályzó állásától függően).
Ez látszik is mert deres, zúzmarás lesz azon a 2 tenyérnyi felületen, ahol a hátlap mögött van, de mégis maga a tér jellemzően 2 és 6 fok között van.
És ugye elég nagy az autóhűtő dobozának a felülete, ahol megy befelé a meleg hőátadás folytán, ehhez képest elég kicsi maga a tényleges hűtőfelület.

Üdv: StMiklos

Mint írtam, nem mértem a dobozban lévő hőmérsékletet, sem a kintit, tehát ezek valóban csak tippek a részemről. De volt már olyan is, hogy a benne lévő flakon víz egy része megfagyott, bár nem ez a jellemző...
Igen, a normál háztartási hűtő hátlapja is szokott jegesedni, miközben a belsejében magasabb a hőmérséklet, bár bizonyára az sem mindegy, hogy egy másfél méter magas készülék hátlapjának túloldalán van két tenyérnyi hűtés vagy egy doboz tetején van a teljes felület 1/6-át elfoglaló hűtőborda ventilátorral. A doboz belső felülete kb. 0.4m², a hűtőborda alapterülete kb. 0.01m². Viszont a hűtőborda felülete a bordázás miatt sokkal nagyobb (lusta vagyok kimenni megszámolni a lamellák számát és a magasságát...), mondjuk legyen 10 db 2 cm-es lamella, az kb. 0.06m². Vagyis az aktív rész - passzív rész felület-aránya kb. 1:7, amitől a háztartási hűtők nagyon messze vannak. És akkor még nem beszéltünk a hűtött levegő áramoltatásáról, ami a hűtőszekrényekben konvekcióval valósul meg és nem ventilátorral, mint az én hűtőtáskámban. (És persze a meleg oldalon is megvan ugyanez a konvekció vs. ventilátor különbség...)

Lehet, hogy én vagyok mázlista ezzel a dobozzal, de talán azért nem találkoztál ilyennel, mert ezen semmilyen átalakításra nem volt szükség (leszámítva azt, hogy csináltam hozzá egy "hálózati szivargyújtót"), vagyis gyárilag volt jó.

De felpiszkált ez a dolog, csütörtökön le fogom mérni, hogy hány fokkal lesz hidegebb benne, mint kívül. Üresen mérjem, vagy tegyek bele egy másfél literes ásványvizet?

Szevasz!

Ha igazad van mázlista vagy, mindenesetre kíváncsian várom mit mérsz.
Tegyél be egy flakont sokat nem oszt, szoroz.

Üdv: StMiklos

Nos, a mérés nem erősítette meg, amit mondtam...
Külső hőmérséklet : 27°C (épületen belül, nem volt kitéve közvetlen napsütésnek)
Belső hőmérséklet : 11°C
- Vagyis elértem az általad említett 16°C-os különbséget, de azt nem haladtam meg -> Igazad volt!
- Mindezt másfél napnyi üzem után sikerült elérnem. A végén már néhány óránként ment lejjebb 1 fokkal. A hűtőbordán jég nem jelent meg, de víz kicsapódott. A korábbi tapasztalatomat egyhetes, napi 13-14 órás üzem alapján írtam, és azalatt mindig megjelent jég. -> Lehet, hogy igazam volt, lehet, hogy nem.

Sziasztok!

Még új vagyok a témában, sosem használtam PELTIER cellát. Mielőtt bele ugranék a sűrűjébe és beszereznék egyet, szeretném körbejárni a témát. Az, hogy a peltier hogyan működik, az nagyjából megvan. Viszont van pár kérdés ami felmerült benne az élettartamával kapcsolatban. Nem titok, hogy egy gázkonvektort szeretnék egy ilyen cellával felokosítani úgy, hogy a cellával a csőtermosztátot hűtöm-fűtöm. Volt, aki azt mondta, hogy a PELTIER cella nem szereti a hőmérséklet különbséget illetve, hogy ez nagyban csökkenti az élettartamukat. Az világos számomra, hogy a cellát PWM-mel, áramgenerátorral kell szabályozni. Ha jól sejtem a hirtelen hőmérsékletkülönbség ellen lassan felfutó PWM-mel lehetne védekezni? Értem ez alatt azt, hogy amikor a PELTIER cellán polaritást váltok, akkor nem azonnal a maximális megengedett névleges árammal bombázom. Illetve egyáltalán ebben az alkalmazásban ahol a maximális hőfok 30-32 °C lenne amikor fűt a PELTIER, és nagyjából szobahőmérsékletre kéne vissza hűteni a cellát akkor, amikor hűti csőtermosztátot (a konvektor ebben az álapotban fűt). Ha így nézzük, akkor a hőmérséklet különbség az 10°C.
Illetve ha csak ilyen alacsony hőmérsékletekről beszélünk, akkor gondolom nincs is értelme névleges árammal járatni a cellát, mert ha jól tudom akkor ezek akár 60-80°C-ra is képesek felmelegedni?

Vagy nem jól idézel vagy egetverő butaságot hallottál.

Egyik oldala hűtőbordára, a másik mehet a konvektor érzékelőjére. Egyik irányban fűt, a másikban hűt, polaritástól függően. Félvezetőt is tartalmaz, nem kell a széltől is óvni.

Igen, ezt tudom. Viszont ha bele gondolok: Tegyük fel, hogy fel van fűtve mondjuk 30 fokra a peltier és az alatta lévő hőelvezető felület, majd ezt a 30 fokos felületet egy polaritásváltás után elkezdem a maga intenzitásával hűteni ugyenezzel a peltierrel, akkor ott létre jön ez a hőmérsékletkülönbség. Ami nem is feltétlenül 10 fok lesz eleinte, mert a fémeknek van hőtehetetlenségük, nem azonnal melegszenek fel, vagy hűlnek le. Azaz hiába a vezérlés, mint ahogy a forrasztó pákánál is - itt is lesz túllövés. Ez nem károsítja nagyon a félvezető kristályokat?

Úgy érted, hogy a Peltier mindkét oldala 30 fokos? Vagy pontosan hogyan érted azt, hogy "fel van fűtve mondjuk 30 fokra a peltier"?

Arra gondolsz, hogy a Peltier két oldala között van 30 fok különbség?
Ebben az esetben a polaritás megfordítása azt eredményezi, hogy előbb elkezdi csökkenteni ezt a különbséget, majd ellentétes irányban növeli.

Nem nagyon lesz túllövés, önszabályzó dolog. Fordított polarintással rákötöd a tápfeszültséget és kész, nem lesz semmi baja.

Köszi a választ! Akkor valószínűleg nem is kell más csak egy PWM-es áramgenerátor Skoritól és nem fogom túlkomplikálni, köszönöm!

Nem jól idézi. A peltier hatásfoka a legjobb akkor, ha nincs hőmérséklet-különbség. És rohamosan romlik az az amúgy sem egetverő hatásfoka, ha nő a különbség a két oldal között.
Vagyis a legjobb hőszállításra használni.

Csak kíváncsiságból kérdezem (nem kötözködés vagy ilyesmi!):
A hatásfoka egyformán romlik akkor is, ha a hidegtől a melegebb felé, vagy ha a melegebbtől a hidegebb felé szállítja a hőt? Vagyis, ha a hideget próbálja még hidegebbre hűteni, vagy ha a meleget viszi a hidegebb felé (ami egyébként önmagától is valamennyire megtörténne...)?

Lehet, hogy nem jól értem a kérdést, de szerintem a két oldal között csak egyféle különbség lehet. Ha ez nő, a hatásfok romlik. A hőszállítás irányát pedig meghatározza a hőkülönbség polaritása.
Ja, asszem értem
Ha a melegebbtől a hidegebb felé szállítja a hőt, akkor hozzájön a normális (passzív) hőáramlás is. SZERINTEM a saját hatásfoka akkor is kicsi.
Én kísérleteztem ilyenekkel (135W-ossal), eszméletlen mennyiségű hőt termel maga is. Csak akkor érdemes használni, ha jól tudod hűteni a meleg oldalt, különben még vissza is fűtheti a hideg oldalt.

Tud-e valaki olyan tényezőről, ami a peltier elem váratlan tönkremenetelét okozhatja?
Építettem egy kovásznevelő kamrácskát 12706-os cellával, ami tökéletesen elég erre a célra 10V os szabályozott táppal is, de pár napos használat után nagyon durván csökkent a hatásfoka.
A ki-be kapcsolgatás ugye elkerülhetetlen, a bejövő feszültség is 12V a szabályozott max. 10.
A hűtőborda 80×120 80-as ventilátorral.
Van valakinek hasonló tapasztalata?
Elégtelen szűrés lehet az ok? Hővezető pasztára mennyire érzékeny?

Hűtötted vagy fűtötted a kovászt?

Mérted esetleg a Peltier ellenállását újkorában és most? A cella rögzítése megfelelő? Azon kívül még a termikus ciklusok okozta mechanikai stressz lehet a ludas, de sok-sok ezer ciklust bírniuk kellene. Kondenzáció okozhat problémát? Le van szigetelve körbe a Peltier szilikonnal, vagy kilátszanak oldalt a félvezetők? Ezek szerint on/off van vezérelve és nem valami kHz-es PID-del?

Ellenállást (még) nem mértem, de van egy új, összehasonlíthatoom, bár ha tönkrement hát tönkrement, a másik halálát szeretném megelőzni.
A peltier zárt, csak a kerámia lapok és a szilikon szigetelés látszik. A szabályozás egy kapcsolóüzemű szabályzóról megy de szűrve, ha a 10V-on szuperponálva van egy 20kHz 50mV, annak szerintem nem szabadna végzetesnek lenni.
Párát nem vettem észre.

Csak hűtés, a szobahőmérséklet (21-23 fok) általában megfelel.

A Peltier cellánál meg vanak határotva a maximumok amit elvisel. Ezt az adatlapján megtalálod.

1 - Meleg oldal maximális hőmérséklete
2 - Hideg oldal minimum hőmérséklete
3 - A két oldal közti maximális hőmérséklet különbség.

A három közül egyiket sem illene átlépni!

Sziasztok. Vannak a mozdonyonok nekünk peltier elemes hűtő. Többek között egyik sem hűt úgy ahogy kellene neki. 15fok, 20fok, és ilyenek.. (tudom nem kompresszoros, csodát nem kell várni, de ugyanolyan új hűtő azért a felére hűti a használtnak.)
Szétszedtem egyet, különösebb gondot nem látok, van rendes szellőzése. A benti oldal egy cseppet sem hideg, a külső oldal jó forró. Tönkre mehet a hűtőelem, és ilyen hibát produkálna? Lehet valamelyik hűtő éppenhogy hűt még, valamelyik már nem is hűt?..
Nem ismerem a peltier működését, fekete és piros kábel van rajta, mintha polaritásfüggő lenne. De ez a hűtő tud fűteni is. Ezek szerint ha megfordítom a polaritást, a hűtő belsejében lesz a meleg, kívül meg a hideg?
Ilyen modul van benne. Lehet elég ha csak kicserélem, és menni fog..
Voltmérő nincs nálam, mennyit kap a peltier, de csak kap áramot, ha a külső rész fűt.

Igen, el tud romlani a peltier cella, éppen ez csinálja, szinte csak melegszik.

Nem rosszból, de általában gagyik, gyenge minőségűek ezek a linkelt helyről származó dolgok. Igaz ez a peltier elemekre is?
Ilyen számú volt benne, ilyet kerestem hozzá.
A mostanitol biztos jobb lesz...

Ha a mérete, feszültsége és teljesítménye egyezik, mehet bele. Lehet nagyobb teljesítményű is, csak a többi alkatrésznek és az áramforrásnak kell bírnia.

Épp ezt nézem, ha beírom hogy tec1-12705, kijon több, aminek az utolsó száma más, tehát kisebb-nagyobb teljesítményű. Áramforrással nincs gond, mozdony bírja. Hamarabb a kapcsoló alkatrész, ami kapcsolja. Valami fet lehet..
Keresek hozzá rajzot, hátha.

Nem találtam rajzot, úgyhogy szétszedtem megint. Azt hittem hogy valami tranzisztor fogja kapcsolni a változó nagyságú feszültséget, attól függ hány fokra állítom, de csak relék vannak benne, ami nekem jó hír. Tehát megvehetem a legnagyobb teljesítményű 4x4cm peltiert, hátha jobban fog hűteni.

Viszont jobban is fog fűteni, azt a többlet hőt a jelenlegi hűtőbordának/ventinek kell elvinni...