A számítógépen 70. A telefonon 52. A 30 éves Sharp számológépen szintén 70. Már a matek sem a régi. Csoda. hogy állandóan átvernek minket.

Söt a nejem kézimunkázik és tudvalevöleg a textilparban a mai napig a collt használják,mint mértékegységet. Pl minden varrogép ebben a mértékegységben dolgozik.
S most jön a nagy balhé, akinek nincsenek meg a nagy collos vonalzoi meg méröeszközei az valamilyen milliméteres méröeszközzel dolgozik, és már jo fejszámolonak kell lennie, hogy pl kijöjjön egy mondjuk 3/8-s méret. S mit ad isten az uj telefonom zsebszámoloja ezt is tudja. ( engemmus meglepett igzamerikai eredetü csak made in China).
Igy már barátságosabb számok jelennek meg a szabo asztalán és a vonalzoján megtalálja 3/8-s osztást . ( a 0,375-l nem igen tud mit kezdeni).

Nem nagyon értem, hogy ezt a collos dolgot miért nem engedték már el régen. Van amit mm-ben, van amit collban méreteznek. Amin ki tudok akadni, az például a láncfűrész reszelő, mert ott is collban van, de már olyan izzadtságszagúan van méretezve, hogy borzalom. 5/32 coll. Nem lenen egyszerűbb azt írni, hogy 4 mm? Azért ember legyen a talpán, aki ezt az 5/32-t kiszámolja fejben.

Indítsd el Windowsban-n a számológépet, legyen az alap "Általános" módban, üsd be a 2+5x10-et (és ENTER).
Aztán váltsd át "Tudományos"-ra és újra. Látszik az is, hogy miért nem egyezik.

Ebben az az érdekes, hogy egy általános iskolai szintű matematikáról, a műveleti sorrendről megy a találgatás hogy melyik a helyes. Miközben mindenki tanulta. Az hogy egy számológép esetleg nem mutatja jól, csak a számológép faék-egyszerűségét mutatja meg. Ez nem hiba, hiszen helyesen alkalmazva az elemi iskolai tudást (azaz átrendezve szükség szerint a műveleteket), a végeredmény helyes lesz.
És mivel a gyártók tudták hogy ez nem maradt mindenkinek a fejében, ezért a számológépre, vagy a dobozára rávésték (lőttem két képet), utolsó pár sorban a lényeg.
Már nem biztos hogy jó helyre böktem a választ, ha téves akkor bocs.

Hiába van ráírva... én egy hölgynek a kezébe adtam egy lengyel módszerű HP számológépet (annak is rá volt írva, hogyan-mit), aztán inkább kezdte szétverni a fejemen. Máskor meg véletlenül hexadecimálisban maradt a gép és az ex az adóját számolta (volna) ki vele. Nem vacakolt, ha betű jött ki, kihelyettesítette arra a számra, amire gondolt. De én sem vagyok kutya, vettem 100Ft-ért szuper tudományos gépet (gyanús...), és kínai jelekkel kommunikált. Kb. 3 nap után jöttem rá, hogy a mátrix LCD szalagkábele kontakthibás. Most dobtam ki.

Hihihi, szerintem itt minimum 85% az életeben nem hallott még az RPN-ről.
Élesben én is egyszer kellett (volna) használnom egy műszert, amit FORTH nyelven lehetett programozni. Pár hét után eltiltottak tőle, egyébként teljesen jogosan.

Még valamikor a múlt század hetvenes/nyolcvanas éveinek fordulóján középiskolában irigykedtünk a kémia tagozatosokra, mert ők használhattak zsebszámológépet. Nekünk meg fizika tagozaton a Négyjegyű függvénytáblázatot volt szabad használni. Persze volt TK-1024-es postfix számológépem. Nem sokan számoltak vele Forth specin majd ZX Spectrumon. Agygyantának kitűnő.

Tudod vannak dolgok, amit egyszerüen nem lehet abbahagyni. A világon kismillio varrogép van meg sok kis millio szabo vonalzo stb collos osztással. És a textilen nem igen lehet mit kezdeni a milliméteres felbontással. Ezért azon a vonalzon a felbontás 1/8-d coll 3,175 mm ( csak a drágábbakon van itt ott 1/16” osztás, de azt már sok textil nem birja el, mert vastagabb stb. Az osztásbol van azután minden számolva ( ivek, szögek). Ráadásul a szabok gyakran szoroznak meg osztanak, ami a vonalzokon egyszerü, hiszen csak a jelzéseket kell számolni, ami elképesztöen meggyorsitja a munkát.

Legfeljebb logarléc. De az is az ip. tan. ... után.

Nem találgatok, tudom a műveleti sorrendet. Éppen azt demonstráltam, hogy a sima számológép a beütés sorrendjében, műveletenként számol, a tudományos meg a teljes beírt számsorral műveleti jelekkel együtt, ez adja a különbséget, mivel itt már működhet a valós műveleti sorrend. Szegény egyszerű számológépnél esélye sincs. És igen "5x10+2"-vel meg már jó lesz a simán is persze...jajj, itt meg a számok felcserélhetősége is felmerül... Hogy miért kerül ez elő itt egyáltalán? A jóég tudja...

Tehát visszatértünk oda, hogy józan ész, okosság igenis kell. Hiába van motoros fűrész, ha egyszer nem inditja be mert nem tudja, mint Szergej a viccben. Csak csapkodás lesz

Visszatérve a témára. A kerékpár gumik méretezésénél is van egy kis káosz a coll és a mm méretezéssel. 28-as méretből kétféle van. 622 és 635 mm-es, de mindegyik 28"-nak írja. A 26-os már gázosabb, abból mm-ben 3 féle van. 559, 584 és 590 mm De mindegyik egész 26"-nak írja. (a méretezésnél például 26x1 3/8 esetén az 1 3/8 az a gumi szélességét jelöli) Hab a tortán a 27,5"-os gumi, ami szintén 584 mm. A 27-es verseny kerékpár gumimérete meg 630 mm. Ez éppen a két 28-as mérete között van. Így aztán persze hogy nem tudja a vásárló hogy milyen gumit vegyen, mert bejön a boltba és mondja, hogy 26-ost kér. De melyik 26-os? Aztán jön a barkochba, hogy szűkítsem a kört. Sokszor nem tudják a kérdéseimre sem a választ, így aztán nem jutunk közelebb a megoldáshoz.
Másik két mumus árucikk a porszívó porzsák és a kávéfőző alkatrész. Porzsákból vagy 2000 féle létezik, persze ennek töredékét tartjuk. Mikor kérdezem milyen a porszívó, a legjobb válasz: Kicsi, piros. Na, ezzel rohadtul szűkítettük a kört.
Ha kávéfőző, az meg csak Kotyogó lehet. Legalábbis azt mondja, hogy az a típusa, aztán csodálkozik, hogy a Kotyogóhoz kapott gumi nem jó a kávéfőzőjéhez. Visszahozza, hogy ÉN nem jót adtam. Én azt adtam, amit kért, de had ne legyek gondolatolvasó, hogy Kotyogóhoz kéri, de közben valami piaci kínai kávéfőzője van és ahhoz kellene a gumi. Volt kollégám volt kiakadva egyszer. Elment a vevő, aztán mondja: ....sza meg, 40 éve issza a kávét abból a kávéfőzőből, de még mindig nem tudja milyen alkatrész kell hozzá. De azért én is eljátszadoztam az egyik vásárlóval. Kérdezem milyen típusú főzőhöz kell? Mondja, nem tudja, de ha látja, akkor felismeri. Na, akkor játszunk egy kicsit, gondoltam magamban. Mutatok neki két gumit. Nézi-nézi, majd rábök az egyikre, hogy az lesz jó, mert a másik kicsi. Mire én: Na ugye, hoyg nem tudja melyik kell! Ez mind a kettő egyforma gumi. Két egyformát mutattam neki. Azt azért hozzáteszem, ismerni kell az embereket, hogy kivel lehet az ilyen kis poénokat elsütni.

Nekem mindig a fiatalkori emlék jut az eszembe. Angliában épitettünk egy nagy speciális jármüvet.. A nagy garázs mellett volt egy jol felszerelt mechanikus mühely is ( ezért épitettük ott mert a jármü befért a csarnokba és a jol felszerelt mühely is volt ott) A mühelyben 2-3 akkor valamivel öregebb szaki volt nekünk segiteni. Töle egy 6-s furot vagy egy 1,5 mm-s drotot nem lehetett kérni. A köpenyében ott volt egy kis lexikon a méretekre - de azt alig használta a másik zsebében mindenféle sablonok voltak. A furo sablon ( kaptam is többet ajándékba) volt a legjobb. Az egy szép lapos csiszolt acéllemez egy sor lyukkal, azon kellett kiválasztani milyen átmérö kell és a kiválasztott furot mindig bele is probalta a lyukba. A lyuk mellett még véletlenül sem az átmérö volt, hanem egy szám (bit number). A munka végén már én is tudtam a furok meg a drotok számait (minél nagyobb annál kisebb az átmérö).
Szoval el kell fogadni, ezek az emberek már sok generácio ota ezt szokták meg és eszükbe sem jut átállni másra.
Az autok fogyasztását sem tudják, csak azt tudják egy gallon benzinre mennyi mérföldet megy el a kocsi.

A legegyszerűbb, hogy hozzáhasonlítom a fúrószárakat ahhoz, ami számára kellene a lyuk és így állapítom meg, hogy melyikkel kellene fúrnom ‒ ha esetleg kicsit kicsi lett a lyuk óvatosan még lehet korrigálni.

Csak illusztrácionak. A mini furogyüjteményem, 0,3 mm- 0,9 mm-ig. A nyomtatott számok a bit számokat jelzik, föléjük kézzel irtam az átméröket, mert ha az ember nem használja rendszeresen elfelejti.
Pl. a 0,5 mm furo náluk 74-s, a leggyakrabban az elektronikában a 60-st használják ( nincs ebben a dobozban).

A mi fúrószáraink a nagyapámtól származnak, egy dobozban vannak vegyesen ömlesztve, csupán összehasonlítás útján állapítható meg, hogy éppen melyik mérettel kell fúrnom.

A "fúrószár" helytelen elnevezés...

Nálunk mindenki "fúrószár"-nak nevezi ezeket, még a nagyapám is, más kifejezést nem tudok.

Akkor épp itt az ideje, a helyes szóhasználatnak..

Vicces topicban inkább megállná a helyét :
Városunkban van (volt) egy köszörűs vállalkozó - kések ollók egyebek élezése volt a profilja.
Egy szabóollót vittem éleztetni, emberünk nagyon ajánlkozott, hogy tud fúrót is élezni ...
Levittem a hasonló készletemet, mint a Tied ...

Biztos a guta ütötte amikor meglátta. Én is magam vagyok kénytelen ezeket az apro furokat élezni ami nem mindig gyerekjáték…de már 0,8 mm felfelé egészen jol megy, a kisebbeket nekem is proba szerencse modon kell köszörülni nagy lencse alatt. De vannak ilyen finom dörzsáraim is, igy mindig a kisebb lyukat kell pontos méretre tágitani. De ezt igy csinálják az orásmesterek is….

Sorbarakod őket, fogsz egy lécet/deszkát, nagyság szerint sorban fúrsz egy zsákfuratot.
Mellé írod a méretet, és az illetékes fúszárat fejjel lefelé beleállítod.
Ha sok egyforma méret van, eleg példányonként egy.

Hja! van az a pénz és mechanika, de kérdés az, hogy megéri-e? vagy egyszerűbb egy bazi nagy Mega akku?

Meg van oldva a szélkerekeken is, vagy gondolod, hogy azok össze vissza foroghatnak mint a kerti szélkakas?

Én nem arra gondoltam, hogy a forgó lapátok forgástengelye változhat, hiszen egyértelmű, hogy azok szélirányba állíthatóak, hanem arra gondoltam, amit írtam: a lapátok szögbeállására. A félreértések megelőzésére írtam azt is, hogy "mint a helikopternél" és nem azt, hogy "mint az asztali, forgófejű ventilátornál".

Kaméleon2:
Igen, az anyagi vonzatba nem gondoltam bele... De az akkuk mellett is előnyös lehet, hiszen a szélerősségtől függően lehet optimálisra állítva a szög. Az ideális fordulatszámot (még biztonságos maximumot) lehet a szélerősséghez állítani. Erős szélben kis szembenálló felület, gyenge szélben meg nagyobb felület eredményezhet azonos fordulatszámot.
Tehát akkor az így elérhető nagyobb kivett-energia-átlag, nem annyival több, mint amennyivel drágább...

Az is változik. A lapátok is forgathatoan vannak szöget és a szöget 2 komponens határozza meg a kivánt teljesitmény és a szél erössége. Egy bizonyos szélsebesség felett automatikusan ugy állnak be, hogy a szél ne tudjon a lapátokba „belekapaszkodni“ mert az könnyen feldöntheti az oszlopot ( vagy eltörheti, már sajnos ilyen is volt). A képen a lapátok csapágyozása es a forgato/szögbeállito mechanizmus). Itt állitják be a lapátok optimális szögét. Természetesen a torony ezen része a függöleges tengely szerint is forog, a szél szerint.

Minél bonyolultabb a szerkezet, annál több a hibalehetőség. Így már értem a sok mechanikai hibát is. Én sok helyen jártam tanyákon, ahol sima szélkerekeket szereltek fel. Nem az a konstrukció, de közös jellemző, hogy a végén senki nem akart 20m-re felmászni javítgatni. Aztán ott ette meg a fene.

Na jo mi nem 20 méteres oszlopokrol beszéltünk, hanem több 100 m-sek is lehetnek. Hiba nem sok van, persze hibátlan szerkezet nincs, de az ilyen telepeken akár több száz szélkerék is van meg a hozzájuk tartozo teljes karbantarto csapat..