Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Csak hallomások , megszokások alapján; "ugyanis ezek a régi "L" karakterisztikák valahol a B és a C között voltak hajdanán (bár személy szerint írtanám ezeket a BS megszakítókat ;D ). Amúgy az U készülék védő, az L vezetékvédő. Hallottam egy "ököl-szabályról" U=C, L=B és az értékek maradnak, tehát ahol 16 volt oda 16, ahol 10 oda 10, viszont a jelenlegi szabvány nem engedi hogy 1,5-es vezetékre 16-ot tegyél, max 13-at, de ahogyan elnézem a képet, ez már dőlt-borult korábban is."
Mindenki megette ezt a 13 A-t. Miközben a 13 A az a hőszigetelt vakolat alá helyezett vezeték alapterhelhetősége. Hazánkban meg ez ritka megoldás, általában homok, mész, cement, stb vakolat a szokásos., Arra meg a jelenlegi szabvány jóval nagyobbat enged meg, 17,5 A-t.
Arról nem is beszélve, hogy a 13 (és fél, ne felejtsük el, annyi a legkisebb) A az 3 terhelt vezetékre vonatkozik, miközben kettő van... Az "ökölszabály" az érintésvédelmi felülvizsgálók jegyzetében van benne.
Említed a hőszigetelt vakolat alá helyezett vezetéket.
Most UVálló mü-védőcsőben van MBCU 3x2.52 * vezeték 16A védelemmel. Tavasszal ( ha minden sikerül) 25cm kőzetgyapot alá kerül az egész... Lehet villanyos ellenőrzést is kell kérnem ? Vagy bőven fölé méreteztem, így meg fog felelni a megváltozott körülményeknek ? *5.5 kW klímához egyszerűbb volt körbevinni a házon, amit be fogunk "csomagoltatni"...
Ez az új (szabvány)világ. A szakember tudomásul veszi a tényeket, és azok ismeretében dönt. Aki nem tud magabiztosan dönteni (ez kb az emberiség 60 %-a), az válasszon más tevékenységet. Mondjuk a mai világ feltételezi a tervező fogalmát, az ért hozzá (hivatalból).
Szóval mi van a szabványban? Nem az, hogy 13 A. Hanem az, hogy a vezeték elhelyezésétől függően az alapterhelhetőség 14.5-22 A, és erre jönnek rá különféle csökkentő és növelő tényezők.
Köszönöm a válaszod.
Elvi kérdésben, a kismegszakítókkal elérhető védelemmel kapcsolatban szeretnék állásfoglalást és tanácsot kérni.
Készíteni tervezek egy leválasztó trafót + szabályozható toroidot tartalmazó tápforrást. A szabályozható toroid tekercsére 2A terhelhetőség van megengedve (a leválasztó trafó is erre az áramra készül). Mivel ez egy próbálgatásra szánt eszköz, ezért nem lehet az biztosan tudni milyen terhelés is fog megjelenni a kimeneten, és persze a rövidzár sem zárható ki (kapcsolható áramkorlát is tervben van de ez most csak félrevinné a témát). Kézenfekvőnek tűnik számomra, hogy 2A-es kismegszakítókkal jól meg tudnám védeni a berendezést a túlterhelés miatti károsodásoktól. Ezért vásároltam ilyeneket, és mivel trafókról van szó, így a "C"-s karakterisztikát választottam (megfogadva mások tanácsát). Pontosan megnéztem milyen leoldási karakterisztikára lehet számítani egy ilyen kismegszakítóvál, és meglepve szembesülök a tényekkel. A névleges áram kb. 5-10 szerese (ez itt most 10-20A tartomány) közel 10 másodpercig még nem okoz megszakítást. Kérdezem, a fenti adatok (grafikon mellékelve) alapján mennyire tekinthető ez biztonságos védelemnek? Tudom, a trafó nem egy félvezető, kevésbé érzékeny a túlterhelésre mert idő kell a túlzott felmelegedéshez, de mégis magasnak érzem a leoldáshoz szükséges áramot. Van erről egy jól bevált elfogadott gyakorlat? Esetleg csak túlaggódom a kérdést? Hogyan kell ezt jól értelmezni? Idézet: Igen, elő is van írva, hogy adott trafó elé mekkora értékű és karakterisztikájú olvadóbiztosítékot kell tenni.„Van erről egy jól bevált elfogadott gyakorlat?” Valamikor régen terveztem hasonlót magamnak, aztán némi próbálkozás és gondolkodás után gyorsan el is vetettem. A három fő okból az egyik az volt, hogy zárlatnál nem ez ment le, hanem a villanyóránál lévő B16-os automata, a másik, hogy az állítható toroidokból még az ütött kopott, rozsdás, hiányos darabokat is aranyárban mérték. A harmadik, hogy körbe néztem, és két olyan eszközt találtam aminek AC feszültségre van szüksége, a mosógépet és a mikrohullámú sütőt, azoknak meg elve kevés a 2-3A, így inkább a DC táp építése mellett döntöttem és nem bántam meg, azóta is minden eszközt arról élesztek amit csak lehet, a TV-től a különféle kapcsolóüzemű tápokon, töltőkön, ledes világításokon, hegesztő invertereken át a különféle erősítőkig, merthogy nem szimpla hanem szimmetrikus a kimenet, akár 0V-tól indulva állítható, rendes áramkorláttal amin garantáltan nem tud nagyobb áram folyni semekkora ideig sem. Minden másra meg ott vannak a különféle teljesítményű soros izzók az áramkörbe. Nem kell elfelejteni, hogy ezek az automaták rövid időre akár a névleges áram tízszeresét is átengedik, sőt, az 1-2 másodpercet én nem is nevezném az elektronikában rövid időnek, annyi idő alatt ha a trafó nem is, de más simán tönkremegy.
Kikerülted a választ az alapkérdésre, de próbálok sorban reagálni a felvetéseidre.
1. Az olvadóbiztosíték használata nagyon problémás olyan helyen, ahol eleve számítunk (üzemszerű) a túlterhelés. Ezért gondoltam a kismegszakítóra. 2. A karakterisztikák között határozottan nagy eltérés van, a C sokkal nagyobb áramtól old le mint az B. Megpróbáltam a gyári ábrán ellenőrizni előfordulhat-e olyan, amikor a B16 hamarabb old mint a C2. Ezért a C-nél vettem egy névleges áram 8-szorosát, és a tartomány maximumát, azaz 7 s-után kapcsol le ha 16 A terhelésnél. Ezt átvetítettem a B16-os tartomány minimum értékre, ahol még mindig kellene 32 A a leoldáshoz. Ha jól értelmezem a diagramokat, akkor nem fordulhat elő az általad említett jelenség. 3. Az én leválasztó trafóm most készül, erősített szigetelést kértem a primer és szekunder sorok közé, valamint teljes impregnálást (és ez valóban elég drága). Viszont a szabályozható toroidom új, itt vettem az apróban, nagyon kedvező áron. Annyi gond van vele, hogy beépítés nélkül sérülékeny, ezért a tesztelgetés idejére rögtönöztem rá egy elő-hát lapot, így már biztonságosan le lehet tenni. (képmelléklet -az átkötő csavar M8 az arányok miatt) 4. A szükségesség megítélésében elfogadom az álláspontodat, de neked is el kell fogadni, hogy vannak ettől eltérő nézetek is. Nekem konkrétan sem ilyen, sem egyenfeszültségű, sem egyéb tápegységre nincs szükségem, sőt tulajdonképpen semmire sincs. De mivel kocsmába nem járok, így részben ezzel szórakoztatom magam. 5. Az izzós áramkorlát nekem is tetszik, ezért ebbe a készülékbe is tervezek ilyet betenni, amit át lehet kapcsolni. 6. Az automatáknak van előnye és van hátránya is. Ha ezeket jól optimalizáljuk, akkor terveim szerint képes lesz megvédeni a tápforrást a szélsőséges terhelésből eredő ármlökésektől, illetve a bemeneten lévő pedig a hálózatot védi ha mégis történne valami durva atrocitás. A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2024
Ismerős a toroid.. Nekem az eredetileg hozzá tartozó szabályozott transzformátor is megvan, természetesen a polcon pár éve.. Csak azért vettem, mert én is beleláttam egy leválasztott biztonságos megoldást, Amire valójában nincs is szükségem. Kocsmába sem tudom mikor fordultam meg utoljára, de a szórakozásom egy része nekem is az elektronika.Szóval ha "rámjön" az építhetnék nekiállok én is a dobozolásnak..
Nem kerültem ki a kérdést, minden bizonnyal azért látod úgy mert számodra nem felel meg a válasz, pedig ott van. És úgy kell jól értelmezni, hogy trafót nem lehet kismegszakítóval védeni.
Idézet: Innentől meg akár azt is kijelenthetjük, hogy maga a kérdés is, meg az összes rá adott válasz is irreleváns, hiszen azt és úgy teszel önmagad szórakoztatására amit és ahogy akarsz, feltéve hogy másnak nem ártasz vele. A kismegszakító egyébként sem korlátoz áramot, inkább a zárlati áramok kialakulása esetén van szerepe. Tettem már be ide régen szkópfotót, a B16-os automatán úgy megy át a 80A-es áramlökés mint a pinty. Ha nem így lenne, nem lehetne a nagyobb induktív fogyasztókat bekapcsolni mögötte. „Nekem konkrétan sem ilyen, sem egyenfeszültségű, sem egyéb tápegységre nincs szükségem, sőt tulajdonképpen semmire sincs. De mivel kocsmába nem járok, így részben ezzel szórakoztatom magam.”
Trafóknál szoktak olyat meghatározni hogy impedancia. Ha jól értem akkor ez az, hogy rövidre zárják a szekundert és megnézik hogy milyen feszültségnél éri el a nominális áramot. Példaképpen ez az én trafómnál 20V. Az ebből számolt impedancia(%) pedig 20/230*100(%) = 9%. A trafó rövidre zárási árama 230V-nál pedig 100%/9%=11, vagyis 11-szerese lesz a zárlati áram a névlegesnek. Persze ez sok mindentől függ de ha a trafó szekunderének végén zárlatot csinálsz akkor a C már leoldhat.
Amikor a saját leválasztóm dobozoltam akkor én is vacilláltam hogy kismegszakító legyen, vagy csak simán termikus hőkioldó, vagy biztosíték. Végül maradtam a biztosítéknál, annak megvan az a rugalmassága hogy cserélgetni is lehet, és mivel van is sok biztim, ezért az a 4-5 darab amit évente eldurrantok azt könnyen tudom cserélni. Amúgy pedig csak simán meg kell nézni hogy gyártók mit használnak: Voltcraft VIT 1000: termikus hőkioldót, Thalheimer LTS 610-K biztosítékot, a Statron 5315 pedig B karakterisztikájú kismegszakítót. Szóval van minden. A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2024
Szívesen olvastam volna mi a véleményed arról, amikor cáfolni próbáltam azt az állításod, hogy hamarabb old a B16 kismegszakító, mint a C2-es.
Attól mert nincs szükségem valamire, még törekedhetek arra hogy minél jobbra és praktikusabbra építsem meg. Az durva tévedés részedről, hogy: "A kismegszakító egyébként sem korlátoz áramot, ...". A kismegszakító feladata éppen az áramkörben folyó áram nagyságának a korlátozása. De mivel egy kombinált védelmi eszköz, ezért nem egy pengeéles határon avatkozik be, hanem a körülmények függvényében eltérő módon. Jellemzően kis áramtúllépést sokáig elvisel, nagy áramtöbbletet pedig csak rövid ideig. A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2024
Milyen eszközre gondolsz amikor "termikus hőkioldót" említesz? Feltevésem szerint a Voltcraftban a trafóba épített hőkioldó van kivezetve, és egy rá kötött glimm lámpa van az előlapon. A nekem készülő leválasztó trafóban is lesz egy ilyen hőkapcsoló elem, és annak mindkét vége ki lesz vezetve.
Rosszul fogalmaztam nem termikus hőkioldó hanem termikus megszakító.
Gyakorlatilag egy bimetál, amin ha túl nagy áram folyik át akkor kiold és kézzel kell visszakapcsolni: link1, link2. Gyakorlatilag egy kismegszakító az elektromágneses kioldószerkezet nélkül. A Voltcraftban is ilyen van és ez nem a trafó melegétől old le, hanem attól ha a kimeneten túl nagy áram folyik túl sokáig. A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2024
Szia!
Nekem van egy gyári Statron 5315.2. Ennél a a bemeneti kismegszakító B10, a kimeneti B6.
Ilyesmin morfondírozok magam is csak kisebb áramértékkel, és megengedőbb karakterisztikával (C2-re gondoltam mert a leválasztó és a szabályozható toroid is 2 A-es).
És így vissza is értünk az alapkérdéshez, hogy pontosan tudva a trafós funkciót, várhatunk-e biztonságos védelmet a kismegszakítóktól? A hozzászólás módosítva: Szept 14, 2024
Szia!
Sok -még zárlatvédelemnek is. A régi G 1,6A -t használtuk régen. vagy vannak elektromos/állitható áramrelék ,relé kimenettel lekapcsolva. Idézet: „De mivel kocsmába nem járok,” Egy időben rendszeresen jártam kocsmába, vendéglőkbe, éttermekbe, sőt még borpincészetbe is. Pénztárgépet javítani, átprogramozni. Mivel naponta akár 6-7 esetre is sort kellett kerítenem, szervizautóval, ezért senki nem is gondolhat rosszra.
Természetes, hogy nálad alacsonyabb értékűek kellenek. Csak példaképpen hoztam fel ezt a gyári készüléket, ami lényegesen nagyobb teljesítményű, mint amit te építesz.
Szia!
S a kocsmai zenegépek javitása-vajon kocsmázásnak minősülnek? De a fejlett nyugatból kiindulva; https://promotions.hu/orszagos/elet/2024/09/15/otthon-egyedul-gatya...alosag
Sziasztok!
Kis segítségre lenne szükségem, mert belegabalyodok már, mint majom a házi cérnába. Egy katsztrofális villamos elosztót rendbe szedtem, de túlfesz leveztő nem volt benne és mimnenképp tennék bele egy T1+T2 levezetőt. Legrand szerkezetek vannak az elosztóba így nyilván olyan gyártmányt teszek. A gyártó ajánlása a képen szereplő kapcsolási rajz. "A/B" a túlfesz levezető és "1" a megszakító vagy olvadóbiztosító. Ezen rajz alapján a túlfesz levezető nem kapcsolja le a mögöttes hálózatot a táplállásról. Az "S" jelű megszakítótól nem ír semmit a doksi. Mit nem értek vagy nem tudok értelmezni? Az elmenő hálózat nem az "1" jelű megszakító után kellene csatlakozzon? előre is köszönöm. Üdv, Palkó
Sziasztok!
Egy elég fura kérdésben kérném azok segítségét, akik viszonylag sok villanykapcsoló fajtát ismernek. A lányom újítja fel a lakását, és olyan villanykapcsolókat szeretne, amik viszonylag halkak. Keresgéltem ilyen jellemzőjű kapcsoló után, és a Legrand Céliane családját találtam. A lányomnak ez azért nem tetszik, mert túl extravagáns. Szóval a "hagyományosabb" kinézetű kapcsolók közül tud valaki ajánlani egy viszonylag halkabb családot? Jó lenne, ha ez a család is olyan lenne, ami ma szokásos, hogy több elemet egy közös takaró lappal le lehessen zárni.
Az "S" egy ÁVK (S = Slow). Ha a levezetők dolgoznak, a Fi-relé lekapcsol. Lassú Fi-relé nem használható közvetlen érintésvédelemre, ezért is van egy "normál" a laptop felett.
A mechanikai hangot a műanyag billentyű teszi "élvezhetővé". Gyaníthatóan (nincs tapasztalatom benne) a fa billentyű és keret sokkal halkabb, csak éppen más árfekvés.
Normál kapcsolót lehet halkan és hangosan is használni. Ha visszafogod a billenést egy picit, nagyságrendekkel halkabb. Ez viszont kíván némi műszaki érzéket, a túl lassú kapcsolás tönkreteszi idő előtt az érintkezőket. Ez egyben azt is jelenti, hogy minimum két újjal kapcsolsz, nagyobb felületen fogod a billentyűt, jobban tompítod a rezgését (kattanás erősségét).
Köszi a választ. És ez így megfelelő? Fi relének nem feltétlenül ez a dolga, valamintbakkor minek az “1”-es védelem?
Szia!
Lehetne WiFis kapcsolót is felrakni. bár az sem elég halk --van aki a relé pattanását is meghalja? s allergiás rohamot kap tőle. De nemrég láttam ; A repülő fapapuccsal" távirányitották" a kapcsolókat.Törött is lett mindegyik.
Nem az érintkező pattan? Vagy annak a hangját közvetíti a műanyag lap szerinted?
Javasolnám a szenzoros kapcsolókat, de azok meg a fojtó tekercs miatt folyamatosan 'zörögnek'
Több rétege van a dolognak (rugó, műanyag csap amit a rugó nyom, érintkező), de egyértelműen a billentyű az erősítő a rendszerben. Ki tudod próbálni akár te is. Minimum két ujjal működteted a kapcsolót óvatosan (hüvelyk- és muatató), vagy a billenyűt leszedve működteted a mechanikát. Természetesen olyan kapcsolóra értem, ahol a billentyű levétel nem jelent azonnali áramütést.
Ki lehet tapasztalni ha az ember időnként akkor jön megy amikor alszik a család és nem akarja őket zavarni.
Én eddig csak olyan rendszert láttam, ahol az S jelű Fi-relé helyén vagy előtt olvadóbiztosítékok voltak (nem számolva a szolgáltató kismegszakítóit).
Munkahelyemen előfordult, hogy valami combosabb készülék zárlatától nem műhelyasztal melletti C16A kismegszakító ment le, hanem trafóházban az asszem 80 amperes (karakterisztikát passzolom), tesóm lakásában egy csillárszerelés közbeni földzárlattal szintén sikerült a lépcsőházi automatát leverni a lakásban lévő helyett. Én se találtam még magyarázatot a jelenségre, de a jelek szerint létezik.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |