Szóval...
Korábban fórumtársunk felvette a BBC LW-n való vételét 198 kHz-en. Egy kicsit utána néztem dolgoknak. Tudom kompromisszummal kell kezelni a vételt, de hátha sikerülne.
A netet hosszú ideig bújva találtam egy amerikai újságban egy vevő kapcsolást, ami 200 kHz-en (1500 m) dolgozik LW-n. Arra gondoltam, hogy ezt a kapcsolást meg próbálomnám megépíteni, aztán majd kiderül...
A kapcsolás elég régi 1977-ben megjelent újságban van. Az újságot itt pdf-ben megtalálhatjátok, a cikk az 51. oldalon van angol nyelven. A kapcsolási rajzot kivágtam. Ebbe kellene majd az IF tekercs. A kritikus alkatrész az 500 pF trimmer kondi, és a 3.3 pF -os csatoló kondi.
De próba szerencse alapon megpróbálnám.

Egyenes vevo 2 hangolt korrel.
Hmm az keves lesz szerintem.
Long wire se artana lazan csatolva a ferrittel.

Elírás a C7, biztos nem 3,3pF, hanem 3,3uF.

Köszi! Elkerülte a figyelmem az a plusz jel. Mostmár én is látom.

Lehet próbákozni ferritrúd kötegből épített antennával.
A 90-es években 100 ferritrúdból építettem 77 kHz-re (DCF) hangolt antennát, mert műszer működtetéshez szükség volt a DCF jelre. A hegy gyomrában (barlangban) is megbízható volt a vétel. Ebben az esetben 10 ferritrúddal próbálkoznék, a tekercset 198KHz-re hangolva, valószínüsítem a vétel megfelelő lesz.

Ezek egymás mellé voltak rögzítve, vagy egymás után?

Száz ferritrúd egymás után téve, eléggé érdekesen nézhet ki.

Képzelj el egy nagyobb kört, amely egyenletesen ki van töltve ferritrudakkal. Ezek egymástól vékony selyempapírral el voltak szigetelve, kellő masszivitásal egymáshoz rögzítve, és egy csévetesten a köteg körül a tekercs, az egész két végén zárt műanyag csőben, és kiskapacitású coaxszal kivezetve, végén csatlakozóval. Minderre azért vol szükség, mert feltételeztük , hogy enyhén nedve helyen (is, pl. pince) lesz telepítve, s a rendszernek, amely több egységből (spec. szeizmo szenzor, spec. erősítő, kisszámítógép) megbízhatóan kellett működnie, 3 ilyen szet készült, s profi csinálta a mechanikákat.
(házi használatra egyszerűbben is meglehet oldani a 10 ferritrúd kötegelésést)

Így már értem. Arra én is gondoltam, ha eltörne egy ferrit rudam, azt jól összenyomva,
majd rögzítve, majdnem olyan lehet , mintha el sem tört volna. Ha ez jó,
akkor ép, sima felületű ferritrudakat össze lehetne illeszteni a végüknél.

De a rudakat miért kellett selyempapírral elszigetelni?

- selyempapír szigetelés - ..., hogy még véletlenül sem folyhassanak "örvényáramok" az egyes rudak között (mint ahogyan a trafó lemezelt vasa is felületén nem vezető oxidréteggel ugyanezt megoldja), azaz a köteg nagyfrekvenciás viselkedése ne legyen rosszabb, a szingli ferritrúdénál.
Másképpen a "vas" hatásos keresztmetszete nőjjön, de a az örvényáramú veszteségek ne legyenek nagyobbak.

A ferritrúd fajlagos ellenállása egy nagyságrendbe esik a gumiéval: 10⁶ - 10¹² ohmméter.
Én is tennék közé valami rugalmasat, azért, hogy kiegyenlítse a mechanikai feszültségeket, ne törjön.

Ne rontsd el a "tudományos" magyarázatot! ))
Nyilván célszerű közé rakni valami vékony, puha anyagot, a törékenység miatt..., erre a célra a selyempapír is jó lehet.

Egyébként valóban ad némi javulást néhány ferritrúd összefogása, de fölötte már nem számottevő a hatás, mert kell az L(hossz)/D(átmérő) arány a ferritantenna hatásos működéséhez... és a nagy darabszám esetén egyszerűen nem éri meg a keletkezett kis többlet nyereségért. A 100db az elég egyértelműen pazarlás lehetett csak...

Az alkalmazott ferritanyag M2000 volt, 1 Ohm-m fajl. ellenállással.
1 rúd keresztmeteszete kb. 113mm2 (D=12)
100 db > kb. 13.000 mm2
A rúd hossza 0.2m így 1m2 ebből az anyagból 0.2 Ohm lenne
100 db párh. rúd ellenállása 0.2 x (1000.000 mm2/13.000 mm2) > kb. 15.4 kOhm, ezt a többlet terhelést (az ebből származó többlet örvényáramú veszteséget) nem célszerű betranszformálni a rezgőkörbe, ezért célszerő elválasztani egymástól a rudakat szigeteléssel (s ez van a lemezelt trafóvasnál is, jellegét tekintve - van ahol papírral - láttam ilyet) ennek kiküszöbölésére.

...lásd lentebb, az antenna hatásos magasságára még visszatérek.

Köszönöm! Az 1 ohmméter fajlagos ellenállásról nem tudtam. Ezek szerint inkább az agyaghoz, bentonithoz hasonlít ebből a szempontból, nem a gumihoz.

Le is mérted fizikailag a ferrit ellenállását, vagy csak a nifer táblázatából vetted ezt az értéket??
Én találomra megmértem vagy 10 kezem ügyébe kerülő ferrit ellenállását. Ebből több mint fele szigetelő volt(végtelen ellenállást mutatott a kéziműszer), a többi több tucat kOhmos kategória volt, míg egy mutatott tizenvalahány kOhmot. Ennek az anyaga M2000-es volt. Csak kb saccolni tudtam a méreteit, abból kb durván 150Ohm fajlagos ellenállás jön ki(és a mérés is több mint bizonytalan volt)... De, persze, attól hogy hasonló anyag, még lehet más gyártástechnológia, ami miatt ennek magasabb fajlagos ellenállása lett...

Viszont, nekem úgy tűnik, kicsit elszámoltad. Nekem 0,2*(1000000/11300)=~18 ohm csak.
Azonban, az örvényáramok nem hosszanti irányba fognak keletkezni, hanem a rudak tengelyére merőleges síkon. Ráadásul a fluxus is azokon a pontokon a legerősebb, ahol a tekercshez közelít, középen 0-nak tekinthető.
Ebből következik, hogy veszteség döntő része azokban a magokban keletkezik, melyek a tekercshez legközelebb vannak, a legnagyobb átmérő mentén helyezkednek el. Ha kb 10cm átmérőt feltételezek erre a rúd-kötegre, annak így is több mint 30cm a kerülete. Figyelembe véve a rudak érintkezési pontjait, ez még tovább növekszik.
Elég problémás lenne kiszámolni, de szerintem a tényleges keresztmetszet, melyen keresztül folyhat örvényáram egy ilyen rúd-csomagban, igen kicsi! Így feltehetően még a viszonylag alacsony fajlagos ellenállású ferritmaggal sem az fogja a veszteségek zömét adni! Nem is rémlik, hogy bárhol is számolnának ezzel a fajta veszteséggel(mármint, antennák terén)

Egyébként, teljesen felesleges "tömör" ferrit csomagot használni, mert ha csak egy rétegnyi rudat használsz, az összes többi eltávolítod..., az az kb egy "csövet" formálsz belőlük, kb pont ugyanazt kapod hatásos magasságra!

És, ahogy már utaltam rá, még mindig fontos tényező az l(rúd hossz)/D(eredő átmérő) arány is..., ami értelemszerűen romlik, ha csak az átmérőt növeljük.(valamelyik könyvben van erről egy grafikon, ha érdekel, előszedem)

Ha nem csak egymás mellé, hanem egymás mögé is tennénk rudakat, akkor ez
javítható?


Pl 8 rúd:

4 egymás





Alatta pontosan illesztve egy ugyanilyen köteg.

Ez előző posztom kicsit idétlen lett.
arra gondoltam a 14 rudas verziót lerajzolom.

Ha a középső rúd keveset számít, akkor egy műanyag rúddal
is helyettesíthető.

Síkban terítve elég ritkán használnak ilyet, így értelemszerűen alapban 2D-s az elrendezés kb mindig. Néhány darab nem ront számottevően az l/D-n, így itt egyértelműen nyereséges...

Láttam olyat, aki azzal próbálkozott, hogy a tekercset is szétosztotta a rudak között. Ha jól rémlik, így még nagyobb nyeresége volt! De ekkor az egyes rudakat egymástól távolabbra kell helyezni, hogy mágneses csatolásban már ne nagyon legyenek...

Hosszában illesztve/ragasztva tökéletesen egyenesre kell csiszolni, polírozni a felületeket, hogy a lehető legkisebb rés alakuljon csak ki! Máskülönben nem lesz egy rúdnak tekinthető...

Általában sima a felületük, ha jó összefogja valami az mennyire lehet jó?

Szerintem jobban jársz, ha pl 4 önálló rudat használsz...mindegyiken az egyhez tartozó menetszámokkal..., majd kettőt sorba kötsz, és ezeket lepárhuzamosítod. Így az eredeti induktivitást kapod meg, de jóval nagyobb hatásfokkal...

Persze, ahogy írtam, ilyenkor ajánlatos 5-10cm távolságra elhelyezni egymástól a rudakat(nem hosszában, mielőtt ezt kérdeznéd )