Újabb bizonyíték arra, hogy egyeseknek kevesebb szerencséje van a gondolkodással.

Mindettől függetlenül sajnálom szegényeket, vagyis a családjukat.

A legszomorubb az, hogy ilyesmikre a figyelmezetésekkel tele van minden a szoc médiátol, gyakran az állomások körüli oszlopokig, falakig stb,. Minden vagonon, ahol fel lehet, mászni ott vannak a veszélyjelek, de ezeket nem lehet elérni. Nem tudom ezt miért ignorálja egy bizonyos réteg.

Akár még a 7 évet is el lehetne engedni nyugodtan, és úgy hozzáállni, hogy ne változtassunk azon, amin nem szükséges. (Nem a valós fejlesztés ellen beszélek, hanem az értelmetlen módosításokra értve, amiktől pl. az adott alkatrész nem lesz jobb, csak más és nem csereszabatos.)

Arról lehet vitázni persze, hogy ez a konkrét rendelet megold-e minden problémát (szerintem sem, de egy első lépésnek ideje történnie).

Két példa, ami szerintem követendő lenne, de hát hol vagyunk már tőlük...

Az egyik, hogy évekig javítottam retro-hifit, főképp gyűjtőknek, főképp magnókat. Na most ezeknek a futóművéhez legalább egy motor feltétlenül szükséges (de néha 2-3 motoros konstrukció is előfordul). Egy-két gyártót (Philips, Grundig...) leszámítva az egész világon meg tudtak egyezni egy szabványszerű kivitelben, mind lényeges mechanikai méreteket (max. külső átmérő, tengely hossz és átmérő, felfogató csavarok mérete és pozíciója), mind a fő paramétereket (néhány jellemző feszültségérték, 2400/perc körüli, viszonylag nagy tartományban állítható fordulatszám, forgásirány) tekintve. Gyakorlatilag 25-30 év termékei esetében a hordozható mono magnótól a középkategória tetején elhelyezkedő hifi-deckekig mindegyikbe csereszabatos motor került. Így aztán simán a gyári specifikációt lehet hozni egy 70-es évek közepi asztali készüléken, ha a felújítás során már nem a régi (és valóban be nem szerezhető) motortípust kapja, hanem egy más gyártótól és jó három évtizeddel későbbről származó darabot, amit egy mikrohifiből bontottam ki, aminek a magnó részét esetleg 10-20 órát használhatták annak a korszaknak a végén. Nyugodtan meg tudták volna tenni, hogy pl. az Akai deckeket 2,5 mm tengelyátmérőjű, 3200/p fordulatú motorral gyártják, a Sony-kat meg 2 mm-essel és 2200/p fordulattal. De nem így lett - tulajdonképp, ha ma lenne rá szükség, már gyárthatnának kommutátoros helyett BLDC belsővel is ugyanezekkel a méretekkel, egy-két fajta "univerzális magnómotort", ami jó mindenhová.

A másik, még éppen azon az évfolyamon voltam, ahol az egyetemen tanultunk az analóg színes TV rendszerekről - már inkább technikatörténeti és szemléletformáló jelleggel. Annak idején extra lépéseket tettek annak érdekében, hogy a színes adás feltétlenül nézhető legyen a meglevő ff. készülékekkel is, így lett a különbségi jeles megoldás szerte a világon. 40 évvel később meg simán megtörténik (legelőször az mpeg2-mpeg4 váltáskor), hogy a digitális adás vételére egy kodekváltást követően már nem alkalmas a régebbi készülék, holott a ff-> színes váltásnál jóval kisebb a minőségi javulás a vételben... (Persze itt már esetleg felmerülhet, hogy az új kodek kevesebb sávszélességet igényel, több adás fér el. Más kérdés, hogy valóban erre van-e szükségünk a boldogsághoz.)

Csak az a baj, hogy a politika beavatkozása a piac mechanizmusaiba meg soha az életben nem hozott jot.
Igen azt el lehetne érni, hogy egyforma kapcsolok stb legyenek ( legalábbis a NYAKon, de az nem érdek, mert ugye van design meg van amivel ki kell mutatni hogy az egyik gyár vagy a másik gyár cuccat vedd meg.
A 7 évvel meg az a baj, hogy nem abszolut ido hanem csak különbség. Azaz a ma eladott cuccok elvi garanciája 2024+7=2031be járna le. De a januárban eladott ugyanilyen gépé meg 2032-ben, azaz mininimum 7 éves produkciohoz tartozo alkatrészt kellene tárolni ( ki és hol és kinek a pénzén) ami nem kis összeg. Fenntartani a szervizt esetleg az extra felszerelést, viszont abszolut senkinek nincs informácioja arrol, hogy kb milyen a hibastatisztika. Hány készülék romlik el a 100 bol 7 éven belül. ( s ahogy már irtam ilyen olcso gepekre egyszerüen senkinek nincs sem pénze sem kapacitása sem ideje komolyabb tesztek elvégzésére. Azt meg ilyen konkurrenciánál senki sem vállalja be, hogy mondjuk csk 2 - 3 évenként jönne ki egy uj modellel.
S látod, hogy ugy a Grundig mint a Philips már a multté, hiába voltak a készülékekben kompatibilis alkatrészek. Most is megtehetnék, hogy a modern TVkben legalább mondjuk a táp modulok meg a tunerek egyformák lehetnének, s mégsem teszik. A többi áramkör meg kizárt, mert legalábbis a nagyok azzal akarnak kilogni a sorbol, hogy jobb processzorok vannak, jobb FW fut rajtuk stb.és igy többet kérhetnek érte. Mert az is azért követelmény, hogy legyen a piacon olcso készülék is meg drága is. Azt sem tudjuk pl. hogy melyik romlik gyakrabban. Ráadásul az olcsobb TVk pl. már olyan árkatogoriában vannak, hogy kizárt, hogy valaki nekiüljön hibát keresni. Egy orányi szerviz egész biztos többe kerül mint az uj keszülék, de azt senki nem tudja elöre, higy elég-e az egy ora.. S itt megint zsákutca a rendelet, mert utovegre meg kellene fizetni a szakit is aki ha tudja megjavitja a vevö készülekét. S hány olyan hiba vsn itt is a HE, hogy kiég egy LED. Filléres dolog, a hibát sem kell nagyon keresni, de a keszüléket teljesen szét kell szedni már ha bonthato a display. Kicserélni a LEDet és ujra összerakni. Hát nem tudom, hogy ezt megcsinálja-e valaki 1 ora alatt.
Ami rendszertechnkkai változást illeti ott meg a leirtaknál is rosszabb a helyzet. Csak a studiomban 8 + 4 féle video formàtumot tudok elöállitani, s nem mindegyik kompatibilis a mai TVkel. A Youtube pl maga konvertál át mindent az ö saját univerzális formátumukra. A mühöldas adások megint más formátumot használnak, mint a Mindig TV. Az olcso kábel TV csak benyomja a vett adást változás nélkül annak minden kinjával. A nagyok szintén konvertálnak, de legalább 2 formátumba (H264, H265) és ki tudja hány hang forma kerül hozzá..ezek szinte mindig HW cserét is igényelnek , ami alapbol nincs, hacsak nincs valami külsö doboz. Ráadásul az uj hangformátumok már nem ingyenesek, azaz a szolgáltatonak fizetni kell érte, s ha nem jön össze a licenszdij, akkor megszünik a formátum, és dobhatják ki a drága cuccokat a központbol, a TV nézö meg reménykedhet, hogy majd egyszer lesz hang is a képhez.

Ha a piac ilyen abnormálisan elszabadul az sem jó. Lehetne úgy megépíteni azt a nyomorult TV-t, hogy a háttérvilágítás hátulról legyen hozzáférhető. Mintha az autó motorját csak úgy lehetne szerelni, hogy a csomagtartó felől kéne haladni és kivenni minden ülést, meg a műszerfalat. Legyen kötelezve arra,. hogy az eszközök javíthatósága ne legyen ellehetetlenítve. Aki akar vegyen fél cm vastag TV-t, neki nem ez a fontos, hanem a design, ha elromlik, akkor legyen pénze rá. Engem nem zavar, ha vastagabb a TV pl. nekem jó lenne. Vagy pl. a Thaliánál a fűtőradiátor cseréhez ki kell venni a műszerfalat, ehhez le kell venni a kormányt, stb...amúgy ha 1cm-el másképpen van kiképezve a környéke, akkor csövek lehúz és ki lehetne venni a helyéről, csere és vissza, fél óra. Ne legyen már gazdasági totálkár egy ilyen szerelés. Lassan minden szakmához konyítani kell annyira, meg lennie kell egy rakat szerszámnak otthon, hogy élni tudjunk és meg tudjuk magunknak csinálni, javítani a használati tárgyainkat, környezetünket.
A TV-nél esetleg megoldás lett volna a kameráknál megszokottakhoz hasonlóan 2 streames megoldás, egy fő stream nagy felbontással/erős codeccel, meg egy kisebb a butább TV-khez. Persze nem lett volna nagy tárhely/sávszélesség spórolás, de elégedett lett volna mindenki. Nem beszélve róla, hogy az új lehetőségekkel is van gyenge képminőségű adás, a műsor színvonalát meg sem említve.

Sokszor eltörik benne valami a művelet során.

Sajnos, föleg, ha az ember azt sem igen tudja hogyan kell nekifogni a szétszedésnek, és az sem biztos, hogy erre találsz gyári utasitást.

Nem tudom kinek kellene válaszolnom, hát ide írom.
A technikai fejlődéssel eleve bonyolítás jár, még nehezebb, majd később lehetetlen szerelhetőség, alkatrészellátás.
Ez ellen le kellene tiltani a műszaki fejlődést, hogy javíthatóak maradjanak a készülékek.
Más gyógyír nincs erre, de ez nonszesz.
Szerviz árak és a készülék árak viszonya megfordult, 50 éve egy tévé fél évi tiszta kereset volt,
javítani ennek költsége miatt érdemes volt. Ma relatíve lényegesen olcsóbbak a készülék árak szervizköltséghez képest, javítás nem érdemes, sőt amit veszünk helyette, már újabb.
Nem vagyok én sem híve ennek a tendenciának, sőt kimondottan rossznak tartom, csak nem látok megoldást.

Ha otthon házi barkácsban érdemes megjavítani valamit, akkor az nem lenne lehetetlen megtenni javító (szak)műhelyben sem. Pláne ha nem lenne szándékosan ellehetetlenítve a javítás. Tehát szerintem ezek csak kifogások, ezek megoldható dolgok, és lesz is aki meg is tudja oldani - ha ki lesz kényszerítve. Sőt olyan is lesz aki korrekt módon meg fogja oldani.
Sokszor tapasztaltam, hogy amikor valamit meg kellene csinálni, akkor vannak olyanok akik a kifogásokat keresik, a megoldás keresése helyett. Aztán jön valaki más és megoldja, és nem is érti, hogy mit nyafogtak ezen mások. A legtöbb felhozott dolog megoldható kategória (lásd pl. LCD tv-k tipikus hibái), és nem fog becsődölni tőle aki korrektül kezeli a dolgokat, max kicsit többet kell majd tenni a profitért.

Én sem, söt hülye propagandának tartom az egészet, akárcsak a greendealt. Felforgatják az évtizedek alatt bevezetett es kifinomult rendszereket s a végén minden sokkal drágább lesz, sokkal több lesz a szemét és egyre kevesebb embernek ad munkát.

Ne feledd el otthon, nem számold sem az idöt sem a költségeket ( és akár bátran használsz nem teljesen legális forrásokat is) , ha valamit meg tudsz javitani. Söt annak örülsz, hogy sikerült. Az iparos meg annak örül ha csörög a kassza és marad valami vacsorára. Az egy nagy hálozatot müködtetö társaságnál alapbol 15 percet fizetnek a hibaelháritásra. S ha a müszerész nem tudja a hibát elháritani, akkor saját kárára tovább javitgathat. Igy müködik a profi szerviz egy nagy europai kommunikácios hálozatban.

Piaci verseny. Pár fillérrel olcsóbb gyártási költség pld.: csapágyat fixen -nem cserélhetően- bepréselni, már úgy tervezi. Ha nem, esetleg kevesebben veszik a termékét mert pár fillérrel drágább a konkurrenciánál.
Sajnos nem előny számára a javíthatóság kissé több vételárért, vevő csak az árcédulát tudja.
Elektronikában sokszor már lehetetlen normális időn belül hibát, cserélendő alkatrészt megtalálni.
Nálunk régebben két pékség nyílt egymás mellett. Egyik a legjobb minőség, másik a legrosszabb, de ez olcsóbb. Tömeg volt a rossznál, alig páran a jónál, ami ezért tönkrement. Vevőnek csak a vételár számít, ezen kellene változtatni ha lehetne. Bár tudni sem lehet, melyik a jó. Nem vennénk a rosszat, probléma ezzel meg lenne oldva.

Az utóbbi időben a beszélgetés erősen eltért a téma címétől, bár kétségkívül érdekes és fontos a megbeszélt téma, azonban újat nem, csak legfeljebb többet lehet elmondani. Kérjük, hogy térjetek vissza az érdekességek témájához, különös tekintettel az elektronika területére!
Köszönjük.

Könnyen bele lehet futni a drágán khmm.. rosszba is. Nem feltétlenül van egyenes arányosság a termék ára és minősége között.

Az nem semmi...nekem ez eléggé felfoghatatlan, és ezt tudják tartani értelmes körülmények között?
Nemrég javítottam egy LG TV IR távirányítót, siralmasan vékony, rideg műanyagból volt a burkolata. A szokásos összepattintós megoldás. Hiába az óvatos műanyag gitárpengetős szétszedés, oldalt kipattantak belőle apró darabkák. De már az elemtartó résznél is hiányzott belőle, pedig ott sem éri sok erőhatás.

Én is csodálkoztam, meg azon is, hogy az emberek jönnek meg mennek hiába a legujabb mérési technologia a legujabb müszerek, ott megy a kemény hajsza. Ráadásul a körülmények sem nagyon csábitok. Sok munka kint van az utcákon néha az oszlopokon és melozni kell zuhogo esöben nyakig sárban. ( éppen az ablakbol nézem hogyan szerelik az utca másik oldalán az optikai vezetékeket a frissen állitott utcai szekrénybe. A föld még meg sem száradt igy 10-15 centis sárban áll a két szerencsétlen és esik.

Mágneses telefontartó

Tudomásom szerint már jó néhány évtizede az autók műszerfala műanyagból készül (~99% ? ). Ezenkívül a telefonok jelentős része se szereti a mágnest. Még nem tömeges a mágneses maggal készülő. Nagyot fog nézni a tájékozatlan vásárló.

Azt elnézted, hogy a tarto alján van egy vékony kör alaku lemez, amit oda lehet ragasztani a müszerfalra, és akkor már müködik. A telefonok többségéhez meg lehet olyan védögumit venni amiben szintén benne van a mágneses gyürü. ( mert máshoz is kell nemcsak ilyen tartokhoz).

A linket lehagytad...amit én néztem azokat "nano ragasztóval" adják.

A rövid tájékoztatóban nem volt róla szó.

Ez elöfordul…

Ehez még hozzá fűzném azt az apróságot, hogy az autók biztonsági előírásait, történetesen itt a "Head impact" zónákra vonatkozó előírásait ez alaposan keresztbe veri.

Gondolom, egy ütközésnél ez is megy mindenfelé és a mágnes se fog annyit, hogy ne lépjen meg a telefon. De azok a rugós szorítós állványok se.

Igen.
Vannak előírások ezekre a területekre. Csak úgy hevenyészve pár darab:

- Minimum rádiusz azokra az élekre ami baleset esetén az emberi fej elérhet. (Ezekre szabvány vizsgálatok vannak)

- Anyag összeomlása megadott terhelésnél és megadott idő alatt. (Mielőtt az emberi agy sérülne...)

- Azok az alkatrészek amik leválhatnak a balesetnél, "Chrash lock" kialakítása kötelező.

stb.

Csak ugye ezek egy ütközésnél ritkán szoktak hátrafelé repülni.

Nana.
ha hátulról csapódnak beléd meglepődnél mi köt ki acsomagtartóban.
Sajnos teszt videót nem oszthatok meg, mert alaposan fenékbe rúgnának érte.

De ezt még a légzsák robbanása is hátra lökheti.

Láttam néhány balesetet, de ahhoz már igen nagy müvészet meg pech kell, hogy hátulrol ilyen balesetet okozzon valami. ( teljes sebességgel belehajtani egy állo kocsiba. Ott már nem ilyen vacak fog komoly gondot okozni.
Hol van ott légzsák?

Ütközés után mehet tovább az autó összevissza forogva is.
Pld.: borulásnál minden mindenfelé repülhet.

De akkor már minden repül a kocsiban….

Egy gyöngyszem a motorépítő bajnokságról.

Na erre mondja valaki, hogy ez gyári modell.