Az enyém lényegében egy szünetmentes táp (csak 2,4 kW-os), ezért nem képes visszatáplálni, mint ahogy a PC-s szünetmentes tápok sem
Az inverterben van egy relé, ami bypass esetén a fogyasztókat nem a napelemről/akkuról, hanem a hálózatról táplálja. Én most már ezt a funkciót ki fogom hagyni, a szükséges átkapcsolást kézzel fogom végezni (téli-nyári üzem) külső átkapcsolókkal.
Az alábbi képen a rendszerem (nagyon) sematikus rajza látható

Amennyiben garantálni tudod, hogy a belsö hálozatbol nem juthat ki áram az utcaiba, akkor azt csinálsz amit akarsz.

Akkora feszültség nem keletkezhet az inverter kimenetén, hogy egy ilyen átkapcsoló két fokozatán átmenjen

Szia!

Elég régen láttam ilyen kinai panelt (az inverter szinusos meghajtója )Aminek volt optocsatolós hálózati bemenete a szinkronozás miatt.

A teljesitmény áramlás is pofon egyszerűen a hálózati feszültséget másolva ,nem alakult ki kifelé tartó áram. Persze az elején ott volt a 2db kétáramkörös relé a leválasztás miatt.

A te esetedben ez nem kritikus, mert vagy a hálozaton vagy vagy az akkun.

Azaz érzésem egy kicsit félreértjük egymást.
Én egy valodi visszatáplásos rendszerröl beszélek ami hibrid ( azaz, ha van villany és süt a Nap, akkor a belsö hálozatot látja el árammal meg az akkut tölti és ha marad még energi azt visszatölti a hálozatba) és a szigetrendszert (amikor az áramszünet idejére minden belsö berendezést leválasztja a külsö hálozattol és igy látja el energiával) is tudja és automatikusan kapcsol szigetrendszerbe ha leáll a külsö hálozat.

Miért kéne? Nálam is három fázisú a betáplálás, és a ház egész hálózata. Viszont három fázisú fogyasztóm nincs. Én úgy oldom meg, hogy a villanyóra utáni kis megszakítók (ami ugye a szolgáltatóé) után beépítem az ATS kapcsolót. Az ATS kapcsoló napelemes betáplálását közösítem egy fázisúra, így amikor napelemes termelés van, gyakorlatilag a házban a három fázis közösítve van, és egyfázisú inverter kiszolgálja az egész házat. Ha nincs napelemes vagy akkus termelés, akkor az ATS kapcsoló visszakapcsol hálózatra, megszüntetve evvel a belső fázisok összeköttetését, és újra normál 3 fázisúként működik minden.
Persze ilyet a hivatalos napelem telepítő cégek nem fognak csinálni.

Ezért mondtam Laca13 -nak is, hogy rossz helyen keresgél, ne napelem telepítő cégekkel, hanem villanyszerelővel kiviteleztessen. A napelemesek csak azt vállalják, ami hivatalos, és már megcsináltak 1000-et. Ha valami "új" kell, nem fognak nekiállni.

Ui.: Lacának annyival másabba helyzete, hogy csak egy fázis van, csak egy fázisra akar sziget üzemet. Nála csak egy fázisú ATS kapcsolót kell beépíteni, az után olyan invertert és akkut tesz be magának amilyet akar, amilyenre pénze van. Ezt bármelyik normális villanyszerelő meg tudja csinálni.
Nem kell senkit kérdezni, senkinél papírozni, senki nem vágja át. Csak ezt még ő sem akarja megérteni úgy néz ki.

A villanyora után a ház felé minden a tied s nem a szolgáltatóé. Nyilván, hogy ilyesmit egy szakember nem csinál és nem hiszem, hogy ilyen szakforumon ilyesmit publikálni kellene.

Főleg hogy a napelemes cégeknél , a cukrász meg a kőműves , szakképzett napelemszerelő mindent is tud , na 1000ből van azért 1 aki!

Ha ez így lenne, akkor biztosan meg tudod mondani, hogy miért van leplombálva az óra utáni kismegszakító? Ha nem lenne, akkor kicserélném egy akkorára, hogy még a drót is leolvadna az oszlopig... És persze nem kellene hálózatbővítést fizetni...

Nem tudom mi bajod az 3f-ről 1f-re való kapcsolással, legfeljebb nem érted.

Veled az a baj, hogy te mindenhez (is) értesz egy kicsit. De úgy nyilatkozol, mintha kőtáblákba lenne vésve a véleményed. Szerintem, itt már rég nem vesznek komolyan...

Nálunk csak a ora van leplombálva utánna az Fi már nincs és minden elérhetö, hiszen egy kismegszakito el is romolhat, amit a plomba megbontása nélkül cserélhetsz, söt ujabbat is beépithetsz. Nekem 2 uj Fi-t kellett beépiteni, mert a kert meg a mühely kért ilyet. S mifelénk a szolgáltato szoba sem áll a vevövel ilyen ügyben.

Miért nálatok le van? Nálam csak a szolgáltatói kismegszakító plombált ami a méretlen körben az óra előtt van.

Nálunk (ÉMÁSZ területen) szintén a szolgáltatói kismegszakító (és utána a mérő) van leplombálva. Szerintem ez máshol is így van, az óra előtt van egy szolgáltatói kismegszakító, csak lehet, hogy nem tudják a sorrendet pontosan. Nálunk teljesen egyértelműen előtte van, lekapcsolása esetén az elektronikus mérőn minden kijelzés eltűnik.
Nekünk nincs más kismegszakító a mérőhelyen, de azt el tudom képzelni, hogy régebbi mérőhelyeken lehet felhasználói kismegszakító is.

Igen az ora elött szokott ilyesmi lenni ( vagy csavaros biztositék). Eleve az ora elött hivatalosan nem férhetsz a hálozathoz. Habár régebben a falon vagy valahol a bemenet közelében voltak ilyen dobozok ( hol leplombálva, hol nem). Egy idöben oszlopokon is voltak. Nekünk a régi házban a kert sarkában volt egy betonszekrény, benne 3 késes biztositék, de kulcsot kaptunk hozzá, ha bármilyen okbol áramtalanitani kellett a házat ( ott volt a biztositékokhoz tartozo fogo is). Ezt valoszinü a tüzoltok járták ki).
Bent az elosztoszekrényben a leplombált ora elött nincs semmi. Onnan egyenesen a 3F FI-re megy majd onnan a 3 fázis a kismegszakitokra. Az inverterböl ide jön a delej a SMARTorán keresztül ment egyenesen az FI -re ami késöbb átépitettek az automatikus szigetkapcsolora ( az egy külön kis szekrényben van, mert nem fért el. Ha kiesik a hálozat azonnal lekapcsolja a belsö hálozatot a külsöröl csak egy kis táp marad ott, ami egyenáramot ad az inverternek, jelezve, hogy müködik a hálozat, majd az inverter kapcsolja vissza a belsö hálozatot a külsöre. Mindez az ora után van.

Mindenhol így van (még Szlovákiában is, szereltem ott is, itt is eleget), nem véletlenül bűvészkedtek régen a Bakony műves kismegszakítókkal meg a vékony fémlemezzel áramlopás ügyileg. Mi értelme lett volna preparálni a megszakítót ha már a mért oldalon van?
A sorrend méretlen főkábel - szolgáltatói kismegszakító - fogyasztásmérő - mért főkábel a lakáselosztó felé. Ha van egyéb tarifa akkor ugyan ez csak még egyszer-kétszer. A méretlen főkábel általában közös. Régebbi helyeken még előfordul olvadóbetét a méretlen oldalon is, de ma már ez nem nagyon van alkalmazva bár én ezzel nem értek egyet mert egy kismegszakító zárlati áramkioldó képessége messze alulmarad egy olvadóbetétéhez képest és ha közel a trafó azért ott komoly áramok tudnak megindulni. Kint Szlovákiában az oszlopon van az olvadóbetét persze légkábeles környezetben, ott az is a funkciója, hogy ha zárlatos lesz a légkábel (mert mondjuk a padláson megrágták az egerek) akkor nem gyullad ki az egész a fenébe. Régen amíg csupasz AlFe dróttal volt a villany bevezetve addig gyakran a szél is okozott zárlatot, összecsapta a drótokat aztán csak úgy hullottak a szikrák.
Ráadásul annak a megszakítónak a feladata az is hogy ha az fogyasztásmérő lenne zárlatos akkor ne gyulladjon ki az egész mérőhely.

Ráadásul az orákat is cserélgetni kell . A régi mechanikus orákat is cserélgették a ujakat is cserélni kell és ahhoz nem kell okvetlenül áramtalanitani az egész utcát.
Meg a tüzoltoknak is kell esélyt adni tüz esetén.,

Pedig az ő igényére más megoldás nemigen lesz...
Egyébként mi a problémád a leírtakkal?

Jogos, lehet rosszul írtam a sorrendet, előbb van a kismegszakító, utána meg az óra.
Bár én csak úgy ránézésre gondoltam (tippeltem a sorrendet), mert felülről jön a méretlen derót,
alatta a guman táblán a villanyóra, alatta pedig a plombált három kismegszakító.

Semmi, nem foglalkozok vele.

Találkoztam már esettel, hogy az óra után volt a teljesítménykorlátozó automata, és a többi kismegszakító. Valószínűleg régebben lehetett biztosító az oszlopon, de drót cserekor ki lett hagyva. Vigyázni kell, mert 0 fogyasztás mellett az analóg óra nem mutatja, hogy előtte, vagy utána kapcsoltad le.

Esetleg napi 4,5kWh, nem? És kWh, nem pedig kW.


Mekkora betápod van? Ki van építve az 1x32A (7,36kW)? Ha számítással kijött, hogy 10kWp napelem kell, ahhoz nem ajánlhattak mást, mint egy 10kW körüli (hibrid) invertert, amiből meg nincs egyfázisú opció. (Mondjuk alább látni fogod, hogy ezt túlbecsülhették...) Megnéztem a minősített inverterek listáját amiben 6kVA a legnagyobb teljesítményű egyfázisú jóváhagyott, de azt is csak úgy engedélyeztethetnéd, ha egyszerre három darab épül ki három fázison, tehát 18kVA háromfázisú lesz.

Mondjuk akkor nem tudom mi a helyzet, ha egy darab egyfázisú 6kVA-es hibridet építesz be, de be van mellé téve egy vissz-watt védelem, olyan mint amit korábban linkeltem és megvan hozzá minden papír. Sőt, ha párhuzamosan tudnak együtt dolgozni a hibridek egy fázisra, akkor még nagyobb teljesítmény is elérhető...

- A visszatáplálás fizikailag kizárt.
- Ha fogyasztás van, akkor az a hálózatból a csatlakozási teljesítményed és a nulla között változhat, attól függően mennyi akkus/napenergiád van.
- Az meg, hogy rendszer nélkül is megrángathatod a hálózatot a csatlakozási teljesítményedig, azt a szolgáltatónak így is, úgy is el kell tűrnie.

Ilyen mélységben nem ismerem az engedélyeztetést, de nem tudom mi lenne az akadálya, hogy "korlátlan" teljesítményt építs ki ilyen módon kimondottan hibrid inverterekkel.

Kíváncsiságból ránéztem, hogy mi is kellene durván ehhez a rendszerhez abból amit ismerek, nyilvános listaárak alapján a költséget is megbecsülöm. Ez egy full szigetüzem hálózati betáppal:

Ha 32A-ed van akkor jó ha az inverter is teljesen kiszolgál, vagyis kell legalbb 7-10kVA:
MultiPlus-II 48/10000/140-100 (10kVA/8kW) - kb. br. 800E

A napelem 20% veszteséggel termeljen meg napi 4,5kWh-át márciustól szeptemberig ideális elhelyezéssel, vagyis 5,63kWh-át:
Az kb. 1,45kWp napelemes teljesítmény, ez 4db 415W-os Sharp mono HC napelemet jelent, ami kb. br. 120E

A napelemhez megfelelő töltésvezérlő 48V-os rendszer esetén:
Ezt 2S2P konfigurációban rá lehet kötni egy SmartSolar MPPT 150/45-re, ami kb. 95E

Tárold el az összes energiát és használd fel naponta, de azért kíméljük is, számoljunk nagyjából 50%-os kisütési mélységgel, ez 11,26kWh. Az LFP-Smart 25,6/100-as akku névlegesen 2560Wh, ebből 2 soros és 2 párhuzamos 10,24kWh. Tartósan bírja a 2x100A-t, vagyis teljesen kihasználhatod az invertert. 5000 ciklus után csökken a kapacitása 80% alá, ami 13 év. Az ára a 4db-nak 2,3M.

A rendszer főbb részei így 3,32M, hozzájön még a tartószerkezet 4 panelhoz, AC betáp kiépítése, biztos ami ziher az invertert megkerülő kézi átkapcsoló, napelemhez távműködtetésű lekapcsoló, DC biztosítók, egy fali HMI kijelző, még kb. 1M anyagköltség. Nem kevés, de meg lehet csinálni.

Jól gondolom?
Jelenlegi 10.000Ft körüli villanyszámlával számolva ennek a rendszernek a megtérülési ideje 36 év lenne?
Persze közben az akkukat már mindenképp cserélni kellene (lehet kétszer is) ... Meg valószínű sokminden mást is ...

Éljen az ingyen napenergia!

Valami nem stimmel. Napi 4,5kWh -> 1643kWh/év, az kb. 65700Ft.

Anyagköltségben a "megtérülés" 66 év, persze ez alatt sem lesz meglepő néhányszor az akku és invertercsere. *Csak élethosszig tartó rezsicsökkentés mellett.

De nem mindent a megtérülésért csinál az ember... ennyi erővel autót se vegyen senki, akinek nem munkaeszköz, mert az sem térül meg soha. Sőt, az élet alatt megkeresett fizetés nagy részét "nem megtérülő" dolgokra költjük, hacsak nem ingatlanért robotolunk.

Ráadásul amíg áramszünet esetén nálatok megáll az élet, netán még fűtés sem lesz napokig télen mert a kazán sem tud üzemelni, addig ő észre sem fog venni semmit az egészből... kérdés, hogy megér-e ez a kényelem és autonómia pár milliót? Itt erről van szó.

Havi 162 kWh fogyasztásért nekem 5871 Ft-ot kell fizetnem...
Nagyon meglepett, hogy ezt akár "4db 415W"-os napelem ezt meg tudná termelni...

Jó... igazad van! Én már a jövő évi áramdíjjal számoltam!
Amit csak az infláció mértékében emeltek, ami 5%... tehát a 65700 *5% = 120000Ft

Kényelem és egyéb dolgok értem én, csak akkor a 3 fázis elleni tiltakozást nem értem.
Pedig annak a kialakítása már alig emelné meg a projekt költségét, viszont akkor lehetne simán visszatáplálós is a rendszer ... Ami meg csökkenthetné a megtérülési időt is ...

Szia!
Egy ilyen ajánlatot kaptam, elfogadható? Van benne kritikus pont?

Visszatáplálási teljesítmény korlát

Sziasztok!

Részben elméleti a kérdés, ami összefüggésben van az MVM/EON/stb üzletszabályzat módosításokkal. A mostani üzletszabályzat meghatározza, hogy csak a HMKE engedélyben szereplő teljesítménnyel táplálhatsz be. Ez nagy változást nem jelent, hiszen eddig is erről szólt az engedélyezés, a kérdések csak ott merülnek fel, hogy:
- a HMKE igénybejelentőn az inverter névleges teljesítmény alapján (például 5kW) kellett kitölteni a HMKE igénybejelentőt
- egy 5kW-os például huawei inverter valójában az adatlapja szerint 5500VA teljesítményű. Nálam maga az MVM saját napalemes cége telepítette a rendszert, papírokat is ők intézték az EON irányában (EON/Elmű hálózati kft terület)
- Az invertert is az MVM saját napelemes cége állította be, gyakorlatilag 99%-ban gyári default egyébként.

Hideg napos időben 5.5kW minden probléma nélkül kijön az inverterből (aktív hatásos), azaz biztosan több mint 5kVA, ami szerepel a HMKE általuk kitöltött igénybejelentőn. Érthető módon látszólagos teljesítmény van a HMKE-n nem hatásos, szóval a látszólagos biztosan több mint a hatásos.

Szóval van egy 5kVA-re kitöltött HMKE szerződés - és engedély, van egy a szolgáltató saját cége által telepített rendszer, ami névleges 5kW-os inverterrel van és ami biztosan túllépi az 5kVA-t.

Szerződésszegésnek minősül az üzletszabályzat alapján ha túlléped a határt, de nincs megadva hogy mi a toleranciasáv.

Bővebben: Az ELMŰ Hálózati Kft. (E.ON Csoport tagja)

Szóban forgó rész: 7.10.2 q) pontja (81. oldal)


Az üzletszabályzatban csak a p) pontra van megadva toleranciasáv [2%], de a p) pont a visszwatt / visszatáplálás védelemre kötelezettekre vonatkozik.

Mondhatnám, hogy jó, akkor korlátozom az invertert a beállításaiban. Ott jelenleg 5000W van van, szóval nincs miről korlátozni, mert a korlátozást nem VA alapon teszed (bár az inverter jó szolgálatot tesz fázisjavítás tekintetében tehát közelít a hatásoshoz), arról nem is beszélve hogy névlegesen 5kW-os az inverter, de mégis 5.2 - 5.5 minden probléma nélkül kijön belőle (igen az MVM által beállított inverter még mindig)

Van ezzel kapcsolatban tapasztalat? Az EON távleolvasó oldalon is látom, hogy a 15 perces adatokban simán 5.2 és felette vágja le az inverter a termelést (mert egy része ugyen helyben elfogyasztásra kerül, ~300W). Dehát az 5.2 az több mint az 5..., szóval szerződésszegés? Vagy mégsem?

Itt tudod nézegetni:
Photovoltaic Geographical Information System (PVGIS)

- Address: megadod a várost
- Installed peak PV power [kWp]
- System loss [%]: kb. 5-10% veszteség a reális, mire a hálózatba jut
- Slope: dőlés
- Azimuth: tájolás (0=dél, -90=kelet, +90=nyugat)
-> Visualize result, havi bontásban

Nem a napelem a legnagyobb költség a rendszerben... kilenc éve én már lekéstem a vékonyréteges időszakot, addigra elavultak. A 265-270W-os polikristályos napelemek mentek akkoriban 1x1,65m körüli méretben és drágább volt, mint manapság egy 400W-os. Most meg bőven 400W felett jár a teljesítmény szinte ugyanekkora méretben, 1x1,7-1,9m körüli modulok vannak.

Az a 4db 415W-os napelem hozhat évi 2000kWh-át is.

Nem teljesen értem amit írtál.

Ez azt jelenti, hogy az 5.5 kW hatásos jön ki, vagy 5 kW hatásos, és 5.5 kVa látszólagos?

Az adatlapod szerint 5000 W hatásost ad ki max, és 5500 VA látszólagost. Ez így teljesen jó, és érthető is, mert az inverterek a működésükből adódóan meddőáramlást is generálnak. (általában kapacitív meddő, legalábbis az én Growattomnál az van, főleg kis teljesítményeknél van a béka feneke alatt a cos fi.)

Ez az, ami egyszerűen butaság azok felől, akik megfogalmazták a szabályt. Oda nekik pontosan hatásos teljesítményt kellett volna megadni, én is csodálkoztam amikor papíroztuk az enyémet.

Ez arra utal, hogy nem tudják a villanytant.
Először is, a meddőteljesítménynél mit nevezünk betáplálásnak? Mert a meddő szempontjából nincs annak jelentősége, hogy éppen fogyasztás vagy betáplálás van a hálózat adott pontján. Ha van egy fogyasztód, mondjuk egy hűtőd, aminek pl. 130 W hatásost vesz fel a kompresszora, de a kis cos fi miatt a látszólagos teljesítménye mondjuk 280 VA, akkor lesz egy adott induktív meddő terhelésed. Ez nem betáplálás vagy fogyasztás, hanem a kompresszorod és a hálózaton valahol lévő kapacitív terhelés (vagy fázisjavító kondenzátor) között ugráló energia. Ezzel kisfogyasztóként nem kell törődni, csak a rendelkezésre álló max áramot ne lépd át, mert leold a kismegszakító.

Az inverternél ugyanez történik, ott van egy hatásos teljesítmény, ami a fogyasztóval ellentétben nem a hálózatból megy az eszköz felé, hanem az inverterből a hálózat felé. Ettől függetlenül lehet meddő is, ami "ugrál" az inverter és a hálózat között.

De mondok jobbat, mi van akkor, ha az inverterrel párhuzamosan kapcsol valaki egy üresen járó villanymotort? (Annak ugye nagyon nagy a meddője, de a hatásos kicsi.) Olyankor a hatásos teljesítményt betápláljuk a hálózatba, de mellette meddő is lesz, ami akár nagyobb is lehet mint a hatásos. Nálam sikerült kihozni 0 körüli cos fi értéket is úgy, hogy az inverter éppen 400 W-ot termelt, az üresen járó motorom pedig 400 W hatásost fogyasztott, mindezt úgy, hogy az áram közel 10 A volt...

Visszatérve az alapkérdésre, egyszerűen hibásan adták meg VA-ben a HMKE teljesítményét, mert az wattos. Nincs semmi teendőd vele.

Biztos vagy ebben?
Bármilyen fázisszögű, és értékű, nyilván a teljesítmény határain belüli, (meddő) áramot tudnak a hálózat felé tolni!