Ki mit hasznal , nagyon széleskörü a történet.
Aki kicsit is konyit hozzá az saját maga fejben tervez ,a pénztárcához igazít aztán szerel !
A csalódás lehet csak később keletkezik ,az is lehet csak egy év múlva ,.

Egy inverter, ha jól van megépítve, akkor 4/4-es üzemet is meg tud megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy mindenféle feszültségen, mindenféle áramirányokat tud létrehozni, tetszőleges cosfi ( vagy precízebben: teljesítménytényező ) mellett. Tehát, lehet csinálni olyat, hogy a hálózati feszültséghez képest mondjuk 30 fokot késik az áram. Vagy éppen siet. ( induktív meddő, kapacitív meddő ) Ha az inverter a kimeneti szinusz előállításához a hálózati feszültséget használja, akkor azt meg lehet késleltetni, vagy siettetni, máris előáll a fáziskésleltetett alapjel. ( Pl: mindent áteresztő szűrővel ) És egy potival be is állítható mondjuk a cosfi=1.

Nem igazán jó kifejezés, az, hogy meddőfelvétel. Hiszen a meddő mindenképpen kétirányú energiaforgalmat jelent. A hatásos, csak egyet, amit a felhasználó teljes egészében felhasznál. A meddőnél bemegy egy adott energia, de egy része vissza is folyik a hálózatba. Szerintem sokkal szerencsésebb elnevezés a: meddőforgalom.

Marad a szaldó?

Bővebben: Link

Szia!
Nem --csak uj eljárásra kötelezik a kurmányt.

Tökéletesen megfogalmaztad, ezért is butaság VA-ben megadni a HMKE betáplálás engedélyezett teljesítményét. A hatásost nem szabad túllépni, a meddő annyi lehet amennyit a kismegszakító bír.

Valaki az előzőekben azt írta, hogy codfi=1-gyel kell visszatáplálni. Az igaz, hogy csak a wattosat méri az óra, de ha nagy a meddőáram, az melegíteni fogja az utca végén az oszloptrafót is, hiszen a látszólagos áram nagyobb, mint a wattos. Gondolom, ezért ragaszkodnak a cosfi=1 visszatápláláshoz. Szegény szolgáltató, hogy mennyi baja lehet...
Már ha arra gondolsz, hogy a "betáplálás" a hálózatba menő visszatáplálást jelent.

Így igaz, viszont a wattos teljesítmény betáplálásától "független" az, hogy közben mekkora induktív vagy kapacitív meddőforgalom van. Azaz ha betáplálok 1 kW teljesítményt, és az inverter cos fi = 1-el teszi ezt, attól még lehet a hálózatomon nagy meddőforgalmat generáló fogyasztó. Emiatt semmiféle ejnyebejnye nem érhet a szolgáltató felől.
Ha az inverter valami miatt nem cos fi =1, hanem kisebb, akkor se, mert nincs különbség az inverter által generált meddő, vagy egy fogyasztó (pl. klíma) által generált meddő között.

Betáplálás alatt a visszatáplálást értem természetesen. Nem akartam belekötni ebbe a fogalomba is, de ez a "visszatáplálás" kifejezést is értelmetlennek tartom.

Mit táplálunk vissza?

Talán a vasútról jöhetett át a fogalom, ott a fékező mozdony tudja visszatáplálni annak az energiának egy részét, amit már gyorsításkor felvett a hálózatból.

A napelemek nem táplálnak "vissza" semmit, hiszen a napfényt alakították át villamos energiává, utóbbi pedig sohasem származott a hálózatból...

Jó, logikus, hogy inkább betáplálás.

Pedig szívesen büntetnének. Csakhogy a laikus fogyasztónak ez nem is nagyon róható fel. Megveszed a háztartási gépeket, szeretnéd használni, nem tehetsz róla hogy a mosógép vagy a körfűrész mikor mennyi meddőt használ. Akkor már termékszabványokba kellett volna előírni, hogy kötelező minden háztartási készülékben gondoskodni a minimum 0,9X cosfiről és nem lehet kapacitív.

A büntetés másik oldala a műszaki-gazdasági akadály. A nagyfogyasztóknál szigorúan figyelik a meddőforgalmat. De a mai napig sok háztartásban mechanikus fogyasztásmérő van, amin azt hogy meddőt vagy wattost mér a tekercsek egymáshoz képesti pozíciója határozza meg (az alutárcsával olyan mint egy aszinkronmotor) és ezek alapesetben kizárólag csak wattost mérnek. Emiatt meg kellene oldani a más típusú mérőórák vagy bonyolult elektronikus órák telepítését.

Azért nem szereti a szolgáltató, mert:
- A meddőáram is okoz wattos veszteséget az energiaelosztásban.
- A meddő nagyobb áramot jelent, ami növeli a vezeték kihasználtságát, vagyis kevesebb teljesítmény vihető át és kevesebb fogyasztási pont látható el.
- A kapacitív meddő miatt az erőművek szinkrongenerátorai meg tudnak futni.

Nem tudom milyen nagyságrendű a fogyasztók meddője, de maga az energiaelosztás is nagy meddőt generál, a földkábeles végponti hálózatok jellemzően kapacitívek, a szabadvezetékek meg valamelyik feszültségszinten induktívak, másikon inkább kapacitívek. Szóval van, amikor magának az energiaelosztásnak a szakaszai kell, hogy kompenzálják egymást.

Az biztos, hogy a látszólagos teljesítmény a maximum, így jogos hogy a szolgáltatók ezt adják meg. Hiába adnának meg max 3,68kW-ot egy 16A-es csatlakozásra, ha te valójában 5kVA-es invertert üzemeltetsz és a 16A-es kismegszakítót állandóan leveri a 22A amit előállítasz a rossz beállításokkal és a kiegészítő meddőgenerálással.

A másik, hogy az inverter védelmi beállításainál nem adják meg kötelezően a cosfi1-et, de lehet hogy írva-íratlanul ez valahol meg van határozva. Egyedül ebben az esetben számolhatna a szolgáltató wattos teljesítménnyel, de csak azért, mert ilyenkor a látszólagos és a wattos egyenlő. Ugyanakkor mivel egyenlő, miért ne használhatnák ilyen esetben is a maximális, azaz látszólagos teljesítményt?

Mint ahogy korábban minden fénycsőfojtóhoz tartozott egy kondenzátor is. Sőt, volt soros kondenzátoros fénycsőbekötés is.

És milyen jók ezek a kondenzátorok LED-es világításhoz "áramgenerátornak"!

4,2, 3,6 uF? jókora teljesítményt levehetsz róla.

14-től 40W-ig. Ahova még kell a "finomhangoláshoz" pluszba teszek 1...2 µF-os X2-eseket. Sajnos a fénycsőjavító kondik elfogytak. Az egész házban ilyenek világítanak. Elég ronda meddőt vesznek fel a hálózatból... cserébe kb. 15%-kal csökkent a villanyszámlánk.

Azt nem állítom, hogy a sok meddő jó a hálózatnak, csak azt, hogy magánszemélyként nem fog senki ejnyebejnyét kapni. Egyébként a napelem invertereknél bizonyos teljesítmény felett simán elő lehetne írni, hogy szoftveresen állítható módon folyamatosan kompenzáljanak, és igyekezzenek az épülethez tartozó főelosztónál nézve 1 körül tartani a fázistényezőt. Azaz ha pl. bekapcsol egy villanymotor, akkor kapacitív meddővel kompenzál, ha egy kapacitív fogyasztó kapcsol be, akkor meg induktívval. Ezzel rengeteg veszteséget meg lehetne fogni rendszerszinten. Nem tudok róla, hogy lenne ilyen.

Ami viszont érdekes, hogy korábban az induktív meddőből volt sok a fénycsövek, hűtőgépek, higanygőzlámpák, inverter nélküli klímák miatt, ma inkább kapacitív meddőből van több. A LED-es lámpák egy része kapacitív előtéttel megy, de amelyik rendes kapcsolóüzemű áramgenerátoros, az is kapacitív meddőt ad, meglepően rossz cos fi-vel. (Lemértem egy csomó fényforrást.)

Azt nem tudom, hogy van-e előírás cos fi értékre, de a nemrég vásárolt hűtőszekrényé 0,8 feletti, és a kompresszor mellett van egy jókora kondenzátor.
A másik, 1982-es orosz hűtőmnek meg olyan 0,4 körüli cos fi-je van, jó nagy induktív meddőt csinál amikor megy.

Ami érdekes, hogy a napelem inverterhez hasonlóan az inverteres klímám kis teljesítménynél elég nagy kapacitív meddőt ad, de nagy teljesítménynél aránylag kicsit. De ez is klímafüggő, mert a régebbi inverteres klímákban soros simító fojtó volt az egyenirányító után, a legújabbakban viszont a PC tápokhoz hasonló aktív PFC-s step up konverter által előállított közbenső köri DC feszültségből dolgozik az inverter, így általában alig van meddő, és az áram is szinuszos marad.

Szerintem bizonyos esetekben akár a feszültségprobléma is megoldódna, ha feltérképeznék a KÖF-KIF trafóknál a meddőforgalmat, és mondjuk kikötnék, vagy kapcsolhatóvá tennék a 80-as évek óta a trafón csüngő fázisjavító kondikat.

Ami viszont érdekes, hogy van egy Easun szigetüzemű inverterem, ha a hálózatról töltök vele, akkor jó nagy kapacitív terhelésként jelenik meg, de ez feltehetően a buta szoftver miatt van.
A Growatt termel, az Easun fogyaszt. (Eltárolom az energia egy részét estére, olyankor néhány fogyasztó szigetüzemben megy akkuról, nappal átkapcsol a hálózatra. Így lett egy legális "félhibrid" rendszerem, mert a szigetüzemű inverter csak szünetmentesként működik, és akkor megy, amikor nagy a betáplálós Growatt inverter teljesítménye. Ez persze még csak kísérlet, majd kitalálok egy automatikát, hogy amikor betáplál, akkor azt betolja az akkuba, de ha bekapcsolok valamit, akkor arra az időre szüneteljen a töltés.)

Szia!
Valóban a cosφ , otthon ; cap 0,55 az üresjárási --terhelve is 0,8 környékén van. Induktivba még nem tudtam átvinni.

Teljes sziget üzemben is a kapacitiv dominál. s az inverter áramfelvétele csökken cosφ =1 ig.
Mivel kicsik az akkuk igy üzemidőben is kimutatható , de a hűtőborda melegedés is magasabb.

Kinek lenne egy jó ötlete erre? Mert trafókat , fojtótekercseket ma már nem használunk....

Ezt most nem igazán értem. Szigetüzemben honnan vesz fel meddőt? Ez milyen inverter?

Szia!

Sima szolár börönd ; Fossiboth, -kuax,Flasfish, stb "solar powered station"

Igen ez egy jó kérdés --mint generátor előállitja?--
ugyan ilyen rossz a cos φ ..

Persze, lehetne ilyet csinálni, ez mindjárt azzal kezdődik, hogy kellene egy távadó a létesítménybe bejövő hálózaton, amihez szabályozna az inverter betápláláskor. A baj az, hogy ha meddőt is kell kompenzálnia, akkor a betáplált hatásos teljesítmény csökkenne, hiszen az inverteren a látszólagos áram fog átfolyni, tehát a benne levő tranyókat rendesen túl kellene méretezni. Ez pedig költség. Bár ez jó módszer lenne arra, hogy az otthonában mindenki törekedjen a cosfi = 1-re.

Láttam olyan gyárat, ahol a felvett hatásos teljesítmény 1 MW körül volt, a meddő meg ennél nagyobb. A falon volt egy meddőmérő, de az ELMŰ egyáltalán nem foglalkozott vele, pedig egy alállomásról kaptak betápot 3 x 10kV-on.

Igen, a meddőt is elő kell állítania. Ilyenkor azt történik, hogy az energia leng a fogyasztó és az inverter nagyfeszültségű DC közbenső körének (DC BUS) elektrolit kondenzátora között. Ha induktív fogyasztó van rajta, akkor az inverter kapacitív meddőt "termel", és viszont. Szigetüzemű inverterre rá szokták írni a VA értéket, ami valamivel nagyobb mint a Watt.
Nekem sikerült túllépnem, ugyanúgy kiáll hibára mintha wattosan lett volna túlterhelve. A félvezetőknek -akárcsak a vezetékeknek- mindegy, hogy wattos vagy meddő megy-e rajtuk, a VA-nek megfelelő áramhoz mérten fognak melegedni.

Azt még érdemes hozzátenni, hogy hálózat esetében a kompenzálást forgógéppel is meg lehet oldani, elvben nem kellenének kondenzátorok. Az erőművi generátor (ha kell) úgy tud induktív vagy kapacitív meddőt termelni, hogy a forgórész gerjesztését állítgatják. Ha alulgeresztik, akkor induktív lesz, (pl távvezeték kapacitását így lehet kompenzálni) ha túl, akkor meg kapacitív lesz. Sőt, még csak generátornak se kell lennie, az ország egyik utolsó nehézipari gyárában még pár éve is működtek a Ward-Leonard hajtás szinkronmotorai, (Dinamót hajtottak, amiről DC motorok mentek.) és mivel kompenzáltak is velük, akkor is mentek amikor a hajtásra nem volt szükség. Persze ott MVAr-ról volt szó.
Inverterek meddőteljesítmény beállításainál lehet találkozni néha "under excited" és "over excited" kifejezésekkel, ez a forgógépes kompenzálás világából maradt.

Természetesen nagyobb félvezetők kellenének az inverterbe, de valamit valamiért. Ha mondjuk a rendszerhasználati díj egy kis részét elengednék azoknak akik az idő nagy részében cos fi = 1-et tartanak, akkor azért gyorsan el tudna terjedni.

Az jó régen lehetett, mert ma a cégeknek elég jelentős kiadás tud lenni, ha alacsony a cos fi.

Kb. 10 éve volt, wolframüzem.