Ha jól emlékszem a HOLTEK cég gyárt a célodnak megfeleő ICket és nem is drágán.

Hellosztok
Néztem egy mélynyomó hangszórót aminek azt adták meg hogy 93dB az érzékenysége. Szóval aránylag elmegy. De! Nemírták oda hogy az 1m-en van-e és én nemigazán hiszek a marketingeseknek mert a wattokat és decibleket csalják
Szóval beírtam minden más adatot a winisd (talán azok jók ) és az kiszámolja magának az egyéb adatokat is így például az érzékenységet is. Viszont kétféle van. Van egy USPL nevű, ez 92.64-re jött ki tehát nylván ezt adták meg. De a sima SPL nevű 88,62dB.
Most mi a különbség a két féle érzékenség között? És melyik a valós azaz az 1W/1m?

Nem kapcsolódik 100%-ig a témához, de nem találtam jobb témát rá, és hangtechnikával kapcsolatos a kérdésem. A Sprint Layout használatáról szóló cikkben azt írja Fureszk, hogy az autoGND nagyon jó az audió áramkörökhöz (meg RF-hez is). Máshol viszont mindenki a földhurok rémségeiről beszél. nincs ez ellentmondásban? ez a föld-kitöltés nem fogja Brummossá tenni az áramkört? hogy konkrétan értsétek: terveztem egy egyoldalas nyákot a BSS oldalán lévő bemenetválasztóhoz GNDkitöltéssel. Jó lesz ez így?

Szeva!

Pont emiatt kérdeztem én is...itt ez a válasz rá.

Üdv

Mi a véleményetek a MiniDisc formátumról? Van-e jelene, jövője?

Most felkerült a Watt vagy decibel cikk, ami tényleg nagyon jó és tanulságos. De egyvalami jutott eszembe mikor olvastam. Hogy ezzel kilehet számolni hogy mekkora hangnyomást tud maximálisan ellőállítani az adott hangszóró. De például egy otthoni szobába kb mekkora az ideális hangnyomás. Vagy hangosítani, vagy kültérre. Tudom hogy ez rengeteg dologtol függ, többek között a felhasználó igényeitöl is, de akiknek van tapasztalata ebben az megoszthatná hogy mégis mi az ideális? Meg például mekkora az amit még az emberi fül elbír stb...?

Szia!
Én Minidisc-kel kb. még akkor találkoztam, amikor a hordozható CD-lejátszók divatba jöttek. Nagy előnye, hogy kicsi, 5óra zene simán ráfér, és többször írható, viszont valami ok miatt egyáltalán nem terjedt el széles körben. Én már biztos nem vennék ilyet. Azt hiszem, a Sony gyártott hozzá lejátszót és/vagy felvevőt, és kb.3x-4x olyan drága volt, mint egy CD-player anno. 2008. márciusában jobban jársz egy 2Gb-os mp4 lejátszóval...gyorsan feltölthető zenével, eléggé kicsi, és univerzális.
Esetleg ha videókamerába kell, akkor pedig memóriakártyával jársz jobban. Már azok is óriási kapacitással rendelkeznek, nagyon kicsi pénzért cserébe, és mem.kártya olvasóval percek alatt átmenthető bárhova a rá mentett adat (aki haveromnak volt MiniDisc playere, azt hiszem úgy másolt rá zenét, hogy egy jack kábelt bedugott a minidisc lejátszóba, és egy ugyanolyan jack-et pedig a számítógép line-out-jára, és egy-az-egyben vette fel róla a zenét a lejátszó. semmi átalakítás, csak a nyers zene...így 5óráig tartott 5óra zene felmásolása a lejátszóra, ha ilyen régi fajtát használt valaki.)

Szia!
Tudtommal a minidisc a Sunyi találmánya volt, és egy un. attrac kódolást használtak hozzá.
Túl drága volt a készülék ,és a hozzávaló lemez is, + macerás volt az egész, pedig még asztali hifit is piacra dobtak belőle.
Nem igazán terjedt el, és már nem is fog. Szerintem szép lassan elfelejtődik ez a zsákutca.

Így van, ahogy mondod. Ennek ellenére nagy szám volt az ,ha valaki miniDisc-et hallgatott. Aki különleges zenelejátszót akar, vegyen ilyet! biztos nem fog vele szembe jönni! Mondjuk sok éve, mikor cd-lejátszót 13EFt-ért vettél, a minidisc lejátszó kb. 40-50EFt-ba került...

A kérdést azért tettem fel, mert éppen 10 éve rendelkezem egy ilyen Sony asztali készülékkel. Valaha azért vettem, mert nem voltam elégedett a kazettás magnók képességeivel. Az átlagemberek nem tudták megkülönböztetni a MiniDisc, ill. az eredeti CD hangját, ráadásul az optikai kábelen átment a trackváltás is. Sok olyan felvételt mentettem MiniDisc-re, amelyeket már nem lehet megismételni (pl. családi hangfelvételek, stb). Pár évvel azelőtt még egy Sony Shopban elmondta az eladó, hogy továbbfejlesztették a rendszert, és 1G-s háttértároló is lehet. Ha viszont a szép lassú halált jósoltok neki, akkor ideje a minilemezekről lementegetni az értékes felvételeket, mielőtt meghal a készülék is.
Kösz a válaszokat!

Ez az én véleményem volt.
Sajna a másik digit rögzítési eljárás is erre a sorsra jutott. (DAT magnó) Ezek az eljárások az áruk, és a licensz más gyártók álltali megvásárlása miatt nem terjedtek el széles körben.
A 70' évek cartidge kazettájához hasonlóan ez is csak egy érdekes színfolt marad.
De a lementés az mindensetre jó ötlet.
Maga a készülék pedig értékes technikai kuriózum lehet a jövőben.
Üdv.

A Sony eladói szerint is agonizál a MiniDisc. Már lejátszó készüléket sem gyártanak, és nem is árusítanak. Sajnos befuccsolt a technológia. Talán későn érkezett, vagy a 100HUF alatti, írható CD tett be neki, egy a lényeg, hogy vége.

Én nagyon sajnálom, hogy ez lett a vége... nagyon szimpatikus volt nekem... csak az ára volt sok annak idején... kb. 30-40EFt-ért akarták adni, amikor egy sima discman került 15EFt-ba... akkor inkább discmant vettem...

Hello!Volna egy kérdésem a hangtechnika elektronika tárgy körében.Lehet nagy hülyeséget fogok kérdezni , de azért megprobálkozok vele:Ugye egy hangjel ami például a gitárbol jön ki az válltojelnek felel meg szal nem tartalmaz egyen komponenst.Az erösitök azok egyenfeszéltségre és áramra müködnek ugyebár.Szoval összesitve a hangjel az vállto ami az erösitö bementére megy az erösitö tápja meg egyen amivel üzemeltetjük az erösitö alkatrészeit.Hogy fér össze ez a kettö?vagy a hangjel is lehet egyen????Köszi elöre is

A hangjel nem lehet egyen. Kizárólag váltó. Az erősítő feladata a nagyon gyenge jel felerősítése, hogy képessé tegye egy hangszóró, fejhallgató megszólaltatására. Elsősorban azt kell megérteni, hogy a jel energiatartalmát kell megnövelni, akár 10000x-esre is. Ezzel megnöveltük a jel feszültségét is, és az áramát is. Ezek mind váltó komponensek.
Az erősítők tápfeszültsége egyenáram. Ezt nagyon jól látod. Léteznek feszültségerősítők, és teljesítményerősítők. Ezek úgy működnek, hogy a tápfeszültség felét beállítom az erősítőeszköz kimenő elektródájára, és a bemenetet vezérlem váltójellel. Ekkor a kimeneten az egyen is a váltójelnek megfelelően fog változni, jóval nagyobb mértékben, mint a bemenő. Egy kondenzátorral leválasztjuk az egyenáramot, és csak a - hasznos - váltót engedjük tovább, a következő fokozatra. Valahogy így képzeld el az erősítést.

Hello!érdekelnének a torzító pedálok.Hogy müködnek ezek?hogy alakítják ki azokat a torzított hangokat áramkörökkel?tulvezérelnek egy müveleti erősítőt vagy iesmi?ha valaki tud a kérdésemhez valami okosat hozzáfűzni azt szivesen meghallgatnám!köszi!

Van ilyen torzítós topik, ott többet értenek hozzá.

A hangszín szabályozás érdekelne,hogy oldják meg ezeket?gondolom vannak szürö áramkörök amelyek bizonyos frekiket nem engednek átt,s ezek potijainak állitgatásaival érhetö el a megfelelő tonus.valahogy igy,ha tud valaki valami okosságot ehhez hozáfűzni azt megköszönném.

A hangszín szabályzás általában megelégszik a magas, és mély hangok arányainak változtatásával. Áramkörileg legegyszerűbbek azok, ahol a szabályzás csak vágást tesz lehetővé. Ezek általában csak RC tagok, ahol az R tag a potméter. Passzív szabályzás emelést csak úgy tud generálni, ha középhelyzetben minden frekvencián csillapít. Ezt a csillapítást tudja "emelt" helyzetben megszüntetni, alacsony, ill. magas frekvencián. Karakterisztikái alapján Lepke szabályzónak hívjuk, két fokozat közé szoktuk beépíteni.
Lehet a visszacsatoló hálózat része is a frekvenciafüggő elem, ekkor az aktív elem(ek) frekvenciafüggő erősítését a szabályzóelemek állásával tudjuk befolyásolni.
Az a baj a felvetéseddel, hogy több oldalt lehetne írni róla. Szerezni kéne áramköri megoldásokat bemutató kapcsolásokat is. Ezeket akár gyári kapcsolásokból is ki lehet ollózni.

Még annyit fűznék hozzá, hogy már nagyon régóta tart a vita, hogy szükségesek-e ezek az áramkörök. Az ellenzők abból indulnak ki, ha minden egyes eleme az átviteli láncnak megfelelő átvitellel rendelkezik, akkor felesleges - sőt, káros - ebbe "belenyúlni", mert bármit is csinálunk, akkor az eredeti hangkép sérül. A pártoló tagok viszont azt mondják, hogy találkozhatunk olyan felvételekkel is, amik eredendően gyengébbek (az olcsó felvételi eszközök miatt), ezeken lehetne mit javítani. A saját tapasztalatom az, hogy kizárólag a régi családi archív felvételek hallgatásakor alkalmazom vágásra, hogy az akkori olcsó (MK25A) kazettás magnó szalagzaját levágjam, ill. a mély hangokat szintén, a beszédérthetőség növelése céljából. Zenei anyagon a hangszínszabályzó szigorúan ki van kapcsolva.

üdv
tetszik a topic,tényleg okos ötlet volt megnyitni :yes:
egy subwoofert a végfok után kell bekötni,ugye? mivel ennek a vágáson kívül saját erősítése is van,és így lenne logikus.
A másik kérdésem: a mélyhangszórómnak próbálgattam egy szűrőt,konkrétan egy elkót csak úgy önmagában,és olyan hangot ad mikor egy felfújt lufin végighúzom a tenyerem. a hangszóró típusa DYH 1020 (150W,25cm)
ennek mi lehet az oka? tudom hogy egy kondi önmagában még nem áteresztő szűrő de más hangszóróknál működött a dolog. a kondi értéke sem túl nagy,10mikroF......220mikroF-ig próbálgattam ezt. van egy sejtésem hogy ennek muszáj lesz egy aktív hangváltó :eek2: nyugtasson meg valaki,ezt szeretném elkerülni! meg egy haramadik: ha én beépítek egy subwoofert egy 3 utas hangfalba és a maradék 2 hangszóróra(magas,középmély)teszek egy 2 utas hangváltót az nem butaság,ugye? köszi előre is

A második kérdésedre válaszolok, az 1.-re megtalálod a választ a subládák leírásában, erre a neten biztos találni adatokat.
Tehát, a mély hangszóró elé (sorba) semmiképpen nem használható kondenzátor, tekintve, hogy annak a frekvencia növekedtével csökken az impedanciája. Ezért a feladatot a magas sugárzónál szokták kondenzátorral megoldani (1-22 mikróval). Elkó alkalmazása nem kívánatos, tekintve, hogy váltakozóáramra az nem igazán jó. (Itt jegyzem meg, hogy a Videoton is tett elkókat a hangváltóba, roppant helytelenül.) Ha párhuzamosan kapcsoltad, akkor meg veszélyeztetted az erősítődet, meg a szemed világát is (felrobbanhat). Nem feltétlenül kell aktív hangváltó, lehet az passzív is, de ezt Te nem tudod korrektül méretezni. Nehéz feladat, mérni is kéne, nem is keveset.
A 3. kérdésedet nem értem.

megnéztem a subládás leírásban,a "to Power Amplifier" a subwoofer kimenetén számomra annyit jelent hogy az előfok és a végfok közé kerül... remélem nem tévedek. ezt az elkós megoldást természetesen úgy használom hogy magashangszórót sorosan,mélyet párhuzamosan csatolok velük. a 3. kérdésem azt az elképzelést rejti,hogy én beépítek egy 3 utas hangfalba egy subwoofert (konkrétan ami itt található az oldalon,TL072-vel) akkor az ugye a mélyhangszórónak szolgáltatja a kimenő jelből azokat a frekvenciákat,ahol a mélyhangok találhatók...szóval maradt 2 hangszóróm (középmély és magas),melyek a vágatlan kimenő jelet kapják,tehát előbbi még kapna egy sáváteresztőt,utóbbi egyfelüláteresztőt,magyarul 2 utas hangváltót kéne csak építenem a maradék 2 hangszórónak... 3 utas akkor lenne ha a mélyhangszórónak nem ezt a külön, konkrét kapcsolást építeném meg,hanem egy aluláteresztőt konkrét L-és C-értékekkel. remélem már érted?! ismét köszi a segítséget!

ezt az elkós megoldással való problémát nem értem amúgy... arra gondoltál hogy magashangszóróra veszélyes párhuzamosan kötni? vagy arra hogy elkó abszolút nem is használható váltóáramú körben? van egy olyan érzésem hogy már hülyeségeket írkálok

Pedig egyszerű.
1: az elkó nem igazán jó hangváltóba, csak akkor, ha nem polarizált.
2: Magas hangszóróval sorosan kell kötni a kondit. A párhuzamosan kötött kondi a mélynyomón csak akkor lehet, ha már van előtte egy induktivitás sorosan. Ha a mély direktbe kapja a jelet, a kondi az erősítődet zárja rövidre.
A lényeg: Ha sorosan van a kondi a hangszóróval, akkor a magasakat engedi rá, a mélyeket távol tartja (magassugárzó).
A párhuzamos kondi a mélyeket engedi, a magasakat távol tartja (mélynyomó).

Én inkább úgy értelmezem, hogy az eredeti mélysugárzót lekötöd, és egy másik kábelen külön erősítőről látod el. Ezért is lesz kétutas a továbbiakban. Ebben a hangfalban eredetileg is van hangváltó, nem? Akkor meg feleslegesen akarsz belerakni még egyet. Ha a mélysugárzó helyére beteszel egy - a mélyhangszóró névleges impedanciájával megegyező értékű, megfelelő terhelhetőségű ellenállást - akkor a hangváltón sem változnak lényegesen meg a viszonyok. A mélynyomót meg önállóan kötöd be....

a mellékelt gányrajz szerint képzeltem el a dolgot...
egyazon erősítőről menne 3 hangszóró (3utas tehát),csupán a hangszórók összekötési módja változik meg,mint ahogy a gányrajzon is látható.
a legfelső (aluláteresztő,amit pirossal karikáztam be) szűrőt kiváltja az oldalon található kapcsolás(amin látszik hogy nem én rajzoltam),míg a maradék 2 hangszórónál marad a szűrős megoldás,eközben ugyanazon bemenő jelet kapják ugyanazon erősítőről!
a hangfal még nem készült el,nincs beépített erősítő vagy hangváltó...csupán a mélyhangszórók vannak eddig.
kérdéseim:
1. már érthető?
2. ez kivitelezhető úgy hogy működjön is ?
hangváltót amúgy tudok szerezni rá (tudom,szinte egyedi szükséges mindenhova)

Ez így nem megoldható. Azért nem értettem, mert mindig a megvalósítható irányba gondolkodtam.
Tehát: Nem járathatod egy erősítőről, mert a rajzodon végfoknak jelölt egységbe már csakis mély hangokat fog engedni a fényképes szűrő. Erre hiába kötsz közép, vagy magassugárzót, ilyen jel a végfok kimenetén nem lesz. Csakis mély. Ezért nem értettem, mivel akarod működtetni a magasabb frekvenciájú hangszórókat. Arra sajnos kell még egy végfok, ami a sub szűrő előtt csatlakozik az előfokra.

értem :yes:
és ha csak a végfok egyik bemeneti csatornájára kötöm a szűrőt,a másik csatorna pedig kikerüli azt?
tehát egyik csatornára menne egy 3 utas hangváltós láda aminek a bemenete kikerüli a fényképes szűrőt,a másikra pedig egy sima mélyláda ami viszont a szűrt és a végfok egyik csatornája által végerősített jelet kapja. a szűrő természetesen monó. vélemény?

utánanéztem és közvetlenül az erősítendő jelre kell kötni,utána jön az előfok,végfok...