Már most rájöttem, hogy a eredő(hasznos) erőt nem jól számolom, mert a szemben fordó lapát sebessége hozzáadódik a szél sebességéhez!
Ha a lapát áll akkor igazak az értékek!
Ebből belátható, hogy van egy olyan sebesség, amit nem érdemes átlépni, mert az erő a sebesség négyzetével nő! Tehát a legjobb, ha a kerék lassan forog, de nagy a nyomatéka! (és azt is kezdem érteni, miért nem lehet a fordulatszámot egyszerűen növelni, és hogy miért hatékonyak a motorral hajtott propellerek. Sajnos a dolog nem működik fordítva!)
Itt nem számoltam még a turbinaházzal, ami kvázi kivonja a szemben forgó lapátról a szél erejét.
Azt hiszem még lesz ezen módosítva, egyelőre jó lesz kiindulási alapnak.

forgatónyomatéknél ha összeszorzod a
kp/m^2 *m *m^2 -et abból kpm lesz nem pedig kp/m
amúgy ezt hogy lehet Nm re váltani?

ahogy látom a lapátra ható erőkbe nem vetted bele a lapát kerületi sebességét (amire elöbb rávilágítottál), amit előjelesen összegezni kellene a szélsebességgel (vektorosan kellene, de ahogy fordul a lapát úgy a K tényező és a felület is vátozik, így már bonyolult és nem is érdekes annyira...)

énis exlet használok mindenre

ui látom észrevetted magadtól is

Ott a szorzó a táblázatban (1Kg/m = 9,80665N/m)
Kicsit keverem a mértékegységeket, mit használjak?
Most nem értem hirtelen mi a különbség kp/m és kpm között?

A lapát sebességét egyelőre nem venném bele, mert nem ismert. Vegyük úgy, hogy áll a lapát, ill. nagyon lassan forog, nyomatékkal. Ezzel csak az a baj, hogy a max teljesítmény egy bizonyos fordulaton elért maximális nyomatékkal áll elő. Jó lenne tudni ezeket az értékeket(és azzal a sebességgel számolni), ami biztosan függ a kerék átmérőjétől és egy csomó dolgtól még.

Sajnos nem jó a link...

hát úgy alapvetően a szélsebességtől és a lapát kerületi sebességétől függ az erő ( * erőkarral = nyomaték)

én csinálnék egy 2 változós táblázatot Y tengelyre (oszlopba) a szélsebességnek adnék értékeket (mittomén 10 db értéket),
X tengelyre (sorokba) meg a kerületi sebességnek adnék értékeket, egy függvényt kiszerkesztesz egyik elemére a táblának, és széthuzod az összes elemre
és ugye a táblázatba nyomatékok kerülnek.
ezt ábrázolhatod X vagy Y szerint grafikonon(értelemszerűen ha Y szerint ábrázolod akkor X db görbét kapsz, és fordítva, a görbékről pedig le tudod olvasni hogy hol vannak a maximumok, és minket azok érdekenek ..)

de ha gondolod mateatikailag is ki lehet számolni hogy hol a legjobb a fordulat nyomaték arány.. határértékszámítás meg differenciálszámítás...

Jó ötlet, majd próbálkozok.


Ez azért nem ilyen egyszerű. Épp most tárgyaltuk, hogy a szemben forgó felület sebessége hozzá adódik a vele szemben fújó szél sebességével. Azt is tudjuk, hogy az erő négyzetesen függ a sebességtől. Így hamar elérhet a lapát olyan sebességet, ami már egyenlő a munkaoldalon lévő erővel, azaz a sebesség tovább nem növekedhet! Mindez természetesen terheletlenül.
Ha terhelem és ki akarok venni erőt, akkor még lejebb kell szorítanom a fordulatszámot(ami egyébként úgy is magától le fog esni), hogy ne a nagy sebességre pazarolódjon a nyomaték. Mindezen módosít, ha kitakarjuk a "szembeszlet", én eleve így tesztelem majd a rendszert. Akkor csak a lapát sebessége fog számolódni, ami kevesebb, mint a szél sebessége. (ezt egyébként már kipróbáltam és jól detektálható a különbség a kitakart és a teli fújatás között, ami nem is csoda.)
De a görbéket meg fogom alkotni, mert jó ötlet. Matekhoz nem értek annyira, hogy átlássam az összefüggéseket, de majd meglátom...

a táblázatban 2 sebesség van egyik a szélé a másik a lapáté, ebből simán ki tudod számolni a lapátokra ható erők eredőjét. egy 3dik válzotót felveszel a tábla mellé ez lesz a sugara a keréknek.
a táblázat minden cellájában le tudod képezni az erőket, de akkor már szorozd is meg az erőkarral és a nyomatékot számold bele.
(szélsebességhez hozzáadod a lapát sebességet a szembeni oldalon, kivonod a hatásos oldalon, és azzal számolsz)

de felveheted szélsebesség és kerékfordulattal is, ilyenkor a lapátok sebességét a fordulatból és a sugárból képezed le..

ez a nyomaték az a nyomaték lesz, amit a rendszered kiad azon a fordulaton azon a szélsebességen és azzal a sugárral, amit a táblázat és a kiegészítő adatsor meghatároz.

ezt a táblázatot grafikusan ábrázolod, akkor látnod kell sok görbét, értelemszerűen annyit ahány adatsorod van..

Szerintem hülyeségeket írtok.A generátor 800-as fordulattól már kezd szépen tölteni.
Valóban a csepp alak az ideális.Nos,ha belegondol valaki,akkor a félvödör szemből hasonló alakot vesz fel.Itt minimális az ellenerő, a másik oldalon viszont belekapszkodik és ott jóval nagyobb erő lép fel.Ergó szépen elkezd forogni. Viszont bármely szögből kap széláramot,fordítani fog rajta. Nekem olyan zöld vödreim vannak,amik UV állóak.Ez van,nem kommersz felmosóvödör.Teszteltem tavaly télen,bírja a hideget is.
Attól pedig nem félek,hogy a bordásszíj rossz lenne ere a célra. Szépen megforgatja,már ki is próbáltam egy generátorral,van benne erő.Annyiban igazatok van,hogy a felületet duplázni fogom. Fel fogok szerelni még 8-at, tehát egymás alá.
Az áttétel pedig lényeges. A nagy tárcsán még gondolkodom. Érdemes lesz gyártatni nagyobbat.
Ha a generátoron 5 cm átmérű van,akkor 2rxpí 31,4cm/fordulat, ha a nagy tárcsa átmérője 20cm, akkor az 125,6cm. Vagyis amíg a nagy tárcsa 1-et fordul,addig a generátor 4-et.

Az egyik etalon szélmérő 3 db félgömbből áll.
http://meteor.geo.klte.hu/hu/doc/12szelmeres.pdf

Az A keresztmetszeten, v sebességgel átáramló légtömeg tömegárama
m* = rAv [kg/s], (3.15)
amelynek egy másodpercre vonatkozó mozgási energiája P(k)=1/2(pAv)v(négyzet)

Ρ - a levegő sűrűsége [kg/m3],
A – a vizsgált generátoroknál a rotor által súrolt felület [m2],
v - a zavartalan szél sebessége [m/s].
Vagyis a súrolt felület nem az egy félvödör felülete,hanem a leírt kör felülete.A félvödrök mindegyike el van fordítva bizonyos szögben.20-25m/s feletti szélnél már fékezni is kell a turbinát.

Attól mi sem, de te eddig ékszíjról beszéltél! Mi mondtuk, hogy a lapos bordásszíj jó lehet, a másik nem! (idézzelek?)



Szerinted! Egyébként fogalmazz óvatosabban, ha kérhetem! És sok sikert a 800-as fordulaton kivett teljesítményhez!


így talán már jó lesz erős szélben. De az már nem 800-as fordulat lesz, de majd kiderül, ha egyáltalán a vödreid elindítják!

És mi van a ce-vel, meg az összes többi tényezővel amit eddig tárgyaltunk? Te nem olvasod el a topicot? Persze nem muszáj, csináld és számold, ahogy akarod, de szerintem ez így nem jó!

Ok.Ha megvalósult,akkor hozok ide képeket.
Most egyenlőre a 2,5kW-os inverter az első.A mechaniai résztől nem félek.

800-as fordulatot én a felénk mért (átlagos) névleges szélsebességre méreteztem. Ez az áttételek miatt 3200-as fordulatot jelent a generátoroknál. Nekem ez elég.
Valamit lehet,hogy félreérthetően írtam. Akkor leírom,hogy el tudjátok képzelni. Adott két 1 méter átmérőjű alumínium körlap. A két körlap közötti távolság 64cm, vagyis ez a két vödör hossza. Összesen 2x8 db vödör van megfelelően elhelyezve a két körlap közé. A turbulencia miatt jelentősége van annak is, hogy a szél a "visszajövő" vödör domború oldalával találkozik, a vödrök belső fele nem ér össze,ott a levegő el tud "menni".
Szerintem jó lesz. Könnyű a szerkezet és ez a rendszer kisebb szél esetén is működni tud.

Kíváncsi vagyok a teljesítményére.
Itt számíthatsz teljesítményt:
szélkerék teljesítményének számítása.

Max. 50 és 100W köré saccolom a teljesítményét.
Csapágysúrlódás, légelleneállás a visszatérő vödrökön.
bár örülnék, ha valóban sikerülne nagy teljesítményt előálltanod vele.Én is építenék, ha gazdaságosabb lenne.

Számolgattam az oldalon.
Hatásfok 20%, sebesség 9m/s.
szélkerék átmérő, teljesítmény:
0,25m 4,6W
0,5m 18,4W
1m 74W
1,5m 166W
2m 295W
2,5m 461W
3m 665W.

Készítettem egy saját számítást a következő tényezőkkel:
Méretek: 1m sugár, Szélt súroló átlagos felület 1m2, légsűrűség 1,3kg/m3, ce= munka oldalon =1,33 ; veszteség oldalon 0,34
Számítás menete:
Munka oldalra ható erő(N): 0,5*(szélsebesség-lapátsebesség)^2*1,3*1,33
Veszteség oldalra ható erő (N): 0,5*(szélsebesség+lapátsebesség)^2*1,3*0,34
Szögsebesség (rad/s): 360°/(1/fordulatszám(ford/s))*0,0174532925199432 ;(ez egyébként megegyezik a kerületi sebességgel (m/s)!)
Munka W(Joule) (1Joule=1W/s) : erő(N)*szögsebesség(rad/s) ;Az "erő" a munka oldali és a veszteség oldali erők különbsége.
Teljesítmény (kW/h) = Munka(J)*3,6

Valamit elrontok, mert olyan teljesítmények jönnek ki, ami lehetetlen. Mi lehet a hiba?

Mi azt nem tudhatjuk.Száold ki a felületre ható erőt, mínusz a visszatérő ellenrerje, majd ezt szorozd a kerületi sebességgel.Ezen kívül csapágysúrlódás, stb.
Mi azt nem tudhatjuk.Száold ki a felületre ható erőt, mínusz a visszatérő ellenrerje, majd ezt szorozd a kerületi sebességgel.Ezen kívül csapágysúrlódás, stb.

W= F x s
P= W/t =F x s/t= F x v
P= M x 6,28 x n. n 1/s- ben számolandó, tehát a másodpercenkénti fordulatok száma.
Nem a szögsebességnél számoltad el?

Kedves szsrobert! Ha megnéznéd, láthatnád, hogy így számoltam(súrlódást most hagyjuk, nagyobb az eltérés). Mondj valami jobbat!
off: az összes linket elrontod, mert nem törlöd ki a http:// a beíró mezőből!

Nem mondok, írok.
Minek teszi elé a http-t üres ablak helyett?
Előbb is írtam, összement az ablak a fájmelléklet browse-ig.Küldés negatív.
Szélerék teljesítményének számítása!

A szögsebesség radián/s-ben, a 6,28*n, és a kerületi sebesség(m/s) mind egyenlő érték! Ezzel számoltam.
Ott valami a munka és a teljesítmény átszámolása között lesz!

Eléggé hülye tanács, amit most írok, de ha valaki először épít szélgenerátort, fogjon hozzá és építse meg. Miután megépítette, a szél szétverte, vagy nem termel semmit a generátor, esetleg orkán indítja el, azután tanulmányozza át a topicot. Amíg a topic segítségével akarja eldönteni, milyen szélgenerátort építsen, nagy az esély, hogy semilyet sem fog. Rengeteg a dilemma. Néhányat felsorolnák:
- épitési engedély, vagy sem;
-vízszintes tengely, vagy függőleges;
- a lapátok száma és anyaga;
- autógenerátor, vagy barkácsolt;
- akkumulátor? 12 V, 24V, 48V;
- inverter igen-nem;
-költségek;
-megtérülés;
- watt xls. táblázata stb.
Ismétlem, szerintem ez a hobbiszélgenerátor is abba a kategóriába tartozik, ahol először cselekedni kell, majd azután gondolkodni a következőn.

Teljesítmény (kW/h) = Munka(J)*3,6 nem jó.
A teljesítmény W és kW.A munka a Wh, kWh.
1Wh= 1W x 3600s=3600J munka.
W= P x t , P= W/t.

Ez is egy vélemény, amivel nem értek egyet. Sokat lehet tanulni mások kárán, és bolond aki nem így teszi!

Igazad van, köszi! Én fordítva értelmeztem. 1J=1W/s és ezért szoroztam a J értéket a helyett, hogy osztottam volna!

Ne haragudjatok,de ez csak egy száraz elmélet. Aminek,valjuk be valóságos alapja gyenge lábakon áll.
Ha teszem azt az átmérő 100m lenne,akkor szerinted hányszor forgatná körbe a szél a generátort percenként?
P = 5,4298e+07 W
r = 50 m
v = 35 m/s
η = 25 %

Na ugye!
Gondolkodjunk racionálisan. Az igaz,hogy a szélenergiának csupán 22-28%-át hasznosítják a szélturbinák.Viszont a lapátok forgató nyomatéka és a generátor motor gördülési energiája összhangban kell hogy legyen.
Azon kell elgondolkodni,hogy a turbulens áramlások milyen magasságban milyen erőviszonyokat képviselnek. Ezért ajánlják a szélgenerátorokat minél magasabbra tenni, az ideális 60m-100m között van. Itt a széllapátok függőlegesek és a széllapátok felületének változtatásával is lehet befolyásolni az erőt. Nézzünk egy régebbi szélmalmot. Ott sima vászon alkotta a felületet,ami fára volt kifeszítve. Négy propeller tagból állt a szerkezet, nagy átmérővel. A cél a nyomaték volt, nagy sebesség nem kellet. Megforgatta a fa fogaskerekeket és azokon keresztül a nagy malomkövet. A célnak tökéletesen megfelelt.
A nagyobb szélgenerátorok hasonlóan működnek, de áttételekkel forgatják a generátort. (Senki ne higgye,hogy direkt hajtják.)

A mi esetünkben a 3m magasság a mérvadó,és a terepviszonyoknak (városi környezet,leárnyékolás) miatt egyszerre akár több irányból is széllökések érik a gépezetet. Ezért célszerűbb olyan eszközön gondolkodni,aminél a szélirány közömbös. Ezért marad a függőleges tengelyen elhelyezett függőleges lapátok.
(szerintem. De ha valaki tud építeni 30 méteres tornyot a gépének,akkor az rendben van)

Nem igazán értem ezt mire válaszoltad. Na mindegy.
Építsd meg és meglátod kinek van igaza.


Ebben viszont jobban tájékozódj, mert sok van amit direkt hajtanak!
Én is direkt fogom! Persze nem egy szutyok autó generátort!

Korán örültem, mert így meg szinte semmit nem "termel"!
Ezen még lesz mit rágódnom!
Persze lehet használni a belinkelt számológépet, de szerintem az a vertikális kerekeket nem biztos, hogy jól számolja. Habár a hatásfoknak elég kéne legyen a képletben. Mindenesetre más úton is kb. ugyanoda kéne jutni, ami nekem egyelőre nem nagyon jön össze!

Teljesitményszámitás :
A felülettel számol ,a lapátok által súrolt terület mérete .

Hogy lehet ebbe a képletbe belerakni a
lapátok számát ,a lapátok méretét .Tehát a tényleges felületet?
A hatásfokhoz egy sacolt étrék kell? max .60

Igen, jól látod nem veszi figyelembe a képlet a lapátok számát sem, pedig az befolyásolja, hogy a kerék milyen munkapontban működik jól(több lapát, nagyobb nyomatékon, kisebb szélsebességen működik hatékonyabban). Ezért nekem kicsit sántít a program, de nagyjából jó eredményt ad.
A hatásfok saccolásához elég seítséget ad az oldalon, ha elolvasod!

gulyi88, hová tűntél? Jó lenne egy kis matekos szakértelem a felvetett problémámhoz, mert egyszerűen nem értem miért nem jönnek ki azok az értékek, amikre számítani lehetne. Itt nagyságrendi eltérések vannak! Azt hiszem némi mértékegység elkutyulás is beleszólhat. Három után felteszem a számításokat, hátha láttok benne valami orbitális hibát! A képeket is bepótolom, ha a töltőm nem tréfál meg megint!

Szerintem tedd fel ide az egész számítást.Gyorsan észrevesszük, ha valamit elnéztél.
Meguntam a kínlódást a digigép 0,8A-es áramfelvételénél feszültséget ejtő ceruzaakkukkal.6V 4Ah akkuról megy a 2AA-s gép, kapcsitáppal.Fotót az abaabel.fw.hu oldalamon láthatsz róla, ha érdekel.