Igen, ezt is próbáltam. Semmi sem jelenik meg.

Üdv,
Nekem is EMG műszerem van, nem ugyanez a típus de hasonló. És volt már nekem is ilyen problémám.
Akkor szerelő javította meg és azt mondta hogy valami kerámia szigetelő nem volt jó és átvezetett, vagy valami ilyesmi. Azt kicserélte és ment. Nem is akart szinte semmit sem kérni érte, tehát tényleg nem lehetett valami nagy baja.

Mondjuk ez nem azt jelenti hogy a tiednek is ez a baja de kitudja.

Én úgy ellenőritem az enyémet, hogy fogtam egy 200uA-s alapműszert, megmértem a belső ellenállását, kiszámoltam, hogy kb. 5Mohm kell neki ha 10kV-ig akarok mérni, és beépítettem 5 db 1 Mohmos ellenállatot sorba kötve egy hosszú szárú mérőcsúcsba. Az egészet sorba kötöttem a műszerrel és kész. Nem igazán pontos, de a megfelelő nagyságrendű nagyfesz meglétét jól lehet vele ellenőrizni.

Természetesen, a ilyesmire szánod magad, mindig tudd, hogy mit csinálsz, mert ELSŐ A BIZTONSÁG!!! (Szóval ha megcsapkod a delej, akkor ne engem érjen a vád, hogy rávettelek valami hülyeségre. )

Lásd még: Link

Nincs esetleg valakinek bármilyen formátumban dokumentációja az EMG TR-4655/A típusú oszcilloszkóphoz?

Szia Norberto.
Nekem TR4655/2 szkópom, és gyári dokum van.
Sajnos nem tudom, hogy a /A miben tér el.
Ha érdekel, be tudok szkennelni kapcsi rajzokat, nyákrajzokat esetleg szöveget is a /2-ről.
Gondolom emailben el tudnám küldeni ha kell.

Hello!

Időközben sikerült megszerezni pont azt a dokumentációt, ami neked is megvan. :yes:

Még nem néztem meg én sem, hogy pontosan hol és mikben van az eltérés az én verziómhoz képest ebben a doksiban. De előbb-utóbb sor kerül rá!

És köszönöm szépen a felajánlást a részedről, de hát értelemszerűen most nem élnék a lehetőséggel, mivel nyomtatott, eredeti verzióban már megvan (3-4 napja).

Sziasztok!

Ért valaki a C1-94-es szkóphoz? Szereztem egy 1988-as évjáratút, kinézetre nagyon szép állapotban van, a jelalak is teljesen rendben van amit rajzol (gyári jelgenerátorral méregetve) Csak az a bajom vele hogy a mért feszültséget nem mutatja pontosan. Például beállítom 0.5V/div-re ráadok 5V-ot a bemenetre, és kb 3.5V-nak megfelelő feszültséget mutat. Itt nem tudom hogy álljak neki a hiba megkeresésének.

Továbbá úgy néz ki hogy a fénypontkioltás sem működik rajta (az ide kapcsolódó áramköri részt már megkerestem a nyákon kapcsolásból , csak neki kéne esni...) és a fénypont fényereje is mintha modulálva lenne a képcső nagyfeszültségével, gondolom valamelyik nagyfeszültségű szűrőkondinak csökkent le a kapacitása.
Igazából ki szeretném cserélni az összes elkót, mert a hallottak alapján a szovjet kondenzátorok nem voltak túl tartós darabok, csak egy kicsit tartok tőle hogy akkor talán az egész szkópot újra kéne állítani, vagy alaptalanok a félelmeim?

A felsorolt hibák csak nálam fordultak elő, vagy ezek jellemzőek voltak erre a típusra, és léteznek-e konkrét irányelvek a hiba elhárítására?

Szia!
Az elkócserékkel mindenképpen jól jársz. Szerintem nem állítódik el, attól, ha egy-egy szűrőkondit kicserélsz. Szerintem az Y erősítő erősítését tudod valahogy variálni biztosan. Szerintem valahol lennie kell egy kalibrálópotinak. Ja és nem árt szétszedni a vertikális osztót sem, az is lehet a hiba forrása. Én már elég sokat szórakoztam egy ilyen aranyos jószággal, de nem akart nekem megjavulni Nekem sajnos egyáltalán semmi képet nem akar adni azóta sem.
Nem tudom, hogy tudtam-e segíteni.
Üdv!
levi18

Hello!

Nem ismerem a szkópodat. De nekem is orosz szkópom van, C1-70A. Kb. egy évjáratú a tiéddel, de még nem kellett benne cserélni semmit. Az első kalibrálás óta, működik. A bemeneő fokozat munkapont stabilitása (hő) nem a legjobb, de nem igazán lehet vele mit kezdeni, mert tervezési hiba. Amíg fel nem melegszik, tekergetni kell a függőleges pozíciót. Viszont a kalibrálással nincs semmi gond.

Van rajta egy kapcsolós poti, amivel a függőleges erősítőt kalibrálatlan állásba lehet kapcsolni és szabályozni. (Ez csak összehasonlító vizsgálatnál kel csak.) Az nincs véletlenül eltekerve rajta?

Amit e Levi javasolt, hogy szedd szét az osztót, meg ne tedd! Egy frekvencia kompenzált osztóhoz, csak a végső esetben nyúlunk. Azt viszont meg nézheted, nincs-e rajta égési nyom, vagy valami átütési nyom.

De ha kételyeid vannak az osztóval kapcsolatban, akkor meg lehet mérni (legalább is egyenáramúlag könyedén). Be adsz a szkóp bementére pld, 10V feszültséget, és az Y erősítő bemenetén megméred a leosztási arányt, a bemeneti osztót kapcsolgatva. Így elenőrizheted az osztó pontosságát is. (A kapcsoló állásból vissza számolod az osztást. A leg érzékenyebb állás az egyszeres, ha nincs külön előerősítő ehhez az álláshoz.)

Az én szkópomban van kalibráló feszültség is, így akár önmagával is tudom a szkópot ellenőrizni.

üdv! proli007

Szia!
Nem tudtam, hogy nem szabad szétszedni az osztót soha.
Elnézést kérek, ha hülyeséget mondtam. Akkor azokkal az osztókkal mit kell csinálni, amelyikek elég erősen kontakthibásak?

Gyakorlaton csináltunk olyant, hogy egy frekvenciakompenzált osztót állítottunk be, tehát addig forgattuk a kondit, még jó nem lett. Nem nagy eset. Egy gond van. Kell hozzá jó minőségű függvénygenerátor, ami legalább a szkóp max frekijét tudja, valamint egy erősebb szkóp. Így a kalibrálás már nem gond. Esetleg még felmerülő hiba a kondiba beleszámolódik a csavarhúzó is. Valamint elképzelésem szerint utánna rögzíteni is kellene viasszal, ragasztóval a kondit, ne csavarodhasson el.

Ez egész jó sok türelmet és felszereltséget igényel csak.
Ha esetleg valamit kihagytam, akkor kérlek proli007 javíts ki.

Üdv. Tóbi

Hello!


Ez nem soha! Ha musz, akkor musz.

üdv! proli007

Hello!

Így van! És tegyük hozzá, hogy egy jó szkóp, tele van frekvencia- és futásidő kompenzációs elemekkel. Tehát észnélkül csavargatni benne elég badarság.

A bemeneti osztót általában jó minőségű alkatrészek alkotják. Ha nincs túlterhelve (feszültséggel), akkor nemigen hibásodik meg.

üdv! proli007

Sziasztok!
Van egy Tektronix 213-as típusú oszcilloszkópom. Hálózatról és akkumulátorról is képes üzemelni, ha nincs semmi problémája. Nekem olyan dolgot művel, hogy hálózatról képtelen üzemelni, viszont ha feltöltöm a belső akksiját akkor amíg bírja addig jól működik. Található rajta néhány mérőpont, akkus működés esetén minden ponton a jelölt feszültség mérhető rajta, ha viszont leveszem az aksit akkor a mérőpontokon nem jelenik meg feszültség. Található rajta még egy töltő feszültség ellenőrző pont amin viszon kb. 0,8V feszültség jelenik meg. Egyébként 2 db góliát akksival működik.
Találkozott már valaki ezzel a szkóppal, illetve ilyen jellegű hibával? Esetleg valakinek lenne hozzá kapcsirajza, sokat tudna vele segyíteni...
Neten szinte semmit nem lehet hozzá találni...

Hello!

Valamikor én is küzdöttem, ezzel a problémával, de ennek a kétcsatornás testvérével. Sajnos a rajza a régi munkahelyemen található csak meg, ha még megvan.
Azért leírom a dolgokat, hátha hasonlít a tiedre.

Annak a "tápegysége" pontosabban az aksitöltő egysége, nem igen tudta ellátni a feladatát. (De ha jól emlékszem, abban 12V-os pakk volt) Tehát csak töltésre volt alkalmas, üzemeltetésre aligha. Ha az aksi nincs a töltőn (legalább is mint egy puffer kondi) akkor nem működött.

Amikor tervezték a 110V-ra a töltőt, egy kondi váltakozóáramú ellenállását használták (trafó helyett). Ez egy szép testes sárga kondi volt. Ezt követi egy egyenirányító híd, és a töltés szabályzó rész. Ami egy feszültség figyelőből és egy tirisztorból állt. HA az aksi feltöltődőtt, a tirisztor rövidre zárta az egyenirányítót, és így a töltés megszűnt. Amikor meg töltés közben járt a szkóp, nem tudta feltölteni az aksit, így a töltés feszültség védelem nem működött. (Kb. pont annyival töltötte, mint a szkóp fogyasztása volt.) Az aksiból aztán egy cincillátor látta el a szkópot, és biztosította a hálózatról történő galvanikus elválasztást.

Tekintve, hogy felénk 230V van, a tervező úgy gondolta, hogy akkor két kondit tesz sorba, és a probléma meg van oldva. De ez nem igazán jött össze.
A probléma, hogy a kondinak a váltóáramú ellenállása, csak akkor igaz, ha a freki 50Hz. Viszont amikor bekapcsolod v. bedugod a szkópot a hálózatra reccsen egyet a villany, és ilyenkor a freki csak az ég tudja mekkora. Viszont ez idő alatt a kondi szinte "rövidzárként" működik, és ez idő alatt jelentős túláramokat ad.
A kondival sorban van egy (két) ellenállás, aminek a bekapcsoláskori tranziens áramok korlátozása a feladata. Viszont ha ez az állapot tartósan fenn áll (elég egy kontaktos, vagy lassú kapcsoló) az ellenállás leég, és többé nem tölti az aksit a gép.

Tekintve, hogy a szkóp elektronikáját nem akartuk jelentősen befolyásolni, a következő képen alakítottuk át.
- Nem közvetlen a hálózatról töltöttük, hanem egy kis puskás trafón keresztül. A trafót, mint "dugasztápot" alakítottuk ki, és a hálózati csatlakozót, egy RCA-ra cseréltük. (Amúgy is probléma volt, mert az eredeti csatlakozó amcsi volt és ahhoz adtak egy adaptert.)
- A két kondit kidobtam, és helyére két teljesítmény ellenállás került, ami biztosította a töltőáram állandóságát (pont akkorát mint amit a kondik adtak eredetileg) és így nem volt probléma, ha a töltés befejeztével a tirisztor rövidre zárta a bemenőkört, a két ellenállás, csak tovább fűtött.

Szóval ezzel a megoldással működik a szkóp a mai napig. Ha az aksi le van merülve, néhány perces várakozás után már üzemképes a szkóp.

üdv! proli007

Szia!
Először is köszönöm a segítséget. Nekem is hasonló a problémám, ha nincs rajta akksi akkor nem csinál semmit. Azt hiszem megtaláltam az általad említett kondikat. Van alatta 4 dióda gondolom ez az egyenirányítás, illetve 2 szerintem valami huzalellenállás féleség. Találtam még 2 ellenállást sorbakötve. Akkor ha jól értem ezt az "egységet kellene kiiktatnom és helyettesíteni egy dogasztáppal. A kondikat pedig kicserélni ellenállásokra?
Mellékelek két képet a táppanelról...

Illetve még egy másik megoldás is érdekelne ha lehetséges. Hogyan tudnám "megviccelni" a szkópot, hogy az akksi helyett egy stabilizált tápról üzemeltessem a készüléket?

Hello!

Hát amit én átalakítottam, az nem éppen így nézett ki, de azért láthatóan van hasonlóság. gondolom az a két böszme kondiról lesz szó, ami itt ólálkodik az előtérben, a másik meg le van szigetelve.

Minden esete, próbáld meg kirajzolni ezt az elejét, mert szerintem nem lesz túl komplikált. (néhány zavarszűrő alkatrésszel lesz több. És a dióda híd és az aksi között is kell lenni valami diódának, hogy ha a tirnyák rövidre zárja a tápot, ne legyen viszáram az aksiból)

A dugasztáp csak váltó lehet, mert csak azzal tud együtt működni a tirisztor. (kellenek a nullátmenetek emlékeim szerint)

Ha tápról akarod járatni, akkor csak az aksi helyére be kell kötni a tápot és azt fogja hinni aksi van rajta. Esetleg az aksi helyére egy nagyobbacska elkót teszel, hogy a drót ne befolyásolja a transzvertert.

üdv! proli007

Ezt az akksipótló tápot már próbáltam, de így nem akar működni. Nem lehet esetleg, hogy valami figyeli hogy akku van rajta vagy valami más?

Hello!

Fizikailag nem tudja megkülönböztetni. (Meg aztán minek is küzdenének vele?) Csak, ha tényleg van köztük különbség. Gondolok itt arra, hogy egy aksiból, egy pillanatra szinte "akár mekkora" áram kivehető, ellentétben a tápoddal. De ha egy nagy kondit (4700uF..10000uF) teszel a gépbe az aksi helyére, lehet megoldódik a probléma.

üdv! proli007

Szia!
Közben megoldottam a problémát, 2,4 V-ról akartam meghajtani de ez kevésnek bizonyult. Erre úgy jöttem rá, hogy egyszer lemerült a benne lévő akksi és akkor bekapcsoláskor egy nagyon halk sípoló hangot adott ki magából, és most a 2,4 V-ra ismét ezt csinálta, úgyhogy megemeltem a feszültséget és kb most 3 V-ról külső táppal gyönyörűen üzemel. Azért nem adom fel a dolgot, megpróbálom lerajzolni a táp részét hátha a Te megoldásodat én is tudom hasznosítani, végülis elképzelhető jól jöhet néha az akkus üzemmód is, elvégre nem csak szkópnak lehet használni hanem A, V, illetve ellenállás mérőként is.
Nagyon köszönöm, hogy segítettél, ha megvan a rajz és nem zavarlak vele lehet, hogy még kérek Tőled egy kis segítséget.
Üdv: Szabó I.

Hello!
Legyen úgy! És jó munkát, addig is.
üdv! proli007

Köszönöm szépen!
A moderátorokhoz lenne egy kérdésem, kérésem: Proli007-nek adhatnánk pontot, nagyon sokat segített nekem ezidáig, ugyanis most működik a szkópom. Előre is köszönöm!

Köszönöm!

Üdv!

Csatoltam egy fényképet az EMG szkópom képernyőjéről. (EMG 1568/A)

Mi okozhatja ezt a jelenséget, hogy a kalibráló négyszögjel mérésekor a képernyő bal oldalán 2 erős fénypont látható? (Egyébként azért picit hullámos és zavaros a jel, és azért van túllövése is, mert nem szkópkábellel van összekötve pillanatnyilag a kalibrálójel és az egyik csatorna.)

A jelenség egyébként mindkét csatornán, minden időalapnál, és mindegyik elektronkapcsolós módban ilyesformán észlelhető. (ALT és CHOP üzemmódokban, ha a 2 csatornát eltolom egymáshoz képest, akkor már 4 db ilyen erősebb fényfolt lesz bal oldalon.)

Ui: van a szkóphoz gépkönyv és a megfelelő RT évkönyveket is beszereztem, amik ezzel és ehhez hasonló típusokkal foglalkoznak, a probléma ott kezdődik, hogy nem egészen tudom, milyen egységben keressem a hibát

Valószínűleg az eltérítő generátor kioltójel előállító áramköre a ludas benne. (Az eltérítés indulása előtt nincs kioltva a sugár, normális esetben csak akkor nyitja a csövet amikor indítójelet kap.) Ha csak elektronkapcsólós módban jelentkezik akkor az átkapcsoló ák. okozhatja a hibát (Késik a fűrész indulásához képest.)

Köszi a választ!

Sajnos (vagy szerencsére?) nem csak elektronkapcsolós módban jelentkezik eme furcsa jelenség, az összes létező módban (tehát önálló CH1 esetén, CH2 esetén és még emellett az elektronkapcsolós módokban is).

Szóval ezek szerint akkor a kioltójel előállító áramkör lesz a ludas. Jól sejtem, hogy ezt angolul unblanking-nek becézik?

Hello!

Jól sejted.
Ha Single, vagy Normal (indított) módba teszed a szkópot és nincs bemenőjel, akkor esetleg "statikusan" is vizsgálható a dolog.

- XY üzemmódban a kioltás nem üzemel,
- ha van Z moduláció, esetleg ott is lehet hiba valahol.

üdv! proli007

Normal módban az a jelenség, hogy vízszintes fénysugár nincs természetesen, de az az erős fénypont a képernyő bal oldalán ugyanúgy megmarad.

Pedig ha jól sejtem, akkor Normal üzemmódban felkészülten kéne várnia az első triggerjel megérkezéséig a szkópnak/illetve a sugárnak, azaz teljesen kioltva kéne lennie, és megfelelő jelszintnél be kellene kapcsolnia a sugárnak, utána rajzolnia a képernyőre a bemenő jelnek megfelelően.