Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Motorgyújtás
Szia!
Megmértem a gyújtótekercs feszültségét, úgy ahogy mondtad, digitális multim jelenleg nem volt, hanem egy analóg voltmérővel mértem, az 700V-ot mutatott. Amúgy kijavítanék egy dolgot az előző hozzászólásaidban: a gyújtótekercsemnek nincsen primer meg szekunder tekercse, ez csak egy tekercs, csatolok róla képet. És az egész elképzelésem a gyújtásról az, hogy egy tirisztoros gyújtás elektronikát vezérelnék induktív jeladóval, vagy hall ic-vel, a megszakítót nem akarok bele, teljesen elektronikus legyen. És gyújtótrafónak egy a képen látható gyújtótrafót tennék bele. Gyújtáselektronikának valami egyszerűbbet szeretnék bele tenni, mondjuk amit csatoltam, de ha jól láttam a tiedben is csak azért volt benne a TL494, mert az állította elő a néhány 100V-ot, ugye? Nos, szerinted kivitelezhető ez az elképzelés?
Ja, a gyújtáskábel a gyújtótekercs hátuljára van forrasztva.
rúgásra 700 volt az egy kicsit sok..
és amit mondtál, aszerint takarékkapcsolású a tekercs, így az egyszerű mutatvány ugrott!, a trafó szerintem jó. igen az enyémben a TL494 és egyéb körítései csak a CD/DC . a kondit hivatott feltölteni névlegesen 320V ra. kiveitelezni mindent lehet... ha induktív jeladót választasz, akkor csak a 150-200V ot kell elővarázsolnod valahonnan. jeladót simán el tudod készíteni, mágnest bontasz hozzá (CD/DVD optikából), és egy hasonlóan egyszerű gyújtáselektronikát kell építeni, mint amit cstoltál. ha viszont HALL jeladót, akkor annak kell egy stabil táp!
A gyújtótekercsedet fel lehet fogni úgy is mint egy takarékkapcsolású trafót,és bizony van primer és szekunder tekercse is. A primer kezdete a vastesthez van forrasztva a vége közösitve van a szekunder kezdetével,és ez megy a megszakitóra. A szekunder vége pedig a gyertyára.
Az,hogy üresen terhelés nélkül mit mérsz a szekunderen abszolút nem mérvadó. Rá kellene kötni legalább 1µF kondit ezelé meg egy diódát és igy kellene megmérni a gerjesztett feszültséget. Biztosan nem éri el a 700V-ot,de ha még igy is több mint300V akkor tényleg felejtős.
Ha ezt a 700V-ot nem tudodm felhsználni, akkor max. tekerek egy olyan tekercset, ami kb. 200V-ot csinál nekem.
Azt el tudnád nekem magyarázni, hogy mi az, hogy a tekercs takarékkapcsolású? A HALL IC-hez a stabil tápfesz az megvan, a világítótekercsek áramforrásra szerintem jók lesznek. Amúgy a gyújtótrafó 12V-os, ki fogja bírni azt a néhány 100V-ot?
Így mértem ki, egyutas egyenirányítás, és egy kondi szűrőnek, igaz, a kondi nem volt 1mikro, csak 220n.
én személyszerint nem bonyolítanám a dolgot HALL ic vel, nekem csak bajom volt vele..
utolsó megoldásnak át lehetne tekerni ezt a tekercset, ekkora vastestre nem lesz nehéz, de ha már tekered, akkor földfüggetlenre! hogy 2 utasan lehessen egyenirányítani. ja gyújtótrafó.. ki fogja bírni, mivel csak egy pillanatig folyik áram (elég nagy, de rövid idejű) ezért még annyira sem melegszik, mint egy hagyományos akkumlátoros gyújtásé. (emiatt is sokkal kisebbek a CDI trafók)
köszi a segítséget, most már kitisztult minden, ha még segítségre lesz szükségem, akkor majd még jelentkezek.
Igen,közben már visszaolvastam,gulyi jól leirta a mérési metódust (te meg nem jól csináltad). 220nF majdnem 5-öd része a kellő kapacitásnak.Ha 1µF-et kötöttél volna rá az csak ~320V-ig tudta volna feltölteni számitás szerint.
Végülis milyen verziót választottál?
Hát... a tirisztoros az biztos, ezen belül meg az egyszerűbbet valósítom meg, a tekerccsel töltöm a kondit, nem pedig DC/DC konverterrel, ha kell újratekerem a tekercset, ha nem, az meg még jobb. Jeladónak még nem döntöttem el mit teszek be, azt még időközben majd eldöntöm.
Ha újratekered,akkor 3000 menet bőven elég azon a vason,0.15huzalból. Természetesen a sorokat lakkozd le,különben nem lesz hosszúéletű. Azt a gyújtást amit csatoltál,még én készitettem kisebb igényű helyekre tökéletes.
Már bocs,de miért lenne sok?Hiszen L2 helyettesíti ez esetben a gyújtótrafót.
Vacok! Teljesen normális,amit mértél(most 220n vagy 1MF - ?).Ezzel a több száz volttal ne hajtsd meg a gyújtótrafódat. Kipróbálhatod azt is,hogy az L1 tekercsre egy 5A-es diódát teszel,azon keresztül kötöd a gyújtótrafó 15-ös pontjára, A megszakítót pedig lekötöd az L1-ről és a gyújtórafó másik pólusára kötöd. Nagyfeszkábelről pedig mehet a gyertyára. "a tekercs takarékkapcsolású" Erre én is kíváncsi lennék,mert ezen esetben CSAK spóroltak egy gyújtótrafót. Idézet: „Kipróbálhatod azt is,hogy az L1 tekercsre egy 5A-es diódát teszel,azon keresztül kötöd a gyújtótrafó 15-ös pontjára, A megszakítót pedig lekötöd az L1-ről és a gyújtórafó másik pólusára kötöd. Nagyfeszkábelről pedig mehet a gyertyára. ” Tessék mondani, ebben az esetben hogyan fog záródni a nagyfesz ,ha a megszakitó nyitott és a diódára záróirányú feszültség jut? Átüti a diódát?
Mi van? Az autó gyújtótrafó 15-ös végére +12V-ot szokás kötni.
Nem.Az L1 tekercsnek semmi más szerepe nem lenne,csak +12V-ot állítana elő. Lehet pufferelni egy akkuval vagy egy nagyobb kondival.Az L1 tekercs úgy tűnik,hogy erre alkalmas.(L2-őt ki kell kötni ez esetben.) Tesék mondani,ha az L2 tekercsel meghajtom azt a 12V-os autó gyújtótrafót,akkor hány volt fog kijönni a nagyfesz kábelen?
Értem mit mondasz, de a lendkereken 6db mágnes van, szóval egy fordulat alatt 6db szikra keletkezne, és az szerintem sok egy fordulatra. Meg szerintem kicsi a feszültségváltozás ahhoz, hogy a gyújtótrafón nagy feszültség indukálódjon.
Mi a célja a diódának? Mégis hogyan tudná roncsolás nélkül kikötni azL2-es tekercset? Ki akarja az L2-őt a trafómeghajtására használni? Ki állitja azt a botorságot,hogy mindegy milyen értékű kondit töltök fel adott tekerccsel nem lesz eltérés a feszültségben?
Ha az L2-re egy megfelelő méretű kondenzátort teszek, akkor kisebb feszültségre fogja tölteni, és ha a kondenzátoron mérhető feszültség kb. 100-150V, akkor az használható tirisztoros gyújtáshoz, nem? És ha én azt használom tirisztoros gyújtáshoz, akkor a gyújtáselektronikában lévő kondenzátort töltök vele, és azt sütöm ki egy tirisztorral a gyújtótrafón keresztül. Szóval közvetetten az L2-vel hajtom a gyújtótrafót, nem?
Igen ez elvileg működőképes lenne...
Tartok tőle azonban,hogy a szekunder ellenálláson is eldisszipál a befektetett teljesitmény egy része és túlmelegiti. Inkább javaslom az áttekercselést,ha kifogástalanul megtudod oldani. Egyes AMAL-SEM alaplapok tekercseit is nagyon vékony huzalból készitették (0.07mm) és egy idő után a túlmelegedés hatására menetzárlatossá váltak. Itt is ~1,3kohm ellenállású tekercsekről volt szó. Mindenesetre próbálni érdemes,legfeljebb később tekered át,az elektronika meg maradhat ugyanaz.
A szekunder ellenállás jelen esetben nem egyenlő az L2-vel? Én meg azt használnám. De inkább áttekerem, ha ez ilyen problémás lehet.
De hogy kicsit árnyaljam a képet: létezik (és elég sok tipusnál)olyan megoldás is mely szerint nem készitenek csak700~1500 menetes tekercset,és ezt kapcsolgatják testre egy darlington,vagy fet segitségével ,a kialakuló áram bizonyos értékénél megszakitják a testelést,és az igy létrejövő párszázvoltos feszültséggel töltik a gyújtókondit (előtte egyenirányitják).Álltalában nagyobb teljesitményű előgyújtásszabályzott motorokon alkalmazzák.
Álló motornál a szekunder ellenállás egyenlő az ohmos ellenállással,tehát ha megméred az L2 ellenállását akkor már tudni lehet mire számits.
Magyarul a szekunder ellenállást az L2 ohmos ellenállására értem. A melegedés is a tekercsre vonatkozik.
Ezek szerint az L2, ami a nagyobb menetszámú tekercs, és amivel tölteném a kondit, nem fogja kibírni a terhelést. Szóval, ha áttekerem, úgy hogy a tekercs kivezetésein 100-150V legyek, 0.2mm huzalból, az jó lesz? Meg fogja tudni hajtani a gyújtáselektronikát, és nem is fog túlmelegedni?
Ez érdekes kérdés(mármint a huzalvastagság)....
Nem véletlenül irtam a 0.15mm átmérőt. 0.2 huzallal jobban fog melegedni (de kibirja,ha legalább 180°C)hőtűrésűt használsz,mégpedig a kialakuló nagyobb áram miatt,ami a kisebb ohmos ellenállásból adódik. Ha a tekercs üzemközben nem ad le többet mint 200V akkor a pdf-ben levó kapcsolásból ki lehet venni azt a diódát amelyik a tekercset a negativ félperiódusban testeli,és igy sokkal kevésbé melegszik. Eredetileg azért van benne,mert a negativ félperiódusnak nincs terhelése,és igy nincs ami korlátozná a feszültséget a tekercsen és átüthet. Vagy van még egy megoldás:mindkét kivezetését ki kell hozni a tekercsnek,és graetz hidra kötni,igy kétszer olyan gyorsan feltöltődik a kondi,nem is fog melegedni. A graetz negativ diódáit kell testelni. Ha nem világos rajzolok(holnap,mert nagyon korán kell kelnem ).
Ok, a rajzot azt megköszönném, de lenne még egy kérdésem, találtam egy rajzot. Tirisztoros gyújtás, amihez a gyújtótekercs mindkét tekercsét használja, a megszakítót meg ki lehetne váltani valami elektronikusra. Szóval, a rajzról mi a véleményed? Szerintem komarhoz készült.
na nekem valami hasonló van szerintem, csak a primerre rá van tekerve a szekunder.ez a darlingtonos megoldás érdekelne. a kettő hogy van összekapcsolva??
esetleg kapcsrajz???
Ez is egy változat,jó lehet. Ha a megszakitót elektronikusra akarod kiváltani akkor az L1-et fel lehetne használni a tápfesz előállitására is. Csak az a kérdés hogyan tudod a két tekercs közös pontját különválasztani bontás nélkül....
Mindenesetre itt is a szekunder nagymenetszámú,nagyellenállású tekercs problémáival is szembesülsz mint már irtam.
Az L1-et mondjuk kikötöm, felesleges, nem kell nagy áramú tápfesz, azt meg adja a világítótekercs is.
Honnan lehetne kiszámolni hogy mekkora feszt kapok ha a mágnes elmegy a tekercs előtt???
van rá valami képlet??? olyan kéne amiben benne van a tekercs menetszáma a vasmag keresztmetszete, a huzal átmérője,a vasmag oszlopainak távolsága a mágnes hossza és eloszlása a körön az átmérő a fordulatszám....
középiskolás fizikakönyvben kéne megnézni, de abban a képletben biztos nincsen ennyi, ha jól emlékszem, benne van a menetszám, a tekercs keresztmetszete, a tekercs hossza, és a mágneses fluxus.
a mágneses fluxust hogy tudom megmérni/ kiszámolni??
a középsulis fizikakönyv bajos 5 éve nem láttam... |
Bejelentkezés
Hirdetés |