Nincs jelentős árkülönbség közöttük. Háztartásba mindenképpen a lüktető egyenáramra érzékeny típus ajánlott.

Köszönöm szépen, aszem már eleget tudok

Szia!
Engem érdekelne, sőt szerintem másokat is mi volt végül a problémád oka akár okulásul is. Köszönöm a választ. Üdv

Szerintem #344799. És igaza van. :yes:

Sziasztok!
Ha valaki tud lészi segitsen: ugyanis régi tipusu HAJDU bojlerunk van amibe már csak külön külön lehetne a hőfokszabályzó, ill. hőkioldó kapcsolót beszerelni, ha beférne!!
Kérdésem, hogy lehet-e helyettesiteni olasz, ill szlovák
vagy más kombinált hőfokszabályzós tipussal?

szerintem se rakj bele helyettesítő cuccokat. mindent lehet kapni hozzá, és az biztos hogy beleillik, és oda való, valamint nincs alulméretezve! kis utánajárás, de nagyobb biztonság!

Köszi, megpróbálom az eredetit megszerezni.

Egy szigetelt réz vezetéken üzemszerűen 60 Amper folyna.
Milyen vastag legyen ez a vezeték?
Köszönöm.

(Esetleg, he egy képletet adnátok a kiszámításhoz)

Ez az információ kevés a válaszhoz.
Minimum még azt kellene tudni, hogy :
- milyen üzemi körülmények között üzemel a vezeték (A;B;C) ?
- milyen a vezeték szigetelése (vezeték, kábel típusa?) ?
- mekkor a vezeték hossza ?
- mekkora feszültségesés van megengedve ?
Ha 10A-t kérdeztél volna, akkor símán azt mondom : 1,5 qmm biztosan elég.
De 60A-nál...
Ez már nem a házi barkácsolás szintje.
Egyébként a google-n 5 perc keresés után található pl. egy Excel táblázat, amiből interaktív módon, jó közelítéssel megállapítható a keresztmetszet (is).

Kedves Tibor! Az általam ígért táblázat itt van! A megállapításhoz kellene még egy kis méretezés melegedésre is, ami egy hosszabb művelet. Ennél a méretezésnél kellene egy pár adat. pl.: Milyen a megengedett feszültségesés a "táp" és a fogyasztó között, valamint mekkora a távolság köztük. A vezető anyagát azt már tudjuk ( Réz ) és a vezetékünk terhelését is tudjuk ( Iü=60A ). Még egy dolog, amit jó lenne tudni, a feszültség. Egyen vagy váltakozófeszültség lesz-e és persze az értéke V-ban.

Ja, az előbb említett dolgok http://www.mimezis.hu/product_info.php?products_id=70678 ebben a könyvben benne vannak.

Általában az lehet a probléma hogy a készülékeknek nincs megfelelő földelése, vagy nagyon kicsi szivárgó áram van a géptest felé (szigetelés sérülés) és a védővezető nincs összekötve a vízvezetékkel kád leeresztővel gázcsővel stb (ez az EPH hálózat; minden olyan fémtárgy ami üzemszerűen nincs feszültség alatt de hiba folytán feszültség alá kerülhet.)
Persze ez nem azt jelenti hogy a kilincset is le kell földelned
Hiba lehet ha fúrt kútnál a szívócsövet műanyagra cserélik vagy a régi fém vízvezetékbe műanyagot építenek be. Társasháznál a felszálló vezetéket cserélik műa ra.
Vagy ezek csatlakozása nem megfelelő.

Szia! A link-ben megtalálod a vezetékek terhelhetőségét részletesen (A .pdf-ben a 9. oldalon, egyébként a 15. oldalon van). Ja, és a vezetékkeresztmetszet-méretezés is benne van. Bővebben: Link

A vezetékméretezés ügyben mindenkinek nagyon köszönöm a segítségét.

Nincs mit, remélem tudod is használni. Gond esetén bátran kérdezz.

Tudom használni.
Köszi!

Ha csöben megy a vezeték akkor nem kell falat bontani.
Amugy a fázisceruza nem igazán megbízható szerszám.

üdv, mindenkinek,

minap tapasztaltam egy dugó (csatlakozó) hálózati elosztóból történő eltávolítása során némi kellemetlen fény, illetve hangjelenséget.
az elosztót gyártó cég a kontavill, mint az a 3. képen látszik.modik majd kimoderálják, ha úgy gondolják. szétszedés után meggyőződtem a bekötés szabályosságáról, ellenben az aljzat konstrukciós hibájáról is.
a dugalj fázis, illetve nulla kivezetése fölött van elvezetve a föld vezető, amihez (akár egy vastagabb szárú dugvilla kihúzása során) könnyűszerrel, kis erőkifejtés hatására is hozzá tudjuk érinteni a fázist vagy a nulla vezetők bármelyikét, amint az a 2. képen látszik.

üdv

Szia!

Évek óta használok ilyen csatlakozósorokat, illetve ennek a 6-os változatát. A képek láttán szét is szedtem egyet. Összeszerelt állapotban a fedélen a dugvilla villáit körülvevő "csövek" tartják a helyükön az érintkezőket.

kis erőkifejtés hatására is hozzá tudjuk érinteni a fázist vagy a nulla vezetők bármelyikét

Elvileg akkor lehetséges, hogy kimozduljanak a helyükről, ha a fehér tető nincs megfelelően felcsavarozva, vagyis kihúzáskor nem szorítja le az érintkezőket, vagy a dugvilla villája annyira melegszik, hogy megolvasztja maga körül a műanyagot, és ezért tud kimozulni.
(nem fixen összedugva használom őket, hanem színpadon, ahol csak rövid időre van bedugva egy-egy készülék, eddig nem fordult még elő hasonló)

Ma már minden gyártó (lehet, hogy van kivétel, de én még nem találkoztam ilyennel) ilyen gagyi módon gyártja az elosztókat. A kínaiak annyiban különböznek csak ettől, hogy azokban még csavar sincs (hogy legalább szét lehessen szedni), hanem egy benyomható, de ki nem húzható szegecs. De újabban a német aljzatok, dugók is hasonló színvonalúak (nagyon látszik rajtuk a funkcióanalízis alapú tervezés... (spórolás))

hát remélem is, hogy egyedi eset, ami velem történt. nem antireklámot akartam csinálni, minden esetre el tudok képzelni jobb konstrukciót.

Nekem egy nagyon hasonló hosszabbítóm volt, iszonyat sokat megtrükkölte a családtagokat. 4 luykú földelt lengőcsatlakozó volt az 5 méter kábel végén, szép bakelit házban, talpas kivitelben. A földelés csatlakozója kisebb ütés hatására mindig hozzáért a fázishoz, de nem ragadt oda, csak hozzáért. Az automatát mindig levágta, de soha nem mértem utána zárlatot rajta. Mindig azt gyanítottunk, hogy a bedugott készülékeknek volt valami baja.
Egyszer nagyon gyanús volt, hogy a kábelnél fogva történő megemelés, és kisebb esés után (10 cm-ről), puffant egyet, ekkor jöttem rá, hogy nem a bedugott gépnek van baja, hanem talán a hosszabbítónak. Szétszedtem, és láttam, hogy mi szivatott hosszú időkig. Leszigeteltem, és ma is használatban van, mivel ma már nem is gyártanak ilyen vastag (3*2.5mm^2), jó szigetelésű, mégis hajlékony, gumiborítású hosszabbítót, ilyen hosszúságban.

Gyártanak jó minőségű gumis, illetve saválló hosszabbítókat, csak a borsos ára miatt ritkán tartják az üzletek. Lehet kapni viszont 3x2,5 gumikábelt, ahol nincs az a rideggé válás, ami MT kábeleknél egy idő után előjön.

Ja köszi, nincs szükségem még egyre, csak érdekesség képpen írtam le, hogy ez az "összeér a két lemez a dugaljban" probléma nem egyedüli eset.

Hello

Én a falban való vezetékelvezetésről szeretnék kérdezni pár dolgot. Én a régi könyveimet átnézve arra jutottam, hogy a vezetékeket ma már nem lehet a padlóban elvezetni, csak azokban a bizonyos kijelölt sávokban (vizszintesen a padló felet 20 cm -vel és 120cm -vel , a mennyezet alatt 20 cm -vel; függőlegesen pedig a sarkokban az ablakok és ajtók mellett vezethetőek). Ez mind szép és jó, de hát akkor az ajtó mellett hogy vezetem át a vezetékeket, körbekábelezem netán az ajtót, mert ahhoz marha sok kábel kell, szerintem sokkal egyszerűbb lenne az ajtó alatt, és még biztonságosabb is lenne). A konnektorokról nem is beszélve, végig kivésni függőlegesen a falat, elég nagy munka.

Tehát a kérdésem az az hogy manapság mi a megszokott szabványos vezetékelvezetés a falban?

"hogy a vezetékeket ma már nem lehet a padlóban elvezetni, csak azokban a bizonyos kijelölt sávokban (vizszintesen a padló felet 20 cm -vel és 120cm -vel , a mennyezet alatt 20 cm -vel; függőlegesen pedig a sarkokban az ablakok és ajtók mellett vezethetőek)"

Ez nem így van.

LINK

Ezen a linken, videót nézhetsz meg arról, hogyan lehet alul, felül, falban kábelt, vezetéket vezetni.

Te jó ég! Nem irigylem (mondjuk 15-20 év múlva) a sokadik tulajt, aki esetleg belső térátépítést akar. Törheti fel az egész beton aljzatot, ha át akarja a házat kicsit rendezni.
Én mondom, a mennyezettől 20cm-re, a fő falakon futó csillagpontos gerincvezetékek, és a srtuktúrált hálózatnál jobb nincs.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy az ajtót nem kerülheted meg alul. Én is így fogom megkerülni a nappaliban az ablakot alul.

Én is elrémülve láttam, hogy mit csináltak. De ma már nem csodálkozom semmin... Egyre több olcsóbb (gagyibb) megoldás terjed el, akár villanyszerelési cikkeket nézünk, akár szerszámokat, akár pl. a könnyűszerkezetes (szinte papír) házakat.

Egy bizonyos vezeték mennyiségig jó a hagyományos "Véss és gipszelj!" módszer.
De manapság annyi kábel, vezeték megy a lakásokban, hogy még a főfalból sem maradna semi a vésések után. A válaszfalakról nem is beszélve, amit szintén szét kell vésni.
Munkaidőben ez töredéke a hagyományos módszernek, és közben nem kell annyi port belélegezni, ami a dolgozók szempontjából sem utolsó dolog. Az átadási dokumentációnak része az áramköri számokkal megjelölt alaprajz, az elosztó kapcsolási rajza, valamint a minden oldalról készített fotósorozat, a jól látható védőcsövezéssel. Ha azt feltételezzük, hogy a következő tulaj nem kéri a régitől ezeket a dokumentációkat... hát... úgy járt !

Köszönöm a válaszokat. Akkor tehát ha lehet mindenképp megéri a padlóban vezetni a vezetékeket a megfelelő védőcsőben. De még lenne egy kérdésem:

Az újépítésű házhoz megvan a tervdokumentáció, bár ott olyasmivel találkoztam, hogy az elosztószekrénynél a bejövővezetékek alulról a kimenők pedig felülről csatlakoznak a szekrénybe. Ez nekem valahogy nem tetszik, mivel akkor e szerint szerintem a földszinti konnektorkör vezetékeit fel kellene vinni a mennyezetig, majd valahol arréb a falon vissza leengedni. De nekem ez nagyon nem tetszik, miért lenne már teleaggatva a fal vezetékekkel az elosztószekrényen kívül.

Na erre varjatok gombot, de lehet hogy én vagyok a nagy barom.