Nekem teljesen mindegy, magadnak készül, ha valami kérdésed van nyugodtan tedd fel.

ok azért kössz. Majd a jövő hét végén szerintem lesz már rá időm, az alkatrészek helyel közzel meg vannak.

Hello

Az a kérdésem lenne, hogy mi a szerepe a TL431 -nek az áramkörben? Meg változtetja a fesz. ingadozás diferenciáját, hogy az optocsatoló jobban érezze magát?

A TL431 valójában egy precíziós szabályzó, akár referenciafeszültségek előállítására vagy akár ebben az esetben visszacsatolásokba.

A referencia lábra 2,5V feszültségtől felfele igen lineárisan növekszik az Anód-Katód árama.
A kimenőfeszültséggel van vezérelve hogy mennyi legyen az optó árama.

hy

Ahha. Értem.

Figyelj. ETD trafókkal kapcsolatban otthon vagy? Mert én sajnos nem.

Én annó vettem olyan ETD49 -es trafót, hogy a magra rá van írva E5 alá pedig az, hogy 67.

Gondolom ez a szám az, amit a katalógusban is meg adnak. Viszont keresgéltem, és olyat nem találtam, hogy E5 az mi lehet?

És van egy ETD34 -es trafóm is. A magjára azt írták, hogy 3c85
Ilyet sem találtam a katalógusban, csak 87-est.

Tudnál nekem abban segíteni, hogy ezek a számok mit jelentenek, és melyik a jobb? A nagyobb, vagy a kissebb?

Vagy miért gyártanak különbözőket? Van, ahova a gyengébb a jobb?

És a legfőbb kérdésem:

Hogy lehet méretezni ezeket a trafókat??

Sajnos nem értek ehhez

Kössz a helpet

Miért is? Most hirtelen ezek jutottak az eszembe:
- A legtöbb végfoknak felesleges a stabilizált tápfesz.
- A tápegység hatásfoka akkor a legjobb ha a maximális kitöltés közelében üzemel.
- Ha a terhelés növekedésekor a tápfesz csökkenését megengedjük, akkor a teljesítménycsúcsoknál a táp kimenetén levő elkókból is tudunk jelentős teljesítmény impulzust kivenni. Ezzel a megoldással ugyanakkora átlagteljesítményű tápból építkezve kb. 2x akkora zenei téljesítményű végfokot tudunk üzemeltetni. Persze ehez megfelelő kapacitású kondik kellene k a táp kimenetére.
- Ha nem kell a stabilizált fesz akkor, lehet pl. egyszerű felépítésű, de nagyon nagy teljesítményű rezonáns tápot alkalmazni - aminek igen jó a hatásfoka a hagyományos kapcsolóüzemű táphoz képest is.

Az E5 valószinüleg a vasmag méreteire utaló jelzés, a 67 pedig az anyagára.
Nagyon röviden: az anyag N27, N67, N87 szokott lenni. Az N27 alacsonyabb frekvenciákra jó, illetve nagyobb frekvencián valamivel nagyobb a vesztesége. Az N67 már elég jó, univerzálisan használható, az N87 akár 100kHz felett is viszonylag kis veszteségű...

ehhez csak annyit füznék hozzá hogy terheletlenül az indukcios tüskék miatt a feszko akár a háromszorosa is lehet a terheltnek. ezért nem lehet visszaszabályzás néküli kapcsitápot csinálni. a stabilizált táp és a kapcsitáp csak annyi rokonságot mutatnak egymással, hogy mindkettöt cinnel forrasztják. egyébként kicsit visszáb raktam ki egy müködöképes verziot. vess egy pillantást rá mielött nekiálsz. nem annyira egyszerü.

Kössz.

És hogy lehet méretezni az Az ETD trafókat?

Mondtak nekem olyat, hogy tekerjek rá valahány menetet, és kondival lőjem be a szép szinuszt, és ennyi. Szerintem nem ilyen egyszerű, mert a hatásfok bánja a dolgot.


Honnan(szak irodalom) tudom magam kiművelni ilyen téren?

Esetleg, ha van türelmetek, akkor egy konkrét példával jó lenne, ha be tudnátok mutatni.

Igen ez a másik rajz, ami tetszik. Olvastam róla egy pár oldalt, Ez a tuningolt változat.

Erről azt hallottam, hogy 54KHz körül megy.


El kéne döntenem, hogy melyik legyen.

Ez az SG3525-tel, vagy a cimopata változata a TL494 -el?

Mondjuk a cimopata változatában van hővédelem is.

Vagy netán mind a kettő?? Aztán amelyik jobban tetszik, az marad a végleges.

mindkét ic-vel lehet épiteni, de szerintem az sg jobb és csak 200ft. az én tápom közel százzal teker. de ötvennek is lehet mondani, attol függ honnan nézzük. (orajel 100) ha nem ismered a vasat tényleg az a legjobb modszer ha 50khz-en adsz neki villanyt és ahhol határol annyi a feszültsége. pesze ezt nagyon tudományos számolgatásal is ki lehet okumlálni, de a mérés az a tuti a számitásnál meg még lehetnek buktatok.

egyébként ha 12V-rol akarod járatni tekerj rá 2X2 menetet primernek és 2x10 menetet szekundernek. nagyot nem fogsz tévedni. kis korrekciot meg lehet csinálni az orajellel. kissebb freki nagyobb indukcio.

Hello

Ahol határol??

Ezt a kiméréses módszert le írod részletesebben a kedvemért?

Ilyet nem csináltam soha, és nem tudom hogy kell.

Kössz

Ahha

Romlik a trafó hatásfoka negyobb frekin?

A túl mágneseződés miatt?

A hatásfok nagyobb frekin amiatt csökken, mert nagyobb lesz a vas vesztesége és a feteknek is többször kell nyitni zárni. Így ők is többet fűtenek.

De a freki egyenesen arányos az átvihető teljesítménnyel.

Talán még 1 érv a szabályzott kapcsitáp mellett, hogy a fesz. lehet akár csupán 11V, de mikor tölt a generátor akkor akár 13,5-14V.
Egy szimpla szabályozatlan kimenőfesz ilyen mértékben változna. Tehát HA 11V-vál 40V a kimenő akkor 13,5V nál akár 50V is. Ez azért eléggé durva, főleg vannak erősítők amiknek a munkapontja elmászhat a tápfeszültség durva változására.

Kezdem kapisgálni

Akkor azt lehetne kipróbálni a trafómmal, hogy egy változtatható frekijű vezérlést akasztanék egy fetre, és nézem, a szkópot, hogy viselkedik. Ahol csökken a kimenő teljesítmény, ott meg kell állni, és az lesz a legjobb elérhető freki.

Vagy építsem meg rendesen a tápot, és a valós körülmények közt kísérletezzek?

Értem

Az én erősítőm nem lesz erre érzékeny. Ez csak akkor jönne ki nálam, ha 100%-ig kivezérlem az erősítőt, és akkor kezdődne a baj, amikor el kezdene (klippelni) a táp zuhanás miatt a jel teteje, és alja levágódik.

Ez nem hiszem, hogy be következik, mert a 120W az bőven elég, hogy ne kelljen maxig kivezérelni.

ahha!

Így már értem!

szerintem nem egy nyelvet beszélünk. de mindegy. szoval tekerj 2x2 menetet a trafora. az egyikre adj rá 50khz szinusz jelet. a másikra szkopot, és emeld a fezsültséget amikor határolt jelet látsz ott ér véget a vas. ha mondjuk ez 6 voltnál áll be az azt jelenti hogy 2 menet 6 volt. de mivel az elekrtonikának kell tartalék ezért vedd a felét. tehát 1 menetre számolj 6 voltot.

Azért kell a fele menet szám, mert a vezérlő jel négyszög jel, és a tesztelés meg szinusszal megy?

Bocs, ha hülyeségeket kérdezek, de szeretném meg érteni.

Az a baj, hogy amikor én iskolába jártam, akkor ezt még nem tanították, sőtt nem is nagyon láttam akkoriban ilyesmit.

Azóta meg nem ebből a szakmából éltem, és most kaptam újra kedvet az ilyesmikhez.

Bocs ha fárasztó vagyok.

===>Méretezés<===

Nem kellett volna sokat visszaolvasnod.
Figyelembe véve az ETD49-et és a 50kHz frekit az a 2x2 menet primer és 2x10 menet szekunder számolás nélkül is elég reális eredmény.
Ha nem lesz visszacsatolás akkor a szekunder feszültségnek nem szabad ráhagyást számítani.
Visszacsatolás nélkül ha 2 menetre jut 13V akkor 2x7 menet lesz kb 2x45V egyen terheletlenül közel 50% kitöltéssel.

Jó

Kössz minden infót. megépítem, és akkor megint kérdezek, a pontos beállítások miatt.

nem azért. hanem mert az elektronika nem szimetrikus 50% négszöggel megy az már a határérték. üzemi körülmények között 15-35% -al üzemel. ha fele a kitöltési tényezö fele lesz a menetszám is.

A TL494-nek 45-48% a max kitöltése, gyártótól függően.
Az SG3525-nek 49%.

Akkor Nekem a TL494 lehet jobb lesz, mert akkor nem fog semilyen zavartól össze nyitni a 2 fet a félhidban.

Az SG-ről meg azt olvastam, hogy nagyobb frekin szeret működni, mert 100K-300KHz-ig ajánlják.

De teljesen mindegy, mert ezek a dolgok a beállításon múlnak.

Hy

Sziasztok!

Végigolvastam az összes hozzászólást, de a kérdésemre nem találtam meg a választ, ezért bátorkodom hozzátok fordulni.

Kísérleti jelleggel építenék egy kapcsoló üzemű tápot (12V -> +-50V). Minden fellelhető kapcsolásban erre a célra gyártott PWM szabályzó IC-ket használnak, viszont én (lévén kísérletező kedvemnek) inkább egy gyors PIC-et használnék. Tudom, nem ideális (drága, lassú, stb...) de akkor is. A kérdésem a következő lenne: PIC használata esetén szerintem felesleges a gate ellenállás. A gate-ek simán GND-re lennének húzva mondjuk egy 1K-s ellenállással, ezzel egyidőben minden gate a PIC megfelelő portjára is lenne kötve. Működne ez így? Nem torzulna a vezérlő jel? Csinált már valaki ilyet?

A válaszokat (véleményeket) előre is köszi!

Sajnos nem helyettesíthető minden analóg cucc programozhatóval. Így van ez a fetmeghajtással is, amit muszáj hogy valami tranyókból felépített vagy külön integrált fetmeghajtó legyen mert, semmi más nem tud biztosítani olyan gyorsan akkora áramot a fetek gyors kinyitásához és lezárásához.

A többi vezérlési feladatban egyenlőre nem látom akadályát hogy piket használj.

A fetek meghajtását ki nem hagyhatod, de ez egyátalán nem gond, mint cimopata is ítra, lehet diszkréten összehorni tranyókkal, vagy integráltan tokozva venni...

viszont néhány PIC típusnak olyan PWM modulja van, ami odaver egy TL494/SGxxx et.
(konkrét típust/családot nem tudok mondani fejből, nézz utána)
tehát tetszik/nemtetszik a PIC nek van létjogosultága SMPS téren, sőtt olyan összetett rendszert lehet alkotni, amit analógban szinte lehetetlen/gazdaságtalan/bonyolult!
(fejlesztés közben a PIC ben egyszerűen átírod a prgit, feltöltöd és megint mehet, nem kell új nyák vagy a régit szétamortizálni...)

A védelem beavatkozási ideje is sokkal kisebb lehet, mint analógban, és ez alkatrészeket menthet (esetleg még emberiéletet is)...

Szia!

Köszi a gyors választ. Elvileg (és gyakorlatilag is) 20mA rendelkezésre áll a FET-ek működtetéséhez (ha több van párhuzamosan akkor ez ugye eloszlik), és tudtommal ahhoz, hogy egy logikai MOSFET teljesen "kinyisson" ennek a töredéke is elég - vagy tévedek?

Azzal természetesen egyetértek, hogy nagyon gyors (és drága) PIC-re lenne szükség az analóg PWM szabályzó felbontásának eléréséhet, de mondjuk egy hétköznapi PIC is tudna kb. 5%-os léptékekben állítható négyszögjelet generálni 50Khz-en. Tudom, ez a felbontás nem túl nagy ahhoz, hogy folyamatos visszacsatolt szabályzást valósítsunk meg, de egy szabadonfutó táphoz véleményem szerint megtenné. Egyelőre ez lenne a cél.

Igen, van ilyen PIC bőven (mármint amiben több csatornás PWM is van), de először a kályhától indulnék, és csak simán ki/be kapcsolgatnám a megfelelő portokat (2 darabot).

És itt jön ami még mindíg nem világos számomra. Elvileg ha a FET gate-eket közvetlenül a PIC portjairólról hajtom, akkor a PIC ahogy kikapcsolom a megfelelő portot le is húzza a FET gate-jét földre. Tehát minek ezen felül plusz FET meghajtás?