Fórum témák
» Több friss téma |
Egyáltalán nem. A szakmai topicban egy kolléga, aki nagyon vastag áramokkal szokott foglalkozni ( neki a 100 A gyengeáram, elktrolizáló üzemekkel foglalatoskodik), szóval ő számolt be arről, hogy a hegesztésnél használt forgóasztal földjét csapágyon adták be...:}}
Én próbáltam, ohmmérővel ugyan könnyen mérsz szakadást, de már 1 A is gond nélkül folyik a csapágyon. Nyilván előfeszített kúpgörgős csapágyakat tennék, és előtte itt az asztalon kipóbálom... Sőt, az Indexes topicon valaki beszámolt róla, hogy pár éve hibátlanul megy nála a csapágyas áramszedő. Nyilván csak gerjesztésre használnám, 1-2 A meg nem lehet gond.
Még mindig nem értem.
Először is, a hiperszilt max. köszörülni tudod, az eszterga levelekre szedné. Másrészt azért nem értem, mert két tárcsára kell felrakni az U-magokat, hogy háttal legyenek a tárcsára rögzítve. Először is készíteni kell két tárcsát, és elérni, hogy ütésmentesen , és kotyogás nélkül fussanak. Belátom, minél nagyobb átmérő, annál nehezebb a feladat. Ezek után szépen előmágnesezed a magokat ( a generátornál is, meg a gerjesztésnél is, a polaritás se számít, csak fölragadjanak a szemközti tárcsára) . Eligazgatod, hogy úgy álljanak, ahogy kell, aztán a nnévleges áramot ráteszed, el ne mozdulhassanak. Az egészet vízszintesbe teszed, és az U-magokat kiöntöd egy kis műgyantával, hogy megmaradjanak a helyükön. Ha megkötött, áram kikapcs, a két tárcsa szétjön. Ekkor készre öntöd az egyik tárcsát, a vasak éppen csak kiálljanak a gyantából. Utána megint egy kis áram, felteszed mindegyik U-ra a párját ( már tekercselve, persze ), a vízszintesre állított másik tárcsára rá, és rögzítő műgyanta. Áram kikapcs, szétszedés, másik tárcsa végleges kiöntése. Így akár 0.1 mm-es légrést is tarthatsz, ha meg tudod oldani, hogy a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok közt ne érjenek össze soha a vasak. Mindenesetre szerintem így 0.5 mm, vagy kisebb hézag is vidáman tartható. Arról nem is szólva, hogy az erővonalak mindig a hiperszil magban haladnak, ergo mindenféle mechanikus rögzítések is alkalmazhatók, ugyanis a tekercseket nem a centrifugális erő fogja cseszegetni, hanem a Lenz-törvény miatt állandóan rezegtetve vannak, szóval az sem egyszerű, hogyan legyenek rögzítve a vasak, meg a tekercsek. Ha a tekercshézagokba nem folyik be valami rögzítőanyag, egy-kettőre zárlatos lehet... Magyarán: nem hengerfelületet kell képezni az U-nagokból rengeteg munkával, hanem síkban elhelyezni. ( Akár féktárcsán). Csak ugye a nagy átmérő előnye a nagyobb szögsebesség -> nagyobb generált feszültség.
Na, itten van, hogyan gondolom az U-magokat elhelyezni.
A másik tárcsán ugyanígy, csak pont szembenézően. A több fázis kialakítása az persze némi töprengést kíván... 
Nemrég volt szerencsém egy SKF csapágyszerelési ismereteket frissitő tanfolyamon résztvenni,a legmodernebb diagnosztikai berendezéseket is ismertették,kitértek a hiraulikus szerelés fortélyaira is és jónéhány felvételen elemezték a csapágysérülések okait. A szikraképződés csuda dolgokat tud művelni a felülettel....
Na ja, akkor nem egyről beszélünk!
 ...Megpróbálok valamivel képet generálni... Nemjó így egymás mellett beszélgetni. (nálam csak egyetlen egy indukálótekercs van, nem minden vason egy..) Nem kell nekem több fázis, elég egyis csak ne simán egyenirányítva legyen! (én kiöntöteném a hiperszleket műgynatával és kis fogással (jól köszörült rapiddal?) szerintem gond nélkül esztergálható lenne (ez a legutolsó művelet)..) ..csúszógyűrű megépítése sem jelent problémát..
Minden további nélkül elhiszem, ezért mondom, hogy kísérletezni kell.
Nyilván úgy csinálnám a kísérletet, hogy vizsgálnám, megszakad-e, vagy akár csak ingadozik-e az áram , nagyon hosszú időn keresztül. Ha igen, akkor törölve az ötlet.. Előfeszített kúpcsapágyakra gondolok, a golyósoknál a felülete ugye nagyságrendekkel ( és most nem hülye politikusok által használt nagyságrendre gondolok) nagyobb...:}}
Nekem is kellemetlen élményeim vannak a csapággyal és az árammal. Én csak golyóscsapágyakat tettem tönkre vele, de azt tudom ajánlani, hogy csak azért ne tegyél kúpgörgős csapágypárt, mert áramot szeretnél vezeni rajta, mivel a golyóscsapágyhoz képest nagyságrendekkel nagyobb a súrlódása.
Továbbá ideális fordulatszámon a görgők egy olaj vagy zsírfilmen gördülnek, így folyamatos a parányi szikrák képződése, aminek fatális eredménye lesz. Mindenképpen csak csúszógyűrűket használjatok szénkefékkel!
Nyilván többet tudsz a csapágyakról, de ugye a mi esetünkben szó nincsen ideális fordulatszámról, inkább szinte állnak a csapágyak, a súrlódás ugyan sokkal nagyobb, de még mindig sokkal kisebb, mint a csúszógyűrűé.
No mindegy, ez most periferiális kérdés, majd a másik fórumban rákérdezek, ki volt , aki használja, és pontosabb kérdéseket teszek majd fel.
Még valami a csapágyszikrázáshoz : az természetes, hogy szupresszorral meg kell akadályozni, hogy esetleges áramkör-szakadáskor szikra jöhessen létre ( pár forintos alkatrészről van szó.)
Igen szupresszorral,vagy más eszközzel (zener,stb) a probléma egyik felét megoldod,marad a másik,a kimaradozó gerjesztés. Egyébként meg az előszeretettel emlegetett előfeszitett csapágyazással csinján kéne bánni,gondolni kell a hőingadozásokra is. Az egyik tengelyvégcsapágyat "úszó" kivitelűre érdemes elkésziteni.
Természetesen rugós előfeszítésre gondoltam, de mint említettem, ez még odébb van.
Mindenesetre azt azért megcsinálom, hogy pörögjön itt egy ilyen induktív terheléssel és a megszakadások figyelésével egy tengely a hátam mögött, mondjuk 2 A átfolyatásával. Majd valami kisfogyasztású elrendezést kitalálok rá...
Szia!Miből gondolod,hogy nagy a csúszógyürű surlódása!Generátorokban ez elenyésző,pedig több 10 000Ford/min-ot forognak.Élettartamuk egyenlő a csapágyakéval,önkenőek és kb: 100-150 000Km-nél kell cserélni üzemeltetési körülményektől függően.Jelen estben ilyen megoldást alkalmazva gyakorlatilag 2A-áramnál élettartama végtelen, ellentétben a csapágyakkal amin jelentős korróziót és mechanikaielhasználódást okoz a rajta átfolyó áram.Csapágyakat "C" illesztésűeket javasolnék.Üdv!
A "C" illesztésű csapágyak a standart kiviteltől nagyobb gyártási hézagúak. Miért lenne ez jobb az áramátadás szempontjából?
Ellene vagyok én is a gerjesztés csapágyon át történő megtáplálásának.
Hogy egy kicsit kavarjam:nem jöhetne képbe egy induktiv gerjesztés
 mondjuk a videofejek mintájára?Persze a gerjesztőtekercs előtt egyenirányitva....
De, az is megoldható, sőt, mert elég nagy frekin művelhető, még nagynak sem kell lennie...:}}
Ha nem ragaszkodnék a derékszögű lehajtáshoz, akkor még csúszógyűrű se kell, mert a rotor nem nagyon forog teljesen körbe, sőt, ha az uralkodó szélirányba valami laza rugók visszahúzzák, szélcsendben mindig alapállásba kerülne. Csakhát én a hülye fejemmel olyat akarok...:}}
A generátorok gerjesztőárama se nagyobb a 2 A-nél, de a 160000 km menet az kb. 4000 üzemóra ( én a BMW-vel 38.6 km/h átlagot megyek már 23 éve...:}}).
Ez kb. 2 millió fordulat. Igaz, a szélkeréknél ez lehet örök élet...:}} Én azt mondtam csak, hogy nagyobb a csúszógyűrű súrlódása, mint a görgős csapágyé- ez meg gondolom azért igaz lehet.. Hagyhatjuk a csapágyat, mert tényleg nem általánosan használt, csak egy építő számolt be róla, hogy használja, igaz, nem panaszkodott. Amúgy én nem teherviselő csapágyként használnám az áramszedő csapágyakat.
Szia!Én sosem vezetnék áramot csapágyon keresztül! Az okot írtam."C" -s csapágy a változó höm.viszonyok miatt,mint motorblok,váltó stb:!Üdv!
Maximálisan egyetértek!Csapágy mint csuszógyürü nemsokáig kisebb surlódású /az elektrókémiai hatásnak kitett csapágy hamar racsnizni kezd/!
A BMW-d nél megforgatod a gencsit,ill.dinamóméterrel megméred kivett szabályzóval és együtt, túl nagy külömbséget nem észlelsz! A legöbb gencsihez lehet csuszógyürűt kapni+kefét.Habár a BOSCH-nál nemhiszem,hogy sürűn cseréltél!Üdv!
Nincs nagy ellenszenvem a csűszógyúrűvel szemben, csak elmélkedtem...:}}
Ha már csak ez lenne az eldöntendő problémám...:}} De kösz a tippet, tényleg, biztosan van elemeiben is ( bár van egy Zsiguli-generátorom, az is használható lenne.)
Egyetértek. Ez legyen a legnagyobb probléma....
Igaz, hogy nem túl hatásos egymáshoz túl sűrűn helyezni a gerjesztő mágneseket? ellenpélda
Én is láttam már az othrpower oldalát, szerintem onnan indultak el sokan.
Dehát ott vannak az erővonalas kísérleti fényképek. Az meg azért biztos, hogy az indukált feszültség egyenesen arányos a fluxussűrűséggel De hogy bizonyítsam, én is nekifogtam a kísérletezésnek, megmutatom az én mágneselrendezésemet. Jobb híján ezt fogom forgatni. Már csak azt kellene tudni, mennyivel kisebb a fluxus így, mintha a két 40x20-as felület áll szemben. A két hiperszil keresztmetszete 7x20 mm..
Ha 40x20-as magot alkalmazol,akkor kb.6,5-7,5 menettel számolj voltonként.Ha 7x20-as magot alkalmazol,akkor kb.35-37 menettel számolj voltonként.Ezek az értékek kb.150-200 fordulat per percenként-re érvényesek,a hiperszilek telitettségig vezérlésénél,és legalább 8-12 pár maggal.
Jó-jó, de mekkora légréssel , ha légmagos, vagy vasmagosra gondolsz?
Hiányzik még a kerületi sebesség, vagyis nemcsak a fordulatszám kell, hanem a közepes átmérő is..
Habár a BOSCH-nál nemhiszem,hogy sürűn cseréltél!Üdv!Így vín, 280ezer km-nél volt csere...:}}
Ez kb. 7000 üzemóra.
Vasmagosra gondoltam.Ha légmagos,akkor ráteszel kb.+2Oszázalékot.Bocs,ezt kifelejtettem.
udv
Mivel vajdaságban élek it náluk találtam neodymijum mágnest N35 méretei:50x20x8mm, Amit amikor atszámolok hfr/evro olan 2 evroba kerül. Milyen tapasztalatok vagy megjegyzéseitek vana eröl a mágnesröl.
Egészen jó mágnesek,a szükséges darab számot (páronként) a tervezett teljesitmény határozza meg.
Üdv Lehar!
Ha ne adj isten arra vetemednék hogy több ilyen tárcsás generátor kerülne egy tengelyre, akkor mindenképpen 4 tárcsára kell ragasztanom a mágneseket, vagy mehet 3 tárcsával is? (A középsőn mindkét oldalról lennének mágnesek.)  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
