Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Már az is egy jó tipp volt hogy az ETD59-nél a két fél primer közé kell a szekundert betekerni, mert így az a bizonyos proximity hatás számottevően csökken.
Ezt lehetne az E65-t esetében is alkalmazni.
Lehetne lehetne de nem egyszerübb két trafót fele fele menettel,és sorba kötni?Ember legyen a talpán aki abba a kis ablak kereszt metszettbe ezt megtudja csinálni házilag.Már pár trafót tekertem,én inkább a két trafós megoldást és ezt a tekercselésí módot látom a teljesítmény növelésének lehetséges útjának házilag.Ha veszünk két ETD-59-est nem sokkal drágább mint az E65-ös.Vagy egy másik lehetőség,venni kell a talinál más tipusú vasakat.Én erre orientálódok.Vannak u-vasak amihez persze nincs csévetest,de elkészíteni szerintem nem nehéz.Ablak keresztmetszetük meg böven elég.
Ez mind igaz, de mégis... A hobbi éppen arról szól hogy kívülről nézve teljesen értelmetlen dolgokkal múlatjuk az időt.
Mint pl. amikor az autót tuningolják, pedig 30% lóerő növekedés árából, lehet hogy kétszer kétszer akkora teljesítményűt vehetnének.
Szia, a HQvideoban hetiakciós IGBT-k vannak ha beépitett diódásat veszek PL:IRG4PC50W tipusút akkor a HFA15TB60-as diódákra szükség van-e?
Igen szükség van rájuk, mert ebben a kapcsolásban az IGBT-k nem használják a belső diódájukat!!!
Köszönöm jati,így igaz!!
A Lomex-ben jobb áron van IGBT.
Sziasztok!
A teljesítmény növelésre nézzétek meg ezt. http://archiv.mee.hu/elletoltes/2005/2005_03/65_68integralt%20hegeszto.pdf http://www.omikk.bme.hu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/803/1/200...l4.pdf
Sziasztok!
Van egy kérdésem a mire szeretnék választ kapni: Tételezzünk fel egy 100A-rel működő invertert használok. Hegesztéskor lecsökken a kapocsfeszültség 20-30 V közé. Számoljunk 25-tel. akkor 2,5 KW-os trafó. Ez a 300 V-os táppból mondjuk kerekítve 9A vesz fel. Az IGBT-nek három paraméterét figyelve, Áram, feszültség, teljesítmény. A feszültség 600v-os az jó. Az áram 55A szuperjó. A teljesítmény 200W. Szerintem csak a teljesítmény miatt kell párhuzamosan kötni a IGBT -t. De, hogy számoljuk ki, mert a P=U*I képlettel 13 db-ot kellene mind két oldalba párhuzamosítani. A Gábor Invertere 2*3 db-al is működik. milyen képlettel számoljak. Köszi
Sziasztok!
Én a főtrafó menetszámát, majd méréssel akarom meghatározni. A segédtápot külön vélasztom a főtáptó, a főtápot egy 0-250V-os toroidra kötöm. A trafó primer és szekunder oldalára 5-5 menetet tekerek. Két moltiméterrel, vagy szkóppal figyelem mikor megy telítésbe a vas. Ez akkor van mikor a primer feszültség növelésével nem változik a szekunder feszültség. Ebből ki tudom majd számolni a menetszámokat.
A nagyfrekvenciás ferrittrafónál, nem így szokták meghatározni a menetszámokat, meg kell nézni a katalógust ott megadják a mekkora a max. gerjesztés és ami a legfontosabb, hogy az adott frekvencián mekkora engedhető meg anélkül hogy túlmelegedne a ferrit.
Nem túl bonyolult kiszámolni a szükséges menetszámokat. Az teljesítmény és áramok: Az IGBT-n nem a kimeneti teljesítmény, hanem a kapcsolási veszteség (nem kevés) és a vezetési veszteség az amit el kell disszipálnia. Az átlagáramot azt jól megbecsülted, de az IGBT-nek 30 A kell kapcsolnia ha a kimeneti áram 100A és a trafó áttétele 3,33. Tételezzük fel hogy a kitöltési tényező ilyenkor 40%, és az IGBT-n 2V esik (de a kettő sorba van kötve tehát 4V), akkor P=4*30*0,4=48W + a kapcsolási veszteség ami hasonló nagyságrendű ennél az IGBT-nél. Nem tévedünk sokat ha azt mondjuk hogy az IGBT-k összesen 100A-es hegesztőáramnál kb. 75 -100W-ot disszipálnak.
Ha mindenáron mérni akarsz, akkor sem 50Hz-el és szinusszal. Hanem a tervezett üzemi frekvenciával és jelalakkal (30-40 kHz négyszög?) és leginkább az kellene mérni mekkora gerjesztésnél nem melegszik túl a ferrit, pontosabban hőmérsékleteket kell mérni különböző gerjesztéseknél és abból meghatározni az optimális menetszámot (katalógusban meg kell nézni a megengedhető legnagyobb hőmérsékletet, anyagminőség függő)
Szia!
Nem 50 Hz-en gondoltam, azért írtam, hogy különválasztom a segédtápot a főtáptól, hogy magában az inverter bemenetét vagyis a 300V ot változtatom. Azt a 3,33 áttételt honnan vettétek. Az azt jelenti, hogy üresben 100 volt van a kimeneten. Ha hegesztés közben lecsökken 25-re 75V a vasban vész el az melegíti. Nem lenne elég az üresjárat 60-70V a gyári készülékeknél is ennyi Ha 100W elég az IGBT. akkor mért kell párhuzamosan kötni hármat. Az orosz rajzokat is átnéztem és csak egy van.
A 3,33-t csak az egyszerűség kedvért írtam, de ha megnézed a kapcsolásokat ott pl 35/11 vagy 20/6 körüli érték van a gyakorlatban megvalósításban. A szekunderen általában 95-98 V csúcsfeszültség, de mivel egy fojtótekercses egyenirányító van utána a kimeneti feszültség a kitöltési tényezőtől függ, 50% nál a fele 48V körül hegesztés közben visszaszabályoz az elektronoka 30-40% körülire és ennek arányában kisebb is lesz a kimeneti feszültség ezt még persze befolyásolja a trafó szórt induktivitása is.
Az IGBT pedig azért kell párhuzamosan kötni, mert a katalógus szerint 8-9 ampert lehet vele (az itt leggyakrabban használt IRG4-vel) kapcsolni 390V-on (ha jól emlékszem) és 40 kHz-nél, de mivel elektromosan a két IGBT van sorba kötve és megoszlik rajtuk a kapcsolt feszültség ami 310-320V körül van ezért kb. max. 20A viselhetnek el. De mivel 100 amper hegesztőáramnál 30A körüli áramot kell kapcsolni kettőt kell párhuzamosan kötni. Azt a 100W-ot a két IGBT-n azért a gyakorlatban nem olyan egyszerű eldisszipálni egy hegesztő inverternél (40 fok, tűző nap, por) Az hogy az orosz rajzokon mért csak egy van: a; Láttam olyat is ahol több van. b; Az elvi rajzba nem rajzolják be, de leírják valahol hogy többet kell párhuzamosan kötni. c; Jobb IGBT-t használnak d; Szeretnek veszélyesen élni... Egyébként nem akarlak megbántani, de úgy látom, hogy először egy bevált és működő megoldást kellene elkészítened, szerinem...
Egyébként egy trafónál a vasveszteség egy állandó érték (egy adott indukcióváltozás nagyságnál és frekvencián és hőmérsékleten) ami a periodikus átmágnesezés miatt van.
és nem igazán függ a terheléstől. az összes többi veszteség a tekercseken keletkezik (meg az elektronika többi részén) és ez pedig függ a terheléstől.
Pár oldallal ezelőtt irtátok a primernek 20 menetnél túl nagy a gerjesztés, és jobb lenne a 26 menet(ehhez kb 0,32T gerjesztés kell).
Ar E65-öt inkább tekerjem meg 26/8 menettel? Nemrég gerjesztettem túl egy ETD magot(szétdurrant), és ezt nem akarom hasonló sorsra juttatni. Bár itt több képen láttam a 20/6-os menettel működő gépeket.
Én 26 menettel tekerném.
20 menethez legalább 40 kHz kellene és ott meg nagyobb lenne a veszteség, hiába lehet nagyobb a huzalkeresztmetszet. Élesztésnél figyelni kell a ferrit hőmérsékletét üresjáratban, hogy menyire melegszik (ha lehet nem kézzel mert megrázó is lehet az élmény) ne legyen túl meleg mert terhelve a tekercsek tovább melegítik. A menetszámok helyett a frekvenciával is lehet játszani, a lehető legkisebbre választava -amikor még nem melegszik túlságosan a ferrit- csökkenek a tekercsveszteségek és nő a terhelhetőség.
Egy kép (rajz) a koreai masina végfokáról,half-bridge kapcsolás,nézzétek meg.Vezérlője nincs meg,valami pick-kes dolog,szerintem UC3525 is meghajtaná.Aztán egy 180A gép végfoka és a trafó képe a fojtóval
A félhidas megoldással elvileg többet ki lehetne hozni a trafóból. Csak mivel a primer csúcsfeszültsége fele a tápnak (150V körül) Az IGBT igénybevétele áramra (átlag és csúcs is) közel duplája ( a megadott kapcsolásokon 1,6 körül) a forwardhoz képest, nagyobb áramú vagy több IGBT-kell. Mindenképp nagyobb költség és ha a nagyobb IGBT (általában) lassabb akkor a frekvencia csökken és trafóból sem lehet sokkal több teljesítményt kihozni. Nem hiába népszerű a forward kapcsolás a hegesztő invertereknél.
Közben osztok-szorzok, és arra jutottam az ETD59-el kapcsolatban, hogy 0,08 x 35 mm-es rézszalaggal (ha ilyen beszerezhető egyáltalán) vagy 0,16-os huzalból készült sodrattal és esetleg még a frekvencia 50-60 KHzre emelésével kb 30-50%-kal lehetne csökkenteni a tekercsveszteségeket. Ez durván azt jelenti hogy azonos környezeti hőmérséklet esetén 20% körül értékkel lehet nagyobb áramot kivenni (pl. 80A helyett 100A-el lehet folyamatosan hegeszteni)
Csak az a baj, hogy egy 2,2 kg-os tekercsből tudnék venni, de ez túl vékony áttekercseltetni... Az egész tekercs pedig vagy tíz trafóra is elég lenne, amire pedig nem készülök
Sziasztok!
Inverteres hegesztőtrafót szeretnék vásárolni kb.: 70eFt-ig. Ebben kérném a segítségeteket. Két gépet néztem eddig ami tetszett, de nem merek azért egy ekkora kiadást megtenni, mielött valakit meg ne kérdeznék. Szóval az egyik gép a GYS131 http://vektor2000.hu/?p=productsMore&iProduct=523 A másik SOLTER Cott 145 http://shop.adam-adam.hu/product.php?bid=b19ead0b61518134c748864354...egin=0 Ha tudnátok véleményt mondani, hogy melyiket éri meg jobban megvenni, vagy másikat ajánlani, azt megköszönném.
Szia!
Nem én vagyok az első akit ezen a fórumon butának néznek azért mert valami olyat mert kérdezni ami számodra egyszerűnek tűnik. Aztán ha jobban megnézzük te is leírsz egy csomó hüjeséget. Ittvan mindjárt ez "Azt irod hogy az IGBT-nek egy 100A-es inverternél 30 A kell kapcsolgatni, mert az Áttétel 3,33 és a 10A-et elosztod 3-al 30A-kapsz. Csak azt nem vetted figyelemben, hogy a 100A-et nem a 100V-on veszed ki, hanem mikor hegesztesz és lecsökken 20-25V-ra. És akkor midjárt csak 9A-et kapcsol. Ha józan paraszt ésszel megnézed egy háztartásban álltalában 16A-os automata van feltéve honnan veszed hozzá a maradék 14A-pert. Van egy gyári inverterem a trafó szekunder tekercsén 4 menet van 2x4-es profil huzalból a primer huzal vastagság 1mm az inverter 110A-es sokat használtam, de nem látszik, hogy melegedett volna. Majd teszek fel róla képet. Életemben kb 10-15 db 50hz-es hegesztőtrafót készítettem. a primer tekecset 1,5 ös rézhuzallal szoktam tekerni esetleg 2-essel de az már nagyon túl van méretezve. Még egy sem égett le. Különben a legjobb trafót a legszarabb lemezből lehet csinálni. Egy hegesztő trafónak amivel bevonatos pálcát használsz lágynak kell lenni. vagyis a 60-65 voltról minél lágyabban essen a feszültség 25 voltra. Ez a feszültség mind a vasban veszik el. Egy jó minőségű trafólemezből kemény trafót lehet tekerni. Természeteseen a CO gépnek egész más a karakterisztikája.
Jó reggelt!
Hát ezen kár volt két napig tépelőd. Eddig nem néztelek butának, csak tapasztalatlannak, de most már... "Ez a feszültség a vasban veszik el" Az is mondhatnám nézz utána néhány fogalomnak: átlagáram, csúcsáram, effektív áram, mágneses indukció, induktívitás és az induktivitásban tárolt energia, stb. De Te ezt biztos nem fogod megtenni, mert azt gondolod, minden szükséges tudás bírtokában vagy. A "hüjeséget" pedig ipszilonnal írják. Üdv: P István
Én még mindig trafo ügyben irok.
Számolgattam egy kicsit a szekunder tekercset. Szekundernek azt irja, hogy 5,5mm átmérőjü CuZ sodrat, és úgy feltételezem, hogy 0,35-ös huzal. Egy táblázatból kiolvastam, hogy 580 db huzal fér el 1 cm^2-en 5,5mm átmérő az 0,237 cm^2 Igy 1cm^2-en 137 db 0,35-ös huzal fér el (a megtekerést nem számoltam, az tovább növelné az átmérőt) 137*0,096= 13,152mm^2 Ezen kell kb 130A-nek végigfutnia. Nem sok egy kicsit a 10A/mm^2?
Az előző magomnak (ETD) a szekunderét 0,6mm-es lemezzel akartam megtekercselni, és vágtam 34mm széles csikokat, amit egy oldalon papir ragaszószallaggal fedtem be(szigetelés), és feltekertem egy csőre. Amikor leszedtem róla akkor a lemez szélén a sorja levágta a papir lelógó részét.
Trafopapirt még nem birtam beszerezni. A papir ragasztószallag kibirhatja azt a hőt?
A szekunderen nem folyamatosan folyik a 130A keresztűl, hanem az idő 30-40 % ban (max 50% lehet a működési elv miatt) az idő többi részében a fojtótekecsben tárolt energia tartja fenn a hegesztő áramot (a 130A-t).
Ezért a szekunder áramnak az effektív értékét kell venni ami a kitöltési tényzőtől függöen 80-90A körűl lesz. Az áramsürűség egyébként így sem kicsi, föleg ha tekintetbe vesszük a 30-40 KHz miatti veszteségeket. Ezért kell hűteni, hőálló anyagból készíteni (szigetelések) a trafót.
Igen, ez a baj a sajátkezű szalag készítéssek a sorja átvágja a szigetelést, és kész a zárlat.
Trafóhoz való szigetelést pl. a tekercselő üzemekből lehet szerezni. Van amelyiknek boltja is van. Pesten van szaküzlet is, de Debrecenben is tudok. Amúgy a papir ragasztószalagl lehet hogy nem túl biztonságos, mégicsak egy 230-as hálózatról működő készülékről van szó, aminek a szekunderjével a munka során közvetlen kapcsolatba kerül a felhasználó!
Ahogy Zerocross is írta, ugyanabban a ladikban lapátolunk! Láttam egy német céget, 42 kVA és 100kHz-ig van nekik vasuk. Az azért már elég szép, nem ?
http://www.tauscher.com/html/hf-elements.htm |
Bejelentkezés
Hirdetés |
