még egy hülye kérdés... :
két db 1x24V-os trafóval lehet csinálni 2x34V DC-t?

Sziasztok!
Igen, minden gond nélkül lehet csinálni. Ebben az esetben úgy kell eljárni, mintha 2 szekunder tekercsel rendelkező trafód lenne. Mind a 2-t egyenirányÍtod és a graetzeket sorbakötöd... a többit gondolom már tudod.

köszi, én is erre gondoltam, csak nem voltam biztos benne, h van-e vmi szerepe annak, h egy vason legyen a két tekercs... de ezek szerint nincs...

Sziasztok!

B8-hoz milyen trafó kellene?
2x20V addig rendben, de mekkora teljesítményű?

Köszi!
Üdv: Tibi!

Mivel nincs külön témája a B8-nak, ezért én is ide irkálom a magamét.
Eddig még csak az "eredeti" nyáktervvel, vagy ahhoz nagyon hasonlóval láttam B8-at építeni.

Megcsináltam az ALKOTÓ-s változatot. Ez alapvetően más vonalvezetésű és remélem eléggé áttekinthető is. Aki akarja, az oda is ragaszthatja a hőfigyelő tranzisztort a bordára, mert odaterveztem.
Muszáj volt a kapcsolást is lerajzolnom, mert az eredetin nem volt pozíciószám.

Mint néha kiderül, követek el hibákat, ezért feltétlenül ellenőrizzétek le, mielőtt esetleg valaki utánaépíti! Ez csak egy terv, nincs még kipróbálva, de alapvető hiba remélem nincs benne!

Alkotó

Az R29-nek mi a szerepe? Sehol nem találom, hogy hol írtak róla...
köszönöm

Ugyan nem néztem utána, de szerintem a többi alkatrész szerepét sem tárgyalta itt senki részletesen. E miatt nem értem miért pont az R29-et szúrtad ki.

Az erősítőben van egy "nulla" pontenciálú szint. Ehhez képest értelmezhető az összes feszültség. Itt a bemeneti nulla egy kicsit el van emelve a ténylegestől. (e miatt rajzoltam két féle GND jelet is). Éppen az R29 néhány ohmja végzi ezt.
Mivel az enyém még nincs kész, ezért konkrétan nem tudok mit mondani róla, de általában ez a megoldás nagyon jót tesz a földhurokból adódó zúgások fékentartásában. (csak megjegyzem, hogy már a B5-ben is két külön GND volt, és pl. a QUAD 405-ben is van ilyen ellenállás) Ha téged ez zavar, akkor kösd össze közvetlenül a két féle GND-t (R29 átkötésével).
Fontos! Ez egy olyan terület, amiben nem lehet csak elméleti alapon tuti tanácsot adni. Ki kell próbálni, hogyan reagál.

Alkotó

Gratulálok az nyákodhoz
az enyém is tervben van kérdés, hogy mikor lesz belőle bármi is

Csak egy kicsit gondolkozzatok. A primer oldali pufferkondik 50(100)Hz-es üzemen működnek. valamint, ha már kitermelitek, akkor két dolgot célszerű megnézni: Az adatlapjukat és az aktuális egészségügyi állapotukat. Primer oldalon a nálam megfordult tápegységek közül egyetlen egy darabban volt alacsony ESR-nek matricázott kondi, még a legjobb minőségűekben is esetleg van 105 fokos, de minden más tekintetben teljesen általános (general purpose) kondikkal vannak szerelve.

Úgyhogy PC-táp NEM alkalmas donornak, mindenképpen érdemes új és jó minőségű kondikat beszerezni, és nem a ki tudja, mi miatt tönkrement, szétdöntött, sokéves és gagyi (ráadásul célnak nem is megfelelő) elkókkal szerelt tápokból újrahasznosítani.

Ez egy elég érdekes megközelítés, és remélem nagyon egyedi is.

Engem majd jól megköveznek itt megint a "pénz nem számít" szekta hívei, de akkor is igaz ami igaz.
Szerintem (és remélem ez nem egyedi vélemény), pontosan a tápegység az a hely, ahová kimondottan felesleges az ESR kategóriás kondi. Ott nincsenek magas, és változó frekvenciák, nincsenek előre nem látható elektromos helyzetek, csak egy jól kézben tartható, egyoldalra átrendezett szinuszhullám van, aminek a "gödreit" kell áthidalni némi kapacitással.
Ha már szórjuk a pénzt, sokkal inkább legyen dupla akkora a kapacitás mint kellene, mint hogy ESR-t raknánk ide.

(csak megjegyzem, nem is gyártanak ESR-ből nagyobb kapaciátsokat, 1000µF körül vége a választéknak)

Alkotó

Nem zavar, csak nem tudtam, hogy mi a szerepe... de látom elég hasznos
köszönöm

Miért?


Egy tápegységnek ezen kívül kimeneti impedanciája is van. A szinuszhullámot elviseltük, kondi áthidalta, eddig stimmt, amit mondasz. Most akkor az energiát adjuk is le a terhelésnek. Amíg a trafó dolgozik úgymond, addig kevés bajunk van (nem igaz, de most ezt hagyjuk kicsit). Aztán a kondi következik, elmúlt a félhullám teteje. Modellezzük a kondit: Van benne kapacitás, egy ellenállás és egy tekercs sorosan (C, ESR, ESL). Ez a nagy méretű, nagy kapacitású általános kondiknál rendszerint elég jelentős dolog. Mi történik akkor, ha a terhelésed pártíz-száz Hz-es szinuszként modellezhető? A kondi kiszolgálja, a soros ellenállás fix összetevő, a soros induktivitás az alacsony frekvencián kevésbé hat a terhelésre. Itt jól működik a dolog. Terheljük le pár-tíz kHz-cel: Az ESR fix lesz, az ESL viszont a terhelés meredek megváltozására (fel/lefutására) jókora reaktanciával fog válaszolni, vagyis a tápegységed kimeneti ellenállása erre a terhelésre bizony kapacitás ide vagy oda, meg fog nőni! Ennek eredménye pedig érzékeny füllel jól hallható lehet még akkoris, ha a magas hangok relatív alacsony terheléssel vannak jelen, de itt bele is kötök magamba, hiszen egy mélyebb hang sem feltétlenül szinuszos alakú, valamint jó eséllyel egy sor felharmonikus gazdája is, rövid idejű, nagy impulzusok tehát továbbra is terhelik a tápegységet. Ezért lehet lényeges az alacsony kimeneti impedancia elérése magasabb frekvenciákon is, amiben az egyszem 100nF-os kondenzátor még csak a görbe nagyon tetejét képes segíteni, a köztes tartományban van még mit javítani. És ide egyszerű és ésszerű a vázolt megoldás.


Nem szórjuk, a soktízezer µF-os dobozok árának töredékébe kerülő kondikről beszélünk-csak jó helyen kell venni.


4700µF-ban biztosan kapható még alacsony ESR "bármikor" (itthon 3300-asokból van sok, mert azok fogynak), katalógus szerint van ennél nagyobb is gyártásban, 10.000µF-ig.

Teljesen témaidegen most már a csevegés, de még egy gondolattal reagálok.

Attól, hogy te így hiszed, még nem biztos, hogy tényleg így is van. Engem ez a tudományosnak tűnő érvelés egyáltalán nem győz meg. Mikor aztán belekevered a mély és magas hangokat a tápegység szűrésének témájában, onnan már azt hiszem nyilvánvaló a mellébeszélés.

De a lényeg nem az én meggyőzésem, mindenki szabadon eldöntheti hová mit, és miért épít be. Te elmondtad a saját álláspontodat, én szintén az enyémet. Ez legjobb esetben is csak adalék lehet az egyes döntések meghozatalakor.

Az ESR kondi egy remek alkatrész, de ALKOTÓ véleménye szerint, nem a tápfeszültség szűrésére szolgáló "nagy" kondinak való. Más helyeken sokkal hasznosabbak tudnak lenni.

A lényeg, hogy a végén jól szóljon az erősítő. Az enyémek, számomra jól szólnak.

Alkotó

Valoban kicsit off, de azert az erositokhoz tartozik (es igy a B5-hoz is) a tapegyseg kerdese. Mindket velemeny (low ESR vs hagyomanyos kondi) erdekes es van alapja. En ezt a problemat ugy "oldom meg", hogy tobb kondibol allo puffer blokkot keszitek az erositoknek. A nagyobb puffer kondik hagyomanyos, nem! low ESR kondik, de tobb kisebb ertekut hasznalok fel beloluk parhuzamosan. Pl. ha egy erositobe kb. 10e µF-os kondit akarok beletenni akkor inkabb 3db 4700µF-os kondit hasznalok 1db 10eµF-os helyett. A kondik belso ellenallasai es induktivitasai parhuzamosan kapcsolodnak es ezaltal latszolag csokkennek. De meg nincs vege! Ezekkel parhuzamosan erdemes lehet kb. 470µF - 1000µF ertekben low ESR kondit is kapcsolni illetve ami fontos, hogy legyen egy 100nFos hidegito kondi is ezekkel parhuzamosan. Ez utobbiakat (1000µF + 100nF) a NYAK lemezre erdemes elhelyezni kozvetlenul oda ahol a tapfeszultseg becsatlakozik az erositobe.

Javaslom, hogy mellébeszélés és tudomány emlegetése nélkül inkább az elméleti alapokat és a nyilván meglévő hozzáértésed emlegesd, és érvelj. Abból mindketten épülhetünk.

Nem tudom számít-e valamit, de ezt én is éppen így csinálom. És azért teszem mindezt, mert kipróbáltam, és jobban szól ha így járok el.

Ez az a tény, amivel nem érdemes vitázni.

Alkotó

Kell elmélet, de abból célszerű a helyes vonalat megtalálni.
Egy egész tudomány (nevezetesen a filozófia) éppen azzal foglalkozik, hogy jó alaposan megindokol bármit, aztán meg annak az ellenkezőjét is.

Te ott tévedsz (hangsúlyozottan csak szerintem), hogy az elméletnek azon részét hangsúlyozod, ami beleillik a koncepciódba, nem pedig azt ami az adott témában fontos vagy lényeges hatású lenne.

Ezt a vitát részemről lezártam veled, már csak azért is mert próbáltam rákeresni egy-két munkádra, de sikertelenül. Milyen érdekes...

Alkotó

Milyen koncepcióról beszélsz? Egy általános irányvonalat feszegetünk, amiben a tápegység egy lényeges láncszem és amiben van több olyan pont, amit ki lehet ragadni különféle szempontok szerint tovább elemezve. Ez csupán egy darabja a kockának, sok ilyen darabból áll össze az egész. Az, hogy kinek ebből melyik a lényegesebb, hangsúlyosabb, szigorúan szubjektív és így nehéz róla objektíven beszélni. Az elméleti háttér lehet objektív, de erről még nem nyilatkoztál, bár próbáltam kérni, azt hiszem, nem sikerült, talán bennem van a hiba.
A munkáimról írok privátban, de ha már nyilvánosban felemlegetted, gratulálok őszintén ahhoz, hogy az érdemi beszélgetést ennek rendeled alá .

A beszélgetés érdemiségében nem értünk egyet, de most már tényleg ez volt az "utolsó utáni" (ez a kifejezés kicsi lányom találmánya, nem semmi a kiscsaj...) reakcióm.
Alkotó

Ha éppen így csinálod, és hallásod szerint is jót tesz, akkor nem értem, hogy mi az, ami körül a vita kerekedett. Valaki írta, hogy a PC tápok primer körében lévő kondi is alacsony ESR, pedig nem az. Nem beszéltem arról, hogy az erősítő tápjának összes elkója legyen alacsony ESR (bár miért ne lehetne, a general purpose kondikhoz képest jószerivel csak előnye van, hangsúlyozom, szigorúan csak technikai alapon!). Nyilván a 10.000µF-os általános célú olcsón megszerezhető, és alkalmazható, a többivel csak finomítjuk a dolgot, ez egy egészséges kompromisszum az ár és a végeredmény között.

Köszönöm a választ, már szinte lemondtam róla , hogy valaki valaszol, ahhoz a hozzászólásomhoz.
Még régebben felmerült ez a PC tápos kondis dolog. Én csak KD mester leírásnak szeretnék eleget tenni, ezért szeretnék beszerezni low ESR értékű párszáz mikrofarádos elektrolitkondenzátorokat. Felmerült az ötlet, hogy a PC tápokban ilyen lehet. Ezt azóta más nem cáfolta meg, de nem is erősítette meg.
Nekem egyébként 1978-as MM 10e mikrofarádos kondenzátorok vannak puffernek 2-2db. Illetve hidegítő kondenzátornak PC tápból kiszedett nagy barna 1 mikrós kondenzátorok. Az erősítő hangja így is tökéletes. És szerintem vadonat új kondenzátorokkal se lenne jobb hangja (na jó, azért ezt ki kéne próbálni )

Én erre a tápos dologra csak annyit mondanék, így a 14 oldal elolvasása után, hogy sok sok erősítőt építettem, és nagyon sok gyári készülékeket meghallgattam jó minőségű hangfal rendszeren.

Mivel leginkább PA rendszerben utazom ahhoz tudok a legjobban viszonyítani. Most is szentül vallom, hogy a PA technika sokkal szigorúbb követelményeket támaszt erősítőkkel kapcsolatban. Ugyanis 100W-ig "könnyű" viszonylag jó minőséget készíteni. Utána kezdődnek a bajok, és egy jó minőségű pa hangrendszeren nagy telejesítményen nagyon hallható, ha az erősítő máshogy viselkedik mint kellene. Hangsúlyozom jó minőségű hangrendszeren, és most nem a behringer, meg a kínai csodákra gondolok, és nem is a jbl újabban tömeggyártott sz...jaira.

Szóval a lényeg, mert kicsit elkanyarodtam a témától: sok erősítő után, hoztak hozzám egy CROWN DC-300-as laboratóriumi erősítőt. Messze a legjobb amint valaha hallottam, az itthoni csöves erősítőmnél is, jlh-nál is sokkal sokkal jobban szólt... 2*300W. De olyan elsöprően erőteljes tiszta dinmaikus mélye volt, hogy nagyon meglepődtünk. Rákötve jó hangminőségű cd-lejátszót -> magasakon is elcsodálkoztunk. Szóval füllel meghallgatva sok ember egybehangzó véleménye alapján is messze meghaladta a quad, jlh erősítőket is. Pedig ugye a jlh az elég jól szól... Valahogy a zene ott volt velünk, mintha a zenekar előttünk játszott volna, és nem a hangfalakban. Teljsen máshogy jött át az ének is, bár igaz azt a jlh is elég jól hozza.

És most jön a lényeg. Szétszedtem az erősítőt, még is mi működik benne.... Lehet megköveznek a következőkben állított kijelentésemért, de én erről meggyőződtem és állításom nálam igaznak bizonyult, bár tuti senki nem fogja elhinni.

Az erősítőben egy 1200W-os trafót találtam, és 2 db 13µF-os kondit. Volt vele párhuzamosan 2 db 22u. 100n a paneleken.

Semmi extra többszázezer mikró..... Érdekes... (pedig ez nem 2*40W, hamem 2*310W-os....) Nincs benne Low ESR kondi, bár megjegyzem ez a dc 300-as konstukció 70-es években készült.

Továbbmenve a másik egész jó hangú QSC erősítőmnél is míly érdekes 1500W (2*750W) mellett is csak 8 db 6800 µF-os kondenzátort találni az erősítő tápegységében.

Az egyik ismerősőm, aki hangfalakat gyárt az ő elmélete szerint a túl nagy kondenzátorok sem előnyösek az erősítőkben, mivel a trafók annál kevésbé tudják tölteni őket, és a kimentről "szívják" el a kakaót. Én ezt a kakószívást nem osztom, de tény, hogy nem használnak komolyabb erősítőkben sem több 10ezer mikrós kondikat.

Tény, hogy a quadomnál én is kísérletezgettem ezzel, és ugyanerre az eredményre jutottam. Először 2*10eµF-ot tettem bele. Szólt.. jólvan, mondom teszek vele párhuzamosan még 2*10-et. Semmivel sem lett jobb a mélyátvitele, de magasok elég érdekesen kezdtek szólni. A mély is valamilyen módon tompult. Gondoltam teszek bele 2*4700-at. Így meg eltünt a dinamikája az erősítőnek. Végül a legjobbnak a 2*2x3300u párhuzamos kötése + 2*10u-tűnt. (2*80W, 2*45V pátfeszültség, 350W toroid trafó)

Osztom alkotó fórumtárs véleményét, felesleges ide esr kondi, azt hagyjuk csak meg a kapcsolóüzemű tápokba.

Bár lehet, hogy a hifibe ez a megszokott, hogy pakoljunk annyi kondit bele az erősítőbe amennyi csak belefér, de én még a 10e u-t is feleslegesnek tartom 100W- mellé, főleg úgy, hogy 8 ohmos hangszórónk van.

hangsúlyozom, ez az én szerény véleményem

Nagy érdeklődéssel olvastam a tapasztalatodat és bár valóban hihetetlen (hiszen nullátmenet környékén valaminek muszáj lenne energiát tárolnia, leadnia, 13-22µF erre egyszerűen kevés), megnézném azt a végfokot. Ebbéli tapasztalatod előtt fejet hajtok, de hogy jön ide az alacsony ESR (nem sima "ESR", ennek semmi értelme) kérdésköre, hiszen nem azt próbáltad és nem arról szól a tapasztalatod, akkor miért állítod, hogy felesleges (a kérdés nem is ez, hanem hogy van-e hallható eltérés, vagy olyan tényező, ami miatt alkalmazásuk meggondolandó lehet, a technikai paramétereken természetesen túlmutatva)?

A kapacitás szükséges mértékéről sok helyütt említették már hozzáértő kollégák, hogy nem elég a nagy pufferkapacitás, azt fel is kell tölteni megfelelő áramterhelhetőségű (így alacsonyabb Rdiff) diódákon és kellően alacsony forrásimpedancián (trafó) keresztül és több kondi közös élete sem egyszerűen egy kábel, hanem a köztük lévő induktív vezetékezések rezgőkört alkotnak velük, további jelentős, vagy jelentéktelen hatást produkálva a hangképben, amit egyrészt pont a kisebb kapacitásokkal lehet nagyban javítani (vagy rontani). A nagy kapacitás az alacsony induktivitás mellé úgymond hajlamosító tényező. Sokan említik a búgást: Egy munkapontban pihenő végfok, ha búgást produkál, körülbelül sosem az elégtelen puferelés eredménye, hiszen munkapontban alig folyik áram (B-osztályról beszélek), aminek a korrekt, brummtól elhanyagolhatóan szennyezett szűrésigénye nem sokezer uF. Az ilyen dolgokra a földhurok, vagy akár az előbb említett rezgőkör, gerjedés lehet magyarázat, amit akár egy centivel odébb forrasztott hozzávezetés is teljesen megszüntet.

A kimenetről töltődés természetesen nehezen hihető, hiszen ott nincs felhalmozva energia, amit a töltődő puffer "elszívhatna".

Végülis az esr-t én azért bátorkodtam leírni, mert ha az tényleg annyira fontos és jó lenne, akkor sok végfokban látná az ember, gondolom én, és mivel én még soha! nem találkoztam ilyen megoldással (persze nem azt jelenti, hogy nincs is), nem hiszem, hogy nagy jelentőssége lenne. Kétségkívül az érvelésed, amit pár hsz-al előtt írtál jónak tűnik, de én azt mondom, hallgasd meg, és ha hallassz hallható különbséget az esr-es kondi, és a sima között, akkor azt kell használni, bár vigyázni kell, mert az ember füle sokx azt hallja amit "hallania" kellene...

Ja és, nem 13,22 µF-ról beszéltem hanem a konkrét erősítőbe (dc-300) 13000 µF volt. De a lényeg amit ki akartam hozni belőle, hogy nem 40 000 uf, meg ilyesmi, hanem csak egyszerű 1x000uF. Pedig ott a trafó is tudná tölteni, mert mégiscsak egy 1200W-os trafó van benne.

Tényleg basszus most látom, hogy 13u-t írtam az e betü lemaradt Elnézést kérek mindenkitől! 13 ezer azaz 13000µF akart lenni

DD
Én simán bekajáltam, mondom csak nem véletlenül írod, hogy úgyse hisszük el DD

13mF simán elképzelhető. Nagyobb a tápfeszültség, nem folyik el akkora áramerősség és okosan van méretezve. A környékbeli diszkóban szolgáló Krok GPA800-ban is 2x12mF dolgozik, orosz kondik, és nincs baj velük, meg nem is fullad le az erősítő. Kb. 1,2kW-os toroid van benne.

Az ilyen-olyan, magasabb minőségi osztályú erősítőknél, ahol speciálisabb elkókat használnak (bambuszpapír, mittudomén...), esetleg (ismét csak papíron) lehet összecsengés, hiszen az elérni kívánt paraméterek között vannak közös vonások. Nyilván egy ilyen összevetésnek fekete dobozosan lenne értelme több fül előtt, és az eltérés nem valószínű, hogy percek alatt feltűnne, ha egyáltalán feltűnne. Felírjuk a majd egyszer listára .

Üdv

Olyan kérdésem lenne,hogy a B5-ös erősítőbe a kettő 330Nf kondi helyett lehet e rakni 470nF-osat?

Minden gond nélkül lehet. A tápfeszültség nem fogja érzékelni ezt a különbséget. Egyébként is a 100µF-okat akarja ő hidegíteni, amit a 470nF is megtesz.

Alkotó

Akkor ki is cserélem 470nF-osra.Véletlenül a 330nF helyett 330µF vettem.
köszi a segítséget

Erősen készül a B8 Alkotós adaptációja.
Néhány fotó a tápegység+védelemről, és az erősítőpanelról.

Alkotó