Sziasztok.
Egy 6,5 KW-os 102A es egyenáramú soros motorhoz szeretnék pwm szabályzót épiteni.
Egy egyszerö tl494-es pwm generátor megteszi.Az IRFP90N20D fetre gondoltam amiböl 15-20 darabot kellene párhuzamosan kötnöm.Mivel kell meghajtani ennyi fetet?Egy egyszerü NPN-PNP páros tranzisztor elég hozzá?Hogyan válasszak gate ellenálást?Hogyan lehet megoldani hogy lehetöleg egyszerre nyissanak?
Sokat túrtam már a netet,de ilyen nagyáramú kapcsolgatással nemigazán foglalkoznak és nem is találtam olyan kapcsolási rajzot ahol három fetnél több lett volna párhuzamosan kötve.

Szia!
Hegesztőtrafóknál szokott lenni több is. Ha nem túl nagy a frekvencia (kisebb mint 10kHz), akkor BD137-BD138 páros is elegendő a meghajtáshoz. Az egyszerre nyitást a felfutó vezérlő jel megfelelő meredekségével tudod megoldani. Gate ellenállásra elsősorban a meghajtó tranzisztor védelnmében van szükség. Függ a tranzisztor tipusától (maximális kollektoráramától), és a feszültségugrások nagyságától.

Szia.
Köszönöm a válaszod!
Az egyszerre nyitást viszont nemértem.A felfutó vezérlö jel meredeksége hogyan befolyásolja az egyszerre nyitást?
Melyik a jobb?Ha gyorsabban vagy ha lassabban fut fel? És ha jól gondolom akkor ezt a BD tranyók nyitásával állithatom?
A fetek zárásakor fellépö feszültségtüskékkel mit lehet kezdeni? Szerintem ide már kevés egy sima dióda.

Minden FET-nek van egy nyitófeszültsége, amely természetesen minden FET-nél más. Ha elég gyors a felfutó jel, akkor kicsi a FET-ek nyitása közti időkülönbség. Úgy tudod gyorsítani a felfutás és a lefutás sebességét, ha erősebb meghajtó tranzisztort használsz, illetve minél kisebb gate ellenállást. (kb. 10 ohm minden FET G-je elé)
A frekvenciát minél lejjebb veszed annál kevesebb lesz a veszteség. Szerintem pár száz Hz bőven elég ilyen helyre. Ekkora teljesítményt még nem szabályoztam PWM-mel, de biztos, hogy valami komoly záró irányú diódára lesz szükséged.

Szia!
Ha elektromos autót építesz, ajánlom figyelmedbe:
Építsünk mi is elektromos autót

No és a YOUTUBE-on az EcoPityu szó beírását a keresőbe!
A három trabant EV-s kisfilmem után gondolkozz el!

Ja és jobb ha elkezded rendelgetni a LOMEX-től az IRFP250-eket!

UI: kérdés, biztos soros gerjesztésű a motorod?

Így igaz, na ez volt nálam komolytalan! De utána bekomolyítottam! /a tirisztorosnál!/

Végig sem olvastalak...
Nos, a gate ellenállás, és a komplementer közösemitteres tranyópár, csak a frekvenciától függ, mert a FET-ek bemeneti kapacitása terhel, gate áram elenyésző!
Én 500Hz-en ketyegtettem a cuccot, 1db 555, és 327-337 páros hajtott 12db IRFP250-et, a FET-ek Gate-Source-lába között 12v-os védőzéner, mindegyikkel sorban 100ohm...

Súgok: 500hz-en szabadonfutó diódának nagyon jó az 50A-es graetz híd a +- -között, 2db, és megvan a 200A-es védődiódád, na és hűthető is, és olcsó!

Én csak azzal nem számoltam, a 12db 33A-es FET-nél, hogy gyorsuláskor a csúcsáram elérheti a 400A-t is, erre te is vigyázz!

Sok sikert!

Már régebben végigolvastam a fórumod és megnéztem a trabidat,de ezekre a kérdésekre sehol nem kaptam választ!
Áramkört nem tudok tervezni,csak amatör szinten foglalkoztat az elektronika.Örülök hogy ilyen szájbarágósan válaszoltok mert nem csak a célomhoz vagyok közelebb de még tanulok is töletek!
A felfutás lefutást értem és igy már logikus is,de milyen paraméter alapján tudom eldönteni hogy melyik tranyó nyit gyorsabban?
Azt értem hogy a gate-source láb közé beteszel egy védözénnert,de miért kell vele sorosan egy ellenállás?
Lassan jöhet a rendelgetés és a nyáktervezés!

Én mostanában foglalkoztam motor meghajtással, persze nem ilyen teljesítmény!

Amit én hozzá tudok szólni a dologhoz(ha segít), az annyi, hogy felfutási időben alapvetően, illetve a tranzisztorok melegedését figyelembe véve a minél gyorsabb annál jobb az elve, de itt közbe szólhat az is, hogy iszonyatos zavart "sugározhat" ki a rendszered és ezt is érdemes figyelembe venni!

A másik, amit meg csak gondolok, de nem vagyok benne biztos, hogy:

- Az egyszerre nyitás miatt szerintem nem kell aggódni! Mi van, ha nem egyszerre nyitnak? Úgy sem számottevő a különbség!

- Ha nem is nyitnak egyszerre maga a fesz. megjelenik a tekercsen, mire az áram meg indul, addigra meg már úgy is mind ki nyitott!

Hangsúlyozom az utóbbi kettőt csak gondolom, semmi tapasztalatom sincs ilyen téren. Ha hülyeség kérem elnézni!

Talán úgy lehetne megvédeni legegyszerűbben az eletronikát a túl nagy indítóáramtól, ha egy bizonyos fordulatszám eléréséig egy mágneskapcsolóval közvetlenül az aksira kötnéd a motort. Ha már kicsit is forogna a motor szétkapcsolhatna a márneskapcsoló, és onnantól a FET-ek vihetnék a terhet. Ha teljes gázzal mennél, akkor ismét működésbe léphetne a mágneskapcsoló.

Gondolom több 12V-os akkumlátor sorbakötésével szeretnéd megoldani a táplálást. Ha így van, akkor indításkor nem muszáj teljes tápfeszt kapnia.

Ha a mellékelt linkeimet te is megnézted volna... akkor tudnád, hogy én a sok füst, és elégetett félvezető után az egész sebesség vezérlést mágneskapcsolókkal oldottam meg, A fix-re kapcsolás valóban szükséges a PWM 90%-os kitöltése után, erre én először 3 db 70A-es FORD izzítórelét használtam párhuzamban, de egy baja volt, az ív sokszor bontáskor megmaradt, a 75v, meg a hatalmas induktivitás, amit a motor képviselt, nem véletlen, hogy 12v-ra van kitalálva... Aztán jöttek a nagy lepárhuzamosított Mágneskapcsolók!

Az ellenállás, csak nagyobb frekvenciájú meghajtás esetén lényeges, mert "Ő" korlátozza a gate áramot /természetesen a gate kapacitás töltő-kisütő áramáról van szó/ azért, hogy a meghajtás felfutó-lefutó éle ne torzuljon, merthát abból melegedés lenne.

Ha 20db FET-et akarsz vezérelni, én az 500Hz-et ajánlom, és alkalmaztam bétaveszteség nélkül nagyobb áram elérése érdekében párhuzamban a BC227-BC237 párost,(2x227, 2x237) és úgy elviseli biztos a 20FET-et is!

A MOSFET-eket érdemes egy garnitúrából venni, ha rendeled, jobb esetben egy sorozatból valók, ergo egy lapkáról születtek, talán egyformák is, de ezt csak összeméréssel ellenőrizheted.

Én például az IRFP250-en /33A-s/ csak 10A-t akartam átereszteni, és láss csodát gyorsuláskor szerintem fölé ment még a 3x-osának is.

LÉNYEG A TÚLMÉRETEZÉS. /A villanybicókban is ahhoz a 10A-hez 40-50A-es FET-et raknak!/

Szerintem ilyen teljesitményeknél nemigen tudok fölmenni hangfrekvencia fölé!Lehet tervezni 100Mhz-en üzemelö vezérlöt is,de az biztos nem én leszek.
Egyenlöre elsö próbának egyszerü és olcsó legyen.És ha majd müködik és zavar hogy sipol akkor...
Tudomásom szerint ekkora áramokat a lehetö legkissebb frekin érdemes járatni.EcoPityu 500Hz-en csinálta és müködött neki.Egy régi RT évkönyvben foglalkoztak tirisztoros vezérlövel és ott 200Hz-et emlegettek!
Az egyszerrenyitást lehet én fújom fel!

Bocs ha kicsit értetlenkedem,de ha jól értem akkor minnél nagyogg a gate-source közti ellenálás,annál gyorsabban süti ki a FET belsö kindiját!?
Tehát ha kisfrekvencián benthagyom akkor rosszat nem teszek vele.
A 4 db BC227-237 hjett,nem volna jó például a BD203-BD204?
A tulméretezés miatt gondolkodom 15-20 FET-ben.A villanymotorok teljesitményük háromszorosát is képesek leadni egy pár másodpercig,amit én ki is fogok használni!
Irtad hogy tirisztoros vezérlést csinálsz.A 81-es Rádiótechnika évkönyvben van egy cikk az elektromos autókrol és ott egy ilyen vezérlést mutattak be.Nekem megvan,ha érdekel el tudom küldeni neked a cikket!

De pont ezt írom, hogy fogsz! Nem a PWM frekvencia a nagy frekvencia, hanem maga a felfutó él! Az tud galibákat okozni! Gondolj bele, hogy egy négyszög jelnek a függőleges élei mekkora frekvenciát képviselnek! Én csak erre akartam rávilágítani.

De azt hiszem EcoPityu a te embered!

Nem a gate-source közt van ellenállás, hanem a gate-tel sorban, a gate-source közt a fet kapacitást képvisel, kicsit, de párhuzamban számít!
/képzeld csak el, olyan mint egy magassugárzó bekötésénél, minél feljebb megyünk a frekvenciával, annál kisebb lesz az ellenállása a kondinak, és annál több jut a hangszóróra a zenéből... ha hangszóró sem lenne, akkor a kondin óriási áramok folynának, ha megfordítod a két elemet, akkor a hangszóró a soros ellenállásod, és a kondi a FET!/



NEM! mert a BD-k nek vacak a bétájuk, és ha a vezérlő IC-d et a kis béta miatt nagyobb kimeneti árammal terheled, akkor torzulhat a kimeneti jele, esetleg görbülhet a felfutó él, ami több disszipációhoz vezet a FET-eken.



Köszi a felajánlást! De nekem is megvan "Elektromos kisautó" tán a címe, azt építem meg éppen, csak a vezérlés modernizálásánál megtorpant a dolog...

Kezdem kapizsgálni a dolgot,de van még mit feljlödnöm FET-receptekböl.Nem csak megépiteni akarom hanem megérteni is.
Este kicsit belemerültem (bele is kavarodtam) a tranyók adatlapjaiba.Gondolom a 2N-esek sem nagyon jöhetnek szóba?
Felteszek egy kapcsolást hogy hogyan is gondoltam.Segitesz kijavitani ha téves?
A FET-ek hejtt IRFP90N20D lessz.

Néhány dolog: a FET-ek gate-védő zenereivel nem kell soros ellenállást kötni,
a meghajtó komplementer-párnál a felső legyen PNP,
a soros gate-ellenállást válaszd inkább 100 ohm-nak.

Ennek a könyvnek itt a helye, kifejezeten ide tartozik..

A FET ek egymáshoz viszonyított bekapcsolási sebességét erősen befolyásolja a fizikai felépítés is.
Azaz, hogy az egyes fetek vezérlési körében mekkora impedanciák vannak, és ezek mekkora csatolásban vannak a többi fetek vezérlési körével.
(kör alatt az egész kört értem:
vezérlő-->gét.source-->vezérlő.)

PL mint ahogy az elvi rajzon is van (ha így lenne felépítve) az utolsó fethez sokkal nagyobb inpedancián ér el a vezérlőjel, mint az elsőhöz, emellett soros zavarjel is felkerül a vezérlésébe (többi fet Gate áramai és a közös csatolóimpedancia miatt (közös gate vezetékszakaszok..),
ezért utolsó fethez már sokkal kevesebb feszültség jut el azonos időpillanatban-->lasabb lesz)
Tehát csatoló impedanciákat figyelembe kell venni.
(én megpróbálnám csillagpontosítni a vezérlést, még ha nemis lenne mindegyik impedancia egyforma, de kisebb lenne a soros zavarás a vezérlésben)

( sőtt a source lábakon (és közöttük lévő impedancián) hatalmas áramok miatt megint rákerülhet egy zavarjel a vezérlésre, erre is kell figyelni (itt is csillagpontosan visszavinni külön vezetéken a testet a meghajtóhoz? ezen még nem gondolkodtam))

egyébként a fet egy olyan állat, hogy a hőmérséklet növekedésével csökken az áram (nem úgy, mint a Bipolárisnál), így a feteken automatikus szabályozással eloszlik az áram, ezért is lehet őket különösebb gond nélkül párhuzamosaítnai (az áram egyensúlya autómatikusan beáll a fetek között, nem borul fel a bili)

ilyen áramoknál lehetne IGBT-kkel próbálkozni..

sebi:
nem értem mért kellene a meghajtótranyókat fordítva berakni, szerintem jól van úgy, ahogy rozsda rajzolta.

csá

Köszönöm a választ.Még lessz egy pár ilyen.
De kérlek indokold meg hogy miért 100 ohm-ost tennél oda.Csak hogy tanuljak és tapasztalatot gyüjtsek!

Ennek tényleg itt a helye.Adtál is most nekem házifeladatot rendesen,és idö kell mig elolvasom és megemésztem majd átgondolom.Köszönöm szépen.
Nemigazán értem hogy hogy gondolod a csillagpontositást de én ugy olvastam hogy az egyszerrenyitást befolyásolja a gate vezetékek hossza és elhejezkedése.Ezért ugy szeretném elhejezni a feteket hogy a gate huzalok lehetöleg egyforma hosszuak legyenek.Az S és D lábakat egy hosszu rézsinre akarom forrasztani.
Bocs a béna képért,de valahogy igy akarom megvalósitani.

sziasztok.
nekem volna egy dc motorom 24V-os üresjárati áramfelvétele 20A nem tudom mennyi lehet a teljesítménye de biztos van 1000Watt.
ehhez szeretnék pwm-et.
van egy elektromos roller szabályzó pwm-em is 24V 250W-hoz egy fet van benne, azt kérdezném, hogy át lehet ilyet alakítani úgy, hogy több fetet teszek bele párhuzamosan? vagy tudna valaki ilyen teljesítményre mutatni egy kapcsolást?
előre is köszönöm

na ja, pont ez a csillagpontos
következő a baj:
Ha végigköveted a vezérlés útját, akkor láthatod, hogy a baloldali Fet vezérlése egy jó darabig megy a Source sinen, mire visszaér a meghajtótranyóhoz. Ezen a sinen nagy áramok szaladgálnak
(nagy áram * kis impedancia = zavar, emellett impulzus szerű az áram jobb lenne sordott vezeték tömör helyett).
(PL 10mohm az inpednacia és átmegy 200A rajta csúcsban az máris 2V al csökkentette az UGS-t)

Meg kell trükközni, hogy minnél kevesebb zavar lépjen be a vezérlésbe:
elsőnek minnél rövidebb source sínt kell csinálni,
másodsorban a sínt a fetek között geometriailag középen kell kivezetni (így szimmetrikusan fele fele impedancia lesz a szélső fetektől a kivezetésig, és az áram is a "fele" a szakaszokon. -->sokkal kevesebb zavarjel).
Az egész vezérlő testpontját ide kelene kötni.(nem az akkura, hanem bele a csomópontba.)
(a fetek lábait lehetséges, hogy fel kell "hízlalni"(ráforrasztani tövig egy rézdrótot) (főleg a sourcera))

Az hogy a vezérlő és a gate között nem egyformák az inpedanciák
(de egyenlők a csomóponthoz képest szimmetrikusan jobbra és balra.), az nem akkora gond (mint a fenti..)

ui:
vezérlésre vannak CÉL IC-k, erre találták ki őket.
én MAX4420 at használok 6Amper
(esetleg fázisfordító tesója 4429..)
de vanak még egyéb beszerezhető példányok is
TC4420 6Amper HQ/400-500 huf
TC4421 9Amper HQ/600-700 huf
IR cuccok.

üresjáratban 20A?
vagy valamit elnéztél, vagy íves javításra szorul..

Nem feltétlenül!
Az én 6,5kw-os 75v-os motorom is üresben vett 30-40A-t.
Igaz, terhelve meg 100-at...Ez egy párhuzamos gerjesztésű moci velejárója. Az autó indítómocija is hatalmas üresjárati áramokkal rendelkezik, és mégse kuka! Ezek ilyenek, terhelni kell őket, és akkor kihasználod a veszteségi teljesítményt is!

Egyébként kisebb frekvencián (500Hz) nem ennyire vészes a helyzet, a kábelezést tekintve, de 10kHz felett valóban oda kell figyelni a legapróbb részletre is!

Amúgy 555-el is nagyon jó kis 5%-95%-ig PWM szabályzót lehet építeni!

aha, erre nem gondoltam, hogy a gerjesztés ennyi áramot felzabál. (csak arra gondoltam, hogy a forgórész önindukált feszültésge közelít a tápfeszültésghez üresjáratban..)

(ha már gerjesztett és megoldható, akkor a gerjesztést kellene szabályozni nem?)

Valóban!



Ezt elnézted, mert közös emitteres komplementer végfokozatként jól van bekötve, emitterkövető mindkét irányba!

Párhuzamos gerjesztésűnél, csak a rákapcsolt feszültségtől függ a nyugalmi áram. Pont a gerjesztés fogja vissza, ha azt elvesszük, a motor túlpörög, /mezőgyengítés/ és mégjobban megnő az áram.
Ilyen esetekben a gerjesztés indulás előtt bekapcs. fix max tápfeszre, és a forgórészt kell szabályozni. A gerjesztés árama egyébként elenyésző a forgórész áramához képest! /csak párh. gerjesztésűnél!/

Teljesen logikus amit irsz a vezérlöröl,de miért nem jut ez nekem az eszembe?Talán mert nem vagyok müszerész!
Nagy fába vágtam a fejszét,de van benne kihivás.Igaz nélkületek nemsokra mennék.
A vezérlö felépitését még át kell gondolnom.De kérdeznék még párat.
1.A fet-nek a drain lába ki van vezetve a hátoldalára ahova a hütöbordát lehet rögziteni.Használhatom én ezt ugy hogy a fet drain lábát be sem kötöm?Vagy a hátoldal nem teljesértékü a drain lábbal,és inkább a lábat használjam a bekötéshez?
2.Ha a fetek source lábát egyforma hosszu kábellel(lehetö legrövidebb) kötöm egy csomopontban,akkor elvileg kikerülhetem az eltérö impedanciábol adódó zavarokat?
Fet meghajtó IC-t még nem tervezek.Elösszö a legegyszerübb pwm+fetsor,és ha müködik akkor lehet bonyolitani áramkorlátozóval,höfokfigyelés,esetleg PIC.Gondolj bele,ha egy kicsitt lenne bonyolultabb akkor mennyi kérdéssel árasztanálak el?!