Fórum témák
» Több friss téma |
Köszi a válaszokat! Igazából én egy ilyesmire szerettem volna a generátoromat kötni"persze megfelelő áttétellel" Pont a viharvédelem miatt.Valahogy egyszerűbbnek tűnik ez a fajta.Vagy tévednék?
Bővebben: Link Bővebben: Link Bővebben: Link
Sajnos az angol tudásom -1 ,így a lényeget nem értem belőle,de valami hasonlóra gondoltam én is.
Már rögtön az elküldés pillanatában eszembe jutott ez a módszer,de azért köszönöm a segítséget.
Szerintetek egy ilyen függőleges forgástengelyű erőmű hasznosabb lenne, mint egy vízszintes tengelyű repülő formájú turbina? Nem úgy néz ki, mintha képes lenne nagy fordulatszámra, de elég a nyomatéka átlagos szélben az áttételekhez?
Az indexen van egy topic, ahol egy kolléga semmit nem kímélve épített egy méretes gépet, de nem igazán rajong érte, megpróbálom előszedni a linket, és ott Gyula20 hozzászólásai közt kell keresgélni.
Megvallom, jó sokáig olvasgattam a topicot, mire a végére értem...:}} http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=87943579&p=1&t=9106929 Itt keresgélj!
Miért nem tudod a link gombot használni? Pedig nem is tegnap regisztráltál.például:Így
Nemtudom, hogy olvastad-e a PDF-et amit belinkeltél, vagy csak a képeket nézted. Abban ugyanis szerepel egy teljesítmény görbe. Abból jól látható, hogy az elindulásához 7,5 km/h szélsebesség kell. 250w-os termeléshez 36km/h, 1,3Kw-hoz 54km/h.
Elvileg jobb lehet a függőleges, de én hosszas kísérletezés után sem tudtam jobb eredményt elérni mint a vízszintessel. Annak is megvan az a speciális lapátformája amit le kellene koppintani ahhoz hogy jól pörögjön, és egy megfelelően méretezett generátor kell rá. A vízszintesnél könnyebb előállítani a megfelelő lapátot, mert több és részletesebb info van róla a neten, és ha esetleg túl erős lenne a generátorod hozzá akkor a 3 lapátost megtoldod még 3 lapáttal. A függőlegesnél nem lehet ilyen egyszerűen módosítani a felépítést. (pedig nekem is a függőleges tengelyű a szivem csücske)
Őszinte leszek: nekem nagyon nem tetszik ennek a fórumnak a kialakítása, különösen a hozzászólásszámokkal van bajom.
Az Indexen egyszerűbbnek tűnik a topiconkénti hozzászólásszámozás, ráadásul az előzményre is egyszerűen lehet rákeresni. Mármostan lehet, hogy szimplán vénülök, de nagyon nem ástam magamat bele a helyi technikába. Ha jártas vagy erre, nyilván azt is láthatod, hogy nagyon kevés dologhoz szóltam hozzá, többségében ide. Amúgy meg nem csak én követem el ezt a libát, ám egy CTRL+C-CTRL+V engem még eddig kihúzott a kakiból... Na jó, ígérem, ha kis időm lesz, a helyi technikákat igyekszem elsajátítani, addig is elnézést kérek mindenkitől... 
Amúgy fura módon az a link, ami megjelent, egy ősöreg sorra mutat, és nem tudtam még rájönni, hogy némelyik Indexes topicban miért van így, hogy "odafagyott" a mutató egy hozzászóláshoz.
Még egyszer elnézést, de abban a topicban sok érdekesség található. Én végigolvastam, mielőtt szóltam volna 
Nem bántani akartalak. Nem tudom létezik-e egyszerűbb helyi technika mint az üzenet mező alján lévő LINK gomb. Valóban nem csak te követed el ezt a hibát és nem is tettem volna szóvá, ha az idén regisztráltál volna.
 Bocsánat az OFF-ért.
Kedves moderátor urak!
Az oldal linkjét azért szúrtam be mert a szerkezetek NAGYSÁGÁRÓL volt éppen szó.Szemléltetni szerettem volna,hogy nem kicsiben gongolkodom,és nem a levegőbe beszélek amikor azt mondom,hogy az ilyenek telepítésében már van tapasztalatom.Sokan beszurnak linkeket azért,hogy mások magnézzék és tanuljonak belőlle.Én is ezt tettem.Ja,hogy ez a saját oldalam.Na és? Nincs a fórum szabályzatában.hogy ez tilos. Mégvalmi: én nem fenyegettem senkit!
Sziasztok, tudna valaki a viharvédelemmel kapcsolatos megoldásról valami rajzot felrakni?( az oldalsó segédlapátos megoldást kivéve.)Valószínű az oldalra kifordulósról lenne a legjobb. Köszönettel tomics76
Sziasztok.
Nekem lenne a viharvédelemmel kapcsolatban egy ötletem: Úgy gondoltam, hogy a lapátok forgási sebességét nagyban meghatározza a dőlésszögük, ezért fék helyett kitaláltam a képen látható megoldást. A képen a barna rész egy kapusarok szerűség, de ez olyan kell legyen, hogy ne repüljenek szét a lapátok. Mellette egy vasdarab van, ami normál helyzetben tartja a lapátokat, a szél nekifeszíti a lapátokat a vasnak. S ha a szél gyengül, a rugó visszahúzza az ékeket, így foroghat kisebb szélnél is gyorsan. Keresztben van egy négyzet alapú vas cső, amiben valamilyen nehézfémből készült, (de szerintem a vas is elég, ha tömör) ék alakú vas van, ami a főtengelyhez egy rugóval van erősítve. Amikor túl erős szél van, a centrifugális erő hatására az ékek kicsúsznak a csőből, és benyúlnak a lapátok hátához, ezáltal kicsit előre nyomva a lapátokat, így növelve a dőlésszöget, lelassítja a lapátokat, de egy állandó sebességgel forogna. Egy ügyes lakatos szerintem könnyen meg tudná építeni. Mit szóltok?  
bocs, egy kicsit melléütöttem a ctrlv-t.
 Keresztben van egy négyzet alapú vas cső, amiben valamilyen nehézfémből készült, (de szerintem a vas is elég, ha tömör) ék alakú vas van, ami a főtengelyhez egy rugóval van erősítve. Amikor túl erős szél van, a centrifugális erő hatására az ékek kicsúsznak a csőből, és benyúlnak a lapátok hátához, ezáltal kicsit előre nyomva a lapátokat, így növelve a dőlésszöget, lelassítja a lapátokat, de egy állandó sebességgel forogna. S ha a szél gyengül, a rugó visszahúzza az ékeket, így foroghat kisebb szélnél is gyorsan. 
Ez véleményem szerint nem működhet, mert a lapátok elfordításához nem kis erő szükséges. Akármilyen nehéz az a súly, aminek sok hátulütője is van, nem fogja elfordítani a 60km/h szélben forgó lapátok egyikét sem.
Az ékek a tengelyhez közel lennének, így nem hiszem, hogy számítana a plusz súly, és a centrifugális erő 60 km/h-nál nagyon komoly, és az ékek is lehetnének hegyesebbek, és jó hosszúak.
Szerintem a túlpörgés ellen úgy lehetne védekezni, mint a teherautóknál a tartós fékezés van megoldva (pl hegyről lefelé), hogy ne kelljen folyamatosan az üzemi féket taposni, raktak a kardántengelyre egy elektromos retardert, ami lehet elektronikus vagy hidraulikus, itt csak az elektronikus jöhetne szóba. Az a lényege, hogy egy villanymotor van rákötve és az próbál forogni ellenkező irányba mint a kardántengely és így lassítja a tehergépkocsit. Jelen esetben is lehetne használni, ha egy ékszíjjal egy motorra rá lenne kötve a szélturbina és egy kis elektronikával meg lehetne csinálni, hogy bizonyos erősségű szélnél bekapcsoljon és a feszültséget is a szél erejének arányába adná a motorra így nagyobb szélnél nagyobb ellenerőt ad a motor, így ugyanolyan gyorsan fog forogni a szélkerék még mindig.
Láttam egy ipari szélturbinát, 4 m-es lapátokkal, és azon elég egyszerű fék volt. Abban a lapátok tengelye egy cső volt, aminek a belsejében volt egy rögzített tömör vasrúd, a tengely ez körül forgott. A vasrúd kicsit hosszabb volt, mint a tengely, és amikor a lapátok túl gyorsan forogtak, az előző rajzomon látható módon a vasak a centrifugális erő hatására kimozdultak, de egy szorító bilincset szorítottak neki a középen rögzített vasrúdhoz.
Azért gondoltam, hogy jobb lenne az ékes megoldás, mert a fékeknél, vagy bilincsnél számolni kell a kopással. Az hogy egy elektromotort az eredeti forgásirányával ellentétesen forgatnak, az elég hülyén hangzik, és nem hiszem, hogy hosszú életű lenne az a motor, valamint ha egy erős széllökés éri a lapátok felpörögnek, és csak azután fogná meg a motor, de amíg lelassítaná, addig elenné az áramot a generátortól, ez a folytonos lassulás, gyorsulás. Én még mindig a mechanikus fékekre szavazok, mert az elektromosok csak csökkentik a generátor hatásfokát.
Nekem nincsenek tapasztalataim szélgenerátorba, csak egy felvetés volt, de ha egy 20 tonnás kamiont képes tartósan fékezni, serintem nem okoz gondot egy szélkerék. Egy azonos elven felépített retarder kellene ide is.
Szerintem a szélgenerátor megterhelése nagy szélben
(amit tulajdonképpen a töltésszabályozó végez automatikusan) "retarder"-nek is minősülhet és elegendő. Végső soron rövidre is lehet zárni a generátort, ami akár orkánban is tökéletes, maximum eltörnek a lapátok.
Ha viharban hagynád szabadon pörögni a lapátokat, garantáltan elszállnának.
Minél nagyobb a gyorsjárási tényező, annál nagyobb normál működéskor is a hátrafeszítő erő. Egyszer számolgattam ( C-64 szerű gép, Basic nyelven, úgy 6 óra alatt végzett...:}}) 6 méteres kereket, 5-ös lambgával, és 10 m/s-nál valami két tonna hátrafeszítő jött ki 3 lapátra elosztva... Meg is rezzentem...:}}} Emiatt fogok én függőleges lehajtást csinálni, a generátor is lent lesz, és két autó-tárcsafék állítja meg a tengelyt, emiatt a rotor kifordul a szélből. Már van is egy BMW X3 első difi, ingyért :awink:
Azon agyaltam, hogy...
A szélgenerátor 12 24 vagy 48V-ot termel... mi ezt 12V-os akkumulátorokban tároljuk, majd egy drága inverterrel feltranszformáljuk 230V-ra. De elég sok fogyasztóban a belső trafó meg a 230V váltót letranszformálja 12-24V egyenáramra. Tehát úgy is meglehetne oldani pár dolgot, hogy átalakítnai, hogy 12 vagy 24V-ról működjönekl így nem kellene feleslegesen inverter - feltranszformálás. Az alábbiak működhetnének 12V-ról, feltranszformálsá nélkül: DVD lejátszó 12V-os Ledes lámpák Asztali lámpák mindenféle akkumulátoros töltők (pl telefon, AAA aksik stb) Modem PC hangszóró Most ennyi jutott eszembe, de várom a lista folytatását, hogy milen fogyasztókban van olyan trafó ami a 230V/50Hz-et 12V egyenre átalakítja, mert akor azokat lehetne használni közvetlen az akkumulátorokról.
Ha vissza olvasol a forumban,megtalálod azt a részt ahol ez a téma alaposan ki lett vesézve.Egyébként Képzeld csak el milyen is lenne egy lakás ahol töbféle feszültséggel lenne behálozva.Na meg szerintem az se lenne elhanyagolható szempont,ha egy elektromos készüléket egy másik terembe áthelyezve,nem használhatod éppen a szükséges fesz hiányában........
Sziasztok!
Ugyan új vagyok, de linkelnék egyet: szélkerék Ez úgy gondolom, hogy a témába vág, főként az első menüpontokat tartom jónak, ahol a legyártás is fotókon szerepel.
Egy pár hónapja olvasom a topicot, de akkorm ég nem találkoztam ezzel az ötlettel.
Egyébként egy kapcsolóval megoldható lenne, hogy 230-ról vagy 12V-ról működjön, persze 2 dugvillás lennea fogyasztó.
Szélerőművet, ugyebár azért építenénk, ott ahol van hálózati áram, hogy kevesebb legyen az energiaszámlánk. Én is, több mint 25 éve azon agyalok, hogy hogyan lehetne törvényesen, ingyen elektromos energiához jutni, vagy hol lehet spórolni. Azok a készülékek, amelyek 12 V, vagy annál kevesebbet igényelnek, azon szinte semmit nem spórolsz meg, ha nem a hálózatról üzemelteted. 4-5 sörrel kevesebbet iszunk havonta, és meg is spóroltuk az energiájuk árát. Igazán spórolni, csak a világításon, hűtésen és fűtésen lehet, azokkal a készülékekkel, amelyekben nincs feszültségcsökkentő trafó. Amelyekben van feszültségcsökkentő trafó, azok keveset is fogyasztanak, értelemszerűen keveset is lehet velük megspórolni. Az én csibekeltetőm 2 kWh-t fogyaszt, míg a kazettás magnóm 5 W-ot. A 2 kW-ban az 5 W megvan ugyebár 400 szor. Magyarra lefordítva, azt jelenti, hogy 1 Kwh energiával a magnóm durván 8 napig működne, míg a keltetőgépem csak 30 percig.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
