Hall szenzoros árammérő?

A CONRAD-nál láttam milliohmos nagyságrendű, Kelvin kivezetésű söntöket, állítólag 30 ppm/C stabilitású és 10 W-os.
Kép: Hivatkozás
Hűtőbordát ehhez is tehetsz, de a ventillátor talán túlzás... Inkább a sönt értéket vedd a lehetséges minimumra. Ehhez persze kis offszetű és zajú erősítő kell. De van ilyen. Pl. a digitális mérlegekben használatosak.

Ha már OP, akkor inkább OP177FP (10 uV offset), de még jobb (egy nagyságrenddel kisebb offszetű és hasonló árú) az LTC2051 (és ráadásul duál erősítő). Feszültségreferenciában a MAX6325CPA-t láttam eddig a legjobbnak (~1ppm/C). Mindezek a RET kínálatában kaphatók.

Már csak az hiányzik, hogy utána rakj egy LTC2400 24 bites ADC-t, aztán kinevezheted metrológiai állomásnak...

Hello!
Utána, már csak az a kérdés, mi a bánatnak kell 10A-t pontosan mérni?
És kell valamit készíteni hozzá, amit az ember fia méreget. :hide:
üdv! proli007

Üdv.!

A tápegységem panelmérője négy digites, így 10A-ig mA felbontású. Ezt a panelmérőt én szeretném hitelesíteni, de a hitelesítéshez mindig legalább egy nagyságrenddel pontosabb műszert illő használni. Mivel ilyen hitelesítő műszerem nincsen így jobb híján megelégednék a multimétereimmel, de azok teljességgel használhatatlanok mivel elmászik a kijelzésük a söntjük melegedésének hatására.

Köszönöm az ötleteket, sokat segítettek! A legjobb referenciaforrás amit eddig ismertem, az 2ppm-es volt.
Ezekről a söntökről tudnál esetleg egy linket küldeni? Nem sikerült rájuk találnom. :no:

Hello!
Persze tudom én ezt, csak kötözködök. De te is tudod, hogy ha a panelmérő 10A-es és a felbontás 1mA, akkor még nem jelenti hogy a pontosság is ilyen. De nem is szükséges, mert véleményem szerint az árammérés itt leginkább indikációra való. És attól a felbontás, még lehet nagy.

De ha a tápban a shunt úgy is elmászkál, akkor annak várható pontossága nem múlja felül a kézi digitet.
Tehát azt akarom mondani, hogy egy jobb shunt ellenállással és a digited feszültség állásában bőven megfelel a hitelesítésre. (Régi műszerekből is lehet vadászni ellenállást, ahol még a jól bevált "lapos hullámos manganin volt", nem egy drót beforrasztva a nyákra..)
De nem akarlak lebeszélni, csak a véleményemet megosztani veled.

Amúgy nem tudom miért nem láttál linket?

Shunt

üdv! proli007

Üdv.!

Persze hogy a labortáp belső söntje is ludas. Sajnos. De ha a táp söntje tökéletes lenne, akkor sem tudnám mivel hitelesíteni a kijelzést, mivel egyszerűen nincs mi amivel a kimenő áramot ilyen viszonylag nagy tartományban hitelesen mérni tudnám. Ezért szeretnék egy ilyen műszert összehozni.

Az már más kérdés, hogy a labortáp söntjével is kell valamit kezdenem. Mellesleg emiatt legalább ugyan annyira fáj a fejem...

Köszönöm a linket, én "sönt" néven próbáltam rákeresni, ezért nem találtam. Ahogy sejtettem a Conrad eme terméke is borzasztóan drága. De ha jobb alternatívát nem találok, akkor muszáj lesz vennem egy ilyen söntöt a labortápba. A műszert pedig ami miatt írtam ebbe a topikba, inkább megoldom az említett 0,6W-os 50ppm-es ellenállásokkal. (A labortápba sajnos ilyet a hely szűke miatt nem tudok beépíteni.)

Feltettem egy videót a jelenségről:
Bővebben: YouTube videó
Jól látszik, hogy először a jobboldali multiméter nagyobb értéket mutat, aztán mindkét DMM által kijelzett érték csökken. De a jobb oldali multié gyorsabban, így az egy idő után 'beéri' a bal oldali műszert, majd tovább csökken.
(A labortáp panelmérője szerint pedig folyamatosan nő a kimenő áram.)

Üdv.: Attila

Hopsz, dehogynem! Ennek a Conrad-os söntnek 0,5% a tűrése, feszültséget pedig a digimultijaimmal 0,5%-os pontossággal tudok mérni. Tehát elméletileg 0,75%-os pontosságú árammérőt tudok építeni.

Hello!
Így már érthetőbb az aggódásod. Minden esetre, a közel 30 éves GANZUNIV-3-asom (deprez) igen elszégyellné magát, ha ilyen gyengén mérné a 10A-t...
Ha bele gondolunk, akkor a táp a referencia feszültséget hasonlítja össze a sönt-ön eső feszültséggel és így szabályozza az áramot (áramgenerátoros módban, de ha jól láttam az volt.) Tehát, ha a sönt ellenállása változik, akkor az áram változhat, de a belső digitnek ugyan azt kellene mutatnia. Ha nem így van, akkor valami a hőre mozog. Vagy a referenciánál, vagy a mérőkörnél.

Gyakorlatilag a sönt egy fém, aminek várható hőfokfüggése pozitív, tehát a beállított áramnak csökkennie kellene, változatlan kijelzési érték mellett.
Viszont, ugyan ebből az okból, a külső mérőnek, meg egyre többet kellene mutatnia.
Szóval nekem ez a legfurább.
üdv! proli007

Üdv.!



Igen. Ezért a labortáp hibája sokkal jobban aggaszt mint ennek a műszernek az összehozása. Hiszen a szabályozókör igyekszik a söntön eső feszültséget fix értéken tartani, a panelmérő pedig ezt méri.
Szerintem a tápnak a szabályozóköri referenciája mászik el, mert a panelmérő eléggé "be van biztosítva" és saját, kiváló referenciaforrása van. De mivel mégis elmászik a kijelzés, így nagyon nagy valószínűséggel a söntön eső feszültség is változik. Ezt pedig csakis az áramszabályozó referenciájának elmászása okozhatja. Na de akkor a külső multiméterek... egyszerűen nem értem...

Na de ez most nem tartozik ebbe a topikba. Maradjunk a digitális árammérő műszernél. Ennél egy kis problémába ütköztem, mégpedig a CD4056-nál. Nem értem, hogy mi okból van az IC-nek három táplába és mi célt szolgálnak pontosan a "strobe" és a "display frequency in" lábak. Tudom, hogy az adatlap írja, de az angol nem nagyon megy sajnos, mindig is németet tanultam.

Szia Attila! Ahogy nézem az adatlapot, a három tápra az lcd meghajtás miatt van szükség. Vee egy negatív segédtáp lenne tkp. Tehát, a Te esetedben, ha led-kijelzőhöz használod, a Vee is mehet a testre. Gondolom, ezért is rakták őket egymás mellé. A kijelzési frekvencia bemenet szintén lcd meghajtáshoz kell, mivel azok váltóról üzemelnek. A strobe pedig az engedélyező, kiírató bemenet: a bcd bemenetre ráküldöd az adatot, és amikor a strobe-ra magas jelszintet adsz, abban az időben kiadja a dekódolt jelet. Ekkor már töltheted is fel új adatokkal a bemenetet, a kijelzés az előző értéket őrzi stabilan a következő strobe impulzusig, ennek megérkezésekor pedig az új érték kerül kijelzésre. Mivel kutyafuttában néztem az adatlapot, és nem volt még dolgom a konkrét ic-vel, az angol tudásom is kb. a tied szintjén van, ezért ide kívánkozik a végére, hogy SZERINTEM.

Üdv: SzervízMacska

Üdv.!

Köszönöm a segítséget. Azt még sajnos nem értem, hogy a VEE-nek mekkorának kell lennie és hogy a "display frequency in" lábba pontosan mit kell kezdeni hogy működjön a kijelzés.

Üdv.: Attila

Utána még nézegettem. sokkal okosabb nem lettem, de az valószínű, hogy a Vee láb feszültségének változtatásával változtatható a kimeneti szint. Az adatlapban lévő táblázatokban 0 és -5 Volt szerepel. Ha nem kerül elő nálunk tapasztaltabb, javaslom, próbáld ki egy teszt-kapcsolásban, mikor mi történik. Többek között erre jók a csodálatos labortápjaid. A freki-bemenet szerintem itt "nc". Ha zavart szed rajta össze a tok, le lehet húzni testre v. tápra ( esetleg 1 ellenállattal ). Nem volt rá időm, de reggel, ha hazaérek, meglesem, nincs-e ilyen a kacatok között, hátha le bírnám tesztelni... Egyébként érdemes több gyártó adatlapját is letölteni, nem mindegyik egyforma részletességű. Texas, ST stb.

A VDD és a VSS közti fesz a BCD bemenet szintje (vezérlés), a VDD és a VEE közti pedig az "eltolt" kimenet (meghajtás), mert az LCD-knek általában nagyobb fesz kell, mint 5V, és negatívba is le kell menni.

A strobe az aktuális bemenetet írja be egy belső tárolóba, és teszi ki a kimenetre.

A DF pedig tulajdonképpen a kimenetet invertálgatja alapesetben, hogy az LCD-re ne kerülhessen DC, csak AC, nehogy elektrolizálódjon a folyadék, és tönkremenjen.
Ha LED-et hajtasz vele, akkor fix szintre kell kötni: KA-hoz H-ra, KK-hoz L-re.
Ezt úgy képzeld el, mintha a 7 kimeneten EXOR kapuk lennének, amiknek az egyik bemenete közösítve van, és a DF van rákötve, így vezérelhető invertert alkotnak. A kapuk másik bemenetére meg megy az "értékes" adat, ami invertálva, vagy nem invertálva megjelenik a kimeneten a DF polaritásától függően.

Ennek csak LCD-nél van értelme, amire ezt az IC-t tervezték. Esetedben talán annyi, hogy nem kell a tervezés fázisában eldöntened, hogy KA, vagy KK kijelzőt használsz, mert a DF polaritásával megváltoztathatod.

Szia! Köszönjük a kiegészítést, így már kezd tisztulni a kép. Én azon töröm a fejem, immáron 1 napja, miért nem lehet a kimenetet negálni, vagy ha mégis, akkor hogyan? Te biztosan a TI adatlapot nézed, ami együtt tárgyalja a 4054; -55; -56-os áramköröket. Szerintem ott is egyértelmű, de azért ide csatolom az ST adatlapját, mivel ez csak az általunk kivesézni kívánt ic-ről szól; DF láb az nincsen rajta. Akkor most szerinted lehet negálni a kimenetet vagy nem? Esetleg Vee a pozitív tápra? Persze, ha led meghajtása a cél, mivel Attila ezt még nem konkretizálta, csak én gondoltam, hogy arra kell...

Köszönöm neked is a segítséget. Tegnap egy szótár társaságában megpróbáltam megfejteni az adatlapot és hasonlóak körvonalazódtak bennem, de így most már hogy Te is leírtad biztos vagyok a dolgokban.

Az első hozzászólásomban írtam, hogy 6 digites hétszegmenses LCD-t szándékozom használni. Mellesleg azért, mert ez kevesebbet fogyaszt és így használhatnám kézi műszerként az árammérőt.
De gondolkodom rajta, hogy inkább LED-es kijelzésű legyen-e. Ugyanis nekem az A/D (ICL7135) multiplexált BCD kódot ad és a 6 digites LCD sajnos nem multiplexálható, mert egyetlen közös lába van az összes szegmensnek.

Így nagyon macerás meghajtani az LCD-t, mert kell a négy digithez négy CD4056, plusz még a legnagyobb helyértékű digit 1-esét és a negatív előjelet is valahogyan meg kellene hajtanom. LED kijelzőkkel elég lenne csak 1db CD4056 plusz 5db tranzisztor a digitek kapcsolásához. Viszonyt így már nem tudna sokáig működni a műszer elemről, ezért hálózati táplálásúnak kell lennie. Emiatt helyhez kötötté válik a műszer.

Ha LED kijelzőket hajtanék meg, akkor a CD4056 VEE lábára mit kellene kapcsolni? GND-t? Vagy semmit?
Egyébként ez nagyon ötletes, hogy közös anódos és közös katódos kijelzőket is lehetne használni, csupán egy jumpert kellene átkapcsolni.

Üdv.!

Az számomra hihetőbb, hogy a külső műszerek árammérője csökkenő tendenciát mutat. A belső söntjeik melegszenek, nő az ellenállásuk, emiatt csökken az áramerősség, ha nem teljesen áramgenerátoros a tápegység kimenete. Gondolom, negatív ellenállású kimenetet meg nem csináltál

Mellesleg a 10-20A-es méréshatárban ezek a kézi multiméterek maximum néhány másodpercig használhatóak rendeltetésszerűen, ezt a gépkönyvükben is írják, sőt, néha még a műszer tokozására is rá szokták nyomtatni. Tehát emiatt nem hiszem, hogy túl sokat lehetne adni erre a mérésre. Ha ekkora áramokat ilyen körülmények között szeretnél mérni, akkor szerintem kell valami 50-100A áramot elviselő, hitelesített sönt, és azon mV-okat mérni. Tudom, nem olcsó mulatság...

Tudom hogy az ilyen multiméterekkel csak 10-20 másodpercig lehet mérni, ezt írtam is korábban. Többek közt épp ezért szeretnék egy olyan árammérőt építeni amelyikben nem kell ilyen kompromisszumot kötni.

Egy jó kis söntöt már az előző oldalon ajánlott icserny. És valóban nem olcsó mulatság.

Ezért próbálom megoldani a dolgot a korábban írt módon, mely szerint normál 0,6W 1%-os ellenállásokból építek fel egy söntöt, amit két hűtőborda közé szorítok és két oldalról ventivel hűtök. Belül persze kikenem alaposan hővezető pasztával.
Ez azért lenne jó, mert ezeknek az ellenállásoknak 3Ft darabja és 50ppm-esek. Cserébe persze a két hűtőborda és a két ventilátor az idézőjelben 'drága', de ezek a Conrados speckó sönthöz is kellenének. Na jó, a Conrados sönt viszont Kelvin kivezetéses ami becsülendő.

Nem értelek teljesen. Ha a tápegység áramgenerátoros üzemben működik, akkor igyekszik a kimenő áramot fix értéken tartani, kis túlzással bármi áron. Ha megnő a terhelés ellenállásértéke, attól nem csökken a kimenő áram hiszen pont ez a lényege az áramgenerátoros üzemnek, hogy tartsa a kimenő áramot a beállított értéken.
Akkor csökkenne csak a kimenő áram, hogyha a táp feszültség-generátoros üzemben működne (Ohm törvénye).

Azt nem tudom hogy a digimultik belső söntje pozitív vagy negatív "temperature coefficient"-el rendelkezik-e, de ha tippelnem kellene akkor azt mondanám hogy a hőmérséklet növekedésével csökken az ellenállása. Szerintem.

Sajnos a 4056 LCD kijelző meghajtására lett kitalálva, a kimenetei ennek következtében csak igen kis áramokkal terhelhetők (max. 1mA), ergo nemigen lesz jó LED-es kijelzőkhöz. A működését nagyjából már leírták előttem, néhány pontosítás:
- a Vee mindig Vss-sel azonos vagy annál negatívabb
- a digitális rész a bemenetekkel és a belső 7seg dekóderrel Vdd-Vss között működik, ezután ven egy szinteltoló, ami a kimeneteket Vdd és Vee közé helyezi
- a DF IN lábon lévő szinttől függően kerül a belső 7seg dekóder kimenete vagy annak invertáltja a kimenetekre
- LCD esetén a DF IN lábra vezetett négyszögjel az LCD backplane-jére vezetendő (persze a Vdd-Vee tartományra kiterjesztve), ilyenkor a nem látszódó szegmensekre nem jut feszültség, a látszódóakon pedig a négyszögjel ütemével megegyező, teljesen bipoláris négyszögjel lesz, aminek a DC átlaga nulla

Egyébként lehet olyan LCD kijelzőket kapni, amikben több "hátlap"-ra (backplane) vannak a szegmensek felfűzve, és ezáltal multiplexelt módon kell meghajtani, de abban sem lenne köszönet, mert az nem az a fajta multiplex lenne, mint amit megszoktunk LED-es kijelzők esetén. Az ilyenek vezérlésére már külön meghajtók léteznek, illetve mikrovezérlőkkel oldható meg a saját szájíz szerinti meghajtás.

Esetleg el lehetne gondolkodni olyan megoldáson, hogy nem kijelzőt meghajtó mérőművet használsz, hanem olyat, aminek mikroprocesszorral lekérdezhető kimenete van, és a kijelzőmodult programozott módon megoldani (mikrovezérlő). Ebben az esetben akár ugyanazon a kijelzőn több dolgot is meg lehetne jeleníteni, pl. nyomógombos váltásokkal.

Ezért írtam, hogy akkor, ha nem teljesen áramgenerátor a kimenet valaminél fogva. Azt, hogy a söntök milyen anyagból vannak, és azok termikus együtthatója milyen előjelű, én sem tudom.

Így már tényleg minden világos a 4056-ot illetően, köszönöm!
Akkor lehet hogy tényleg inkább hálózati táplálás és LED kijelzők lesznek. Ez esetben pedig maradok a 74LS47-es kijelző-dekódernél. Sőt, inkább CD4511, mert azzal közös katódos kijelzőket tudok meghajtani (ebből több van nekem itthon), és negyed annyiba kerül.

Most mértem egy "ócó pici kínai" műszerke söntjét, ami sajnos elhalálozott két év után... Ha melegítettem, csökkent az ellenállása, hűtve pedig nőtt. (melegítve gázlánggal, hűtve cseppfolyós propánnal...)

Sziasztok!
Én épp egy ICL7107-es panelműszerhez szeretnék shöntöt számolni..
Előreláthatólag 10-15A-ig..
De most jutott eszembe hogy vannak nekem itthon 150A-es 60mV-os shöntjeim..
No már most felmerül a kérdés, ha 60mV-hoz van akkor csak 60A-ig mér? Vagy nem is mér reálisan, hanem csalni fog?
Valaki meg tudná nekem ezt mondani?

Üdv!
Köszönöm!

Szia
150A / 60mV sönt az 150A nál 60mV feszültség mérhető. Neked 150A nál 150,0mV kell, a panel műszernél. Ha a panel műszernél a referencia feszültséget, lejjebb tudod annyival vinni, akkor semmi gond. Előállítasz, 60mV ot. A kijelzőn, annyival eltekered a referencia feszültséget, hogy 1500 legyen a kijelzett érték. Esetleg ugrálhat.
Esetleg, ha több ilyen söntöd van, és nem sajnálod, akkor 2 sorba, elején, végén 120mV lesz, 150A nál. Ezt biztos, kilehet erősíteni a referencia beállítóval, 150,0mV ra.
Vagy műveleti erősítő 60mV bemenetnél, a kimenet 150.0mV legyen.
Számolni úgy tudod, kijelzett érték 1500. Ehhez 150mV bemenet tartozik. Ami 0,15V. Te 15A ra akarod ezt a értéket. 0,15V/15A=0,01ohm . Teljesítménye 15A*15A*0,01 ohm = min 3W de inkább 6W.
üdv.

Szia!
Ettől féltem, de sebaj..
Az értéket én is 0.01Ohm ra számoltam, teljesítményt még nem számoltam..

A söntöt 0.1Ohm os ellenállásból raknám ki..
Hány darab kéne belőle? Ahogy számolgatom, jó sok 0.1Ohm os ellenállás kell
:yes:
4Db párhuzamosan kapcsolva még csak 0.025 Ohm
Akkor gondolom a teljesítménnyel nem lesz gond..


Üdv!
Köszönöm!

Na, akkor hány?

Bocsánat, csak hangosan gondolkodtam

8Db..

Szerintem 10 db

Miért, az a kicsike eltérés olyan sokat számít?
8Db párhuzamosan 0.0125 Ohm..