Fórum témák
» Több friss téma |
WinAVR / GCC alapszabályok: 1. Ha ISR-ben használsz globális változót, az legyen "volatile" 2. Soha ne érjen véget a main() függvény 3. UART/USART hibák 99,9% a rossz órajel miatt van 4. Kerüld el a -O0 optimalizációs beállítást minden áron 5. Ha nem jó a _delay időzítése, akkor túllépted a 65ms-et, vagy rossz az optimalizációs beállítás 6. Ha a PORTC-n nem működik valami, kapcsold ki a JTAG-et Bővebben: AVR-libc FAQ
Milyen verziójú programozót használsz? Melyiket?
Bár ritka, de a szoftverrel is lehet szívás.
Helló
BASCOM-AVR 1.11.7.8 -at használok, de biztos nem a szoftverrel van a gond, mivel több progi is ugyanazt mondja. Most még kipróbálok egy programozót, aztán ha ezzel se megy akkor chip-csere lesz a megfelelő megoldás.
Én PonyPROG-gal töltöm fel az elkészült programot. A fejlesztési fázisban meg JTAG-ICE - t használok AVRStudio-val mind a debuggoláshoz mind a program feltöltéséhez. A BASCOM-ról még csak hallottam
a JTAG-ICE jo dolog lehet.
En avr-gcc -vel forgatok,avrdude-val toltom le az elkeszult progit,(es mindezt Linux alatt )
A break point-ok a regiszterek értékének plusz mindennek a nyomonkövetése, lépésenkénti végrehajtás....stb. A JTAG nagy találmány.
Egy dolog aggaszt a JTAG-ICE -la kapcs.
Ugy tudom hogy csak AVR Studioval lehet hasznalni,az meg ha jol tudom akkor csak assemblyt tamogat.
Így igaz, viszont én csak assemblert használok így ideális megoldás nekem.
Sziastok !
Sajnos én is szívok az AWR-rel ,segítséget kérnék Tőletek. Korábban említettem, hogy megépíteném azt a labortápot meg az ATMEGA8-as mérőkét hozzá ,javasoltatok egy progizót egy 74HC244-gyel amit megépítettem és PONIPROG-al műxik is látsólag ,törölni ,beírni,visszaolvasni is tudok viszont a kijelzőn full kint van az összes "képpont" ,már sokadik átnézés és ujratöltés után kicseréltem az ATMEGA8-ast hátha elpusztult de ugyan az a jelenség!!!
Lehet hogy nem jol van beallitva a kontraszt.
Megepitetted az avr-es tapot?
sajna így sincs eredmény ,ha letekerem akkor meg nincs semmi! nem lehet ,hogy a letöltött HEX rossz?
nemtom megépítette-e már vki ezt ?!
A tápot én is megépítettem... a tápegység jól működik, csak ajánlani tudom!
A hozzá készült mérő modul viszont kevésbé tetszett... szóval magam építem hozzá (16F628 + TLC0834 soros AD + 1×16 LCD). Van benne automatikus méréshatárváltás is (jelenleg csak az árammérőn). Egyelőre még béta verziós a program
Igen a táp nagyon tuti !
abban az tetszett, hogy egyszerre mér és látod az eredményt és ez lett volna az első ATMELES projectem de nem indul. Azt az általad készítettet megosztod velünk ? Idézet: „A hozzá készült mérő modul viszont kevésbé tetszett... szóval magam építem hozzá (16F628 + TLC0834 soros AD + 1×16 LCD).”
Lenne egy kerdesem hozzatok:
mega16 TQFP-t lehet PLCC foglalatba tenni?
A TQFP tokozásnál a chip mind a négy oldalánál körbe vannak a kivezetések, pl RTL8019AS az egy TQFP 100 -as tokozású, vagyis 100 lába van. :yes:
A TQFP 48, 64 és a 100-asakt még Weller pákával otthon is be tudod forrasztani, de az MLF tokozásút már nem. Annak a kivezetései nincsenek kivezetve, hanem a chip szélén van, vagyis nincs megfogható lába. :no: Ezeket hasonló módon ültetik be mint a BGA tokozású chipeket. Üdv: Higgins
Attól, hogy betöltesz egy HEX fájlt, az még nem biztos,hogy működni fog. A chip biztosíték bitjeit be kell állítani, hogy pl. milyen órajelről megy, a belső 1MHz-esről, vagy a rákötött kvarcról.
A fejedt tetéje is állhatsz, a program akkor sem fog működni.ezek beállításáról bővebben az AVR oldalon érdeklődhetsz, ill. olvasgathatsz. Üdv: Higgins
Valószínűleg a chip jó, csak te zártad ki magad belőle. Jártam már én is így, ha a biztosíték biteket rosszul állítod be, pl más órajel forrást adsz meg, akkor rögtön kizárod magad. Ekkor az Xtal kivezetésre egy külső 1MHz-es órajelet adsz, ekkor újra elérhetővé válik a chip.
Párszor már nekem is kiírta, hogy nem találja a chipet, ekkor jól jön egy 1MHz körüli TTL IC-kből összeállított oszcillátor, és a fent leírt módon be lehet indítani, és át lehet állítani a megfelelő frekvenciára az Atmega chipet. Én Bascom AVR fordítót használok, amiben van integrált programozó rész is és ezen részével szépen be lehet állatania chip mindne tulajdonságát. Üdv: Higgins
Az miért jó, hogy a programozáshoz is futnia kell az oszcillátornak?
Koszi.
Ami meg ezzel kapcs erdekelne: Ha mondjuk MLF44 tipusu IC,akkor az PLCC44(BGA?) foglalatba mehet?Talal? Koszonom.
Sem nem jó sem nem rossz, minden processzornak szüksége van órajelre, amit ha külső órajelet programozol, de nem raksz rá kívülről semmit nem kap meg.
Szia!NEM! PLCC44-es tokozású chipet csak PLCC44-es aljzatba ültethetsz bele. pl a PIC18F452-es nek a PLCC-es tokozású változatát csak egy ilyne foglalatba tudod belerakni.
A BGA-s chipeket felületszerelt módon rakják a NYÁK-ra (Ball Grid Array), azokat te nem teszed foglalatba. Végül az MLF tokozás is ilyen, szintén SMD technológia, azt se lehet pl. PLCC-s foglalatba beletenni. Milyne projecten dolgozol, és milyen alkatrészed van neked ami MLF44-es tokozású. A legtöbb ilyen cucc az Analog Devices-tól kerül ki, no meg a Maximtól, e két cég előszeretettel alkalmazza ezen tokozásokat főleg nagyfrekvenciás áramköröknél, mivel az MLF tokozásnál csak a chip szélén van érintkező felület és mint kivezetések funkcionálnak. Üdv: Higgins Idézet: „A BGA-s chipeket felületszerelt módon rakják a NYÁK-ra (Ball Grid Array), azokat te nem teszed foglalatba.” Csak hogy teljes legyen a kép: LÉTEZIK a világon BGA foglalat...illetve átalakítónak is nevezhetjük... Idézet: „A legtöbb ilyen cucc az Analog Devices-tól kerül ki, no meg a Maximtól, e két cég előszeretettel alkalmazza ezen tokozásokat” El bírod képzelni, hogy a világon hány IC-gyártó cég van? (Megsúgom: több száz, vagy több ezer) Nem kell erre a 2-re leszűkíteni a kört. Az igaz, hogy ŐK IS gyártanak ilyen tokban, de NEM CSAK ŐK.
Való igaz, van BGA-s foglalat is, de inkább fejlesztési célokra. Gondolj bele Norberto, hogy milyne drága lenne egy készülék ha ilyen foglalat lenne benne.
Életszerű példát akartam mondani, és két nagy céget kiemelni /megemlíteni/, de való igaz több száz cég gyárt ilyen tokozású alkatrészeket. National Semiconductor, Texas Instruments...stb..lehet itt még sorolni. Remélem azért a PLCC tokozással egyetértesz, hogy nem lehet beleaplikálni az MLF tokozású eszközt. Üdv: Higgins Idézet: „Remélem azért a PLCC tokozással egyetértesz, hogy nem lehet beleaplikálni az MLF tokozású eszközt.” Hogyne értenék vele egyet ...gtk a neten való utánajárás (képek, méretadatok, stb) helyett hsz-ok sora óta azt kérdezgeti, hogy milyen foglalatba milyen IC-t lehet rakni?! OLYAT, AMI BELE VALÓ!!! Ennyi, és pont. |
Bejelentkezés
Hirdetés |