Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő mindig és mindig
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.
Lapozás: OK   393 / 2499
(#) highand válasza macera2 hozzászólására (») Nov 3, 2009 /
 
Ha csak ez a probléma, akkor ezt a Texas már megoldotta. Vannak olyan műveleti erősítői, amik 30 MHz-n torzítanak -80dB-t és ezt tudják a hangfrekis sávban is. Namost javaslom hallgasson meg Sípos úr egy ilyet, mert ez aztán nem fog intermodulálni. Sajnos nem ez a probléma.
(#) lapose válasza macera2 hozzászólására (») Nov 3, 2009 /
 
Szia!

Idézet:
„Az nem tagadható, hogy egy kissé elfogult a csövek javára.”


Véleményünk megegyezik, nekem is hasonló volt a benyomásom a cikk elolvasása után.
(Lásd utolsó két mondat: Bővebben: Link
(#) macera2 válasza highand hozzászólására (») Nov 3, 2009 /
 
Hi highand!
A Sipos féle nemlineáris problémát úgy értelmezem, hogy pl. van 2 db. 1V-os, 20 MHz-es, meg egy 20,0001 MHz-s jel. Mind a kettő torzítatlan. De mivel az erősítő karakterisztikája nemlineáris ezért az úgy működik mint egy keverő. És létrejön a 100 Hz ami belóg a Hf. sávba.
Hogy aztán ezen kívü más is van? Ki tudja?
(#) kisist1 hozzászólása Nov 4, 2009 /
 
sziasztok!

szeretnék egy egyszerű, olcsó de mégis relatív jó sztereó erősítőt összerakni. nem vagyok szaki, ez lesz az első, de ügyes vagyok és nyákot is tudok csinálni

mivel tudom itt szakik vannak ezért szeretnélek titeket megkérni hogy ajánljatok nekem valami jó kis kapcsolást, mert csak nem szeretnék egy IC-s valamit összerakni.

a tápom kb 25V körül fog mozogni, és nincs szükségem nagy teljesítményű erősítőre. csak szépen szóljon

ezekből a 8 ohmos hangszórókból tervezek hangfalat készíteni hozzá:
mélyközép
magas
talán látjátok h mekkorával lehetne kihajtani, de úgyse fog soha maxon menni.

ELŐRE IS BORZASTÓAN KÖSZÖNÖM A VÁLASZOKAT!
(#) highand válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Én ugyanúgy értelmezem, de ezek a nagyfrekis OPA-k rettentő lineárisak magasfrekin is. Építeni kell egy ilyet és lekaszálni a bemeneten a magas frekiket. Matti Otala 25 éve már leírta ezt.
(#) Longa György hozzászólása Nov 4, 2009 /
 
Sziasztok. Nagyon tetszenek a telefon akkumulátorok méretei.Laposak,kicsik.Seretnék kérni tőletek ötletet esetleg rajzot előfokról ami ilyen kis 3voltos feszültségről működik.Azt tudom,hogy a tranzisztor munkaponti beállitásán múlik,hogy kitudom-e vezérelni kis tápfesszel,de nincs időm kisérletezgetni,sok tranzisztort tönkretenni hogy jussak valamire.Tönkrement telefonokat nézve nem ilyen apró alkatrészekben gondolkodom.Előre is köszönöm.Longa.
(#) Longa György hozzászólása Nov 4, 2009 /
 
Google-t próbáltam,csak magyarul.Nagyon szépen köszönöm.Longa.
(#) karpi válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Ki az a Sipos?. IMD intermodulacios torzitas .

Nemlinearis eszkozben ket frekvencia osszekeveredik es uj frekvenciak keletkeznek ami az osszege es kulombsege a ket eredeti frekvencianak.

Ezen alapszik a "frekvenciavalto " , frekvencia transzpozicio a radiokeszulekekben , A Heterodyne radiokban igy alitjak elo a "kozepfrekvenciat".valamit lehet innen kihamozni

Ez a jelenseg "karos" a jelatvitelre nezve .Tehat ket frekvenciabol uj az eredetiben nemletezo jeleket produkal az erosito vagy jelfeldolgozo rendszer.

A kepen 10KHz es 12KHz -es jel van osszekeverve .Latszik a ket alapfrekvencia ,majd az also ablakban egy erossen nemlinearis eszkozon atvittem ugyanazt a ket frekvenciat .Latszik hogy ket alap jel korul, "rengeteg" uj jel keletkezett .Es mindez csak ket szinusz jelbol .

Na most a zenebe nem csak ket szinuszjel van hanem rengeteg szinusz jel ( az alapjelek es a harmonikusaik is ) ezek mind ossze vissza keverednek !Majd tovabbi nemlinearis eszkozben az "uj" jelek is osszekeverednek minden jellel .El lehet kepzelni mi az eredmeny .
Meg csak anyit hogy digitalizalas alkalmaval a "kapcsolo"-jel frekvenciaja is osszekeveredik a hasznos jellel.Ezert is jo ha a mintavetelezo frekvencia minnel nagyobb.Nem csak a felbontas miatt hanem hogy ezek az IMD termekek essenek messze a hangsavon kivulre.A magassan a 20KHz feletti tartomanyban amit konnyen le lehet szurni hogy ne keveredhessenek a tovabbi feldolgozo eszkozokben.

IMD.JPG
    
(#) macera2 válasza highand hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Ez a Texas műv. erősítő tényleg szuper lehet. Csak az érdekesség kedvéért, szívesen megnézném az egyéb paramétereit is. Tájékoztathatnál a típusáról, v. a feltalálási helyéről.
Hasonló extrém paraméterekkel Burr Brown-nál találkoztam. Ők a bemenő áramra hegyezték ki az erősitéjüket. Úgy reklámozták (EPN magazin), hogy bemenő áram, 25 elektron/ms.
(#) highand válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Nagyon nagy kérdés, hogy mindössze ennyi elektronnal, át lehet-e vinni 16 bit-es 1 khz-es jelet?
(#) macera2 válasza karpi hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Hogy ki a Sipos? Ez biztos költői kérdés részedről. Ő, a RT 2008 számában arról ír, hogy a csöves erősítő jó hangzásának egyik, talán döntő oka az, hogy az erősítők nagyfrekis nemlineáris, problémái, -amit te is részleteztél- csöves erősítőknél nem léteznek, a csövek és egyéb komponensek kis határfrekije miatt.
(#) karpi válasza mustang74 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
SlaveRate igencsak torzitasi tenyezo . Vegyunk mindig vegesetet. Az erositendo jel periodusa eppen egyenlo az erosito felfutas es lecsenges idejevel. Igy a jelet torzitva fogja atvinni , az ennel magasabb frekvenciaju jeleket mag mar nnem tudja kovetni ,eltorzitja es a frekvencia tovabbi novelese esteteben mar nem is fog erositeni.

Ha kirajzolod latszik hogy igencsak az "integrator"-ra hasonlit a dolg. Kulonben az egyik fo tenyezo ebben az esetben a Miller kapacitas , vagyis eppen egy "aktiv" integrator.Magyarul alulatereszto szuro. De ehez meg mas tranziens jelensegek is hozzaadodnak a szimpla ellenallas +kondenzator kapcsolashoz kepest .

Szinuszjellel vizsgalva egy erositot a hatarfrekvencia kozelebe a kimenojel haromszogjelle "valtozik" aminek az amplitudoja mind kisebb lessz amint noveljuk a frekvenciat.

A hangszerek felfutasi ideje igen gyors lehet ,ha ezt a "lusta es lassu" erosito "lekerekiti" es "leszabalyozza" az igencsak csunya torzitas . Nem recseg nem ropog de nem is szol hasonloan az eredeti hangszer hangzasahoz.

Gitarosok az "ujjuk hegyen" erzik az erositojuk "valaszidejet" .Lusta /lassu erositovel nehez rendessen jatszani, direkt erezni hogy "kesobb" jon a jel.Illetve a felfutas hoszabb es a "csucs" el van tolva idoben.
(#) p_istvan válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Szervusz!
A csövekkel is lehet igen nagy frekvenciát erősíteni (a hangfrekvenciához képest mindenképpen)

Az egyik fő előnye a csöveknek a félvezetőkhöz képest inkább a kapacitások állandósága, míg a félvezetők rétegkapacitásai a feszültséggel a vezérlés közben folyamatosan és ráadásul nem is lineárisan változnak.
Ez gyönyörű fázismodulációt eredményez. (Miller kapacitás a legkellemetlenebb ebből a szempontból)

Továbbá a termikus torzitás is sokkal kisebb, ami könyen belátható, a kisteljesítményű félvezetők nagyon kis hőtehetetlenséggel bírnak, a vezérléssel változó veszteségi teljesítménnyel folyamatosan (több kHz-ig) együtt változik a hőmérséklete és ezzel a tranzisztor vagy fet tulajdonságai (meredekség, béta, nyitófeszültség, munkaponti áram)
(#) kris87 hozzászólása Nov 4, 2009 /
 
Sziasztok!

Építettem egy tda2030-as erősítőt lm1036-os hangszínszabályzóval, szépen működik is, a problémám az, hogy elég vacak trafóm van hozzá, ami zörög-búg kissé, és ez a hang a hangszóróban is halkan hallható. Lehet ezzel valamit kezdeni? A trafó nem "pluszminusz"-os, csak sima föld és +40 voltra van "téve".
(#) karpi válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Sipos fele problema-rol volt szo itt lejebb az egyik hozzaszolasban.
Ertem mar ...Sipos altal reszletezett es targyalt problema egy cikk kereten belul.

Ahogy itt egyes kolegak ertelmezik amit olvastak valahol , szerintem nem eppen helyes.

Minnel nagyobb egy tranzisztor felso hatarfrekvenciaja annal kisebb az audio ( alacsonyfrekvencias) tartomanyban a torzitas .Ugy az IMD mint a Rata Slave.
Ha a Rata Slave is egy nemlinearitas gondolom hogy ez IMD-t okozhat.Minnel messzebb van a hangsavtol a hatarferekvencia annal meszebb lesznek az emlitett esetleges torzitasok hatasa .

Tehat a lassu erosito "haromszogesiti" a szinuszjelet .Itt egy haromszogjel spektruma .Csak egyetlenegy frekvencia spektruma nem ket jel keverese! mint az elobbi feltett kepeken !.Most tessek elkepzelni ket ilyen spektrumu jel osszekeveredeset es az ebbol eredo IMD termekeket .

Az elektroncsovek es a FET-ek MOSFET-ek kis IMD-t termelnek .Nem neztem utanna hogy miert is .Nem erdekelt csak elfogadtam hogy igy van.Lenyeges kulombseg a tranzisztor es a cso vagy FET kozott hogy a tranzisztor "nagy" arammal dolgozik a masik ket eszkoz meg inkabb "feszultsegbe" illetve kis aramokkal .Valahol itt lehet a jelenseg forrasa .A nagy belso ellenallas lehet a kulombseg. Bipolaris tranzisztornal a tolteshordozok kiuritese aztan a kapacitas valtozasok nagysaga a reteg vastagsag valtozasaval a hirtelen homerseklet valtozasok es ki tudja meg mi minden ilyen problemakrol szolnak mindenfele kapcsolasok eseteben.Minden felvezeto hasznalhato mint a "Varicap" ( kapacitiv dioda).


MOSFET es FET-el(BF245 is !) remek antenna-erositoket epitettem 210 MHz koruli frekvenciara.
BF961 meg testverei MOSFET vigan erositenek "kozos Source" kapcsolasba ( emitterkapcsolasnba !)joval 400MHz folott is.Es az IMD -juk megis kicsi ami a szelektivitasban igen fontos dolog .

Hogy ilusztraljuk a problemat .Letezik frekvencia sokszorozo .Eltozitunk egy jelet rendessen es egy szuksavu szurovel kivalasztjuk a nekunk megfelelo harmonikust ,evvel megvan az alapfrekvencia sokszorozasa.

Igy is felfoghatjuk az IMD hatast mint egy frekvencia sokszorozo .Radio berendezesekben nagy problema ha egyetlen egy helyett tobb frekvencian is megjelenik a jel ami aztan zavarkent hat .(tukor frekvenciak) ,tehat ide azert jo az elektroncso aztan kesobb bevalt a FET es a MOSFET .

Ket eset van a radiok eseteben .
Erosito "korok" nem szabad hogy IMD -t "termeljenek" mert zavaro jeleket visznek a hasznos jel melle.

Aztan vannak a transzponalo kapcsolasok ahol eppen az IMD-re alapoznak hogy egy frekvanciarol masikra "tegyek" a hasznos jelet tartalmazo "vivofrekvenciat".

Pld. szatelitrol sugarzott nagyfrekvencias vivojelet letranszponaljak vgy ketszer haromszor ilyen "koverter"-ekkel ,amit vegul kisebb frekvencian kisebb munkafrekvenciaju eszkozokkel erosithetnek tovabb.A hasznos jelet aztan innen valasszak le ( demodulalas).

haromszog.jpg
    
(#) lamalas válasza kisist1 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Udv,

Idézet:
„...nem vagyok szaki, ez lesz az első...”

Ha ez lesz az elso erositod akkor en megis inkabb IC-s erositot javaslok.

Idézet:
„...a tápom kb 25V körül fog mozogni...”

Azt nem tudjuk, hogy szimpla 25V vagy szimmetrikus, +-25V? Nem mindegy!
Ha szimpla 25V-od van akkor epits TDA2030-al egy erositot, ha dupla +-25V-od van akkor TDA7294 v. 96-os IC-vel javaslok erositot. Vagy vmelyik LM IC is jo (pl. LM3886), Gainclone neven nezz utana ilyen kapcsolasoknak.

Nem olyan rosszak ezek az ICs erositok mint ahogy nehanyan ezt allitjak. Ha pedig elso erositod lesz akkor eleg kihivas lesz megcsinalni hozza a NYAKot (sokan ezt rontjak el es nem mukodik az elso erositojuk) es a megfelelo tapegyseget, huzalozast. Az ilyen ICs erositoknel nem kell foglalkozni a nyugalmi aram es kimeneti offszet fesz. beallitassal. En mindenkepp ilyet javaslok kezdesnek. Sok sikert!
(#) macera2 válasza highand hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Fogalmam sincs! De valamire biztos jó ha már kifejlesztették.
(#) macera2 válasza p_istvan hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Hi p_istván!
Gyűlnek a rossz pontok a tranzisztorok számláján. Jól emlékszem, hogy a miller kapacitás az a Collektor- Bázis közti kapacitás? Hajdanába olvastam,. hogy ez még szorzódik a fokozat erősítéséve is. A probléma csökkentésére azt a módszert ajánlotta a cikk, hogy kaszkádba kell meghajtani a következő fokozatot. Így az Rc a kaszkád bemeneti ellenállása lesz, mi igen kicsi, és egyben a konstans Uce is biztosítva van. Eléggé elterjedtnek látszik ez a megoldás.
(#) nagy_david1 hozzászólása Nov 4, 2009 /
 
Hello!
Egyik ismerősömnek egyik erősítőjében kiment pár tranzisztor és segítségeteket szeretném kérni, egy helyettes típus választásában. Erősítők terén nem vagyok jártas, hanem megoldottam volna, de így nemigazán tudom, hogy a pár határértéken kívűl az adatlapokban kell-e még valamit figyelembe venni. Egy DB543 tranzisztorrol van szó. Akarok rendelni valahonnan és gondoltam egyúttal az övét is hozzácsatolom. Helyettes típusoknak BD651, BD911 illetve BD243 tranzisztorokat néztem ki. Az érdekelne, hogy ezek közül is melyik a legmegfelelőbb, már ha van lényeges különbség köztük leszámítva a teljesítményt és áramerősséget meg EC feszültséget, főleg a Bázis tulajdonságokra gondolok, mert erősítőknél nem tudom mennyire számit a minimális eltérés is. Előre is köszönöm.
(#) kisist1 válasza lamalas hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
köszi!

elfelejtettem írni hogy +-25V bocsi

köszönöm a tanácsokat
(#) macera2 válasza karpi hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Hi karpi!
Eddig azt hittem, hogy tudom, hogy mi az a slew rate, meg hogy mire jó. De most kissé elbizonytalanodtam. Ezért, inkább elmondom, hogy én hogy látom. Szóval itt egy erősítő, vagy akármilyen jel egyik jellemzőjéről van szó. Jel emelkedési sebesség. Dimenziója V/μsec. Pl. egy 10 KHz-es 10V csúcs feszültségű szinusz max. jelemelkedési sebessége 0.628 V/μsec. Ezt a jelet pl. a 741-es op.amp torzítatlanul, már nem képes átvinni, mert a „slú rétje” csak 0.3 V/μsec. Most vagy lecsökkented a jel amplitudóját 1V-ra, és ekkor a szinusz max meredeksége már csak 0.0628 V/μsec- lesz, vagy választasz egy nagyobb „slu rétü” erősítőt. Ez a gondolatkísérlet természetesen bármilyen jellel, -háromszög, fűrész, négyszög- is eljátszható.
(#) lapose válasza nagy_david1 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Szia!

Én BD911-et tennék.
(#) martin96 válasza kisist1 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Akkor csinálj meg egy tda7294-eset.De hány wattos a trafód?
(#) ODU válasza martin96 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Ez jó ötlet (TDA7294). Ha kész lesz akkor számolj be hogy milyen a hangja, vagy esetleg ha valaki megépítette már akkor feltétlenül érdekel a hangja
(#) hapro válasza ODU hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Egész hallgatható.
(#) martin96 válasza ODU hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Mi bajod van vele?Kezdő erősítőnek egész jó.
(#) ODU válasza martin96 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Egyáltalán nincs vele bajom, pont hogy ilyet akarok én is csinálni, és azért fontos
(#) nagy_david1 válasza lapose hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Ok, köszi, akkor ez lesz.
(#) Imi65 válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
No, itt jön bele az erősítőknél az, hogy hiába a NVCS, vagy bármilyen varázslat, ha a jelemelkedési sebesség kisebb, mint az igény, akkor tulajdonképpen felszakad a hurok (mert a "végén" még hiányzik, vagy még nem akkora a jel), és az erősítő a nyílthurkú erősítésével vág neki a feladatnak. A gyorsabb első fokozatok ilyenkor könnyen túlvezérlődhetnek, sőt, akár "fel is akadhatnak", ezért kell a bemenetre egy aluláteresztő szűrő, ami távol tartja a túl nagy sebességű jeleket.
(#) p_istvan válasza macera2 hozzászólására (») Nov 4, 2009 /
 
Szervusz!

Igen, a kaszkód (a kaszkád az más kapcsolást jelent) kapcsolás javít a helyzeten, de nem szünteti meg.
Cserébe viszont csökken a kivezérelhetőség. és a termikus torzítás is inkább nőni fog.
A slew-rate-t jól tudod, ez általában még a visszacsatolás módjától is függ. Elvileg addig nem torzít amíg a bemenőjel elég alacsony, de utána már nagyon.
Következő: »»   393 / 2499
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem