Az elkón van polaritás-jelölés, a többin nincs. Most kicseréltem a 220-assal, sikerült fordítva beraknom, és elfüstölt... Mindjárt rakok bele másikat.

Na most úgy néz ki, hogy az 1000u van a 7805 előtt, és utána a 220n. Továbbra se működik. Amióta rajta vannak a kondik, azóta ha megfogom a panelt, már akkor se megy megszakításba. A BOR led világít.

Azokat a BOR, POR, stb. biteket nem kell szoftveresen törölni, vagyis jelen esetben egyesbe billenteni, miután kiértékelted? Nekem valahogy ezek a bitek sosem voltak teljesen tiszták, igaz annyira nemis mélyedtem el bennük...

Sziasztok!


Nem annyira tudományos módszert szerettem volna leírni (nem kell diff. egyenletekre gondolni). Lényegesen egyszerűbbe is lehet számolni:

A diódahíd kimenetén legyen a csúcsérték 10V, a 7805 -nek 7.5 V mindenképen kell, a terhelő áram 0.5 A. A kétutas egyenirányítás miatt a csúcsérték a diódákon 10ms periódusidővel ismétlődik. A kondenzátornak annyi töltést kell tudni kiadni, ami 10ms-ra fedezi a terhelő áramot, és a feszültsége nem eshet 7.5V alá.
A közelítő számítás:
Q = C * dU = I * dt azaz C * (10-7.5) = 0.5 * 10*10^(-3) ebből C = 0.5 * 10*10^(-3) / 2.5 = 0.002
Tehát ha a kondenzátor kapacitása nagyobb, mint 2000 uF, a szűrés jó, a kimenő feszültség stabil 5 V marad.

Persze a 2.5 V feszültségesés miatti áramok a kondenzátort hamar tönkreteszik, érdemes a hullámosságot kisebbre választani.


Sziasztok

PCON BOR bitje indulásnál:
If Reset was due to brown-out, then bit 0 = 0. All other Resets will cause bit 0 = u.

u=unchanged

Tehát az egyik előző futásnál beállítom egyre a BOR bitet, majd újraindítva ha 0-ban van, akkor valamikor csinált egy resetet. Ergo ha én az inicializáló részben megvizsgálom a bitet, gyújttatok vele egy ledet, majd a főprogram hurkában beállítom egyre, akkor a második bekapcsolásnál ha világít, akkor volt reset. Én így értelmezem.

Hp41C: Köszi az infót, hasznos volt.

Én is így értelmeztem a biteket, és arra gondoltam, hátha nem állítod be 1-re az ellenőrzés után. De ha beállítottad, akkor nem szóltam.

Először tényleg nem állítottam be, de aztán elolvastam az adatlapban, hogy pontosan hogy működik.

Sziasztok
szeretnék segitséget kérni tőletek!
szeretnék egy Hex file-t visszaforditani szerkeszthető assembler formátummá csak sajnos nem tudom hogy kezdjek neki.
ebben szeretnék segitséget kérni.
előre is köszönöm
Üdv

Bővebben: Link

Köszönöm

Van szándékodban feltenni a dolgokat amiket kértem?

Kérdésem a következő lenne:
Megépítette már valaki ezt a picprogizót?Bővebben: Link
Ebből is a Brenner8-P (rev 5) verziót?
Ha igen akkor azt kérdezném, hogy 8,14 és 20L PIC-ket hova kell pontosan tenni a textoolban?

Jaj kihagytam a 18L PIC-et

Szia!

Az oldalon, amit belinkeltél az alábbi utalás van rá németül:

Für alle 8-pin, 14-pin, 18-pin, 28-pin und 40-pin PICs dient die gleiche 40-polige Fassung. Alle PICs sind so einzusetzen, dass Pin1 des PIC in Pin1 der Fassung steckt.

Szerintem a 20 lábút is ugyanígy kell betenni.

Csak 5V-os pic-eket lehet vele programozni...
Ha még nem építetted meg, inkább egy (teljes) PicKit2 klónt ajánlanék a figyelmedbe, amivel a 3.3V-os kontrollerek is programozhatók.

Szia

Üdv!
Van egy JDM programozóm(HE-s cikk alapján csináltam) milyen progival lehetne használni ami megy win7 alatt is?

Nemakarom elvenni a kedved, de ezt olvasd el:Bővebben: Link
Feltételezem nem egy P2-esed van, ha win7 et használsz, szóval gyorsan tegyél le a JDM-ről. Én nem pazarolnám az időt a hozzá való program keresgéléssel.
Üdv!

Üdv!
Hát elszomorít amit olvastam de egyenlőre marad így ameddig működik xp-vel. És olvasom hogy más programozókkal is gond van. Lehet hogy jobban járnék ha tudnék szerezni olcsón egy PicKit 2-őt?

A kérdésem a következő: melyik PIC a legalkalmasabb kapcsolgatásra? (8 led, 5 relé) 16F88 és 16F690-em van itthon, de időzítve, egymás után nem nyitja ki a portokat, maximum egyszerre 2-t... próbáltam tranzisztorral, úgy se ment. Mi az oka???

Mindegyik PIC mindegyik kimenetét tudja egymástól függetlenül tápra vagy gnd-re kapcsolni, valamit rosszul állítottál be. Jó eséllyel nem tiltottad le az analóg bemeneteket. Nem elég csak az analóg-digitális átalakítót kikapcsolni, hanem az ANSEL és ANSELH regisztereket is nullázni kell, hogy az összes láb digitális láb legyen.

Amúgy digitális célra mindegy, hogy 16F88 vagy 16F690, ha van elég lábuk.

XP alatt neked megy? Nekem 2 gép 2 oprendszer és semmi.
Pickit 2 nemmondom hogy annyira olcsó, de szerintem megéri. Sokkal kényelmesebb, és biztosan megy

Relét direktbe rákötötted a portra?
A "próbáltam tranzisztorral" szókapcsolatból indultam ki.

Pedg a PICkit2 nagy elonye, hogy olcso... Persze kerdes mit nevezunk olcsonak (lehet kapni 200 euro kornyeken is programozokat, lehet kapni 4000 kornyeken is -- igaz az mar emulator --, PICkit2 eredeti ara 40-50 kornyeken van... az olyan 10-12 eFt kornyeken lehet. Ha klont epitesz valoszinuleg kijossz 3-4-5 eFt-bol is. Szerintem ez eleg olcso azert, hogy az ember ne a programozo miatt szivjon, raadasul sokkal tobbmindent is meg lehet vele csinalni, mint csupan programozni...

Csak programozó 7-8 között van a chipcadnél. Teljesen igazad van abban hogy a többihez képest olcsó, szerintem olcsó, megéri az árát, a nemannyira olcsót a JDM hez képest értettem(most tekintsünk el attól, hogy evolúciós zsákutca)

Mi értelme van összehasonlítani a PICkit2 és a JDM árát, amikor a két készülék tudása, használhatósága, megbízhatósága és támogatottsága - finoman szólva - nincs egy súlycsoportban?

Nekem igen megy eddig bár a picegés nyári szünet óta szünetel
Csak msot újra elkezdeném vagyis inkább folytatnám.

Láttam a 16F690-es PIC-el Nokia LCD és SD kártya vezérlést .Tud valaki többet róla ?

Üdv!

Elkezdtem az I2C busszal foglalkozni 16F887-essel.
A confignál tartok, adatlapból kezdem tanulgatni, meg valami egyszerű forrással. Viszont valaki eltudná nekem mondani, hogy a mellékletben szereplő pár regiszter hogyan működik?
A pic mindig master üzemben megy, illetve képes fogadni masterben. (RTC-től)

És még egy: a GOTO $-1 mennyit megy vissza? Lehetne 2, vagy nagyobb számot is használni?

SSPOV akkor billen be, ha újabb adat érkezik be, mielőtt még az előzőt kiolvastad volna az SSPBUF regiszterből.

WCOL pedig akkor billen be, ha még az I2C busz nem áll készen akkor, amikor az írással próbálkoztál.

A GOTO $-1-nél a $ helyére a fordító mindig beteszi azt a programmemóricímet, ahol ez az utasítás elhelyezkedik. Ehhez képest számold a (-1)-et, vagyis a GOTO $-1 a programmemória előző címére ugrik. Ebből fakad az is, hogy mellőzd ennek használatát, mert 16F-nél a programmemória 14 bites részekből áll és az utasítások egyesével növekvő címen vannak, 18F-nél viszont 8 bites részekből áll a programmemória, és az egymásutáni utasításoknál kettesével növekednek a címek (a címek mindig párosak), mert egy utasítás 16 bitből áll (kivéve néhány spéci utasítást, amik 32 bitet használnak, MOVFF, GOTO, adatlap megmondja a többit). Tehát míg 16F-nél a $-2 az kettővel azelőtti utasításra ugrást jelenti, addig 18F-nél csak az egyel feljebb levőre (illetve még ezt is megfűszerezi az, hogy egyes utasítások négy bájtot foglalnak el). Ezért használj inkább címkéket, vagy pedig nagyon figyelj erre, ha többféle chipet is használsz.

Köszi a választ, értem most már!
Még csak 16F-essel van dolgom
Egyébként van különbség asm programozásban a 16F és a 18F között? Vagy mindkettőnek ugyan az a szintaktikája, csak nagyobb bit számmal?

Szintaktika ugyanaz, csak 18F-nél kétszerannyi utasítás van, meg vannak apróbb eltérések, pl. más bitet is állít a STATUS regiszterben, memóriaszervezése is más, az SFR bitek bármelyik bankból elérhetőek, ilyesmik. Most így nem tudom felsorolni, hogy mik az eltérések, de alapvetően ha a 16F-et ismered, akkor nem nehéz áttérni 18F-re.