Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » RIAA korrektor
Témaindító: Ghost Rider, idő: Aug 25, 2006
Úgy fér bele, hogy foto-maszkolással viszik fel a kis chipre. A Pentium processzorokban 20 millió (!) tranzisztor fölött van a számuk. Ez nem egy tankönyvben, újságcikkben le van írva, mint ahogy a monolit IC gyártás technológia is. Az is, hogy egész más kapcsolástechnikája van az integrált köröknek, mivel egy 100 kiloohmos ellenállás háromszor akkora helyet foglal el a chipen, mint egy tranzisztorból felépített áramgenerátor. A kettő meg majdnem szinonim, mivel egy 100 kiloohmos ellenállás kvázi áramgenerátor tíz volt nagyságrendű feszültség mellett. Emellett ha helyettesítem áramgenerátorral, akkor az impulzustechnikai jellemzői és erősítése is megjavul illetve megnő a fokozatnak. Nem tudom hányszor kértem, de ismét leírom: TESSÉK OLVASNI, ilyen nagybetűvel. Tessék könyvet olvasni. A fórumon konkrét kérdésre választ kaphatsz, de nem olyan egymásra épülő anyagrészekben és jól átgondolt hierarchiával folyik itt az oktatás, mint egy könyvben, amit zsakember állított össze. Egy ember, aki átlátja az elektronikát, persze csak nagy vonalakban, és leírja azt, amit érdemesnek talál, hangsúlyosnak. Mivel emberek vagyunk: mindenki mást talál fontosnak.
A fórumot ezzel szemben az élet írja. Arra kapsz választ, amit kérdezel. A kérdések laza kohéziót mutatnak. Az itt lévő elismert emberek, akik nem egyszer technikusok és mérnökök csak arra tudnak válaszolni, ami felmerül. Emellett nincsen senki tisztában a Te képzettségeddel és előzetes ismereteiddel. A fórumok hatalmas előnye az interaktivitás. Ugyan melyik könyvtől tudod megkérdezni, hogy mi lesz, ha ezt vagy azt ide vagy oda kötöm?! Semelyiktől. A felmerült problémádra esetleg csak egy újabb könyv elolvasásával kapsz választ. Szükség van az értő olvasás és a kombinációs készség, szöveganalízis és szintézis munkafolyamatára ahhoz, hogy megoldd a problémát. Ezt csak te tudod megtenni. A fórumon helyetted ezt megteszik mások. Ha csak annyi lenne, hogy ez és ez a megoldás, ezt vagy azt csináld, akkor semmit nem érne az egész. Szerencsére az itt írók elsöprő többsége az azért, mert... gondolat jegyében megindokolja válaszát, leírja a gondolatmenetét, hogyan is jutott a megoldásra. Úgy,mint a matekpélda. Minden sor után kapsz egy pontot, ha jó. Ha csak a végeredmény lenne ott, akkor a tanár ráírná az egyest. Nem tudja, hogyan jöttél rá. Tehát mindkét formának van létjogosultsága, a könyves tudás és a fórum egymást kiegészítve, komplexen sokkalta nagyobb hatékonyságra képes, mint külön külön összeadva bármelyik. A mögöttes erő a közösség és a tudás szelleme. Mindenki bedobja azt a közösbe , amilyen tudása neki van, és egymástól tanulunk. Hasonlóképp, mint annó a rádióklubokban. Ilyenkor úgy érzem, feleslegesen tépem a számat. Hányadszor mondom el neked, el azt, hogy az internetről összeollózott instant és rendszertelen tudás semmit nem ér, ha nem látod z összefüggéseket?
A ma már "elavult", de még mindig kisszajúnak tekinthető, és előszeretettel használt NE5532 IC két műveleti erősítőjében sem éri el a tranzisztorok együttes szám a 100-at (60-70 db)...a CA3080 ( igaz ő sem mai gyerek, de igen sok helyen látni ) OTA IC csak tranzisztorokat tartalmaz, így van benne, áramtükrökkel, aktív terheléssel együtt 17 db ...
Én csak nagyságrendi becslést mondtam, nem 10-12 darab van benne. Sokkal közelebb van a százhoz. Emellett az egy chipen létrehozott tranzisztorok számát nyugodtan megszorozhatod 4-gyel, mivel egy négyes OPA ugye négy műveleti erősítőt tartalmaz.
A katalógusban ami rajzot közölnek, az egyszerűsített kapcsolási rajz, nem a valóság. Ha már itt tartunk: A szuper kis zajú műveleti erősítők (Például az Analog Devices és a Texas Instruments termékei) és a szuper azonos tranzisztor párok (SSM sorozat) a bemeneti differenciálerősítőben egy chipen létrehozott 50-100 egyforma tranzisztor párból állnak oldalanként! A magyarázat: nagyobb bázis felület kisebb bázis ellenállást takar, ami ugye a bemeneti termikus zaj szempontjából kedvezőbb értéket jelent. A "hőskorban" egy BD 135-139-et hajtottak relatíve nagy kollektor árammal. Igaz, hogy válogatni kellett a félvezetőt, de alkalmas és kikísérletezendő munkapontban bizony alacsonyabb zajt termelt, mint az akkor kis zajúnak hirdetett félvezetők. Az ok, hogy nem terjedt el a tömeggyártásban az, hogy egyedileg kellett volna válogatni. Bővebb irodalom: John Linsley Hood: Csöves és tranzisztoros hangerősítők. Hódmezővásárhely : Tibiscus, 2000. Ja és nem mellesleg a POWERFET, HEXFET, SIPMOS (IRF sorozat) az pedig méhsejtszerűen létrehozott sok kicsi FET-ből áll, azaz a világ nem olyan egyszerű, mint amennyire a katalógusokban feltüntetik. Ma már U, V és D struktúrával hozzák létre, az jóval másabb. Ja és hát elavult, elavult. Relatív. Nem vagyok a technikai haladás esztelen híve, de a Rádiótechnikával kapcsolatban is ez a gondom. Túl kellene lépni a TL082, μA709, μA741 és társai - lassan a NE5532 is annak számít már - kapcsolástechnikán. Van más, jobb, szebb is. JA hogy drága az Analog Devices? Nem egészen: meg lehet nézni a weblapon feltüntetett nemegészen 2 $ árat. El lehet gondolkozni azon: hogyan lesz ebből - mire ideér - 1500-2500 Ft. Annak idején az említett IC-k is drágák voltak. Sajnos a minőséget meg kell fizetni. Miután elavult és/vagy felfutott lesz a termék, a mai drága IC olcsóbb lesz, majd... Vagy nem, mert nincs ideje felfutni, mivel az erőltetett és mesterségesen gerjesztett "haladás" miatt nincs ideje.
Inkább úgy lenne helyes, ha azt mondanád: Emberek, segítsetek, én nem tudom normális munkapontra állítani. Átbogarásztam a katalógust, a visszacsatolást az ott leírt módon készítettem el, utána olvastam, a well-bypassed stabilized supply azt jelenti, hogy megfelelően hidegített stabil táp. Erről járatom, és mégsem jó. Hol lehet a hiba? (Nem mellesleg: minden kisjelű, érzékeny áramkört - akármilyen PSRR értékkel dicsekszik a katalógus - M I N D I G stabil tápról járatunk. Ezt sem most mondom el először - kifejezetten neked!) Az meg szubjektív, hogy melyiknek tetszik a hangja. Nem mellesleg az adatlapokon lévő kapcsolások mögött sokszor több tízmillió forintos műszerpark lapul. Olyan, ami nekünk sosem lesz. Azzal ők kimérik-kiszámolják-kikísérletezik, mi a közel optimális megoldás.
Én most nem kötöttem stabil tápra a cuccot,csak egy sima kis kapcsitápra. Evvel maximum annyi lesz a gond,hogy brummos lesz a korrektor,nem azt,hogy semmi mély hang nem lesz benne,és alig erősít.
Inkább maradok a magyar teknológiánál,és azoknál amiket Ti ajánlotok! Az NE5532 pedig jó lesz hangszínszabályzóba...
Ezzel a kijelentéssel megint parázs vitát fogok szítani, de akármit is csinálnak és akárhogyan fejlesztik, a kapcsolóüzemű táp sohasem lesz alkalmas kis jelű fokozatok táplálására - saját vélemény. DC-100 MHz tartományban mindent megküld zavarjellel. Analóg erősítő áramköröket csak és kizárólag lineáris tápokkal hajtunk. Lásd JLH.
Kedves ifjú kolléga a kapcsolást szimulálja, és úgy gondolja, hogy az, amit a PC kiír, úgy is van a valóságban. Régebben ( főként annyi idős koromban, mint ő) én is használtam szimulátort, de mostanság leszoktam róla, mivel nagyjából annyi köze van a valósághoz, hogy a kapcsolás működik-e, vagy sem. Durvább számolási hibákat ki lehet vele mutatni, de másra nem alkalmas.Látod a bode diagramon a frekvenciaátviteli és fázisátviteli viszonyokat, de... ez kevés a boldogsághoz. Én ha valamit betáplálok, azt csak azért teszem: meggyőződjek róla, hogy működik, és nem számoltam el valamit. Volt rá példa, hogy a Workbench szerint nem működött, de a pákám szerint meg igen. Nincs ezzel semmi baj. Ha minden úgy működne, mint a szimulátorban, és első pöccre indulna a berendezés, akkor nem lenne szükség gyártósori fejlesztőmérnökökre, akik az elméleti értékeket ültetik át a gyakorlatba.
Evvel mind tisztában vagyok,viszont ez csak egy futópróba volt,és valószínűleg hogy este nem fogok elkezdeni 7912-ért rohangálni föl-alá.
Nem vacakolok evvel a korrektorral,elég nehéz egy már meglévő nyákot átalakítani. Főleg hogy ronda is. Van egy,ami tutira működik,a Mikroshop ad el ilyen korrektort,onnan töltöttem le a kapcsolási rajzot a beültetést és a NYákot saját magam másoltam le Sprint Layout-ban. Szimpla 9V-ról üzemel,és még a visszacsatolás is jobbnak tűnik,mint ami az enyémben volt.
Nekem tápügyben nagyon bejött ez az akkupak. 21.6V névleges a 18 cella. Probaképp egy gyári RIAA-ba bedrótoz , és megtáltosodott a HK, pedig stabról járt gyárilag.( a közepe 0-ra kötve + - ) Nagyon boldog volt a gazdi, mert kedvenc lemezeit digitalizálta, és jobban szólt. Vettem egy párat. Egyébb célokra is jól lehet használni, mert birja a nagyáramú igénybevételt az Auschenes csavarhuzóba 12 cella 4.8V-ra piszok jó, és erős. Pont jó lett a fordulata is. Camcorder akksinak is bejött Talán az önkisülése is jobb az átlagnál
Moszkvai!
A Hiraga módos korrektorodat próbáltad már úgy,hogy egy 1-4,7µF-os kondenzátort teszel a kimenetre lecsatoló kondiként? Én még mindig a túl magas feszültség miatt gondolom hogy torzít. Így ha beteszed a kondenzátort,az leválasztja a feszültséget,a trimerekkel meg betudod állítani úgy az erősítést,hogy ne vezérelje túl a készülékeidnek a bemenetét. Evvel talán még egy kis plusz mély hangot is nyerhetsz! Ha nem nem kell több mély,akkor próbálj minél kisebb kondenzátort berakni. Ezek a műveleti erősítők is úgy működnek akár csak a tranzisztor. A munkaponton feszültség van,amit leválasztunk a jelről egy kondenzátorral.
De jó ötlet! Én csak MC korrektorokat láttam akksiról hajtani!
A kondenzátor csak a frekvencia- és fázismenetet módosítja, nincs olyan, hogy a DC-t jobban leválasztja. Az még egy 1 pF-os kondi is leválasztja, legfeljebb hangfrekvencia nem jut át. Ugyanazon funkcióba egy nagyságrenddel kisebb kapacitású kondenzátort tesznek a csövess körökbe, mivel azok bemenő impedanciái lényegesen nagyobbak. A kondenzátort mindig a legkisebb frekvencián mért 3 dB-es szintesésre tervezzük. Értéke a meghajtó erősítő kimenő és az azt követő erősítő bemenő impedanciájától függ. Hányadik könyv elolvasásánál is tartasz azokból, amit javasoltam?!
Van eladó. 2k / darab
Olcsóbb mint az elem
Arról nem beszélve, hogy a professzionális kapcsolástechnikában mindenhol úgy irtják ki a kondenzátorokat a jelútból, mint a gyomot. Lásd Sipos cikke: 1999/9-10-11 Rádiótechnika.
Az elkó frekvenciamenete tragikus, ezért csak indokolt esetben (!) teszünk a jelútba bármilyen kondenzátort, az is csak műanyag dielektrikumú lehet - a szerző például teflont javasol). Eleve elveti a 1 µF-nél nagyobb kapacitást, mivel méretei nagyok. Ezért ahol kis impedancia van, ott szimmetrikus kapcsolástechnikával kell dolgozni, így nem jut a ki-, vagy a bemenetre DC szint. Kis offset áram- és feszültségű típust kell használni, illetve egy ú.n.offszet szervót kell használni. Ez nem más, mint egy speciális IC, aminek nincs más feladata, csak helyrehúzni a bemenet DC feszültségváltozásait. Emellett adott esetben még valódi virtuális földet is rá kell erőltetni a rendszerre! Ez adott esetben darabonként 1500-2000 Ft-os IC-vel oldható meg, itt nincs szó a Plachtovics-féle uA 741-es kapcsolástechnikáról, ezt írja is a szerző. A teljes korrektor anyagköltsége elérheti csatornánként a 8.000 Ft-ot is. Előny, hoyg egy ilyent egy életben csak egyszer kell megépíteni. Pákaforgató gyakorlatnak meg ott van az Urbán-féle Sipostól koppintott (!) 2 db TL01-et tartalmazó Hobbielektronika 2000/3 számában leírt kapcsolás. Ugyanaz megtalálható Sipos Gyula: Rádiókészülékek és hangerősítők építése című könyvében is! Nem véletlen, hogy az általam ajánlott rajzban (LT) szimmetrikus a táp, és nincs a jelútban egyetlen kondenzátor sem. Az egészséges kompromisszum az ár és a minőség között.
Most viszont nincs más választása! Ahhoz,hogy ne legyen feszültség a kimeneten,kell az a kondenzátor. Egyébként meg elég nagy hülyeség hogy "irtják mint a gyomot"! A HFM1 tervezői sem voltak hülyék szerintem,nyugodt szívvel belerakták a kondenzátort. Igaz,hogy ront a hangminősége,de valamit valamiért!
Legyél szíves ne hasonlítsd egy 20 évvel annak előtt megjelent technikai szintet illetve cikket ahhoz, amelyiket én írtam. A kettő között (HFM: 80-as évek eleje - Sipos cikk: 2000) eltelt 20 év. Sipos dolgaira meg majd akkor mondd, hogy hülyeség, ha elvégezted a Műegyetemet, és letetted a szakmérnökit. Utána mondhatod - természetesen kellő matematikai háttérrel. Ha levezeted, hogy az RC-tag nem tol fázist (márpedig a kondenzátor és az erősítők bemenő impedanciája annak vehető), akkor azt hiszem esélyes vagy a következő Nobel díjra. Finoman felhívom a figyelmedet a kettős T szűrőre, a Wien-hídra és a fázistolós, mondom fázistolós oszcillátorra, amiben egy 3-as RC komplexum van. Tehát még egyszer és utoljára: tessék elolvasni jópár szakkönyvet, tankönyvet, és majd utána írogatni, feltehetőleg nem blődségeket... Nagyjából a hivatkozott hozzászólásodban te hasonló szintű dolgot állítottál, mint annakidején az egyház: a Föld nem gömbölyű, hanem lapos. Remélem, a Te tudatodban is kigömbölyödik az a lapos Föld egyszer.
Nem értem ezt az adok-kapokot
621037-esben én nem látom az ominozis "nem tól fázist" Ha belevauzhatok: Egy- két kondi nem fogja eldönteni a kérdést, mert sokkal több múlik az egyebbeken. Pl. a tápon, mivel sorba van kötve a jelel, és abban is van kondenzátor, ráadásul mechanikailag is _belsőleg_erős igénybevételnek kitéve +dióda ami okádja a zajt, meg egyebbek. Aki tutit akar annak akku, ahogy hátrább irtam Ha ennyire ledegradálná egy-két kondi a hangot, akkor a csövesek nem rúgnának labdába.
Az ominózus hivatkozott cikkben elsősorban az elkók kritikán aluli impedanciamenetéről volt szó, és azt riktolta ki ahonnan tudta. A műanyagkondik relative kézben tartható tulajdonságokkal bírnak, de az ELKO-k már a gyártástechnológiából és a működésükből eredően jelentősen nagyobb tűrésben vannak. Maximálisan aláírom... Logikus. Sipos előtt meg emelem kalapom, mert eddig minden mm-re úgy volt, ahogy ő leírta.
Sajnos tényleg jobban szól mint a mezei, pl Wima
és mérve is kisebb a torzitása A rezonanciákat konkrétan nem mértem, mert ha torz akkor minek
Wima MKP4, MKP1, és MKS sorozata nem rossz, mondjuk az átlag ( egyébként tudtommal a wima nem gyárt audio célokra kondenzátort )
Jó tapasztalatim vannak a REMIX polipropilénekkel, de nekem valamiért (nem véletlenül )a Remix, KOweg, és eredetiük a Siemens porcelláncsöves leforrasztott olajpapírok hangja tetszik legjobban ! A szovjet olajpaírok is igen jó "hanggal" rendelkeznek. Ez saját tapasztalat... drágábbra sajnos nincs pénzem de még a Mallory polipropilánjei is jók mial jelzésű ( nem tudom milyen gyártó ) styroflex kondik, és szovjet mica kondik nagyon jók szerintem korrekciós tagokhoz ( ugye ezek 10 pF nagyságrendtől pár nanoig mennek ) Ezek ezüstözött lábúak, bár a szovjet csillám zsákbamacska : van réz, ezüst, és alu fegyverzetű is ... tegnap szitharaptam egyet, alu volt, de haraptam már szét ezüst, és réz fegyverzetűt is ... (nyilván szétvágtam, de most hallottam ezt a szitharapok egy kondit kifejezést, aztán tetszik : D)
A téma a gyalázatos hozzászólásoktól kitisztítva!
Mátyás nem idegeskedik, kocos visszafogja az indulatait, nem vagánymártírkodik, hangszoros nem ön reklámoz, és itt hirdeti a cuccait, scooby tanul, gondolkodik, és utána jelent ki tényként dolgokat. Komolyan mondom, nem értem hogy fajulhat ilyen mértékben el egy téma. És jó lenne, ha a közeljövőben nem kellene időt pazarolnom eme topik hasonló nagytakarítására, mert honorálni fogom.
En annyira nem orulok a takaritasnak.
Nem erzem ugy h. a hozzaszolasom gyalazatos lett volna! Mindenesetre remelem nem valik trenddé ez a fajta takaritas ezen a forumon ....
Sziasztok.Tudnatok ajanlani nekem Technics SL1200 MK2 hez RIAA korrektort?PC vel szeretnem osszekotni a lemezlejatszot.A lemezlejatszo utan kell kotni a RIAA-t az utan az eloerosittot es az utan a PC-t? jol mondom?
Ha a lap tetején lévő kis fényképező ikonra kattintasz kilistázza a topicban lévő képeket. Azok között több kapcsolási rajz van, kedvedre válogathatsz.Bővebben: Link
|
Bejelentkezés
Hirdetés |