Ugye az a jó, hogyha nem túl sok voltot használunk, mert akkor felmelegszik. Legyen olyan max 4 volt amivel "bontunk", és kb 2A. Ha én ilyen paraméterekkel dolgozok, akkor mennyi idő alatt fogom lebontani a fél liter vízből az összes hidrogént?? Esetleg ezt is tudod?? Ha nagyon sok idő, akkor elég ha 2 liter hidrogént számolsz.

Ez nem ilyen egyszerű. Ha sok áramot akarsz áthajtani az oldaton, akkor viszonylag nagy feszültség fog esni (Ohm-törvény). Megfelelő elekrolizálócella-kialakítással elképzelhető, hogy az adott értékekkel tudsz bontani.

96485 As töltés áthaladása egyenlő 1 mol elektron áthaladásával, 1 mol (kb. 18 g) víz elbontásához 2 mol elektront kell áthajtani a cellán. Kb. 26,8 óráig tart 2 A-rel 18 g víz elbontása, ebből 2 gramm hidrogéned lesz...

Vízbontáshoz vágó téma: A természetben előforduló víz nehézvíztartalma 150 ppm (1millió vízmolekulára 150 nehézvízmolekula jut)körül mozog. (egyenlitö felé kicsit több, sarkkör felé kicsit kevesebb.) Nehézvizet praktikusan elektrolízissel lehet előállítani, mivel a nehézvízmolekula kötési energiája nagyobb, ezért a visszamaradó víz nehézvízben feldúsul. (a németek a háború alatt Norvégiában állítottak elő nehézvizet perspektivikus atomkisérleteikhez, mert Norvégiában a vizierőművek miatt rengeteg villamosenergia állt rendelkezésre, a nehézviz előállitását aztán partizánakciókkal szabotálták) Minket nem is a nehézvíz érdekelne, hanem az elillanó "könnyü" elemek. A hidrogén garantáltan könnyühidrogén. Ha ezt elégetnénk, a vízgőzt lecsapatnánk, deutériummentes vizet kapnánk. Ez persze deszt. viznek minősül, ez közvetlen nem iható, de hogyha ásványvizet öntünk hozzá, a víz még mindig deutériumszegény, ami klinikai kisérletek szerint kiváló rákellenes szer amit klinikai vizsgálatok is alátámasztanak. Kapható "étrendkiegészítőmek" deutériumszegény víz, 85 ppm, 105 ppm (preventa85, preventa105) állítólag ezt frakcionált desztillációval állítják elő, és 1000 ft fölött van literje. Szóval én látnék rációt elektrolízissel történő előállításán, de az a rengeteg villamosenergia.... Meg az is aggályos hogy az elektrolizálandó vizet általában tömény lúggal teszik vezetővé, amiből ha nem is nagy mértékben, de biztosan átketül a "tiszta oldalra". Mi a véleményetek?

Korrekt!



Az elektrolízisnél az oldatban maradó és az elektrolízissel felszabaduló izotóparány csak kismértékben tér el. Nem véletlenül frakcionált desztillációval állítanak elő deuterált vizet, az izotópok elválasztása soha nem triviális feladat. Egy egyszerű elektrolízissel szinte mérhetetlenül kicsi lenne a változás. Tovább nehezíti az elválasztást az a tény is, hogy az alacsony nehézvíztartalmú vízben nem DOD, hanem DOH formában van a rendszerben, ami további csökkenést jelent az elválasztás alapját képező fizikai tulajdonságok különbségében.




Én csak olyan
cikket találtam a klasszikus szakirodalomban, amik citosztatikumként jelölték meg a deuterált vizet, és csak besugárzás esetén jelent előnyt a szervezet alacsony deutériumtartalma.

Alternatív gyógyászattal foglalkozó folyóiratokban az ellenkezőjét hozták ki. Az ellentmondásos eredményekkel óvatosan kell bánni!



Milyen lúg? NaOH? Miért menne át?

amúgy a durranó gázzal vigyáz mert nagyot robban

Utánanéztem, a nehézvíz forráspontja101.5 C ez nagyon-nagyon kis eltérés, nem tudom mennyire lehet hatékony desztillációval a szétválasztás. A wikipédiában viszont azt irták, hogy nehézvizet először elektrolízissel állítottak elő. A visszamaradt víz feldúsul a nehézvízben. Sajnos most számszerűen nem sikerült megtalálni a tényleges kötési energiákat, csak rémlik, valahol olvastam, hohy a nehézvíz kötési energiája lényegesen nagyobb.
Csak egy eszmefuttatás: A nehézvíz maximális sűrűsége 11 C körül van, a normál vízé 4 C, laikus ésszel kecsegtető lenne 11 C-on ülepitéssel való szétválasztásra, csak hát ott van a Brown mozgás is. Ez homogenizálja a különböző molekulákat.... Nem tudom, speciális centrifugában ezt nem lehetne kompenzálni?

Találtam valami leírást...Érdekes cikk. Csak sajnos itt is említi azt a bizonyos diffúziós mozgást.
http://www.nibiru.hu/egeszseg/csokkdeut.htm

Ma jól töltött a napelem(17V 0,4-0,6A), arra kötöttem rá egy cellát.

A vörös csapadékot az elektrolitban a túl nagy cellafeszültség, és a magas áramsűrűség okozza.
A pozitív lemeznek épp csak a sarkát mártottam be, majd kiemeltem. A szint felett volt, az elektrolit rákapaszkodik.
Az áramsűrűség miatt szemmel láthatóan képződik a vörös színű oxid, hullik az edénybe. Még a rozsdamentes anyagot is megtámadta a képződő oxigén, kráteresre marta a felületet. Fémmegmunkálás msterfokon.
Viszont nagyon jól fejleszti a párát.
A hidrogénnél a negatív póluson nincs ilyen gond.
10cm elektrolittávolsággal is jól fejlődötrt a gáz. Kár, hogy magas cellafeszültséggel.
2V körül kellene működnie.

Azon gondolkodtam, hogy a gázokat eleve búvárharangokban, elkülönítve kellene előállítani. Ha megtelnek a harangok, a gázok kiszorítják az elektrolitot-> megszűnik a gáztermelés.
Mint a Kipp-féle gázfejlesztőben. Mikor elhasználod a gázokat, megint megindul.
Az elektródok maguk a búvárharangok belső részei. A külsejük szigetelt, ott nem fejlődik gáz.

Valami jó hatásfokú DC-DC átalakító 2V-ra aranyat érne.

Képek:

Katt ide!

Helló


Azért nyitottamezt a témát,mert emrég találtam a neten elektrolizáló készüléket amit , be lehet kötni a kocsiba.
A készüléket az akksira kell rákötni és a keletkező durranógázt kell a motor szívó részéhez bekötni.

Én is valami hasonlót szeretnék építeni és ebben szeretném a segítségeteket kérni.

Na ezt felejtsd el mert annyi gázt te az akkumlátorból nem fogsz kiszedni,hogy a sarokig elmenj. Nem beszélve ez már nem BENZIN ami robbanásszerűen ég. Ez viszont ROBBAN, nem beszélve a gáznak a hegerbejuttatásárról. Az elejére vissza térve számold ki mennyi az akksiban tárolt energia.Mellesleg még ha menne is akkor honnat szerzel KATALIZÁTOROS vízbontót aminél már egy deci gázhoz nem kell félóra... Ez már egy örökösen visszatérő téma

Én ezzel már foglalkoztam még pedig úgy hogy nem az aksi 12 voltos feszültségét használtam volna mert az keveset gerjeszt ,építeni kell egy DC/DC invertert ami a 12v-ból csinál kb 400-800 voltot ezt bele vezetni egy saválló tartályba saválló lemezekkel. de az a baj ,hogy a belső égésű motor többet kérne mint amennyit a rendszer termelni tudna.

Mert ha ez működne minden autó ezt használná. Csak annyi energiát lehet kivenni mint amit belepakoltál illetve a veszteség miatt kevesebbet.Energiamegmaradás törvénye... A témát a Fénykapuból meritetted?

Én inkább villany autóban gondolkodnék még pedig úgy hogy az aksikat egy kis benzin motoros agregátorral tölteném az nem sokat fogyaszt.

Szia!

Ha jól tudom, a GM készít egy ilyen járgányt ,amiben egy benzinmotor jár a legoptimálisabb beállításban és az tölti az akkukat, amik hajtják a járgányt.
Szó nincs persze semmi másról, mint hatamas nyomatékról a DC motorok miatt és egyszerű a fordulatszám változtatás, magyarán elhagyható a mechanikus váltó szerkezet.

Az akkuk még drágák ilyen berendezésekhez, ezért pár évet még tuti kell várni a széleskörű elterjedésre.

A benzin motoros aggregát meg pont annyit fogyaszt, mint amennyi energiát felemészt az autó az akkuból plussz a saját veszteségei. Energiamegmaradás..

Zsolti

Az volna már jó ha ez sok füstölgő szemét már végleg eltünne. Akkumlátor pedig van ,csak amíg van kőolaj .....

Valamikor az "átkosban" egy pártkádernek jutott eszébe az a remek ötlet, hogy egy villanymotorra generátort kötve, a generált áram egy részét a villanymotorba visszavezetve, a többi részét pedig valami hasznos dologra felhasználva milyen jól lehetne ingyen működtetni a dolgokat.
A melósok hosszan magyarázták neki, hogy ez nem fog működni, de hajthatatlan volt, meg kellett építeni a szerkezetet, hogy a saját szemével lássa hogy tényleg nem megy.

Na szóval itt mi most megspórolnánk neked a gép megépítése okozta fáradtságot ha elfogadod a magyarázatot (lásd fentebb). Ha nem, akkor sok szerencsét.

Igen, ez így van, a mai világunk sajnos nagyon kőolaj "orientált".
De azért örömmel látom, hogy egyre nagyobb mértékben nőnek pl a szélkerekek is errefelé, az M1 esen haladva Komárom környékén már meg sem tudjuk kollégával számolni, de még mindig épülnek. De gyanítom, ez sem a magyar államnak csöngeti az arany forintokat, hanem valami külföldi cégnek..
De a tendencia jó, lám, megéri..

Zsolti

Volt főnököm csinált vízbontó-készüléket, hidrogénes hegesztőhöz. Maga a vízbontó 42 cellás volt, 5 kW-ot zabált, és annyi hidrogént termelt csak, hogy 1-1.5 mm-es vaslemezt tudtak csak vele hegeszteni, vastagabbat már nem. Amit hegesztettek, az is csapnivalóan trágya lett. Szóval, nem olyan egyszerű. Plusz a vízbontó melegedett, mint az állat, hiába volt rajta aktív hűtés.

A környékünkön már létezik maszek szélkerék valami 160KW teljesítménnyel ami gyakorlatilag nem csak ellát egy gazdaságot hanem még el is ad az ÉMÁSZ-nak

A robbanás is égés, csak gyorsabb... :hide:

Nem tudom, miért "lőttétek le" Swat -ot ilyen gyorsan. Ő nem hidrogént akart fejleszteni, hanem durranógázt. A hidrogén fejlesztéséhez egyenáram kell, a durranógázt pedig váltóval is lehet. Ráadásul ha a váltó frekije megegyezik a víz molekulák önrezgésével, (vagy valamilyen felharmonikusa,) akkor igen gazdaságosan lehet a vizet bontani.

Elhiszem amit irtál te biztos a Mol-nak dolgozol.Valahogy a kocsimnak is elkéne magyarázní hogy benzinnel is ugy menjen mint a"robbanó anyaggal"!www.h2extreme.com na ezek tök hülyék mi?

Azért nem baj. ha egy kicst visszaveszel!
Akik itt vannak, azok sem "tök hülyék", még ha nem is foglalkoztak a vízbontás korszerűbb eszközeivel.
Amit időnként a neten lehet látni, azt azért illik ám több esetben kétkedéssel fogadni, de tény, hogy az általad belinkelt oldalon, működő berendezések vannak. Már csak a "belinkelést" kellene jól csinálnod.

Nem a fórumozókra irtam hanem a szerkezet készítőíre! Tudjátok ha nem müködne nem üldöznék,tiltanák.Nem a linkelésből élek csak segítení akartam,különben nézted?

A váltóáramú vízbontóra nagyon kíváncsi vagyok, ha valóban létezik. Nem 1Hz alattira gondolok.
Nekem eddig csak egyenárammal sikerült bontani.

Persze, én is vágtam, hogy durranógázt akar, csak a példa miatt hoztam fel a hidrogén/oxigén-bontást, mert nekem arról van testközeli tapasztalatom. Mondjuk egyszer azzal is majdnem felrobbantunk, nagyon veszélyes, és nem egyszerű, ezt akartam érzékeltetni...
:kalap:

Viszont tökéletes égő keveréket alkot, nagyon szép szúrólángot tudna, ha a ketyere bírná a termelést. De 10-15 kW-tal hegeszteni naphosszat, nem valami olcsó. Plusz még annál a gépnél a pára kiszűrése sem volt megoldott, néha az is kijutott a pisztolyra, és attól lett ronda a hegesztési varrat...

Ez csak úgy lehet, hogy váltóval még nem próbáltad. (Esetleg felétek más a víz. )

Ez igaz! Amikor rájöttek, hogy sütőolajjal is lehet hajtani autót, akkor azt is azonnal betiltották, mivel az olcsóbb lett volna az adómentesség miatt.

Itt nem az örökmozgó építése a kérdés, hanem a motor hatásfokának növelése. A keverékhez adagolt hidrogén ugyanazt a hatást kelti mint például a plazmagyujtás. Hirtelenebb begyúl a benzin, jobban elég, és több munkát végez kevesebb hőfejlesztéssel. Mert legjobb tudomásom szerint a motor möködésének lelke nem a keletkezett hőmenyiségben, hanem az égés során létrejött térfogatváltozásban van.
Szóval a levegő benzin keverékhez adagolt durranógáz növeli a motor hatásfokát, vagyis csökkenti a fogyasztást. Nekem gyakorlati fentarttásaim vannak egyenlőre. Felénk elég rosszak az utak, ami azt jelenti hogy komoly lötyögés jön létre a bontóba, víz kerül a gázkimeneti csőbe, ami addig ottvan amíg a motor át nem szívja> nem jut hidrogén a motorba > kevesebb erő, ami egyenletlen müködést eredményez.

Akkor egyszerűbb vizet permetezni, mivel az égés során vízgőzzé alakul, és ugyanúgy segíti a térfogatváltozást. Kipróbálták egy sima S100 Skodán, megdöbbentő volt a teljesítménynövekedés. Csak ugye alfától-omegáig a nagyobb korroziós terheléshez kellene igazítani az egész autót....
Szerk.: Régebbi S4-es Audikban is van vízbefecskendezés...