Köszönöm !
:yes:

Üdv!

Köszi a képletet. Akkor le kellene mérnem a feszültséget is, majd megoldom valahogy (bár nem olyan egyszerű hozzáférni). De ez most nekem nem is olyan fontos...Inkább csak a gondolatmenet érdekelt.

Mindenkitől kérdés:
Az erősítő a felvett teljesítmény egy részét elfűti, egy másik része pedig hasznosítható. A 80W teljesítmény, 22V 6Ohm-nál, ehhez tartozik 3,63A. Itt mindjárt lenne is egy kérdésem: a disszipáció, ami itt 56W, úgymond sorosan számolható, vagyis ahhoz is 3,63A tartozik? És akkor 15,4V * 3,63 A alakul hővé ?

A képletre visszatérve:
Azt tudom, hogy 9400µF puffer van összesen.



Elgondolkodtam egy kicsit ezen a dolgon:
A következőkben egy feltöltött kondiról lesz szó, amiről lekapcsoltuk a további töltést.
A probléma szerintem, hogy visszaesik a feszültség, a kondenzátorban tárolt kapacitásnak csak egy része vehető ki. Tehát nem úgy "merül le" a kondi, hogy egyik pillanatban még 40V, a másikban 0. Vagyis ha 40V-ra van feltöltve a kondi, és az erősítőnek szüksége lenne 35V-ra, akkor nem eshet 35V alá a feszültség, különben betorzít. Vagyis elvileg ebben az esetben csak arra az időre tudja leadni a teljesítményt, amíg a kondiban 40-35V között van a feszültség. Ha kisebb a terhelés, nyilván tovább bírja.

A dolog kiegészül azzal, hogy a kondi nincs teljesen magára utalva, mert töltést folyamatosan kap, csak ugye mivel gyengébb a trafó, nem kap eleget. Vagyis van egy olyan határ, amennyit "bűntetlenül" ki lehet venni, viszont ha ennél nagyobb teljesítmény kell, akkor azt csak egy pillanatra tudja leadni.

Ha rossz is a gondolatmenetem, de az szerintem biztos, hogy a "zenei teljesítmény" magától a zenétől függ, vagyis, hogy mennyi időre kell leadni a csúcsokat. Ebből adódik, hogy egy megbízhatatlan adat, nem tudom, hogyan lehetne tisztességesen mérni, de pusztán a szinuszos terheléssel sem lehet összehasonlítani 2 rendszert, mert ha azonos a szinuszos teljesítmény, attól még lehet jobb az egyik a másiknál, pl.: alul méretezett trafó vs. gyenge erősítő.

Hello! Tudna nekem valaki segíteni ??
tda2052+tranzisztor kapcsolási rajzot keresek de sehol sem találok megköszönném ha valaki tudna nekem valami linket küldeni róla vagy rajzot.

Sziasztok!
Iskolába szeretnék készíteni egy egyszerű erősítőt, hogy bemutathassam. Pár mérést szeretnék vele végezni, hogy szemléltessem. Nagyon egyszerű kapcsolás kellene, csak pár tranzisztoros. Nem számít a teljesítmény és semmi más, csak a bemutatásra készül.
Gondolkoztam azon, hogy megpróbálok csinálni magam egy erősítő kapcsolást, csak sajnos tudásom elég kevés ezen a téren. Esetleg ha valaki kedvet érez, hogy segítsen akkor annak nagyon örülnék, de ha mégse, akkor egy kapcsolási rajz is megtenné. Azt majd áttanulmányozom.
Válaszaitokat előre is köszönöm!

Jó kép. Mivel csináltad ?
Óra ékszer 26 állású Jaxli ? Vagy NDK ?

Azt nem tettem hozzá, hogy ha a bemenetre kötött jóminőségű árnyékolt és leszigetelt kábelt megfogom(tehát a kábel szigetelését), akkor elkezd halkan zúgni a hangja. Olyan, mintha nem lenne leárnyékolva a bemenet, pedig le van. Ez is gerjedésre utal? Vagy valami gond lehet a testponttal?
A tápot egyébként úgy oldottam meg, ha ez segít, hogy a testpont nem a kettős trafó középkivezetése, hanem a trafó két szekunderét külön egyenirányítottam, majd ezeket összekötöttem, és az lett a földpont.Link
Ez esetleg nem lehet a baja? Elvileg még ha gerjed is az erősítő, a földponthoz érés nem kéne hangot adjon, vagy igen?
Közben átnéztem az alkatrészeket is, és a mellékelt kapcsoláson a C5 kondenzátor lehet hogy nem 330pF hanem 33pF. Ennek a kondenzátornak mi a szerepe, és lehet, hogy ez okoz zavart?

Van ilyen topikunk is.

Fuji fp 5700-assal. A gyártót nem ismerem, de ez a legjobb típus ezidáig. :yes:

Szia!
Itt egy Kit 2*2 watt
Nagyon egszerű összerakni.A potméter 100k
A potméter 100k Log-osAdok bekötést a potméterhez!

Gerjed, ha mozgatom a kábelt, ami az erősítő kimenetétől a jack aljzatig megy, pontosabban ha a két csatorna kimenőkábelét közelítem-távolítom egymástól. Fel is vettem a hangot.

Üdv,Azt szeretném megkérdezni hogy mi a különbség a tranyós és az ic-s erősitő között?

Szervusz Melorin
Ma elővettem és faggatóra fogtam a JLH "egyszerű" füleserősítőt. Rájöttem, hogy Q4-s 1. tranzisztor (BC212, ami nekem BC309C) C-ban lévő R4 nem 4K7, hanem 2db 4K7-t sorbakötve: 9,5K, melyet ma 12K-ra módosítottam, így a kimeneten +20mV-t állt be, ami később még csökkent is. Az R11 nekem se a rajz szerinti 5R1, hanem 5R6. Évekkel ezelőtt türelmetlenül kipróbáltam, de 100mV DC volt a kimeneten és elcsomagoltam.(Bocs az amnéziáért!). Így mostmár az eredeti kapcsolás szerint, melyen a feszültségértékeket feltüntetted - 956. oldal- a hibás feszültség után ( )-ben megadom az általam mért értékeket balról jobbra haladva. -2V(-1,18V), -1,4V(0,66-0,76V), -10,7V(-11,99V), +9,6V(10,9V), +0,6V(+0,63V), -11,37V(-11,8), +10,31V(11,53V), Out 20mV. Az R11 5R6 ellenálláson párhuzamosan 0,51V-t mértem ami 0,51V/5R7= 0,09A. A méréseket befejezve jelet adtam a bemenetre és minden oké. Amennyiben csak 10-15mV-t mászik el a DC szint, szerintem nem gond.

Amit én eddig láttam, ( komoly egy darab ) abban nem így volt, de ezek szerint nyugodtan megcsinálhatom majd jaxleyvel.

Kiütni nem fogja de érdekes lesz a hangja ,főleg ha végfok rángatja a tápot. a másik dolog meg hogy a kapcstáp lehet hogy zavarokat fog okozni!

Láttam hogy gerjedési problémáról panaszkodsz. Nem tudom megszünne -e ha viszzatérnél az eredeti kapcsoláshoz, csak R4 helyébe tennél be 15k-s potit és ha szükséges akkor a 220pF-t 330pF-re, a 330pF-t 470pf-re növelném. Az se kizárt, hogy az enyém a kétoldalas nagyfrekvenciás -kifogásolhatónak tartott- nyomtatott áramköri elrendezés miatt nem gerjed.
Egy mikrofonerősítővel jártam úgy: nekem gerjedt, másnak nem ugyanolyan tranzisztorokkal és azonos elrendezéssel. Hiába állítottam a munkapontokat.

Ezt poénnak szántad? Mert ha nem, akkor utána kéne olvasnod az ilyen és hasonló alapvető dolgoknak, mielőtt felteszel egy ilyen "konkrét" kérdést, ami kb majdnem olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy mi a különbség a kék és a zöld között. (Egyébként, szerintem Te is tudod rá a választ)

Akkor már a digit. poti is belenyúl a hangba, ráadásul ott is lépések vannak. Talán a legkevésbé hanga belenyúlós egy relés csillapítótag-lánc lenne, ezt nagyon finom felbontásúra is meg lehet csinálni. A vezérlésbe meg bele lehet tenni egy rotary encodert, amire lehet jó nehéz forgatógombot rakni, így a hangerőpoti tekerésének is meg lehet az illúziója.

Nem lehet valami szűrőt rátenni, vagy valami? Esetleg külön trafórol hajtsam meg? (sajna csak 220/1x9V 700mA AC trafó van itthon)

És szerinted a kimeneti 0-t fejhallgatóval, vagy műterheléssel állítsam be? Ellenállással 1mV, fejhallgatóval -67mV-ot mérek.

Hi zorka!
A táp az úgy működik, hogy a szekunder, a diódán keresztül 10 ms.-onként pótolja a pufferből kivett töltést, föltölti a puffert a szekunder fesz csúcsára, aztán otthagyja. A terhelés áram igényét 10 ms ideig, a következő pótlásig, a puffer elkó teljesíti. Aztán kezdődik a procedúra elölről.
Tehát úgy is feltehető a kérdés, hogy ha a pufferen 10 ms alatt -a következő pótlásig- 3V fesz. esést engedsz meg (ezt nevezik „rippli”-nek), és a terhelés pl. 5 A áramot igényel, akkor mekkora puffer elkóra van szükség?
3 = (5 x 0.01)/C ebből C = 0.0166 Farad az az 16 600 mikroFarad.
Nyilván fölfelé kerekítesz, veszed a szabványos sorba a nagyobb értéket, figyelembe veszed a kondi negatív tűrését, 30 % biztonsági faktor (ex has), a kondi öregszik is, stb. És már meg is van a szükséges érték. Hát ezért nem érdemes annyira tudományoskodni.

Tudom hogy nem a te ötleted ez az előlap , de tényleg megtetszett ! Ezért is épitettem ezt a picike erősítőt hogy legyen valamire hasonlót elkövetni . Minden féleképp az volt az elsődleges szempont hogy nagyon kicsi ,és csak is tranzisztoros meg aztán kicsatoló kondis + táppal legyen . Ez azért mert a trafóim amiket felhasználtam azok ide stimmelnek . Hát viszonylag ide illő és a feszültségnek megfelelő kapcsolást nem is volt olyan egyszerű keriteni . Mintegy két -három napos keresés kutatás eredménye képp lett ez amit megépitetem . De már mondtam és mégyegyszer mondom , a fő szempont most nem az erősítő jósága, minősége volt szem előtt ! De ma az élesztés megtörtént és azért nem vall szégyent ez a 25 éve bemutatott kapcsolás . A munkával nincs semmi gond , tudod szeretek barkácsolni , ebben nem sok pénz fekszik , alig egy-két ezres ami bele lett téve . a kreavitásssal meg szintén nincs gond / Talán ?/ annak meg csak örülök ha túlszárnyalnak , én is csak egy átlag haladó vagyok csupán.

Hamarosan szükségem lesz a trafókra a HTA-hoz. A panel már kész, csövet Imi barát ad hozzá, még megrendelem az alkatrészeket, és eldöntöm miben legyen egyedi a kivitele, (Van tervem, csak nem tudom beszerezni az üveget hozzá.) aztán ha minden megvan nekilátok.

Az egy igazán jó hangú végfok, mondtad, hogy VF2 neked most a tutti, nálam ami ahhoz hasonlatos, állítólag még jobb is a conductor, na hát azt 8 klasszissal veri a csöves előfokos HTA-30 .

Ma épp a conduktor volt rákötve a szintire. Végül rákötöttem egy óra zenélgetés után a VF3-ra. Megint a pici nyert.
Ha ettől jobb a HTA, akkor örülni fogok.

Sziasztok!
Kicsit félreértettétek, mit szeretnék, vagy rosszul fogalmaztam.
Nem építeni szeretnék, mert nem ez az első kapcsolásom, inkább tervezni szeretnék egyet. Csak azt se tudom, hogyan kezdjem el
Miből kell kiindulni és hogyan kell felépíteni.

Sziasztok!

Egy kérdéssel fordulnék hozzátok.
A napokban találkoztam a fórumon ezzel a linkkel:Bővebben: Link
Nem igazán tudom hogy hogyan tudnék itt a fórumon erre a kapcsolásra rákeresni, mert konkrét nevet nem találtam az oldalon.
Az lenne a kérdésem hogy nincs-e véletlenül valakinek ehhez a kapcsolási rajzhoz nyákterve?

/Egyébként egész konkrétan arról lenne szó hogy van egy 2*50Voltos(egyenirányítva, pufferelve ennyi), 150VA-s transzformátorom és ehhez akarok építeni egy nem túl nagy költségű tranzisztoros erősítőt(stereo), a lehető legjobbat kihozva belőle teljesítmény szempontjából. Esetleg ha van más ajánlat ezen kívül azt is megköszönném./

Üdv.

Szia!

Az általad linkelt rajz +-35V-ról működik, sok lenne neki a +-50V.
Itt a HE-n is van több olyan rajz(szét kell nézni a topikok közt), ami megy +-50V-ról, Itt is van egy-kettő:

Üdv! Na most már kezdem érteni. Tehát a 10 ms a 100Hz-ből következik, mert ugye kétszeresét kell venni az 50Hz-nek.
Meg kell határozni, mennyi feszültség esést engedünk meg, és mekkora a terhelés áramerőssége, és ezekből megkapjuk a szükséges elkó méretét. (Bocs, hogy ismétellek ) Ez eddig világos.
És ha töltjük a kondenzátort, akkor ugyanez igaz, csak fordítva ? Tehát maradjunk a példánál, ha 3V fesz esett, akkor a következő pótláskor ezt kell visszatölteni ? És a visszatöltéshez szükséges áramerősség a kondenzátor kapacitásától függ, tehát oda vissza érvényes a folyamat, amennyit kivettünk amilyen áramerősséggel, ugyanúgy, ugyanannyit kell visszatenni?

Köszi szépen!

Hello!
Egy kis számolási segítségre lenne szükségem
Ha egy erősítő lead 100W-ot 8Ohm-ra akkor
Uki = gyök(100*8) = 28,28V és I = 3,53A. Ez eddig OK.
Tegyük fel, hogy még 50W a disszipáció. Akkor itt is 3,53A-el kell számolni ? Vagyis U= 50W/3,53 = 14,16V ?
És így U összes = 28,28+14,16= 42,44V.

Köszi!

Yaxley-tárcsás, és más hangerő szabályozásról egy kis felhomályosítás.