A SprintLayout (szigorúan saját véleményem szerint) olyannyira nem rosszabb "nagytestvéreitől", hogy szinte jobb is azokknál (ez aztán egy remekbeszabott gondolati kacskaringó lett, de már azért se javítom ki). Persze mindez akkor igaz, ha pl NYÁKTERVEZÉSRE kívánjuk használni. Ugyanis ekkor sehol sem fogunk szoftveres akadályokba ütközni, szabadon szárnyalhat a kreatív gondolat. Ezzel szemben a "nagyok" már a kapcsolás elkészítésekor elkezdik az akadékoskodást, aztán ez szépen átterjed a paneltervre is. Nagyon bonyolult kapcsolásoknál, sok alkatrész, sok lábának összekötésekor valószínűleg már muszáj használni ilyen programokat, mert agyilag szinte átláthatatlan, de az amatőr szinten jelentkező, és főleg hangtechnikai célra készült panelterveknél az általam kipróbált nyáktervezők sokkal több hátrányt jelentettek mint előny. Tehát éljen a SprintLayout. Éljen! Éljen! Éljen!

A kisfeszültség kontra hálózati rész elválasztásának említése számomra érdekes (Te már a második vagy aki utal erre). A rajzon is egyértelműen elválasztottam, és szándékon szerint a panelon is igy jártam el. Az optocsatoló belsejében a két vezető között 1,5mm szigetelő távolság van, ami szintén megvan a többi helyen is. Ez minimum 3000V-os átütést jelent még lakkozatlan kivitel esetén is. Ezt én megfelelőnek gondoltam idáig, de most már lehet, hogy az 5-ös lábakat összekötő sávot felül fogom elvinni a tokon kívül. Csak ott munkál bennem a kisördög, hogy a biztonsági trafó belsejében se valószínű, hogy 0,8-1mm-től nagyobb lenne a szigetelő távolság a primer-szekunder között.

"Tehát éljen a SprintLayout. Éljen! Éljen! Éljen!"

Egy biztonsági transzformátor egy bevizsgált készülék!
Tehát elvégezték rajta a szigetelési ( átütési ) vizsgálatot. S rendelkezik a megfelelő tanúsítványokkal!
Sajnos amíg egy ilyen okmánnyal nem rendelkezik az áramkör, addig nem is lehet kijelenteni, hogy az átütési ( biztonsági ) feszültsége xyz...
S ezért emelném ki, hogy:
Az optocsatoló két oldala közti terület legyen tabu.
Azaz (ha lehet) ott semmilyen vezetősáv ne menjen!
Így legalább minimálisan, de biztosítható az optocsatoló szigetelési feszültsége, amit a nyák lelakkozása csak erősít. S gondolni kell a kevésbé tapasztalt, az áramkört csak utánépítő társainkra is.
...
Sajnos sok negatív példát lehet látni közölt, újságban megjelentetett áramköröknél. PL: RT-ÉK 1993 29. oldal Discó fényorgona - nyákterve. Néha CSAK! 1-2mm válassza el a hálózatifeszültségű részeket a törpefeszültségű, BIZTONSÁGOSNAK TEKINTETT áramköri résztől.
Az ilyen elrendezéstől jobb félni! Mert az őrdög nem alszik... és a baj párosával jár...
_Szóval_legyen_az_a_hálózati_feszültség_minél_messzebb_a_szabadon_megérinthető_részektől._
Mivel jelen esetben az áramkörnek van kicsatlakozása a külvilág fele, igy azon része szabadon megérinthetőnek tekinthető.
Nekem ez az álláspontom. S valószínűleg már nem is fogok ebből engedni...
MERT A BIZTONSÁG A LEGELSŐ!
A többi csak ezután következhet...

Egyetértek veled abban, hogy a biztonság igenis fontos, és már a paneltervben egyértelműen meg kell ennek jelennie. Az 5-ös lábat már át is rajzoltam felülre, így már csak az 1-es láb közösítője maradt belül. Ha csak rajtam múlik, egyenlőre ott is marad. Ezzel a kis módosítással most már 3mm a tiszta távolság a veszélytelen-veszélyes zóna között. Ezt egészen végig vittem, tehát mindenhol megvan a 3mm. Nálam már ez is ésszerűtlenül biztonságosnak számít, márha egyáltalán érelmezhető az "észerűtlenül biztonságos" kifejezés.
Az utánépítés az nem csak egy lehetőség, az kimondottan cél. Ha jól figyeled a történéseket, akkor feltűnik, hogy még nem raktam fel utángyártásra alkalmas rajzolatot, mert várom a saját mintapéldányom tapasztalatait. Amit fel fogok tenni, az már a 3mm-es verzió lesz (legalábbis ha jól működik minden)
(A 4N25 katalógus szerinti átütési határa 5300V/1perc, illetve 7500V/1sec. 3mm szigetelési távolság csupasz Nyákon nagy biztonságot feltételezve kb. 4500V -tapasztalati adat, nem találtam ettől pontosabb értéket-, amit lakkozással tovább lehet növelni)

Rendben! S én is várom a tapasztalataidat.
A lakkozás jelentősége a felület oxidálódás elleni védelmen kívül a kúszó, szivárgó áramok megakadályozása. Ez párás szennyezett oxidos nyákfelületnél fokozottan jelentkezhet. Ez nem azt jelenti, hogy biztosan be is következik! Mert ezt elsősorban a környezeti hatások befolyásolják. De ha meg lehet előzni az csak jó. S a szemnek is sokkal kellemesebb látvány egy szépen csillogó áramkör. :yes:

nagy szép kimunkált alkotás. alkalomadtán rakd ki a csupasz panelrajzot is. ha lehet.

vagy 30 évvel ezelött én is csináltam egy fényorgona+futofény házasságábol lett ketyerét. nagyon parádés volt sokáig telljesitett szolgálatot különbözö discokban. pontosabban még megvan csak már nem használom. a müködés lényege az volt, hogy az égök egyik felét, (fázist) a fényogona hajtja, a másik felét (nulla) a futofény. ezeket külö-külön ki is lehet "akasztani" igy vagy fényorgonaként vagy futofénykén vagy vegyesen müködik. az égök egy nyolckaru csillagba lettek rakva karonként nyolc égövel. igy fényorgonaként normálisan villogott a egész, futofényként a fények körbeforogtak az ágakon oda vissza, vagy ki-be szaladgáltak rajta. 64 villogo discolux azért mutatot ám. még helyet kapott a dobozban egy 12 voltos futofénymeghajtás is amire egy 44 méteres 400 égös csö volt rákötve. csajnos ma már kiröhögnék az embert ha egy ilyennel megjelenne mégy egy retro discoban is. ugyhogy már vagy 15 éve rohad a pincében.

Picit akadékoskodnom kell.
Nyolckarú csillag, karonként 8 égővel az rendben van.
1. De ha fényorgona akkor 3 sávos szétválasztást elég nehéz arányosan elosztani a fenti "égőképen" (nem is lehet)
2. Ha futófény, akkor akár körbe, akár ki-be futhat simán. De hol így, hol úgy, az csak nagyon komplikált átkapcsolórendszerrel, vagy olyan vezérléssel oldható meg, ami akkoriban még szinte elérhetetlen volt. Tehát a dolog valódisága vitatható.
3. Természetesen lesz komplett dokumentáció, de még nem próbáltam ki. A panelt tegnap megcsináltam, a napokban be fogom ültetni. Ezt követi majd a "leközlés"

négyes futofény + négysávos fényorgona. nincs itt semmi probléma. a tiéd is négysávos. az átkapcsolás sem bonyolult. a ki-be futást ugy kell érteni, hogy a karok közepétöl futkároznak a fények ki-be. rajzot sajnos nem tudok kitenni rola, mert akkoriban még kézzel rajzoltam a panelokat.

Elbeszélünk egymás melettt.

Idézet:
„futofényként a fények körbeforogtak az ágakon oda vissza, vagy ki-be szaladgáltak rajta.”

Akkoriban ezt volt nagyon nehéz megoldani. Ez az ami gyanús nekem. Ki-be rendben van. körbe ide-oda szintén rendben van. De a kettő csak rendkívül bonyolult módon kapcsolható át egymásba (AKKORIBAN). Ez volt a problémám.

Véletlen nem a MÁTRIX elrendezést ( elvet ) alkalmaztad az izzóknál?

Mert hasonló elvel én is kísérleteztem.
Bár én két HF-vezérelt futófényt kötöttem úgy össze.
4*4-es izzómátrix. ( Pár kiegészítő funkcióval. )
Voltak gyerekbetegségei, amit ma már másképp oldanék meg.
( PL: izzók helyett nagyfényerejű LED-ek. STB. )
De szépen működött. Jól hozta az elvárt effekteket. Viszont egy újabb ötlettel gazdagodott az effekt...
Fényorgonával kombinált HF-vezérlésű izzómátrix.
Ha még egyszer építenék ilyen effektet,
akkor a fényorgona lehetőségét is biztosan bele fogom venni.
A mátrixot lehet szó szerint is érteni, vagy csak az izzó kötési elvénél alkalmazni...

Szépen lassan elindult a kivitelezés. A műhelyben 4°C-van, elég kényelmetlen ott bíbelődni mostanság.

Alakul! Sokat dobott a külalakon, hogy a beültetési oldalra is volt gondod. :kalap:

Gratulálok.....
Hogyan oldottad meg a feliratozást?

Rávasaltam. Ha a fekete szín megfelelő, akkor ez a legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer.

Megfagyva bár, de törve nem (még csak most kezdek kiolvadni). Összeraktam a fényorgonát.
Tapasztalatok:
1. Minden működik. "Pöc-röff" indult az egész.
2. A "+csatornát" "csendlámpaként" kötöttem be, mert érdekelt milyen ez a valóságban. Pontosan azt teszi amit elvártam tőle. Akkor ég ha csend van. DE!!! Van vele két probléma, amik nem technikai jellegűek hanem szerintem pszichések. A csend nem olyan nagyon egyértelmű. Nálam a visszacsatolás egy 100k-os trimmer, így tudtam vele játszani kicsit. Nagyon tág határok között állítható a szint is, meg a visszacsatolás is. Tulajdonképpen bárhová is tekertem mindenhol találtam ideológiát, ami az akkori érzékenységet jónak találta. Az a lényeg, minél több a zene, annál kevésbé világít. Viszont ez teljesen idegen az én agyamtól. Képtelen voltam élvezni a dolgot. Folyamatosan próbáltam kapcsolatot találni a csend és a fény között, de nem ment. Én úgy vagyok beállítva, hogy csak azt tudom normálisnak tekinteni, ha akkor ég ha szól, és totál idegen tőlem a fordítottja. Erre nem számítottam az elején, de be kell ismernem, nagyon bizarr eredményt hozott ez a csend-csatorna, annak ellenére, hogy éppen úgy működik ahogy az tervezve volt.
Tehát azt javaslom mindenkinek, vagy hagyja ki teljesen a negyedik csatornát, vagy inkább egy újabb sávra állítsa be, kapva ezzel egy "normál" négysávos orgonát.
3. A jelenlegi nyákon, a csatornák szintállító potija éppen fordítva működik. Minimum állásban a legérzékenyebb és fordítva. Természetesen ezt ki fogom javítani. (A csend-csatorna viszont így jó, aki azt akarja mégis használni, annak nem kell ezt az egy csatornát megfordítani, vagy ha majd a javított nyákot nézzük, akkor ezt az egyet kell megfordítani.)
4. A folyamatos fény kapcsoló tökéletes. Pontosan azt teszi amit kell. Ha zárjuk, akkor fixen ég az összes izzó. Nagyon büszke vagyok erre az ötletemre, hasznos funkció, kár lett volna kihagyni.
5. A sávok elválasztása teljesen korrekt, nem szólnak bele egymás dolgába a csatornák (van olyan fényorgonám, ahol a magas csatorna "beleszól" a mély dolgába is, ami elég bosszantó és zavaró). Erősen izlés, és gondolom zen függő is, de nekem a mély csatorna frekvenciája alacsonynak tűnik. Csak az egészen mély hangokra reagál normál érzékenységen (valahol a szub tartomány), ami nem is lenne baj, de ez a "mélység" kicsivel alatta van a nagydob frekvenciájának. Két dolgot lehet tenni, vagy följebb kell emelni (ki fogom próbálni), vagy növelni kell az érzékenységét a mély csatornának, és akkor már a nagydob is belefér a sávba.
6. Kb 20 percig villogtattam a szerkezetet 40W-os izzókkal. Ez alatt, minden hűtés nélkül sem melegedtek fel a triakok egyáltalán. Ugyanez a helyzet a 7812-vel is, de abból nekem a nagyobb áramú típusom van, lehet hogy a kisebbel azért kissé melegedne.
7. A trafóm 12V-os, ilyen volt, de tökéletesen megfelel a célnak. Tehát az ajánlás szerinti 10V-ot nem kell erőltetni.

Végül ötleteket (konkrét rajzokat) várnék a hozzáértőktől LED ügyben. Nagyjából arra gondolok, hogy megtartva ezt a remek sávszűrőt, csak a teljesítményfokozatot cserélnénk ki. Mondjuk csatornánként 100db nagy fényerejű ledet villogtatnánk, amik 12v-ra vannak előtétezve. Ezek pl. 10db-párhuzamosan kötött, egyenként 10 soros ledből és egy előtétből álló láncot jelentene. Ha kb. 20mA-t veszek soronként ,akkor a 10 sor együtt kb 200mA. Tehát elég kis teljesítményről van szó, elég logikusnak tűnik egyetlen biztonsági elválasztótrafó, majd a 12V-al variálni mindenhol. Remélem találunk erre is megoldást, mert mégis csak a LED-é a jövő (de ha nem, az se baj, mert az én izzóim nagyon érzékenyek, szinte ideálisak fényorgonaként való felhasználásra -lásd a fotón-

Már nem sokból tartana _EZ_A_CSENDCSATORNÁT_ is letesztelni. Persze ha lenne kedved.
[OFF] ( Szerintem előnyösebb lenne az OP2-öt komparátorként használni. Sokkal jobb lenne mint emitterkövetőként. OP2 negatív lábát az R5 - R6 körös a tápfeszültség felét képző pontra kötném. Persze lehet hogy emitterkövetőként is tökéletes lesz a tesztnél. )

"csend csatorna" projekt véglegesen megállítva.
A jelenlegi is tökéletesen működik technikailag (pont úgy viselkedik ahogy azt szerettem volna, de pszichésen borzalmas.

Hello!
Ha nem fáraszt, és van még kedved kísérletezni, próbáld meg ezt a komparátort alkalmazni amit készítettem. Szerintem hatásosabb, és poti sem kell bele. (VU méter persze nem kell bele, az csak opció.)
üdv! proli007

A fényorgonán próbáltam meghatározni az egyes csatornák tényleges frekvencia-közepeit.
Mivel fogalmam sincs van-e erre hivatalos metodika, ezért kiataláltam a saját mérésemet.
1. Minden potit beállítottam pontosan középre.
2. A bemenetre kötöttem egy függvénygenerátort, aminek tudom mérni a kimeneti szintjét is, meg a frekvenciáját is.
3. Találomra beállítottam 200mV-os bemeneti szintet, és a frefvencia változtatása közben figyeltem az égőket (értelem szerűen a mély-közép-magas csatornákat, a 4. csatorna most nem teniszezett, de végig jól működött, azaz akkor égett mikor a többi lámpák nem)
A mély 38-80Hz között világított, a közép 730-1872Hz között, és a magas 4640-12620Hz között.
4. Tovább csökkentettem a szintet 150mV-ra. A mély 55-75Hz között világított, a közép 900-1650Hz között, és a magas 5540-10500 között.
5. Majd lementem 25mV-ra (kerestem a karakterisztika csúcspontjait. A mély 64-66Hz között világított, a közép 1240-1260Hz között, és a magas 7900-8100 között.
Tehát az egyes csatornák legérzékenyebb frekvenciái: mély: 65Hz, közép: 1250Hz, magas: 8000Hz.
Jól sejtettem, a mély szerintem túl alacsony.
6. Végül felmentem 500mV-ra, hogy már összeérjenek ez egyes sávok. Ekkor mély: 20-195Hz, közép: 290-4170Hz, magas: 1670-55000Hz. Ezek közt a frekvenciák között égtek az adott lámpák. Tehát a közép és magas egy jelentős spektrumban együtt égtek.
Mindebből leszűrhető, a pontos frekvenciákon kívül, hogy nem mindegy hogyan állítjuk be az egyes szinteket, ha minden poti középállásban van, akkor 300mV körüli bemeneti szintnél kapjuk a legoptimálisabb elválasztást.
A mérési eredmények az én konkrét fényorgonámon, a nálam lévő alkatrészekkel érvényes (névleges értéken 4x2n2-4x10n-4x220n -kat használtam).

Nagyon jó volt a mérés!

A hangmagasság érzete logaritmikus, ugye?

Számomra az jött le, hogy a mély és a közép között kell kialakítani a negyedik csatornát (ha maradsz a négynél). Pár száz hertzes freki-középpel.

Üdvözlet
Merészkedem hozzászólni LED ügyben. Ugyanis megépitettem két szett lámpát 5 szinben, fehér, piros, zöld, kék és sárga szinekben. Ezek 5mm-es magasfényű ledek, egy 105mm átmérőjű dobozban 126 darab található. 3 darab van sorban kötve egy ellenállás fűzérenként, az összes 12 -15 V egyenárammal működik. Lámpánként nem haladja meg a 200mA fogyasztást mivel figyeltem a gyártó által javasolt áramfelvételt és ez alá jöttem az ellenálással. Jelen pillanatban használom kissebb szinpad megvilágitására, készitettem mellé egy kis vezérlőt (pwm-vel) ami csatornánként engedi a fényerő szabályozást. Ehez készitem a fényorgona részt, majd egy harmadik modult is ami előregyártott taktusokkal fogja villogtatni őket.
Mivel ennyire kis fogyasztás van szinenként, nem kell tulméretezni a vezérlő végfokot, sima BD442 is megteszi, vagy egy kissebb MOSFET.

És még 2 kép lemaradt

Még nem értem a dolog végére, mert jelenleg csak pár ledem van, de úgy tűnik, hogy kimondottan nem célszerű "túl-közel" tenni egymáshoz a nagy fényerejű ledeket (eza sűrűség a sima ledekhez illene inkább).
Próbáld ki ha ez könnyen megoldható, hogy ha minden második sort kikötnéd, akkor is közel ugyanakkora lenne a fényerő érzeted, mert ezeknek a ledeknek elég nagy a szórásuk.
Gyári ajánlást is felkutattam, ahol 15mm-es távolságot ajánlanak közéjük, a maximális megvílágítási teljesímény érdekében. Tehát nálad pl. közel kétszer ekkora lámpa is kijönne ugyanennyi ledből. De ismét hangsúlyozom, még csak a legelején vagyok a LED-es kisérleteknek.
Viszont az igaz, hogy alig érzek különbséget a fényerőben, ha 15mA-t vagy 70mA-t engedek folyni ugyanazon a nagy fényerejű leden.

Kész a tesztpéldány, hibátlanul működik, akit érdekel és elfogadja az én elképzelésemet, az bátran után építheti.
A kis és nagyfesz. közti elválasztási távolságot mégis csak megnöveltem a panelterven. Nem látom most se igazából a szükségességét, de egész biztosan nem fog ártani. A potikat is átfordítottam, most már helyes irányba növelik-csökkentik a csatornák érzékenységét.

Igen gyors válasz......
Szóval volt a legelején egy próbaverzió ugyanekkora méreten 30 leddel és mondhatom arányosan kissebb fényerő volt.
A második verzio 200 mm-es panelen 80 darab led és megvolt az a távolság amit te mondasz, de sajnos nem elégitett ki mivel "pöttyös" volt a fény, azaz nem kompakt fénysugár. Nem hasonlitott a fényszoróhoz.
Ez a harmadik verzió már megközeliti a fényszorót, és elszomoritalak mivel nincs akkora szórása, eléggé szűk sávban világit. Gondolom a lencse miatt ami bele van épitve.
Igazából 200 ledet akartam erre a verzióra tenni, de fizikailag nagyon nehéz lett volna beültetni. Igy is eléggé megdolgoztatott.
15-vagy75mA, hm, itt ajánlom figyelmedbe hogy szemmel láthatólag nem veszel észre külömbséget, de az élettartama rohamosan csökken. Saját tapasztalatból. Én például ha 40mA-t javasolt a gyártó, mégis levittem 20-25mA-re és vigan működik, eléggé régen.
Amire még érdemes figyelni az hogy én smd ellenállásokkal csökkentettem az áramot, de ezeknek a teljesitménye nem túl nagy és melegedni fognak. Fizikailag nem volt helyem hogy klasszikus ellenálásokat beültessek. De a gyakorlat teszi a mestert cimszóval ez a verzióm remekül működik, 4-5 órás kostans világitással nincs probléma.
Természetesen jópár tiz ledet kiégettem mire ide jútottam.

Nincs okom kételkedni abban, amit a LED sűrűségről mondasz. Jelenleg ellentmond annak amit én találtam, de éppen ezért el fogom végezni a saját kísérleteimet.
Talán annyi a különbség, hogy én egyáltalán nem akarok "fényszóró" szerű hatást, sokkal inkább egy viszonylag egyenletes megvilágítást elérni, lehetőleg erőset és minél nagyobb területre értelmezve. De ne menjünk a dolgok elébe, várjuk meg a tapasztalatokat.

Sziasztok azt szeretném megtudni h a negyedik csatornába lévő C23 C24 és C25-ös kondiknak mekkora
szerintetek legideálisabb kapacitás nagysága

elkeztem a fényorgonámat kiváncsi leszek rá nagyon
már az alkatrészek nagy része meg is van talán a hétvégén már meglesz a fele készülék

Hová lettek a nyák sarkai? (Ritka rossz fotó sikeredett.)

[off] Viszont szépen le van galvanizálva!

hát igen nem tul jóra sikeredet ahoz képest de elsőre nem is rossz szerintem majd elválik h mi alakul ki belölle