Fórum témák
» Több friss téma |
Kedves Pinti!
Létezik 3 fázisú ÉV relé is. Ez esetben bárhol a hálózatban hibaáram keletkezik - le fog verni. Sok villanyszerelő retteg ettől - és teljesen hibásan lebeszélne a használatáról. Nekem 5 éve teljesít 2 db (csúcskizárásos hálózat is ki van építve.
Ha már fórum...
Sziasztok! Jó ideje olvasgatom a cikkeket és néha megdöbbenek, hogy mennyi kérdés gyűlik össze olyan dolgokról, amik egzakt módon pl. szabványban vannak rögzítve. Néhány alapvető dolog: A 3 fázis - nem ipari áram - mint ahogyan a háromnyolcvan sem (ami mellesleg már 400V). A háromfázisú rendszer, amit használunk 400V fázis és fázis között, a NULLA vezetőhöz képest 230V. 1.) Általánosságban: Általában a szolgáltatótól kapunk egy (vagy három) fázisvezetőt és egy NULLA vezetőt, amit egy EPH csomópontban illik szétfejteni NULLA FÁZIS VÉDŐFÖLD vezetőkre. A fázis egyértelmű régen R,S,T újabban L1, L2, L3 jelölésű. Az EPH csomópontba bekötésre kerül a bontható földszonda, és ettől a közös gócponttól behúzásra, kiépítésre kerül két vezeték, amelyből egyik NULLA marad a másik VÉDŐFÖLD. A NULLÁN folyhat üzemi áram a VÉDŐVEZETŐN NEM. Az ÉV vagy FI relé éppen erre van kitalálva. azaz ha a védővezetőn bárminemű hibaáram folyna és az meghaladja a relé küszöbértékét, annak kötelessége leoldani. 2.) Áletvédelem, hibaáram védelem: Az ÉV relé kiépítése az ún. "KALOCSA" szekrényeknél is kötelező volt, csak akkor még 100mA-es változatok voltak. Ma már finomabb védelmek is rendelkezésre állnak a fokozatosság elvének betarthatósága és főként az emberi élet védelme érdekében. Nálam a főelosztónál 300mA-es 3 fázisú Év relé van beépítve - Így elkerülhető a sok egyforma kismegszakító sorba kötözgetése felfűzése is és hasznos a szolgáltató felé, hiszen nálam ez az első fogyasztó, amire rákötöttek - nem kismegszakító. Bennt a házban már 30mA-es változatok vannak. A rendszer olyannyira jól működik, hogy eddig 5 esetben ugrott le az ÉV relé: A.) a betáp földkábel (magyar gyártmány) szigetelése nagyon könnyen sérül-szakad. Ez esetben a bekötéskor az egyik kiselosztó fémsínjánek nyomódott a fázis - amit a szigetelés meg kellett volna, hogy akadályozzon, de a minősége végett erre nem volt alkalmas. Más kábelvezetést és plusz szigetelést alkalmazva elhárult a hiba. B.) A falra felszerelt fém lámpa alatt lévő 3 vezetéket szintén - csak megnyomta, nem vágta el - a lámpa tompa éle. C.) 1 alkalommal feszültség alatt dolgoztam - mert pl a család is igényli az áramot - mosógép stb. véletlenül összeért a nulla és a védőföld vezető. D.) 2 alkalommal kötéskor én értem véletlenül fázishoz. Ez esetekben az életemet mentette meg a relé. Fontos, hogy nem elég beépíteni, 1/2 évenként kötelező a kis tesztgomb segítségével ellenőrízni is a működést! 3.) Túláram védelem: A.) A fokozatosság megköveteli, hogy ésszerűen válogassa meg az ember, mit miután köt. Azaz érdemes nemcsak a kismegszakító értékét, hanem a funkcióját, karakterisztikáját is figyelembe venni (B, C karakterisztika stb). B.) Nem esett szó a motorok védelméről, pedig ez is ebbe a kategóriába tartozik. A motorok védelmére létezik motorvédő kismegszakító is ami egyaránt védi a NULLA és a FÁZIS VEZETŐT is, azaz megszakítja mindkettőt túláram esetén. Általában ez az érték állítható-kalibrálható. Azonban óvok mindenkit attól, ha sokszor leold a védelem, hogy egyből nagyobbra cserélje. Nem árt előtte megnézni - nem hibás működés eredménye -e a leoldás. 4.) Túlfeszültség védelem: Nincs mit ragozni rajta. Akinél volt villámcsapás, vagy szolgáltatói trehányság és elszállt néhány 100.000 Ft értékű készüléke - tudja miért fontos. Ma már van egy-két nagy gyártó, aki fillérekért árul ilyen megoldásokat - szándékosan nem reklámozom. Itt is Érdemes betartani a fokozatosságot: A, B, BC, D fokozatú védelmek. Kevesen tudják, de ha egy gyártócégtől szerzik be a komplett védelem minden elemét, a gyártó garanciát vállal arra, hogy ha kár keletkezik és az a védelem hibájából fakad - azt teljesen kötelesek megtéríteni! Azaz nemcsak műszaki, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Kérdések esetén szívesen válaszolok, vagy megadom az érintett szakember elérhetőségét, aki pontosabb és szabatosabb váálaszokat tud adni. Azonban itt hívom fel a figyelmet arra, hogy ez önálló szakma - adjuk meg neki a kellő tiszteletet! (Ezt egy - bár nem villanyszerelő - de gyakorlatból 30 évvel rendelkező szakember mondja Természetesen az élet bonyolultabb, így én is találkoztam ELMÜ-s! szakemberrel, aki előtte 1 héttel még kőműves volt. Nem is értette időnként mit kérdezek tőle - de ez az ELMÜ felelőssége...
A kérdésem az lenne, hogy amikor a csúcskizárásos kialakításnál a mágneskapcsoló átvált, nem szoktak lemenni a Fi relék? Mert ha késik vagy siet a kapcsolásnál valamelyik érintkező a többihez képest, azonnal differenciálódik az áramfelvétel a nulla és a fázisok között, és ekkor ugyebár le kell kapcsolnia a védelemnek. Ha ez nem következik be, akkor nagyon precíz mágneskapcsoló van hozzád beépítve, ami igen ritka példány.
Félre ne értsd. Én is FI relé párti vagyok. Csak szakmai szempontból kérdezem. A következő hozzászólásodhoz annyit pontosítanék, hogy a FI reléket elméletileg havonta kell tesztelni, nem félévente. Idézet: „Mert ha késik vagy siet a kapcsolásnál valamelyik érintkező a többihez képest, azonnal differenciálódik az áramfelvétel a nulla és a fázisok között, és ekkor ugyebár le kell kapcsolnia a védelemnek.” Mitől lenne nem nulla a FI relén átfolyó áramok összege az átkapcsolás folyamán? Ami áram bemegy, annak vissza is kell mennie, ha hibátlan minden készülék, ami a FI relé után van.
Mechanikuan nem is lehetne megoldani, hogy egyszerre kapcsolódjanak. De semmi gond a fi relével, akor sem, ha óránként kapcsolsz egy fázist. Mint Potyo is írta, ami áram elöre megy, az vissza is jön. Ha mégsem, az nem kapcsoló érintkezők késése miatt van.
Láttatok már csúcskizárásos rendszert?? Tudjátok, hogy miként működik? Ha nem, akkor az nem szégyen, mert csak "C" tarifás fogyasztók voltak jogosultak a használatára.
Mi köze a csúcskizárásos rendszernek a FI leoldásához? Amúgy nem ismerem így névről, de lehet, hogy ha elmondod, hogy micsoda, akkor ráismerek.
Adott egy 3 fázisú villanyóra. Van egy bármilyen típusú vezérlő készülék, mely egy mágneskapcsolót vezérel. A villanyórán keresztül napi 24 órában működik a világítási és a dugalj áramkör. Időnként a vezérlő kapcsol, ( mikor a terhelési viszonyok az adott hálózaton lecsökkentek ) mágneskapcsoló meghúz. A mágneskapcsolón keresztül megy a 3 fázis és általában a nulla is. Bekapcsolja a bojlert és a villamos fűtést. Na itt ha késik az érintkező akkor jelentkezhet az a dolog, hogy mondjuk a nulla nem a záró érintkező áramkörén folyik, hanem egy másik nullkötési ponton keresztül. Ez pillanatok műve, de érzékeny FI relé már reagál rá. Mivel itt két FI van beépítve előfordul, hogy egy pillanatra a másik FI nulláján folyik keresztül az egyik FI fázisának az árama. A régi NDK nem vált le, mert lassú reagálású, de ha lecserélésre kerül egy mai modern FI-re akkor szokott jelentkezni a gond.
Tehát a két FI fázisai és a nulla között felléphet pillanatnyi asszimetria, ami a mágneskapcsoló minden érintkezőjének a záródása után normalizálódik, de a FI már reagált. Ennek kiküszöbölésére szoktak különböző kondenzátoros és egyéb házi trükköket alkalmazni.
Nem világos, hogy a plusz fogyasztók bekapcsolása miért is okozna fi relé leoldást.
Korábban leírtam már... A fi relé után kapcsolhatsz Te bármit, ha abból nem folyik a föld felé áram, a fi relé nem old le.
Jó, nem vitázok. Ha egyszer majd egy ilyen rendszerrel találkozol, akkor meglátod.
Olvasd el és értelmezd amit írtam. Pillanatnyilag az egyik FI fázisárama a másik Fi nulláján folyik át. Ha erre nem kapcsol le , akkor baj van! Pá!
Már megbocsáss,de ha szabályos kialakítású az áramvédő kapcsolóval kialakított rendszer,azaz 5 vezetékes,a nulla át van vezetve az áramvédő kapcsolón,a védővezető az áramvédő kapcsoló előtti csomópontról indul, nincs rejtett nullázás, azaz a védővezető a vonatkozó előírások szerint az első csatlakozási pontnál, az áramvédő kapcsoló(k)előtt van kialakítva, akkor az általad vázolt jelenség nem fordulhat elő. Függetlenül az érintkezők záródási illetve nyitási időkülönbségétől, az áramvédő kapcsolón átfolyó áramok összege mindig nulla.Ha nem nulla,akkor az áramvédő kapcsolót megkerülve valahol hibaáramként folyik el, ez okoz leoldást. Még talán annyit érdemes megemlíteni, áramvédő kapcsolót 3 fázisú tápellátás esetén csak 5 vezetékes rendszerben lehet alkalmazni. Áramvédő kapcsoló használata esetén el kell felejteni a PEN vezető alkalmazását az áramvédő kapcsoló után még akkor is,ha ezt egyébként az alkalmazott vezeték keresztmetszet lehetővé tenné.
A havi teszteléssel egyetértek - én emlékeztem rosszul, bár az 1 hónap mintha intézményekre lenne előírva.. A FI relé még sohasem ment le, pedig bojler is megy róla (a csúcskizárásosról). A bojler ment már 3 fázisú bekötéssel és ment fázisonkénti bekötéssel is (az egyik fűtőszál meghibásodásakor). SOHA nem volt probléma, mert jól lett kialakítva az 5 vezetős rendszer. Mégegyszer hangsúlyozom: a védővezetőn SOHA nem folyhat üzemi áram! Gyakorlatilag ez egy olyan vezető, ami egészen addig nem vezethet áramot, amíg nincsen baj. Ha a FI relé leold - akkor baj van. Gyakorlatilag a FI relé után, ha bárhol közössé válik a N_ULLA és a védőföld - azonnal leold (feltéve, hogy meghaladja az áram a küszöbértékét). A normál hálózaton sem volt nálam probléma, ami azért érdekes, mert a villanyszerelőim mindig óvtak - "Ne köss szivattyút FI relés hálózatra, mert mindig le fog oldani!" Hát - mivel ezt a hálózatot saját kezűleg alakítottam ki - nálam ilyen még nem volt Pedig már 3 szivattyúm is van... Azaz, ha lelkiismeretesen meg van csinálva - jól működik a hálózat.
Persze vannak ellenpéldák - nem nevezném meg a közeli rokont, aki 1 vezetékes rendszereket épített gyerekkorában, azaz 1 drótot végigvezetett az istállón U szögekkel, a N_ULLÁ-nak meg levert egy vasat ahol dugalj kellett.... Azóta kicsit megváltoztak a viszonyok. De negatív példaként mondhatnám az alternatív kapcsolás "balf.szváltós változatát, ahol nem a fázis cserélődik a váltókapcsolók kapcsain, hanem hol fázis, hol N_ULLA jelenik meg. Az izzó világít, de ha zárlat van az mocskosul nagyot durran - ráadásul soha nem tudni, mikor jön fázis, mikor N_ULLA... Láttam villában 12 db felfűzött konnektort 0,5-ös vezetőn (gyakorlatilag MTL lámpakábelen), védőföld nélkül és szinte a szemem láttára érintett össze üzem közben egy villanyszerelő két egymástól 1 cm-re lévő vezetéket, ami közel 1MFt kárt okozott az elosztóban lévő automatikában (ebben volt tervezői hiba is - nem volt leválasztva a hibajelzés egy 1000 Ft-os relével!). Vagy a villanyszerelők esetét, akik főldbe építették a világítási transzformátorokat (12V) és a 230V-os lámpákat úgy tették működőképessé, miután a 3 vezetőből 1 megsérült - hogy a védőföldet használták N_ULLA-ként - szegény tulaj szinte sírt, hogy állandóan lever a FI relé.... - persze hiszen jelentős hibaáram folyt - a villanyszerelők megoldása a FI relé kikötése volt... Legközelebb meg akartak győzni, hogy a busz 24V-jának GND pontja, a N_ULLA és a védőföld ugyanaz a vezető, tehát nyugodtan össze lehet kötni - ekkor lettek kirúgva ... Idézet: „A mágneskapcsolón keresztül megy a 3 fázis és általában a nulla is. Bekapcsolja a bojlert és a villamos fűtést. Na itt ha késik az érintkező akkor jelentkezhet az a dolog, hogy mondjuk a nulla nem a záró érintkező áramkörén folyik, hanem egy másik nullkötési ponton keresztül.” Na itt van a dolog elcseszve. FI relé után nullkötési pont egyszerűen nem lehet! Sőt FI relé nélkül is, ha az elosztótáblából elindul két nullavezető, akkor azokat sehol sem kötjük újra össze. Ha van ilyen kötési pont, akkor az egyszerű hozzánemértés, gányolás eredménye, és nem kell csodálkozni rajta, ha leold a FI relé.
Igen, és készült egy (föld) hurok, amely bármilyen külsö tranziens (pl villám) hatására a rezonancia frekvenciáján rezegni fog, és ki tudja hol milyen potenciálkülönbségek alakulnak ki, ami aztán az érzékenyebb berendezéseket elviszi az örök vadászmezőkre.
Sziasztok!
Az hogy lehetségees hogy ma reggel az egész házban elment az áram, kivéve 1 helységbe? Talán vezetékszakadás? köszi!
Szia! Milyen hálózat? Egy vagy háromfázisú? Biztosítékokat ellenőrizted?
Én ezt a "másik null kötésipontot" nem nagyon értettem, de arra végképp nem gondoltam, hogy a fi relé után van. (gondoltam, hogy a szomszédban.. )
Ilyenkor csak jobb lenne egy rajz!
Szia!
1 fázisú, bizttosíték jó
Kötéshiba, vagy nulla szakadás valahol. Már jártam így csak három fázisnál.. Két szobában volt áram, a többiben néma csend.. Fáziscerka a konektorba és mindkettőben fázis van... Na ilyenkor van nulla szakadás valahol. Jellemző azokra a kötésekre amelyek olyan gyorscsatlakozóval készülnek. Én csak abban bízok amit összetekerek és leforrasztom aztán sorkapocs....
Sziasztok az élet ugy hozta h épitkezek És pont most kerültem Egy hosszu kötelező szabadságra. A villany szerelés számomra nem idegen és érdekel is. a Lakáson belül már végig huztam a vezetékeket ki épitetem mindent Egyedül annyi kérdésem lenne és azzal nem vagyok tisztában h a villany órától amit a Villany szolgáltató be tett hogy vezesem el a lakáson belüli dobozba ahonan el inditottam a belső vezetékelést Ha velleki segiteni v mellékelne egy villanyóra kötési rajzot nagyon meg köszöném.
Akkor szakadás mint előttem is írták! Ha a nulla szakadt akkor a dugaljban mindkettőn lehet fázis mivel az áramkörön lévő bekapcsolt fogyasztón át az rákerül a szakadt nullavezetőre. Ez azonban nem biztos mert nem minden fogyasztón jön vissza főleg nem az energiatakarékos izzókon! Ezért azt javasolom dugj be egy vasalót az egyik dugaljba (melyiken nincs feszültség) és egy másikon mi szintén nem jó nézd meg fázisceruzával melyikben világít! Ha mindkettő akkor nullaszakadás ha egyikben sem akkor fázisszakadás!
Szia! Igaz a forrasztás úgy tudom tilos de én is mindig leforrasztom Sima kötéseket nem variálom túl betekerem jól szigszalaggal azt megy a dobozba mit a festő el is tüntethet mert a büdös életben nem megy tönkre ha megfelelő a méretezés!
Ne haragudj de elég nehéz kibogozni mit is akarsz.
Ha jól értem : A villanyóra már be van kötve a hálózatra. A lakás be van vezetékelve. A lakásban egy dobozba van összehozva az összes elmenő vagyis áramkör. Ide szeretnél egy kiselosztót? Vagy a villanyórához? Hány fázisu a betáp?1 vagy 3? Van cső fektetve az óra és a doboz közé? Esetleg egy fotó a szekrény belsejéről hogy lássuk mihez férsz hozzá.
A biztosításokat két lépcsővel lejjeb lehet követni. De ez csak az elmélet. 32-25-20-16-10-6-4 A gyakorlatban az elmű védi a hálózatát mint az állat. Speciális nagyon gyorsal kezd és azt minden leveri, és mehetsz az esőbe ki. Van 32A kapcsoló ami biztosíték sorba bepattintható úgy néz ki mint egy a bizti 1-2-3 áramkörös létezik 1-2-3 bizti széles.
Igen én vezetékeltem be a házat és a vezetékek már ott vannak a villanyorhához közeli kötödobozban hát szertnék lakáson belül 1 kis megszakítot és Fi relén is gondolkoztam nem áll távol tölem a villanyszerelés a lakáson belüli dolgot mindent értek és tudom De a betáplálást sajnos nem nem tudom mihez nyuljak az órában és hogy kösek rá a házra tudom h az óránál össze kell kötnöm a földelést a nullával mivel nálunk nullázott rendszer van De nem tudom h kösem be és mihez a fi relét és a kis megszakított és az órátba mit vzesek a be tápláláshoz. itt egy kép az óráról. köszönöm a seitséget.
Az "óra" felett van egy biztosítéktábla, vagy egy kötöződoboz (pont nem látszik a képen). Onnan kellene elindulnod a lakás felé. Az már a mért oldalhoz tartozik, nyugodtan hozzányúlhatsz. Azt a részt kellene feltérképezni.
Igen sajnos pont a felső részen van a régi olvadóbiztosítós guman tábla ami a képen pont nem látszik.
Na akkor a régi cuccokat szedd le és keresd meg a földelés és a nulla vezetékét ezt ott az óraládában kösd össze valami jó bika sorkapocsban. Na innen menjél tovább egy nulla és egy külön földelés szállal. Figyelem! Az egéssz lakásban csak itt lehet összekötni a nullát és a földet! A benti dobozba így lessz egy fekete ,egy kék és egy zöld sárga vezetéked. Na akkor a kiselosztó pl:7 modulos abban van két sin egy a nullának és egy a földelésnek. Ezekből a földeléseket kösd be az egyikre + ami az órától jön. A fázist és a nullát közvetlenül a firellére kösd és innen mehet tovább a nulla sinre és a kismegszakítókra. A firellét és a kiselosztót érdemes betervezni mert nem nagy összeg és azért a biztonság sem utolsó szempont. A régi olvadóbetétekből hagyhatsz az óránál mint fő biztosíték mert lehet hogy régi de nagyon jók a régi dolgok.
Értem, a kis elosztó az a kis elosztó doboz ami közvetlenül ahogy a házba láép a vezeték szokot lenni Ezt amit írtál értem és sokat segítettél köszönöm. Még annyi kérésem lenne h egy ilyen kis elosztó doboznak amit le irtál arról kaphatnék egy kötés rajzót v egy képet róla csak h vizuálisan is lássam. Meg még annyi kérdés h az óránál honnan tusom ki venni a fázist mert az ora fölöti kötödoboz meg van de csak kék vezeték van benne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |