Kicsit későn reagálok erre, de nekem van ilyen tapasztalatom.
Átütött a szekunder
Kuka

Üdv!

A régi röntgen gépeknél, ahol közvetlen a hálózatot egyenirányították, ott miden esetben közép leágazásos kétutas egyenirányítást alkalmaztak, mivel akkor a földhöz képest a kábelek szigetelését "csak 5-5 kV-ra kellett méretezni. Az akkori szigetelőanyagokat ismerve ez így is nem kis feladat volt (Gondoljunk a trafóra). Lehet, hogy nálad is hasonló megoldást alkalmazva nem ütne át, ámbár az csak a kivehető áramot növeli meg. Viszont ha Villard feszültségkétszerezőt használsz a megfelelő óvintézkedések mellett, akkor dupla kimenőfeszültség is lehet.

Üdv!
Én úgy tudtam,hogy a röntgen gépekbe 70kV körüli feszt használnak,legalábbis az elektron csövesekben biztos,ugyanis állitólag az elektron csövek 30kV fölött kezdnek el sugározni, épp van egy ilyen csövem és 150kV-ot bIr,amúgy még két orosz”СДЛ0,4-1600 04”tIpusu szelén diódám is van röntgen gépből,ezek viszont 160kV,és 400mA-ig terhelhetők egyenként,teszek is fel képeket róluk hátha valaki találkozott már velük.

Jogos, eltévedtem egy nagyságrendet.

Sziasztok egy kis segítség kellene TX -28MD3P panasonic
TV ről van
Teljesítmény felvétel:121W
Képcső hatásos átló:66cm
Ha jól néztem TLP8E1002 sorkimenő kellene bele de akár hol kerestem nem találtam.Abba kérném segítségetek hogy ezt lehet e helyesíteni ha igen milyen fajtával.Ha esetleg kellene még valamilyen adat szóljatok.

Ez jó lesz helyette: Bővebben: Link
Egyébként a rajzon a trafó mellett szerepel ez a típusszám.

A szelének már valószínűleg csak dísznek jók mivel még álltában is öregszik, de az az egyenirányítócső még jó lehet kísérletezésre.

Siasztok.
Azt szeretném kérdezni hogy valaki próbált-e már qvarc oszcillátorral nagyfeszültséget előállítani és ha igen akkor hogy sikerült?

A szelénekről tudom hogy nem a legjobbak,hát ez van sajna,ellenben kipróbáltam őket 50kV környékén és még jóknak bizonyultak.
A kenotronok jók,csak nem pont kIsérletezésre,mivel ezek egyben röntgencsövek is,erre a célra be kéne őket bugyolálni v.mi ólom árnyékolással,hogy ne időelőtt húzzák meg a harangot.
Üdv!

Mi lenne a célod ezzel?Lényegébe semmi előnye nem lenne,max annyi,hogy kapsz egy stabil frekvenciát.
Üdv!

Ha csak nincs 50Hz-es nagyfesztrafód ekkora szekunderrel, nem sokra lehet használni a szeléneket mert pl ZVS-hez biztos túl nagy a kapacitásuk és így a veszteségük is, én is kísérleteztem hasonlóval, de gyorsan áttértem a szilíciumokra. A kenotront pl épp röntgencsőnek lehetne használni kis teljesítményen, ahol nem baj hogy nincs kis fókuszfolt pl. sugárzásmérő tesztelésére természetesen megfelelő árnyékolással, amit persze nehéz összeegyeztetni a nagyfeszültséggel mivel az ólom elég jól vezeti az áramot. Vagy esetleg egy teszla tekercs egyenirányítására ha a cső kapacitását sikerül a rezonáns körbe hangolni, bár ott meg a tetemes fűtőteljesítmény fog fejtörést okozni.

Szerintem az lenne az előnye, hogy igy mondjuk egy óraqvarccal is el lehetne érni kb 38000 Hz-t. VAgy ez igy nem lehetséges?

Eddig 20kHz-től többet nememlékszem hogy adtam volna nekik,lényegében igazad van,a szelének viszonylag elég nagy kapacitással rendelkeznek, éppen ezért nagyfrekihez sem jók,a tesla tekercs DC meghajtását eltaláltad,ugyanis nekem eredetileg arra kellettek volna a diódák,és ott ugyebár akár a több 100kHz sem ritka,mondjuk a visszaáramló nagyfrekvencia még valami módon korlátozható lenne pF nagyságú kondikkal,vagy akár egy LC szűrő beigtatásával is,de egyébként is egy komolyabb tesla működtetéséhez elég karcsúnak bizonyul az a diódánkénti 400mA,hacsak a tápfeszt nem növelném az egekbe,bár érdekes lenne ha 100kV környékén járatnám a teslát
Mondjuk többszáz kHz frekitartomány mellett inkább a csövek viselkednének otthonosabban,ugyanis olyan hogy néhány MHz meg sem kottyan nekik,hát igen csak Igy megint ott tartunk,hogy a csövek sem azok az izmosabb fajtából tartoznak(pontosan nemtudom mert nincs róluk semmi adat,de ezek sz.ntem 50-100mA-nél nemhinném,hogy többet bIrnak).
Üdv!

Lehetséges,de 38kHz-et sima IC oszcillátorral is elérhetsz,a qvartz jól jönne nagyobb frekik elérésére,mondjuk MHz-es tartományban.

Ha csak egyenirányítónak használod a csövet akkor a max üzemi fűtést kell adnod neki és akkor nem kell számolni röntgennel mert az csak a telítési tértöltési tartományban keletkezik, a telítésiben nem. Ezek a csövek rendszerint 12V-on fűtenek.

27...30kV felett minden vákum-elektroncsőben keletkezik valamennyi röntgen sugárzás !![b][/b]!!!
Nem véletlen hogy a CRT szines TV-k képcsövének "csak" 25kV az anódfeszültsége, ugyanis nagyobb feszültségről az is bocsátana ki rtg. sugárzást.

Csak amennyiben esik rajta a gyorsítófesz és áram is folyik közben. Ha teljesen ki van nyitva akkor nem esik rajta csak pár 100V és az nem elég ahhoz hogy sugározzon röntgent is.

Sziasztok szeretnék letisztázni egy problémát, ami adódott számomra. Namármost indul az egész azzal, hogy régóta szeretnék egy csinos kis plazmagömböt létrehozni egy átlag háztartási izzóval, viszont mindeddig sikertelenül. A problémám egyik forrása az, hogy eddig újfajta sorkimenővel próbáltam, amiben ugye van egyenirányítás és egyenárammal eddig nem tudtam előállítani ilyen effektet és minden oldalon is azt olvastam, hogy ehhez a régebbi sorkimenő szükséges, ami váltóáramú. Ezért is szereztem egy régebbi tv-t egy lomtalanításkor és kiszedtem belőle egy ilyen sorkimenőt(mellékelt kép) Ez véleményem szerint már váltóáramú, Bár nem vagyok benne biztos ezzel a régebbi sorkimenővel még nem sikerült 1-2 mm-nél nagyobb ívet előállítanom(2n3055 el), míg ugyanaz a kapcsolás másfél centis ívet produkált a modernebb sorkimenőn(ugyanaz 2n3055).próbáltam a frekit variálni, a primert az összes létező visszacsatolóval kombinálni és tekertem is rá sajátot, de egyikkel sem sikerült. Gondoltam, ezzel nem érek el több sikert. Most azon az elhatározáson vagyok, hogy veszek egy olyan sorkimenőt, mint a linken, amin külön van ténylegesen a primer és szekunder tekercs. Így véleményem szerint már gond nem lehet, a kérdésem viszont az lenne, hogy aki épített már ilyen plazmagömböt váltóáramú sorkimenővel, az körülbelül milyen tápfeszültségről tudott szép jelenséget produkálni? Nekem mondjuk 12V 0.8A-em lenne körülbelül rá. Esetleg egy 12V 8A amperes PC táp.
Esetleg tudnátok 2n3055-nél jobb tranyót ajánlani erre a célra? Olyat, amit boltban is lehet kapni, nem csak bontani. Sajna nekem a 13007k-s széria eddig pc tápokból bontva, de már mind kimúlt.
Köszi mindent.

A 12 volt nyílván kevés lesz nekem, most hogy utánnaolvastam. Majd 35 körül néhány amperrel De továbbra is marad a kérdés, hogy eddig mi lehetett a gond és működni fog-e egy hasonló sorkimenő mint a képen.

Csatolok egy kapcsolást,ami már sok is plazmagömbhöz,viszont sorkimenőhöz kiváló.

Valaki a flyback kapcsolás konkrét magyar fordítását el tudná mondani? Biztos van, csak én nem tudom. A blockingnak az önzáró oszcillátor.

Flyback: visszafutás, visszarepülés. A televíziótechnikából vették át a kifejezést. A soreltérítésnél az elektronsugár "visszafutásakor", a kapcsolóelem zárásakor keletkezik a sortranszformátor tekercsein feszültségimpulzus.
Magyarul záróüzemű konverterként emlegetik.
Ez a sortrafót (flyback transformer, FBT) működteti, és semmi köze sincs a flyback elvhez.

...és abból a lórúgásból lesz a booster feszültség, amit a py88-cal nyertek a PL 509 anódtápjához, cirka 700 volt. Akkor a flyback ezek szerint nem magyarosított.

Igen így van. Még annyit, hogy a tranzisztoros sorvégfokok is így működnek.

Szia!
Régi tIpusu trafókat nem fogsz tudni szórabIrni feedback-es(vissza csatolt) rendszerrel,ugyanis valamelyest rosszabb a hatásfokuk mint az újjabb kialakItású egyenirányItott sorkimenőknek,úgy érhetsz el velük valami eredményt,ha a meghajtó tranyókat irányItod,esetleg még ZVS-el is meghajthatod,csak ott FET-ekre van szügség,legalábbis ezt a saját tapasztalataimból kifolyólag állItom,ugyanis régebben én is gyakran játszadoztam sorkimenőkkel,eleinte nekem se nagyon ment,mIg rá nem jöttem egy-két dologra,csakhát addig egy marék tranzisztorom bánta,később aztán megelégeltem,és áttértem a vákumcsövekre,na azzal meg bármilyen sorvégtrafóból gigantikus feszültségeket lehetett kihozni,csak itt már a trafókat kellett gyakran cserélni,néha akkora feszültség összejött,hogy a sorkimenő szekunder kivezetéséről áthúzott a vasmagra.

Plazmagömböt én is szerkeltem már egy 500W-os égőből,ha jól emlékszem 30-35kV körüli feszt adtam rá,egész jól nézett ki,csak rohadtul zavarta a rádiót,igaz ezt egy csöves kapcsolással oldottam meg,szóval a tápfesz eleve nagy volt.

Miért is lenne kevés,ép ellenkezőleg 12V-al nyugodtabban ki lehet kIsérletezni dolgokat,ugyanis a tranyók nem szállnak el olyan könnyen mint nagyobb fesznél,sőtt én először mindig 5-6V-on próbálom ki és ha minden oké,csak úgy növelem a feszt a szügséges nagyságig,a lényeg az egészben,hogy erős legyen a táp.Épp tegnap én is összedobtam egy együtemű rendszert a rovar csabdámhoz,most a tápfesszel 16V-nál tartok,de le fogom csökkenteni mert már Igy is megvan a 25kV.
Üdv!

ZVS-el énis próbálkoztam, de valahogy nem működött, aztán annyiban maradt a dolog igyekeztem úgy forrasztani, hogy vészesetén előlről kezdhessem, szóval lehet a héten előtúrom a nyákot és megcsinálom... Talán majd azzal. Régi sorkimenő viszont mindenképp kell.

Kérlek ird már le azt az egy-két dolgot mert már én is meggyilkoltam egy pár tranzisztort csak nem jöttem rá hogy mit csinálok rosszul.

Hát igen,csak hogy ez nem ilyen egyszerű,amiért kiégtek a tranyóid annak 1000 oka is lehet,nem hiába mondják,hogy "mindenki a saját baján tanul"(és olykor a másén),és mivel én speciel a te „bajodat” nem ismerem ezért nem is tudok rá megoldást...
Üdv!

Tényleg jó lenne, nekemis megevett 5 darab jóféle tranyót, amiből rendelni is alig lehet Bővebben: Link
Ez nekem nagyon bevált. Modern sorkimenőn, a 2n3055-ös meghajtásnál többször hosszabb ív és sokkal intenzívebb a korona is. Szinte megvadul tőle. Viszont amikor a saját tekercsre kötöttem, simán kifult nagyon hamar. Később kezdtem el kondikkal meg ellenállásokkal finomítani rajta. Amúgy miért ajánlják annyira a 2n3055-öst? minden kapcsin azt írják h jaaj olyat kell venni. Gondolom azért mrt olcsó és sokat bír viszonylag, ergó a kezdő kísérletezők nem vágják haza. Amúgy miért muzsikál jobban a cuccom az általam linkelt tranyóval, a 2n3055-el szemben? ha megtudnám miért jobb a 13007-es akkor talán találnék másik, megfelelőbb és előrhető tranyót a piacon. Sajnos nem vagyok elég képzett hozzá, hogy megállapítsam, miért jobb egyik tranyó a másiktól. A belső ellenállásukon múlik? Ha igen, ajánlhatnátok egy jót sorkimenő meghajtáshoz.

A 2N3055-nek viszonylag kicsi az átmeneti ellenállásuk,csak picit macerás őket irányItani a nagy bázisáramuk miatt,főleg visszacsatolásnál,régebben én is próbálkoztam velük és hogy őszinte legyek nem vagyok oda értük.De ha már bipolar tranyóknál tartunk,nemtudom Magyarországon mennyire beszerezhetőek,de ha engem kérdezel szerezz be néhány orosz KT827A(npn),vagy KT825A(pnp) egész szIvós kis jószágok(persze megfelelő védelemmel ellátva), nekem ezek váltak be.
Üdv!