Fórum témák
» Több friss téma |
Ennyi erővel már legyen vízhűtés, mint az autókban.
![]() ![]()
Szép, szép, de mire jó? Nem tudom láttál-e már vízhűtésés akármit, csak mert annak nem sok köze van az általad felvázolthoz. Buborékhűtésnek meg nem tudom van-e értelme.
Gyakorlatilag itt is áramoltatva van a folyadék, mint a "normál" vízhűtésnél. Miért nincs sok köze egy átlagos víz hűtéshez?
a higra erösitöbe használhatok bd 250 és bd249 et ?
Nagy-vonalakban? Először kell egy kis üreges blokk amire a hűtendő alkatrészeket felszerelik (általában réz), ezen a blokkon keresztül egy szivattyú keringeti a vizet. A blokkban felmelegedett vizet a szivattyú csöveken keresztül elhajtja egy hőleadó radiátorba, ahol lehűl, majd visszatér a hűtő blokkhoz. A víz lényegében csak közvetítő közeg. Nézz csak meg egy autó hűtést (olaj) vagy egy tunnig számítógép hűtőrendszert.
A felvázolt rendszer egy vízmelegítő, amiben a vizet a levegő kavircolja... ![]()
Igen ezzel tisztában vagyok, és azért kérdem, hogy lényegében miért nem jó? Mert szerintem a célnak épp megfelelhet, ha kellő mennyiségű víz van benne. Én sem használnám mellesleg, de ötletesnek tartom. A cirkuláció által állandóan itt is cserélődik a víz és a fölső felületen meg tudja leadni a meleget, mint a másik rendszernél is.
Mellesleg nem kellhet olyan nagy mennyiségű víz ehhez a rendszerhez sem, mert végeztem kísérletet, miszerint egy JLH passzív hűtésére vizet spricceltem, miközben ő 85 fokos volt. Virág permetezővel spricceltem rá, tehát nem volt nagy mennyiség, de mégis egy-két perc alatt 10 fokkal kevesebbet mutatott a hőmérő. Fölötte meg érezni lehetett a jó párás, gőzös levegőt. Szerintem meg tökre működőképes lenne így ahogy van, talán a vízben lévő hűtőbordára nem is lenne szükség. És az meg hogy réz vagy alumínium egy A-osztályú végfoknál nem számít, ahol állandó a hőleadás, nem jelentkezhet hőmegfutás a hirtelen melegedéstől, hogy kelljen a jobb hővezető anyag. Lényegében ez pont ugyanaz csak más kivitellel mint egy normál vízhűtés mondjuk számítógép processzorhoz. Más a keringető rendszer és kész.
Ezek a megoldások engem az ATI kártyákon alkalmazott Vapor-X-re emlékeztetnek, ami "gőz" hűtés. Ilyesmit nem lehetne alkalmazni???
Miert tetted fel-e kerdest ?
(Valoban erdekel, es az is hogy, mely tranzisztorokal epitened.)
A cikkben leírt Dracula végfokot akarom
![]()
Jó ez az OPA552-es műveleti erősítő, csak nagyon drága. De azért a kapcsoláson még lehetne tunningolni egy kicsit. A +/- 50 V-tal az lesz a bajod, hogy az ic már nem fogja tudni kivezérelni a FET-eket. Ehhez kicsi a +/- 30 V tápfeszültség, vagyis nem fog akkora teljesítmény kijönni a FET-ekből, mint amire számítasz.
Lehet ez is A osztály, ha akkorára állítod be a nyugalmi áramot, hogy nagy kivezérléseknél is vezessen egy kis áramot az adott tranzisztor még akkor is, ha éppen nem ő csinálja a kimeneti feszt. Ehhez kell a vízhűtés. Vagy heat pipe...
Szia!
Valaha a buborékhűtést rádióadókban használták.Elpárologtatós rendszerű névvel. A buborékképzés felesleges. Egy hátránya volt a dolognak, mégpedig , hogy a tokozást megette. Ezért nem használják manapság. Ötletnek viszont nem rossz. Nem ide vág, de ha látsz MIA-diesel-motort, annak ilyen a hűtése.
Szia!
Talán késői a válasz, de va van anyagod és türelmed, mo meg tudsz precízen tekercselni, akkor szerintem E-I magos trafót használj. Ha a 0-ról indulsz akkor egy toroidot vegyél. Az E-I- magos trafóval érzésem szerint jobban szólnak az erősítők. Ez nagyon szubjektív vélemény, máshol lehet, hogy az ellenkezője igaz. Szerintem rendszerfüggő.
Miért tettem fel a kérdést? Szeretnék rá választ kapni, igazábol azért használok ilyet, mivel hogy a TO3-as tokozást kissé nehézkes otthon bebarkácsolni egy hütöbordába , de a TO220-at és a hasonló tokokat valamivel egyszerübben fel lehet szerkezteni,
2SK246 - 2SJ103 (FET-ek a bemenetnél) BC546 - BC556 (meghajtó tranzisztorok) BC546 - BC556 vagy talán Te tudnál nekm segiteni , ebben a kérdésben, eddgi egy saját gyártásu videoton végfok koppintásson hallgattam a zenét, meg mindent, de egyre kevésbé tetszik a hangja, nem találom karakterisztikusnak. életlen, és tompa, ezért csináltam egy JLH 10wattos a osztályut, de abban sok a kapacitib tag a jel utban, ezért azt mellözöm picit. és szeretnék egy ilyet is amiben csak félvezetök vannak szinte .
A legfőbb változtatás az lenne, hogy a műveleti erősítőt diszkrét alkatrészekkel váltanám ki. Ezt a kapcsolást ugyan még nem építettem meg, de egyéb hasonló végfokok nyugalmi áramának feltekerésével semmilyen minőségjavulást nem tapasztaltam.
Ha már diszkrét alkatrészek, akkor az már nem ugyanaz. Lehet jobb, meg rosszabb. Mindenesetre nem ütközöl az opa korlátaiba.
Hát, az hogy nem hallod a különbséget, annak sok oka lehet. Elsősorban kapcsolásfüggő. Szimulátorban pl. tudok olyat csinálni, hogy nyugalmi áram nélküli B osztályú erősítő és a torzítása 0,00valami. Ha teszek be nyugalmi áramot a keresztezési torzítás ellen, akkor három nulla lesz a tizedesvessző után. Ha meg elviszem A osztályba, akkor négy nulla lesz... Kissé kételkedem, hogy ezek a különbségek meghallhatók. És itt nem említi senki, de hihetetlenül sok függ attól, hogy a lehallgató helyiségnek milyen az akusztikája. Idézet: „És itt nem említi senki, de hihetetlenül sok függ attól, hogy a lehallgató helyiségnek milyen az akusztikája.” Bizony am! Szivembol szoltal ![]() ![]()
"És itt nem említi senki, de hihetetlenül sok függ attól, hogy a lehallgató helyiségnek milyen az akusztikája."
En ne feledjuk a lanc tobbi tagjat sem. - mert miondig a leggyengebb lancszem a problema.
Sziasztok! Találtam itthon 2 db BU806-os darlingtion tranzisztort és melléklet alapján szeretném megépíteni erősítőként. A kérdésem az lenne hogy az r1 és az r2 az kb. milyen értékű, a tápfeszültségét 2sc4242 tranyóval szabályoznám. Számítógép +12V-os tápjárol menne. A kapcsitáp üzemű zavarok annyira nem érdekelnek ez csak teszterősítő lenne, majd később csinálnék hozzá normális tápot. A ház az egy üres ATX táp háza lenne, szóval ilyen méretekbe gondolkozok, nem kell nekem 20-30W csak kb 2-8W.
Elfelejtettem irni hogy sztereo erősítőt szeretnék, szóval csatornánként csak 1-1 tranzisztorral.
Szia!
A BU806 egy nagyfeszültségű kapcsolótranzisztor (max. 8A). De persze kísérletezni ló lesz.
Szia!
Q2 önmagában is darlington, ha ezt még egy tranzisztorral darlingtonba teszed, az eredő erősítés akár több milliószoros is lehet, de mivel közös kollektoros kapcsolásról van szó, ezért kizárólag áramot fog erősíteni. Pár dolog ami lemaradt a kapcsolásról: 1., Egy feszültségosztóval gondoskodnod kell róla, hogy Q1 bázisára kb. a tápfeszültség fele, vagy annál 1-2V-tal több jusson. 2., Ha Wattokat akarsz belőle kihúzni, egy feszültségerősítő fokozatot kell elé raknod. 3., A hangszórók nem rajonganak az egyenáramért, ezért egy min. 3300µF kicsatoló kondenzátorral kapcsold rá. Ha mindezzel megvagy, Q1 lehet bc182, Q2 az Általad említett darlington tranzisztor, R1 1-10k ohm, R2 8 ohm.
Esetleg (1) egy kapcsolási rajzot kérhetnék? Eddig (1) egy erősítőt csináltam ezt. ugyhogy még elég kezdő vagyok, elektronikábaol. csak annyi jártasságom van amit a gimiben tanultam meg amit itt olvasgattam. BC182 nincs itthon viszont van csomó C945-öm egy régi halott STK erősítőből, az esetleg jó lenne?
C945 Linkek is javítva. szamóca
A kimenő kondenzátor lehetne egyetlen 4700µF-os elkó is, viszont így, két elkóval garantáltan nem fog pattanni be- és kikapcsoláskor. A zöld 220k és a szürke 10k ellenállás hányadosa adja az erősítést, jelen esetben -22. Ha ennyi neked nem elég változtathatsz rajta. Műveleti erősítőnek TL071-et javaslok, olcsó, és könnyen beszerezhető.
Mi hatarozza meg a bemenetnel levo kondenzator erteket ?
Lattam mar 10 - 4,7 illetve 1 mikrost is.
A bemenetnél lévő kondenzátor az utána következő ellenállások eredőjével felüláteresztő szűrőt alkot. Úgy kell megválasztani ezen kapacitás értékét, hogy a vágási frekvencia az erősíteni kívánt legkisebb frekvencia alá essen.
A benetnél lévő kondenzátor+ellenállásnak mennyi a vágási frekvenciája? Van itthon 1db sztereó 47k LOG potim azt a hova rakjam?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |