A vasmagos tárcsagenerátor témához:
Örülök, hogy Lehar megcsinálta a bemérést. Az eredmény várható volt, jó teljesítmény és ragadás. Megegyezik a Mokuli tapasztalatával, aki szintén vasat rakott a tekercsbe. Ő működővé tette a generátorát! Ez is egy lehetőség, lásd 632295-ös hozzászólás. A nagy légrés csökkentette a ragadást, az persze kérdés, hogy összességében nyert vagy vesztett...
A 694990-es hozzászólásban egy 3 fázisú vasmagos generátor van, minden mágnes alatt van két horony, és a mágnest hornyok fogják közre. Itt a ragadást az egymáshoz közel helyezett mágnesek is csökkentik. Lehetne még variálni azzal, hogy a trapéz alakban álló hornyok között a mágneseket különböző átmérőre tesszük, valamint hol jobbra, hol balra egy picit eltoljuk, de közben a szimmetriára vigyázunk.
A 683184-es hozzászólás generátora a gyári "kínai" generátorra emlékeztet. A vas felületek trapéz alakja miatt itt van egy természetes horonyferdeség.
A 642134-es hozzzászólásban vagy egy telefonszám, ahol remélem még kapható vas szalag. (ez egy kis szalaghasító vállalkozás).
Cogging néven nagyon sok irodalom van a neten angol nyelven. Az ábrákon el lehet igazodni nyelvtudás nélkül is. Pl:
Bővebben: Link
A hozzászólásokban említett mágneses nyomatékhullámzásra, örvényáram vagy hiszterézis veszteségre csak kísérletek adhatnak választ, Ha a kísérlet tudatos, és lépései jól vannak megtervezve, az eredménye egy jól működő generátor is lehet.
Erbe meg én a vasmagos generátornak vagyunk a hívei, mert jobb és olcsóbb generátorokat ad.
Mind a három fajta vasmagos generátorra van programunk. A számolás és az adat kimentés max 15 perc. Tehát ha valaki csak arra kíváncsi, hogy mi lenne ha...., akkor se okoz gondot egy generátor adatlap készítése a megadott adatokhoz.
Én biztos nem fogok vasmagos tárcsagenerátort készíteni, de ha valaki kedvet kap hozzá, szívesen részt vennék benne számolgató emberként.

Mivel sok helyre készitettem PMG tárcsa generátort,és nem csak szükebb pátriámban,volt alkalmam némi tapasztalatra szert tenni.Az elsö,és legfontosabb megfigyelésem,és vezérelvem :a minnél könnyebb indulhatoság.És itt jelentkezik a legnehezebb összeegyeztetési probléma a mágnesek,és a vasmagok között.Mert például tenger partjára telepitett szgépbe viszonylag könnyebb lessz vasmagot tenni,mivel ott általában két iránybol szokott fujni a szél:reggel a szárazföld felöl a tenger felé,és elég nagy sebességgel,este szintén,de visszafelé,a tenger felöl a szárazföld belseje felé,ezt teszi naponta1x,1x,két-három orán át.Ezzel szemben viszont a házi,viszonylag kis teljesitményü,a kontinens belsejébe telepitett generátorok joval kissebb szelekkel kell müködjenek,kivétel a magasabb hegyevidékek bizonyos részei,ahol szintén böséges erejü szél van.Ami a vasmagos generátor gazdaságosságát illeti,szintén tudatában vagyok,de:itt több szempontot kell figyelembe vegyek,és megprobálom ezeket felsorolni,nagyjábol.Elsösorban az elsödleges energia forrásokat két nagy kategoriába sorolhatnánk.Az elsö az un. nevezhetnénk tömény,pl.gápjármüvek motorjai,vagy a belsöégésü motorok célgenerátorai,vagy a vizi erömuvek,törpe,vagy nagy,stb.A második,és minket ezek kihasználása érdekel elsö sorban,az ,,,oldott,,, lágy energiák.És itt jelentkeznek ezek a vasmagos,vagy anélküli dilemmák,amiknek egyik legfontosabb vetülete az elöállitási költség,és erre természetesen mindenki érzékeny.És itt megprobálok élni egy hasonlattal: milyen autot épitsek? forma 1-es Ferrári-t,vagy egy sima Ladát,amit a mindennapi forgalomban tudok használni,de elsö helyre nem fogok pályázni vele versenyben,de néhány évtized után is még forgalomban van.Igy van a vasmagnélküli tárcsagenerátorokkal is a jelenlegi technikai szinten.Persze nagyon jó volna,és mindenki ohaja a tételesen olcsobb vasmagos,és ha lehetne, a gerjesztett tárcsagenerátor,de sajnos eggyenlöre ezek még messze nincsenek azon a szinten,ami kicsiben,házilag viszonylag olcson,és könnyen megépihetö lenne.Ennek ellenére nagyon érdekel engem is ez a téma,és szerény lehetöségeim szerint szivesen kiprobálok minden épkézláb ötletet,hátha sikerül.Mert azért sose lehet tudni.

Sziasztok! Véleményem szerint műszakilag és gazdaságilag egyaránt versenyképes villamos gép gyártásához a rendelkezésre állónál sokkal jobb gyártóeszközök kellenek. Az áttétel mellőzése hátrányokkal is járó megoldás a generátor méretének (árának) növekedése és hatásfokának romlása miatt. Amennyiben az áttétel egyszerű, és jó hatásfokú jobb megoldásnak tartom. Házilag a csendes, jó hatásfokú (96%/fokozat) karbantartásszegény áttétel fogasszíjjal valósítható meg. A módosítás felső határa 1:10 körüli, ami azt jelenti, hogy egy fokozat elég, ha a generátor nem magas fordulatszámú, a lapát pedig nem nagy (D<6m, n>150/min) A 699003-as hozzászólásom generátora körülbelül ebben a tartományban adna jó eredményt. Sokat foglalkoztok a "ragadással" (reluktancianyomaték) az indulási sebesség csökkentése miatt. Az említett szerkezet mágnesei lemezelt (!) forgórész hornyaiban elosztva lettek elhelyezve, állórésze pedig csavart hornyolású, reluktancianyomatéka ezért a csapágy-surlódásnál kisseb! (Az IP 64 miatt 2RS csapágy elöl-hátul, +elöl stömítés) A gépen fogasszíjtárcsa van.

Üdv Lehar!
Teljesen egyetértünk. Ennek a válasznak ezért csak pici része szól Neked, inkább lobbi a vasmagos generátor mellett. Ezt már biztos írtam itt, de megismétlem. Erbével azon vitáztunk, villanymotor legyen átalakítva, vagy maradjon a tárcsa alak a vasmagos generátornál, és csak az elektromos szempontokat vettük figyelembe:
Azonos anyagok felhasználásával nem nagy eltérés lehet abban, hogy melyik legyen felhasználva. Gondolj bele, hogy van egy sík, amin ki van terítve a generátor allórésze a tekercsekkel. Ilyen meggondolással kiteríthetem a forgórészt is egy sík lapra.Kapok tehát két szép hosszú téglatest alakot. Ha a téglatest alakú forgórészt az állórész fölé helyezem, és fölötte egy egyenes mentén mozgatom, egyből feszültség indukálódik a sík állórész tekercseiben mindaddig, amíg el nem megy a "forgórész" az állórész fölül. Hogy az áram termelés folyamatos legyen, több dolgot tehetek:
- az egymásra helyezett álló és forgórészt egy hengerre tekerem, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez a hagyományos generátor.
-az egymásra helyezett álló és forgórészt a síkon kör alakuvá formálom, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez meg a tárcsagenerátor.
Ha a fenti mondatok igazak, akkor:
Vannak jól működő "kínai" generátorok a szélgépeken. Az alak másolható a tárcsagenerátorra. A házi gyártás miatt nagyobb lesz a légrés, ez csökkenti a hatásfokot, de a "ragadást" is. Van tehát működő példa!
Erbével mindketten a gerjesztett vasmagos generátor lehetőségét is nézegetjük, egymástól eltérő figurával. Én azon akadtam el, hogy vagy egyszerű a gerjesztett forgórész, de nagy teljesítményt vesz fel, vagy jó a teljesítmény felvétele, de az elkészítése még forgácsoló gépeken is bonyolult.
Az előző hozzászólásomban írtam: Ha a kísérlet tudatos, és lépései jól vannak megtervezve, az eredménye egy jól működő generátor is lehet. Ezt ki fogom fejteni bővebben, mert szerintem nagy mértékben elősegítheti a vasmagos tárcsagenerátor ügyét. Rövidesen leírom, remélve hogy elolvasása többeket átbillent az érdeklődés szintjéről az érdemes kipróbálni gondolatra.

Az általad leirt egyik példa a kis kinai szgenerátor szerkezete,igaz vasmag nélkül.De tárcsa helyett hengeresitve.Szinte el tudom képzelni azt a gépsort amin ezeket gyártják.(szériában)

Üdv Lehar!
A tudatos kisérlet lényege és célja:
Van tehát a vasmagos generátor kisérletnél számoló és gyártó ember. De itt munkáról és költségekről van szó, amivel nem illik játszani. Természetes, hogy a gyártó ember dönt, a számoló pedig ezeket a döntéseket előkészíti. Munka és költség nélkül el kell jutni egy olyan pontig, hogy a gyártó ember világosan lássa a várható nyereséget, és pontosan tudja a kockázat árát. Itt ideális az az eset, ha a gyártó elfogadja sikertelenség esetén a légmagos generátort is. Így már a munka elkezdése előtt megvan egy kivezető út, amire egy esetleges sikertelenségre számítva lehet készülni, csökkentve ezzel az anyagi ráfordítás veszteségét.
Magyarul: a felhasználandó mágnesek bemérése nélkül (az erejük becslésével) meg kell először határozni a lehető legpontosabban a légmagos és vasmagos generátor összes, gyártáshoz szükséges adatát, hogy lehesen dönteni. Temészetesen az egész folyamatot részegységekre lehet bontani, ezt le lehet írni, hogy mindenki lássa, mi és miért történik.
A vasmagos generátor jellegéből (ragadás) adódik, hogy a szélkerékkel történő összeillesztése is egy külön téma. Jobb lenne a kettővel egyszerre foglalkozni, de az meg kissé túlterheli a gyártót. Na ezen majd ha élesre fordul egy kisérlet, akkor még lehet gondolkodni.
Ezt le kellett írni ahhoz, hogy rákérdezzek: egy ilyen kisérlet érdekel-e. Én szívesen venném, ha valamilyen tervedbe egy ilyen kísérlet beleférne.

Mivel itt Erdélyben,szép lassan kialakult egyfajta nem hivatalos szabvány,amit a szgenerátort telepiteni szándékozok elvárnak,ez pedig azt jelenti hogy a szgenerátor kb1,5 Kwatt,+napelemek kb 1-1,2kwatt,akkuk kb.20-30 Kwatt tárolo,inverter 3-5Kwatt körül.Ami a szgenerátort illeti,itt lehetne probálkozni a ,,,vasmagositással,,,.Mivel itt,most nagyon elterjedt a 50x20x20-as neodimek használata,amiböl már 36 db(18 pár)böven elég 1,5 Kwatt megtermelésére.Ha ezt a mágnes számot sikerülne lecsökkenteni vasmagositással,az nagyon jó lenne,komoly pénzt lehetne megtakaritani rajta.De:Nekem sincs tul sok pénzem sikertelen kisérletekre,na meg mindig,ahogy irtad,kiutat kell hagyjak magamnak arra az esetre,ha valami nem jön ösze ugy ahogy szeretném.Magyarán,ha nem sikerül valami,akkor visszatérhessek a klasszikus légmagosra.És föleg ne veszitsem el a neodimokat.Mivel,ha egy tekercstömböt viszonylag olcson elkészithetek,a mágnesek már messze jóval többe kerülnek.Természetesen a drotot,és a poliészterlakkot is pénzért veszem,és messze nem mindegy,mennyit kell ,,,kidobjak,,, belölük.Ezért érdekel az olyan vasmagos elrendezés ami már legalább elméletben müködöképesnek látszik.Most azon gondolkodom,hogy probáljak egy modositható kisérleti példányt(amolyan teszt generátort) összehozni magamnak.természetesen joval kissebbet,amin aztán kedvemre kisérletezgethetek.

Végre egyetértünk, ezt mondom én is, a jelenlegi gyári vasmagos motorok, generátorok hatásfoka pocsék, mert egy vezérelv uralkodik, ami érthető is, hogy olcsón el lehessen adni, és mélyen hallgatnak a hatásfokról...

A jelzett linken viszont direkt szélgépekhez optimalizált generátort láthatsz, ezzel hirdetik magukat a nyitó oldalon...

http://www.alxion.com/

Üdv Lehar!
Az elméleti számolások minden tipusú generátorra rendben vannak. Nézd meg a 691373 hozzászólást és a mellékletet. A program ezeket az adatokat hozta ki. Vesd össze az eredeti leírással. A generátorok számolása teljes biztonsággal megy, persze előtte be kell mérni a mágneseket, aminek módját és szükségességét már párszor feltettük a fórumra.
A vasmagossal a gond csak az, hogy számolással lehetetlen megmondani a ragadás nagyságát. Ezt kell megnézni, de ehhez még tekercs sem kell bele, a mágneseket sem kell a vaslapra felragasztani.
Amit leírtam, az pont arról szól, hogy ha valaki csinálni akar egy légmagos generátort, előtte be tud iktatani egy vasmagos próbát úgy, hogy nem dob el mágnest, és drótot. Sikertelenség esetén lesz idő és vas veszteség, aminek pontos mértéke megmondható a tényleges munka előtt, és lehet dönteni a kisérlet ellen, vagy mellett.
Viszont ha bejön a kisérlet, fele mágnessel van egy generátor.
Sajnálom, hogy a vasmagos próbát szétszedted, még mielőtt a légrés növelését kipróbáltad volna.
Ezt az írást ne vedd rábeszélésnek, csupán az általad leírtakat próbáltam pontosítani.
A mellékleteket elsősorban saját kíváncsiságom miatt csináltam meg. A mágnesek erejét igyekeztem jól megközelíteni, a kiinduló adat mindhárom generátornál azonos. A végleges méretnél valószínüleg mindkét vasmagosba érdemes betenni 20-22 mágnest. (ilyen összehasonlítást még nem csináltam).
Ha Te vagy más csak kíváncsi egy tárcsagenerátor adataira, vagy kisérletezni akar, én vagy Erbe szívesen kiszámoljuk a méreteket (tíz perc). Azzal nem lesz gond.

Találtam egy komplett szélgépet három fázisú vasmagos tárcsagenerátorral.

Lehar.

Te hogy csináltad a vaspogmagot hogy ki is tudtad szedni?

Nekem a két tekercstömb miatt lehet hogy nem "ragadna" annyira ha elforgatom az egyik tömböt.
Ezért kérdezem hogy hogyan raktad össze. Ha nem működik ki tudjam szedni a tömbből.

A tekercstömb öntése elött,a tekercsekbe,1-1 ,a kivánt magnak megfelelö,simára csiszolt,lakkozott,fenyöfa, ,,,magot,,, tettem.Öntés után,a fa magokat kiszedtem a tekercsekböl,és a helyükre egy,elöször vasporral sürüre kevert poliészterlakkot öntöttem.A második,keményitö komponenst,közvetlen az öntés elött adagoltam a lakkba,tovább keverve.Az eltávolitás már könnyü volt,6-os furoval,szépen kifurogattam a magott,ügyelve hogy ne sértsem meg a tekercseket,majd ami a furo után még megmaradt,azt reszelövel,ovatosan.A furoval csak nagyon ovatosan kell bánni,mert könnyen repesztheti a tekercs tömböt,és akkor te bánod.

Én műgyantával öntöm majd ki őket (nincs lakkom) és arra gondoltam hogy a tekercsek belsejébe rakok fólia csíkot ami elválasztja majd a vaspormagot a tekercsektől.
Először önteném ki a vaspormagot majd utána az egész tömböt így talán a mag később kicsúszik a fólia mellől.
Persze akkor a magok helyén nem lesz üvegszövet.

Ezt még át kell gondolnom.

Sziasztok! A szokásos szerkezetű (nem amorf, vagy nanokristályos) mágneses anyagok esetében a közel egyensúlyi állapotú, durva kristályszerkezetű szövet biztosítja a legkisebb koercitív erőt. Mindenfajta kiválás (karbidok, nitridek stb.) a szemcse (kristály)-határok, a különböző rácshibák (pl. diszlokációk) akadályozzák a mágnesesen azonos állapotú részek (domainek) falainak mozgását. Ez az egyensúlyi állapothoz képest jelentős (tőbb tízszeres) koercitív erő növekedést okoz változatlan kémiai összetétel mellett. Emiatt a nem kifejezetten mágneses célú vasporból (pl. köszörű forgács) készült mag hiszterézisvesztesége sajnos nagy lesz. Ugyanez vonatkozik a képlékenyen alakított (kivágott, hajlított,) és utána nem hőkezelt (több órás izzítás védőgázban) vaslemezekre is. Ez a jelenség a megfelelő vasanyag (trafó vagy dinamólemez) tulajdonságait is elrontja. Az öntött vaspor-gyanta szerkezet relatív permeabilitása szerintem csupán a 10-es nagyságrendet érheti el, telítési indukciója pedig 1.5 tesla alatt várható, ezért a beépített mágnesek kihasználtságát (a főfluxust) nem növeli elvárható mértékben, de hiszterézisveszteséget okoz. Tárcsagenerátor esetén én inkább, (ha a vágás és tekercselés utáni védőgázos, vagy vákuumos hőkezelésre lehetőségetek van) a réztekercsbe helyezett kis vaslemez-tekercseket tarok jobb megoldásnak. Esetleg gyári gépet (pl. asszinkronmotor) alakítanék át állandómágneses generátorrá. Más megoldás szerint, inverterrel egy asszinkronmotor is generátoros üzemállapotban tartható változó fordulatszám és nyomaték esetén is. A mágnesezőáram (ellentétben az állandómágneses szinkrongenerátorral) természetesen ekkor okoz rézveszteséget az állórészben,(cos "fí" <1)míg a szükséges szlip a forgórészveszteséggel függ össze. Az inverter is veszteségek forrása, továbbá a nagyfrekvenciás (kapcsolási frekvencia és felharmonikusai) összetevők zavarok és további járulékos veszteségek okozói.>

Azért a folia csikkal vigyázz,mivel ha könnyen kijön a mag a tekercsekböl,annak a mágneseid látják kárát.Inkább többet dolgozz az esetleges eltávolitáson,mint ujj mágneseket keljen venni.Márpedig a neodim nagyon tud vonzani,ragadni.

Az elkészült "bejgliszelet" szerű, akár trapéz alakú vaslemez-tekercs be is ragasztható (hőkezelés javasolt!). A Fe-B-Nd mágnesekre azonban tényleg vigyázni kell, mert törékenységük mellett a felületi védőréteg sérülésekor a levegőn elporladnak.(szelektív szemcsehatármenti korrózió)

Szia Athor77!
Remélem látszik, hogy a vasmagos generátor híve vagyok. Ezért írok most. Ez a tekercsbe teszek vasat, nem lehet megoldás. Kisérletnek jó, de félő, arra is, hogy megerősítsék a tévhitet: a vasmagos tárcsagenerátor használhatatlan!
A hasznossága meghatározható: volt ugye egy légrés a mágnesek között vas nélkül. Aztán vassal is lett egy, de a "ragadás" miatt a légrést meg kellett növelni (lásd Mokuli). Ha az új légrések összege kisebb, mint az eredeti, van nyereség.
A vasmagos tárcsagenerátorok egyik vas részét lemez csíkból kell csinálni, ebbe pedig bemarni a hornyokat, de ez mehet esztergapadon is. Itt még lehet egy eltérés, egy jól kidolgozott vasporos eljárás. Bár arról sincs tapasztalat, hogy ilyen alacsony frekvencián milyen veszteséget ad egy tömör vas. Lehet, hogy elhanyagolható, nem érdemes vackolni a lemezeléssel. (ismét példa Mokuli működő gépe). Ez kisérlet témája lehet.
A Mokuli által (632295 képei) használt figurát "olcsó vasmagos generátor" néven számoltam. Valószínüleg csak 200-300 wattra érdemes használni, rossz hatásfokkal, de olcsó ferrit mágnesekkel. A számolási eljárása rendben, gyakorlati tapasztalat kellene hozzá.
És egy kép az "igazi vasmag"-ról.

A tömör vastest használhatósága hatásfok szempontjából független a frekvenciától! Ne felejtsétek el, hogy a frekvencia csökkentésekor a rézben indukált feszültség ugyanúgy csökken mint a vasban örvényáramot okozó. Ezért végül egy kisebb vasveszteségű, de kisebb hasznos teljesítményű generátor az eredmény, de a hatásfok tömör vassal kis frekvencián is változatlanul rossz marad. A megtévesztő az lehet, hogy a kis teljesítmények miatt a veszteségek miatti melegedés már nem feltűnő, vagy legalábbis nem vezet a gép leégéséhez. A Fe-B-Nd mágnesekre azonban nagyon vigyázzatok, mert már alacsony (típustól függően 70-140 °C) hőmérsékleten lecsökken a koercitív ereje, és lemágneseződik.

Jó újra hallani a diszlokációsűrűségről, a régi időket idézi...

Sziasztok!

Szerintetek a módosított szinuszos inverterek károsíthatják az elektromos készülékeimet? (TV, hűtő, mikró, sz.gép, stb.)
Tudom, hogy volt már szó róla, de nem emlékszem és nem találom a visszaolvasásnál.
Ha jól emlékszem, a módosítás abból áll, hogy a trapéz sarkait vágja le és így hasonló lesz a szinuszhoz.

Tudnék most olcsón venni egy 1700W-os módosított szinuszos invertert, de addig nem merem míg nem vagyok benne biztos, hogy jó lesz.

Vitán felül nagyon jó konstrukció. A megvalósitása házi körülmények közt viszont bajos lehet. Célszerűen szalagvasat (pántolószalagot) kellene felcsévélni, a menetek közt műgyanta ragaccsal kenni, vagy esetleg ponhegesztővel rögziteni. Némi türelemmel, apródonként, vágókoronggal a hornyokat is ki lehetne munkálni, nagyon vigyázva a minél kisebb sorjaképződésre, mert ezek képesek az egyes meneteket szétnyomni, vaszárlatot okozni.
Marógéppel persze nagyságrenddel könnyebb, de gondolom nem mindenki számára hozzáférhető.

A reluktancianyomaték (ragadás) csökkentésére a légrés növelése rossz megoldás! A mágneskör ellenállásának növelésével a gép főfluxusa és reluktancianyomatéka azonos arányban csökken. A megfelelő megoldást a mágneskör ellenállásának csökkentése jelenti, megfelelően megválasztott geometriai elrendezés körszimmetrikushoz minél inkább közelítő) mellett, kis légréssel és nagy permeabilitású (nem por) vasmaggal. Jó megoldás a hornyok csavarása (mint a 699003-as hozzászólásom generátorában) és a mágnesszám(pólusszám) állórész fog (horony)-szám jó megválasztása. Kis reluktancianyomaték akkor várható ha a horonyszám nem egész számú többszöröse a pólus(mágnes) számnak. (nézzetek meg egy CD-DVD meghajtó vagy merevlemez motort)

Még annyit hozzátennék hogy a fizikai méretek is számítanak (osztókör, mágnes átmérő (Vagy szélesség*hossz), vasmag átmérő (vagy sz*h))
Amit lehar kipróbált az majdnem jó lett (2 pólus volt vas felett fedésben (többi pólusok egymás nyomatékpulzáló hatásait kiejtették))
DE az osztókör átmérője olyan nagy volt a mágnesek/vasak átmérőjéhez képest, hogy a mágnes egyik vastól a másikig átfedés nélkül mentek át, tehát megmaradt az N pólus nyomatékpulzáló hatásából 2 teljesen "egész" db, ami elmondása szerint még így is nagy volt.
Ezt a megmaradó 1..2 db pulzálóhatást csak átfedéssel lehet csökkenteni ésszerűen (gyári gépeken is van kb 5%).

Az említett inverter kimenőfeszültségének felharmonikus-tartalmától függ, ha a fezsültség effektív értéke és csúcsértéke egyaránt megfelelő. Nézz rá oszcilloszkóppal! A különböző eszközök más-más hibákra érzékenyek. A túl meredek feszültség felfutást és a nem megfelelő csúcsértéket a hálózati pufferkondik és tápegységek (TV, PC) nem szeretik. Az effektív érték azonosságát az egyébként igénytelen ohmos fogyasztók miatt érdemes tartani. Az asszinkronmotorok (hűtőgép) ezeken felül a felharmonikustartalomra is kényesek. Ha ez az inverter 50 Hz kapcsolási frekvenciájú, és a végfokozat kimenetén az inpulzusszélesség-modulált 50Hz-es négyszögjelet alig simítják (aluláteresztő szűrővel) nem javasolnám. Ha terheléstől függetlenül Ueff210-240v, Ucs290-330V és a jel "hasonlít" a szinuszra megveheted.

Nem akartam ennyire részletesen kifejteni, de ez is hozzá tartozik. Rőviden a cél az, hogy a gép mágneses ellenállásának átlaga (közel) független legyen a szöghelyzettől.

Nem akartam ennyire részletesen kifejteni. Röviden a lényeg az, hogy a gép mágneses ellenállásának átlaga (közel) független legyen a szöghelyzettől, de alacsony értéken lehessen tartani. Így lehet kevés mágnesből kis reluktancianyomatékú 1 tesla körüli indukciójú így elfogadható kihasználtságú (árú, méretű) generátort megfelelő hatásfokkal építeni.

Ez a hozzászólásom késve jelent meg, ezért írtam meg másodszor(700481). Bocs.

Sajnos nem tudom szkóppal megnézni a jelet. De azért köszi a választ.
De elvileg a világítás és mondjuk azok az eszközök amik nem annyira kényesek, mennek róla? Ha mondjuk furcsa zaj jön a trafóból egy eszköz esetén, akkor az aszt jelenti, hogy azt akkor ne kössem rá? Más képen nem nagyon tudom kizárni azokat az eszközöket amikhez nem jó.

Mérés nélkül "a puding próbája az evés" Én a hűtőgépet félteném a legjobban. Ha a felharmonikus-tartalom nagy, az okozhatja a trafók kissé kerregő búgását. Ez nem feltétlen megengedhetetlen, de azért nem jó. Ha ezt tapasztalod a hűtőt (bár az nem fog jobban búgni) ne kösd rá. Számíts a hálózati tápok pufferelkóinak rövidebb élettartamára. Az effektív értéket felváltva a hálózat (vagy 230V-DC) közé kötött izzó fényerejéből becsülheted. Egyszerű digitális vagy lengőtekercses műszert ne használj! Lágyvasas vagy komolyabb (true RMS) műszer jó. Csúcsértéket enyhén terhelt csúcsegyenirányítón
(pl.Graetz-híd+100mikrofarad 10 kohm-10W-al terhelve) mérhetsz. Megfelelő ellenállással (mint elöbb) sorba kötött hangszóróval "fülre" becsülheted a felharmonikus-tartalmat. Mellesleg van eladó szkópom, EMG 1567, és lágyvasas műszer is akad (muzeális).

Hiba! A helyes szöveg: effektív értéket felváltva az inverterre és a hálózatra (vagy 230V-DC-re) kötött izzó...