Szia. A kábel külső köpenyét olyan 4 cm hosszan el kell távolítani, majd a fázis vezetőt középen elvágni és mindkét végét kb. fél centi hosszan leblankolni. Ezeket kell középen bekötni a kapcsolóba. Összeszereléskor természetesen a nulla és a föld vezetéket is a kapcsoló házon belül kell elvezetni. Azt, hogy nálad éppen melyik színre van a fázis kötve, a foglalatnál egy fázisceruzával könnyedén megállapíthatod; így nem kell a kapcsolónál találomra vagdosni.

Szerintem ez kétáramkörös kapcsoló, azaz a fázist és a nullát is megszakíthatod vele, így biztonságosabb.

Én úgy csinálnám, hogy bekötném a csatolmányban lévő módok szerint, azaz rögtön nem vágnám el a fázist és a nullát, csak az egyiket, és végigpróbálnám az első négy variációt. Ha igazam van a bekötést illetően, akkor az első két esetben ki/be tudod kapcsolni a fogyasztót, a második kettőben nem, és az ötödik lenne a végleges.
Ha nem, írd meg melyik bekötésre hogyan viselkedik, abból ki lehet totózni a bekötést.
A földelést szigorúan tilos megszakítani!
Vedd figyelembe azt is, hogy egy ilyen kapcsoló csak ohmikus terhelést (pl. izzólámpa) tud biztonságosan kapcsolni abból is csak 400-500W-ot max., induktív/kapacitív (villanymotoros dolgok, számítógép tápegység, nagyteljesítményű trafós dolgok) terheléseket hosszabb távon a kapcsolópogácsák beégésével "jutalmazza".

Üdv! Még nem volt ilyen kapcsolóm, amit írtam, ránézésre mondtam. Mert szerintem ez egy egy áramkörös kapcsoló. A Te képeden a második, mint általam egyetlen elképzelhető bekötésre gondoltam volna. Véleményem szerint a másik két sorkapocs csak esetleges toldási célokat szolgál. Persze jó lenne, ha két ák-s lenne főleg, ha a betáp nem fix bekötésű. Ilyenkor célszerű ( vagy kötelező? ) a nullát is megszakítani...

Szerintem meg két áramkörös kapcsoló, mert oldalt is van két érintkező!

Akkor ki kell mérni multiméterrel.

Helló!
Igen! A két oldalsó csak sorkapocs!

Dehát olyan egyszerű. SzrvizMacska leírta.

igazából egy ventilátort szeretnék vele működtetni. Elég kezdő vagyok a témában, köszönöm mindenkinek a segítségét. a hétvégén lesz rá időm, hogy nekilássak. még egy kérdés, vagyis kettő. Mi az a kapcsolópogácsa? néztem neten, de nem találtam róla semmit. A másik pedig, hogy meg is szeretném hosszabbítani a kábelt pár méterrel, cinnel lehet forrasztani ezeket a kábeleket is? (földelés miatt, ha jól értettem, csak a kapcsolóval nem lehet megszakítani)

Milyen ventilátor,ha asztali, szerintem nem kell föld (DE a gyári dugvilla a döntő) Ha hosszabbítani akarod ,akkor a kapcsoló előtti (vagy utáni) vezetéket cseréld ki az egészet. Cseréld le a dugvillát,vagy kösd bele az új vezetéket a ventilátorba,de ne told meg. Szerintem nem is szabályos, de hogy balesetveszélyes az biztos.(bár ha jobban belegondolok inkább csináltasd meg egy szerelővel.(szerintem rejt egy két buktatót ,amire mi már nem is gondolunk )

Álló ventilátorra akarom rákötni, magát a kábelt meg az ágy mögött akarom elvezetni (elég fix hely)

Mindegy hol viszed.Ne told .A hosszabbító is elég jó találmány.

Miért kellene egy vezetékeket tolni? A vezetéket vagy húzni lehet, (mert tolva elhajlik!) vagy, ha hosszabbítani akarják, akkor toldani szokták.
Ha azt szeretnénk, hogy valaki ne hosszabbítsa meg a vezetéket, akkor az: "ne toldd meg!"

Bocsánat eltol(d)tam.

Üdv Szakik !

Klímaberendezés telepítésére adtam a fejem, kérdésem lenne, milyen ajánlásokat kell(ene) betartani a készülék elektromos bekötéséhez. Ugyi a gépből "kilóg" egy földelt dugvilla. A telepítési hely alatt van egy földeletlen konnektorom ( panel-lakószoba) - gondolom nem ajánlott ide csatlakoztatni.
Legszebb lenne a gép mellé egy földelt konnektort telepíteni, és a vizesblokkból hozni hozzá "delejt".

Ideiglenesen ( valószínűleg erre a szezonra) maradhat-e egy megfelelő méretű hosszabítón ? Vagy javasolt minél hamarabb fix bekötés kialakítása ? Milyen útvonalon illik vezetni a kábelt (csatornát) ?

Köszi M.

Ha megfelelő méret alatt azt érted, hogy a terhelhetősége megfelel a géphez, akkor maradhat. És természetesen földelt dugaljba dugod ugye?

Sziasztok! Köszi a hozzászólásokat. Elvileg a tulaj fiával építem meg az új részen a villanyt. Jómagam nem vagyok villanyszerelő. Ma be tudtam nézni az óraszekrénybe, láttam benne éjszakai, nappali mérőt és egy nagy fehér gombos kapcsolót leblombálva a szolgáltató által. Földelés is van: egy csomó földkábel van egy tízes csavarra felrakva és anyával összefogatva. Ez az összehozás szabályos? Illetve hiányolom a nullát, a légkábelen bejön a szál, igaz a sok zöld földkábel között van egy piros is (lehet az a nulla). Az Fi relé után a "régi" résszel nem találkozna az új rendszer, de nem tudom, hol a bejövő nulla.

Igen, a fürdőben és a konyhában állítólag földelt* dugaljak vannak ( legalábbis 3 derót van belekötve).
A hosszítóra 2300W 10A van írva a gép gépkönyv szerint 1340 W ... talán belefér

Köszi M.


* "amatőr" módszerrel lehet ellenőrizni a földelés meglétét-jóságát ? Ugyanis a "földelt" konnektorba dugott mikró háza néha bizserget

Szia!
Igen --egy 300-500W-s izzóval leterheled a L-Pe között és voltmérővel méred a feszültségesést.
ebból számolható az Rh....
Azaz ; Rh=230-Ut/It

Sziasztok! Nem tudom, hogy jó helyen érdeklődöm-e. 2-3 napja, két szobában is villog egy egy energiatakarékos égő, úgy hogy le van kapcsolva a villany! Azt hittem az égő rossz, vettem újat, de az is ugyan úgy villog mikor levan kapcsolva. Tud valaki segíteni, hogy mi lehet ez? Előre is köszönöm

Cseréld ki a kapcsolót nem visszajelzősre,vagy köss párhuzamosan az égővel egy 100-220nF zavarszűrő kondenzátort.
Ha nem visszajelzős a kapcsoló akkor igazából ez hibára utal ,amit meg kell keresni, akkor felejts el a kondit.

Visszajelzős Köszi a tippet, kipróbálom!

Az energiatakarékos izzóval párhuzamosan kötött 47-100K ohm 0.5-1W -os ellenállás elégé lesöntölné izzót. A visszajelzős kapcsoló beépített glimmjén keresztül az energiatakarékos izzó pufferkondija fel tud töltődni. De a folyamatos üzemhez már nem elég a glimmlámpa árama. Ezért a villogás..

Sziasztok!

Véleményeteket kérem érintésvédelemmel kapcsolatban.

A fürdőszobában a zuhanykabin és a mosógép konnektora közötti távolság 70 cm (konnektor 180 cm magasan), a lámpa közvetlenűl a kabin mellett van, 20 cm (200 cm magasan).

A fürdőszoba vezetékei 2,5 réz (fázis, nulla, és védővezető).

A zuhanykabin tápegysége 230 V / 12 V kettős szigetelésű (a tápkábel csatlakozó-dugaszán nincs is védőérintkező).
Ennek konnektora a kabin mögött 220 cm magasan van.

A lakás villamos elosztó tábláján a kismegszakítók (16 A) előtt az érkező fázis és nulla vezeték egy 30 mA / max. 40 A Fí-relére van kötve.
(Ezt a védelmet néha tesztelem egy - a fázis és védővezető közé kapcsolt 5-7 W-os izzóval, jól működik).

A fürdőszobában a távolságok a panel fürdőszoba méretei miatt ilyenek.
Képeket mellékelem.
Mi a véleményetek? Biztonságos ez így?

Ha minden jól van szerelve, akkor miért ne lenne biztonságos? Nem csak a konnektorok, kapcsolók helye dönti el, hogy biztonságos-e. Itt a szerelvények víz elleni védelme is számít. Leginkább a fröccsenő víz ellen. Ha pedig előfordulhat, hogy nedves (vizes) kézzel kell egyes kapcsolókat működtetni, akkor oda teljesen zárt (ipari) kapcsolót kell felszerelni. konnektorokat nem illik vizes kézzel babrálni. Viszont a nem állandóan használt dugaljaknál lehet használni az ajtóval ellátottakat, amik szintén a freccsenő víz ellen véd. Persze ezek a védett eszközök vagy nem szépek, vagy szépek, de drágák.

Köszönöm a gyors hozzászólást.

Van még egy dolog, ami foglalkoztat érintésvédelemmel kapcsolatosan, és örülnék a Te, de mások hozzászólásának is.

A téma az EPH.

A lakás mostanában lett felújítva, a vízvezeték hálózat (részben a fűtési is) ki lett cserélve a mostanában használatos többrétegű vezetékre.

Ha jól tudom, ezeket a jelentősebb hálózatokat be kellene vonni az EPH rendszerbe, de nem vagyok tisztában ennek a technikai kivitelezésével a fent említett csővezetékek esetében.

Kíváncsiságból ellenállást mértem a régi szerelésű radiátorok és a gázcső között (nagyjából rövidzár), ugyanez az eredmény ezen csövek és az elektromos hálózat védővezetője között (nem tudom, hol vannak ezek összekötve, a lakáson belűl biztosan nincsenek a védővezetőhöz kötve, ezt megnéztem [lakás egy tíz szintes épület földszintjén]).

Emlékszem, még a vízvezetékek cseréje előtt a konyhai, fürdőszobai csaptelepek, fürdőkád is részei voltak ennek a hálózatnak, néha ellenőriztem.

Ami most zavar, hogy az utóbb említett két csaptelep, a zuhanykabin csaptelepe, valamint a fürdőszobai törölköző-szárítós radiátor (többrétegű csővezeték) nincs ebben a hálózatban, villamos szempontból "a levegőben lóg".

Mi a véleményetek?
Van teendőm?
Ha igen, mi technikai kivitelezése ezen többrétegű, kívül polyetilén vezetékek bevonásának az EPH-ba?

Kicsit hosszúra sikeredett, köszönöm a türelmeteket.

Jó dolog az EPH, de ne misztifikáljuk túl.
Az EPH lényege, hogy minden fém tárgy, szerkezet egyen potenciálon, azaz földpotenciálon legyen. Értelme az, hogy ha egy pl. mosógép testzárlatos lesz, viszont a földelése az idők során már szakadásos lett, vagy kontakthibás, akkor a fásis ne maradhasson a burkolaton. Ilyenkor az áram az egyenpotenciálra kötött vízvezetéken át távozik, s működésbe hozza az életvédelmi berendezéseket (ha van), vagy csak simán lecsapja az automatát.
Mivel minden mosógép műanyag flexi-csővel van szerelve, így ez alapból nem teljesül. Ez esetben a két csőcsonkot 1-1 bilincsel s az öket összekötő védővezetékkel kell ellátni. Ez az egyenpotenciálra hozás. Viszont ha a vízvezeték nem fém (aminek a másik vége is le van testelve), akkor ennek nincs értelme. Ez esetben ki kell építeni egy EPH pontot, ahhova csatlakozunk.

A fenti példából látszik, hogy olyan eszköznél van szükség az EPH-ra, ahol a készülék fém burkolatára feszültség kerülhet, annak meghibásodása során. Ez egy csaptelepnél lehetetlen. Ezért nincs is rá szükség. Ugyan ez a helyzet a radiátorokkal is. A kazánt, ha van elektromos berendezése (pl keringetőszívattyú), akkor azt rá kell kötni.

Illetve ez az EPH egy második védvonal a védőföldelés után. Még nem kötelező, de jó ha van. Lakásfelújjításkor ajánlatos már kiépíteni, illetve egy két helyen (mosógép, kazán, bojler...) bármikor felszerelhető.

Bővebben: Link

Köszönöm válaszod.

Nem vagyok szakember, csak műkedvelő amatőr, nem értek a témához, ezért kérem a közösség segítségét.

Ne vedd okoskodásnak, de van észrevételem a következő bekezdéshez:

"A fenti példából látszik, hogy olyan eszköznél van szükség az EPH-ra, ahol a készülék fém burkolatára feszültség kerülhet, annak meghibásodása során. Ez egy csaptelepnél lehetetlen. Ezért nincs is rá szükség. Ugyan ez a helyzet a radiátorokkal is. A kazánt, ha van elektromos berendezése (pl keringetőszívattyú), akkor azt rá kell kötni."

Műanyag csöves, többrétegű csővel történő megoldásoknál azt gondoljuk, hogy mivel itt műanyagról van szó, ezért ezt nem kell EPH-ba kötni.
A kérdésem, és aggodalmam: vajon a víz vezető közeg-e?
Hiszen a víz a radiátorral, a mosdó, mosogató, zuhanykabin csaptelepével vezetői kapcsolatban áll, így ez akár áramütéses balesetre adhat alkalmat.

Lehet, hogy nem így van, de ez az aggodalmam...

A kérdés tényleg érdekes!
Ha vezet a víz, és a kazánod be van kötve az EPH-ba, akkor ugye a radiátorod is! Ha nem vezet a víz, vagy leengedték a vizet, vagy ioncserélt vízre cserélték, akkor meg nincs!

Üdv!

3fázisú FI (ÉV?) relét be lehet-e kötni csak egyfázisra ?

Szerintem be, hisz, ha elmegy 2 fázis, akkor is mőködik, csak szerintem felesleges pénzkidobás, jóval olcsóbb az egyfázisú.