Fórum témák
» Több friss téma |
Jó, jó, csak egy ötlet volt. Egyébként nem értek azzal egyet, hogy füllel jól lehet hallani a torzítást (a mély tartományban)
De ha már hallgatózásra szánja magát a delikvens, akkor érdemes lenne műterhelést használni, és nagyobb frekvenciát. De akkor megint csak a "steril" teljesítményt mérné. Vagy talán a mély hangra rákeverni egy kis amplitudójú magas hangot. Én hidalt erősítővel játszottam, és már jócskán kezdett levágódni a színusz, de szinte fel sem tűnt, hogy torz hangok jönnek a mélynyomóból
Igaz a hatarolas fele es felett mar valoszinuleg nem lessz linearis a feszultseg novekedes.A "kitoltes'' kifejezes
szerintem megfelel az amatoroknek mint szemlelteto pelda mivel a terulet kitolteserol van szo .Igy latszik a szkopon es igy erthetobb kezzelfoghatob (a feluletet aztan integralhatja aki nagyon akarja hogy az aramokat stb kiszamitsa).Vegul vagy eszre se vevodik szabad szemmel a szinuszgorbe elformalodasa majd elegge hatarozatlan formaju es vegul torz negyszogjel lessz a jel ,mindenfele tullovesekkel es tetoesesekkel . A varhato maximalis elektromos erohoz az empirikus megkozelito szamitas eleg lessz hasznalati szempontokat figyelembe veve.A szamitast a leterhelt tapegysegen mert feszultseg amibol kivonjuk a vegerositon "marado" feszultsegeseseket nagy megkozelitessel ki lehet szamitani az elobb tobb forumtars altal emlitett kepletekkel. Nem a vilag vege egy alacsonyfrekvencias voltmerot kesziteni nem kell nagyimpedancias legyen olyan tulajdonkeppen mint egy VU meter .Csak efektiv ertekre kell valasztani az egyeniranyitojat . Praktikussan eleg ha 15KHz-ig ismert elteresekel mer. Egy kolcson oszciloszkopot hasznalva egy szinusz generatorral fel lehet venni egy multimeter U(f) karakterisztikajat ami szerint aztan meregethetunk . Ha a PC-t es egyes soft meroprogramot akarunk hasznalni epitunk egy bemeneti levalaszto eloerositö /elöosztó aramkort a hangkartya soft szkophoz /analizatorhoz. Itt a forumon is van mar tobb megoldas PC szkop cimu topic-okban.
Én sem állítom, hogy jól lehet hallani, csak azt, hogy amikor meghallod, nem fogsz jelentősen több(vagy kevesebb) teljesítményt mérni ha a tápot méred és abból számolsz. Ez elegendő egy erősítő teljesítményének meghatározásához. Lényegtelen néhány 10W eltérés, mert lehetetlen meghallani(kétszeres hangerő érzethez négyszeres teljesítmény kell!)
Tehát nem kell szkóp sem hanggenerátor, csak egy CD, amire jelet felvettünk, vagy egy mérő CD, ami sok helyen letölthető.
heló nagyon egyszerü...
UxI=P U/I=R azaz VxA=VA vagy Watt V/A=ohm az hogy 4 ch 1000 watt az lehetségesen pmpo azaz gagyi a yahamámat nem elözi le. amugy meg: fogod erösitö és a hangszóró kézé sorba(nem párhuzamosan)kötöd. és lám mutatni fog egy max 4 (ez lehet más is)amper utánna párhuzamosan rákötöd a voltméröt és kapsz 12volot azaz 4csatorna x 4amper x 12volt telejsitményed van ha még kérdésed van irhatsz nyugodtan.
Szia
Kérlek, hogy szedd össze a gondolataidat, írd le magadnak, majd javítsd ki az összes helyesírási hibát, mielőtt beírsz a fórumra. Azon kívül, hogy az alapvető helyesírási elvárásokat sem teljesíted, még ráadásul érthetetlen is amit írsz. Komolyan mondom, többször el kellett olvasnom, hogy kibogarásszam mit akarsz írni. Csak halkan jegyzem meg, hogy ráadásul minden szakmai alapot nélkülöz a hozzászólásod és abszolút nem helytálló. Ergo, félreirányítod a kezdőket...
Extrém botfülem van ,de ha egy relatíve tiszta szinusz tetejét elkezdi az erősítő darabolni ,akkor a tiszta jelhez képesti változás szerintem jól detektálható.
Legalább is egy erősítő teljesítményének kiméréséhez szükséges mértékben igen! Meg aztán úgy is addig hallgatjuk, amíg úgy halljuk, hogy "jó"!
Hogy közben torzít 2...10%-ot? Hát kérem, van aki észre sem veszi, de ez nem baj, nem kell mindent észrevenni! Aki szerint ez baj lenne, az túl nagy jelentőséget tulajdonít jelentéktelen dolgoknak.
Nemtudom hogy milyen végzetésged van de egy autóerösitö nem ad le 1000 wattot! mivel ezer osztva tizenketövel az legalább 80 amper anyira meg nem képes egy autóakumlátor!
Ha a torzitást akarja megtudni a kérdezö szivesen szedek neki össze kezdöknek szánt profi könyvböl cikket hogy megfeleljen.Viszont lakatfogóval vagy klaszikus ampermérövel meg lehet mérni a kimenö árameröséget. de hogy ennyi kezdő kérdés ne legyen kint tisztel vicsys akkor kéne kitenni nyolcadikos tananyagot másrészt halot az ügy! Aki alapfogalmakal pl voltamperel nincsen tisztába... Az hogy nehezen olvasható amit irok erre csak azt mondom vegyem fel magnóra? És mp3 ba külgyembe mert bevallom én is utállok irni de segiteni meg szeretk.
Nevetséges amit írsz! Ha csak a szakmai részét nézem, akkor is!
Idézet: „én is utállok irni” Akkor jobb, ha nem teszed! Idézet: „de segiteni meg szeretk” Kérlek ne segíts itt senkinek, mert csak kárt okozol! A nyolcadikos anyagot pedig nézd át újra! És az akkuknak is nézz utána! Valamint az erősítők terén is van némi (15év) lemaradásod! Én is segítek most másoknak, ha azt kérem, ne vegyék komolyan amit írsz, mert abból csak baj lesz előbb utóbb! Persze nem neked, és nem nekem, ha leszámítom, hogy erős akarat kell, hogy ne kerüljek idegosztályra!
A további felesleges vitákat megelőzendő, néhány tény linkekben:
Akkumulátorok(amik tudnak "85"A-t) És egy erősítő ami tud "1000" W-ot autóban! Remélem az idézőjeleket jól értelmezitek! Érdemes itt nézelődni: Bővebben: Link
Idézet: „Nemtudom hogy milyen végzetésged van” Nem szoktam kérkedni vele, de több végzettségem is van. Ha a legmagasabbra gondolsz elárulom, van egy sz*ros diplomám is. Idézet: Ezt nem tudom miért nekem címezted, de el kell, hogy keserítselek bizony van. Sőt tovább ragozom: van olyan amelyik ezt szinuszban tudja, akár folyamatos üzemben. Egy kicsit kéne olvasnod, tájékozódnod a témában mielőtt nekiállsz kardoskodni. Segítek egy kicsit (mert én nem erőltetem rád a téziseimet, csupán jótanácsot adok), a kapcsoló üzemű tápegységek körében kellene vizsgálódni...„de egy autóerösitö nem ad le 1000 wattot!” Idézet: „Viszont lakatfogóval vagy klaszikus ampermérövel meg lehet mérni a kimenö árameröséget.” Nem, nem lehet. Csupán a felvett áramot tudod közelítően megsaccolni. Hogy honnan veszem? Nos, biztosan hallottál már a veszteségről. Tudod, nem csak hasznos teljesítménnyé alakul a bevezetett energia, hanem hővé is. Ad2: Visszakérdeznék: Milyen frekvencián mérsz? Ad3: Milyen mérést végzel? Effektív vagy csúcstól csúcsig? Na látod, ez már tényleg elemi fizika, matematika és elektrotechnika. Idézet: „akkor kéne kitenni nyolcadikos tananyagot” Az előzőleg írt válaszom szerint miatt, viszont van rá "kereslet"... Idézet: „utállok irni de segiteni meg szeretk.” Én meg utálok vasalni, de még sem járok gyűrött ruhákban mert az emberek megszólnak és lenéznek... Ugye érted a finom utalást a mondatomban...? Egy műszaki ember, nem engedheti meg magának, hogy slendrián legyen. Muszáj pontosnak precíznek lennie! Ha tényleg érdekel a téma, olvass, tanulj, mert hosszútávon kifizetődik.
Nincs ertelme a vitanak .az akumulator nem Amper-os hanem " Amper Oras " .Vagyis a 45 Ah-as aku teoretikussan le tud adni 80 A-t 1/2 oran keresztul utantoltes nelkul mig lemerulne. negy ilyen aku. mar viszi/vinne a cuccot 2 oran keresztul.
A zene az nem allandoan maximumon van altalaban legalabb egy 10dB dinamikaja kellene legyen a legkomproimaltabb csim-bum zenenek is .Igy nincs allando maximalis 80A-os fogyasztas se .Hatalmas kapacitasu elektrolitikus kondenzatorokkal tartjak alavcsony szinten az aramforras belso ellenallasat igy pillanatnyi csucsokat vigan leadhatja egy ilyen felszereles .De a minoseg/ dinamika nem egy cel egy ilyen auto-duborgo cuccnal. Persze kell hozza hangszoro ami fantazstikus 1%-os hatasfokkal leadna hang formajaba az elektromos energiat. 99% az 1000W-bol hove alakul . .A Csim-Bum "Car Fi Boom"-osok felautot elfoglalo akumulator teleppel dolgoznak .En ilyet csak a TV-be lattam . Csak egyet tudok ajanlani mint kiserlet .Kinyitom egy auto ket szembenalo ajtajat es minden oldalra odateszem a gitarerositom egy egy hangfalat amikre csucsokba max 200W elektromos erot adhatok . Rakapcsolok valami zenet es kivancsi vagyok meddig birja akit beultetek az autoba ? Ha haromszor dragabb kb +10dB -el erzekenyebb hangszorokat kotnek ra megfelelo zenevel a tisztelt halgato ket harom perc mulva 100%-ra hallaskarosult lessz egy eletre !. De azert van 1000W-os erosito es van aki teleszereli az autojat "1000W-os" hangszorokkal . Mindenfele Ampermerot vagy akar Wattmerot lehet manapsag vasarolni mar nem egy problema ,inklussziv mikrofonos SPL merot hogy a hangerot merjed .Nem ertem mi a nagy problema.Hogy mennyire pontos es elfogadhati egy egy meres az mas kerdes . De semmi problema a gyarto cegek is ossze vissza adatokat kozolnek ( kodositenek) az atlag vasarlo nagy oromere.
Bocsi, de ilyen alapon a hozzászólások fele ugorhatna.
Ha olvastad azt irtam, hogy mértem a kimenő teljesítményt, ugyhogy már több köze volt azoknál a hozzászólásoknál amik lehűtötték a "valszeg" ifju titánt. Több OFF nem lesz. Tisztelettel: Pinyó. Idézet: „En ilyet csak a TV-be lattam .” Én építettem is(és pinyó is). Több kategória van. Van ami csak versenyekre való, és nem bírod ki benne(nem csak a füled miatt!), illetve be sem szabad(na) ülni(1000W felett, hangolt ládákkal, több hangszóróval, átépített kasztnival). A másik ami hallgatható, minőségi de még is hatalmas energia, ami még éppen nem reccsenti be a füled(mélyben(20..40Hz) 130..138dB, amihez kb. 500..1000W kell az autó csillapítása miatt). Ezek hallgatása katarzist okoz. Hosszú távon is elviselhető sőt kifejezetten élvezhető, de ritka ha valaki 10 percnél tovább így hallgatja. Jön egy jó rész, odacsavarod, megmutatod a barátodnak, élvezed, aztán ennyi. Megéri-e, ebbe ne menjünk bele, mert ez személyes kérdés, mindenki maga dönti el. Az viszont tény, hogy egy jó 64A/ó akkuból erre az időre több 100A kijön, ha jó a tápegység, akkor a feszültség csökkenés, ami van, sem számít! Nekem korábban 150A-s főbizti volt a kocsiban, ki kellett cserélnem 200A-sre, pedig csak 560W a mély(80Hz alatt), és 4x140W a többi felette. Nyílván nem folyamatos 150A-ról van szó, ahogy említetted is, de a hirtelen kivett energiát a táp vissza próbálja tölteni, ilyenkor hatalmas áramcsúcs keletkezhet, a táp erejétől függően. Egy ilyen tápban 500..1000A kapcsolására is elegendő FET hadsereg van, tehát ez meg se kottyan nekik. Ez is egy extrém sport, amit sokan nem értenek, meg, ami nem baj, ha e miatt nem nézzük egymást kölcsönösen hülyének ! Természetesen a normális ember ilyet nem tesz!
Sziasztok!
El tudná magyarázni nekem valaki részletesen, hogy mi a különbség PMPO és az RMS teljesítményadat között?
A PMPO egy marhaság(impulzus teljesítmény, a terheletlen tápfeszültségből számolva), az RMS pedig a folyamatos terhelhetőség szinuszos jel esetén.
A PMPO-t az RMS-ből számítják át, vagy teljesen más módszerrel állapítják meg?
Írtam, a terheletlen tápfeszből számolt impulzus teljesítmény. Teljesen valótlan és érdektelen adat. Reklám tartalma van, amivel meg lehet téveszteni a vásárlót. Röviden marketing...
Üdv!
Egy érdekes kérdésem lenne. Maximum output power (1 kHz; THD < 1%): - 2x 120 W @ 4 ohm - 2x 80 W @ 8 ohm Rated output power (20 Hz-20 kHz; THD < 0.5%): - 2x 60 W @ 4 ohm - 2x 40 W @ 8 ohm Az utóbbit hogyan kell értelmezni és milyen frekvenciával lehet mérést végezni? Érdekes mert mindenhol 1kHz-el tesztelnek és akkor itt még feltűnik egy másik frekvenciatartomány is? Gondolom 1kHz-el megtáplálva az első értéket kéne kapjam effektív értéknek vagy épp a másodikat de akkor miért egy frekvenciaintervallum van itt és hogyan lehet akkor konkrét szám mikor minden frekvenciára más a teljesítményfelvétel (induktív terhelésnél legalább is így van, műterheléssel nem tudom)?>>
Szia!
Minden infó szerepel a szövegben. A teljes hangfrekvenciás tartományban, 4 ohm-os terheléssel a névleges (rated) kimenő teljesítmény 60W, kisebb, mint 0,5%-os torzítás mellett. Így kell értelmezni a táblázatot.
Én is így értelmeztem de akkor a második is miért nem 1kHz-re van írva?
Mert a névleges értékhez (60W) a szélessávú üzemet (20Hz-20kHz) társították, ami egy reális feltétel.
A maximálishoz (120W) meg az 1kHz-es mérőfrekit adták meg, és ehhez az 1%-os torzítás tartozik. Valószínű, hogy 1kHz felett meredeken emelkedni kezd a torzítás ilyen feltételek mellett, de ezt részletesebben nem ecsetelik. Esetleg görbék még lehetnek ezzel kapcsolatban az adatlapban.
Retegnezo kodositese cimu adatok.
Tulajdonkeppen mashogy irva a Music Power es a RMS (ugynevezett Sinus Power ).Igy maskeppen irva mint masok hihetobnek tunik .Hogy honnan varazsolnak +3dB-t a Max Power de ki tudja a Rated Power talan az erosito teljesitmenyenek a felenel van hogy birja szusszal. (kissebb mint 1 %)<1% THD /1KHz -en ...( vagyis lehet szepen halgatni egy !KHz -es szinuszjelet. .a masik meg <0,5% THD az egesz audio frekvencia tartomanyban! Azt akarjak bemutatni hogy milyen minosegi cucc a fele eron. De szerintem a 8 Ohm 4 Ohm kozott is kelett volna megadni . mert 8Ohm-on biztos kisebb a torzitas . ..Tulajdonkeppen van ra szabvany igy szimplan a Music Power valami milisecundum-okra van szamitva az RMS Power meg 10 perc mukodei ido alatt "tartott minoseg ".Pontos szabvanyokba van rogzitve.Igy maskeppen irva ki lehet magyarazni a dolgokat.>>
Köszi de mivel a topiknak is ez a neve ezért én inkább arra lennék kíváncsi, hogy hogyan lehet 20Hz-20kHz frekvencián tesztelni? 1kHz-el való tesztelés világos de hogyan lehet egy frekvencia intervallumban tesztelni mikor le merem fogadni, hogy 20Hz és 20000Hz-en is más kimeenti teljesítmény van. Remélem értitek a kérdésem. Eddig 1kHz jelet adtunk szkópot rátettük és számoltuk az adatokat. De teljes audió tartományban hogyan lehet meghajtani úgy, hogy még értéket is olvassunk közbe? Lehet túlkomplikálok egy egyszerű dolgot de remélem értitek a problémám.
Sok mérést kell végezni sok frekvencián. Csúszófrekvenciás torzításmérésnek az ilyen szélessávú torzításmérést. Az adott esetben úgy jön ki a 0,5%-os érték, hogy egyetlen mért frekvencián sem lépte túl a torzítás ezt a 0,5%-os arányt az adott feltételek mellett(ohm, Watt).
Akkor most ez azt jelenti, hogy megmérem 20Hz és 20kHz között több szinusz jellel? Műterhelésnél a frekvencia befolyásolja-e a kimeneti teljesítményt vagy csak induktív fogyasztók esetén? Jelen esetbe akkor pl 20Hz-nél is műterhelésen 40/60W illetve 20kHz-en is 40/60W mérhető?
Egy stabil "laboratoriumi' szinusz generatorrol 20 Hz-tol 20KHz-ig adod az azonos amplitudoju jeleket (!).
Majd a kimeneten mert jele amplitudojat bejegyzed egy grafikonba atlagolva osszekotod egy vonallal ezeket az amplitudo ertekeket es mag van a "linearis Fx/ amplitudo" grafikonod.Most logaritmikusat szamithatsz .ha lenne egy logaritmizalo erosito amit a qaudiofrekis voltmeter/oszciloszkop ele kotsz akkor mar nem kell szamitani utanna. Woblerrel lehet folyamatossan megjeleniteni a "pillenetnyi" frekvencia menetet, A PC bol lehet "audio woblert" varazsolni...jo hangkartya + egy jo soft audio tester programmal.Pld. a "Spectra" egy ilyen program de lehet mas "spectrum analiser"-programot talalni a neten. Nem szoktam zajjal merni , szerintem foleg a mely tartomanyokban egy nagyon lassu emelkedesu sinusz jel ad egy pontosabban kiertekelheto eredmenyt.Zajjal allandoan ugral a jel aztan atlagolva vegul nem tudom mi a valos ertek.De valoszinuleg en nem ertek a zajjal mert eredmenyek kiertekelesehez. A nagyon lassu felfutasu jel megadja a kapcsolasnak az idot hogy "berezegjen" az adott frekvencian a hangdoboz/hangszoroval valo meresnel ez szerintem pontosabb meresi eredmenyt ad. A szweep sevesseget be lehet allitani a kulombozo spectrum analizator programokban a szinuszoszcilator kivalasztasakor . Aztan lehet zajjal is merni es osszehasonlitani . A jelet egy muterhelesen mered majd jo lenne hangszoron is( bedobozolt hangszoroval).Van a neten muterheles kapcsolasi rajz ami szimulalja a hangszoro impedancia LRC fajtajanak a valtozasat de az impedancia szambeli ertekenek valtozasait nem tudja plusz a hangdoboz hatasat sem nem tudja szimulalni!
Kicsit bonyolultabb mint gondoltam volna. Akkor lényegében 1kHz szinusszal való meghajtás esetén se kapunk pontos kimeneti teljesítmény értéket. PC-s oszcillószkóp ismerős, én visual analisert használtam aztán miután meglett a szkóp nem vettem többet kezembe de ezek szerint mégis vissza fog jönni az asztalomra.
Köszönöm.
Idézet: „Akkor lényegében 1kHz szinusszal való meghajtás esetén se kapunk pontos kimeneti teljesítmény értéket.” Áruld már el ezt hol olvastad? Nem értem mit nem lehet ezen érteni saját magadtól is. Tudod, illetve láthatóan sejted, hogy nem induktív terheléssel mérnek. Aztán azt is tudod, hogy a frekit folyamatosan emelik, és mérik a torzítást. Ha 0,5% alatt marad, akkor azon a teljesítményen kimondható, hogy csak ennyit torzít a sávban. Ha fölé megy, akkor csökkentik a teljesítményt addig, amíg kimondható igaznak az adott teljesítményre a torzítási állítás. 1kHz-en mért teljesítmény 1% torzításhoz tatrozó adat. Ennyi és nem több. Nem tudni, hogy az erősítő ekkora teljesítményen hogyan torzít a többi frekin, mert nem adták meg. Ha érdekel kiméred. A teljesítményt az erősítő valószínű le tudja adni, csak kérdés mekkora torzítással. Megjegyzem a hangszórók 10..30% torzítása mellett az 1..5% elhanyagolható, de hát valami adatot meg kell adni a "parasztnak", hogy örüljön...
Az a baj igazad van és tényleng kéne értsem de valamiért túlkomplikálom magam számára is. Tehát nekem van egy ismeretlen erősítőm és én 1kHz szinusszal meghajtom és lemérem a kimenő teljesítményt pl 1% THD-val műterheléssel akkor én megkapom a teljesítményt amit képes leadni hangszóróra is teljes zene frekvencián? Persze minden effektív érték.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |