Az alap konstrukcióm nekem is ez.

Az egyedi gyártású kapcsolóüzemű töltésvezérlő járható megoldás, a te rendszeredhez, és igény esetén másfajtákhoz is. A tervezést, és gyártást megegyezés után vállalom. Egyetlen baj, hogy az egyedi, vagy kissorozatú gyártás rendkívül időigényes, ezért drága.
Ha érdekel, a többit már szerintem privátban beszéljük meg.

Sok kis apróság:

Kenés:
A megfelelő kenőanyag valóban függ a forgácsolandó anyagtól, és sok mástól is. A biológiai eredetű (észter) olajok, zsírok valóban gyantásodnak, korrozív termékek képződnek belőlük, de kenőképességük nagyon jó, ezért gyakran használják őket.
Ha a hűtés is fontos, akkor vizes emulziók válnak be.

Akku:
Egy akku töltési feszültségével 14,4V fölé menni csak akkor érdemes, ha fontos a nagyon gyors teljes töltődés, 15V fölött pedig az antimonötvözéses (Sb) típusok már inkább vízbontók mint akksik. A Ca ötvözetűek jobban bírják, mert Sb mentesek, és az Sb felületén a H2 leválási túlfeszültsége kisebb, mint a Pb felületen.
Igazán tartósan a 13,8V a megengedhető, de akkor a teljes töltési idő több mint 20 óra, ezért a szulfátosodás megjelenhet.
A kisütés a lemezek térfogatának növekedésével jár, és ha túlzott, a massza kihullását, a lemezek vetemedését okozza, ezért ha lehet kerülendő. A teles kisütés csak igen ritkán ajánlott. (11,5V nyugalmi feszültség alá soha sem)
Az autóakku kis méretre, és nagy áramleadásra optimalizált, és ezért a teljesen töltött állapotában a savsűrűségét 1280..1300 kg/m3 értékre állítják be.
Ez a lemezekre már káros, korrozív. A teljesen töltött állapotú savsűrűség állandó üzemű akkuknál 1245...1255 kg/m3 értéken a legjobb, érdemes a savat hígítani, a fölösleg eltávolítása,
(és ártalmatlanítása !!!) mellett. Ez lassabb tölthetőséget, kisebb maximális kisütőáramot, picivel kisebb kapacitást (kb -5%) és kisütve könnyebb befagyást okoz, de az élettartamot lényegesen, jó kezelés mellett kétszeresére is növelheti.(Titok: néha csak ennyi a különbség a gyári indító, és készenléti, szél, nap akkuk között)

Véleményem szerint előnyei ellenére a háztartási méretű gépeknél (P<10 kW) nem érdemes a lapát állásszögének állíthatóvá tételével bajlódni.

Szia Ecostar!
Tetszik nagyon a géped. Többször is megnéztem a videót. Nyugtass meg, hogy az iránytartó lapát a szélről leforduláskor nem tud a lapátok síkjába befordulni, mert előtte felütközik valahova. (bár az egyik képen mintha egy ütköző lenne, de a másik fele nem látszik)
Ha már van fenn egy generátor, érdemes megnézni ezt a weblapot:
Bővebben: Link
Talán lehet hasonlítani, mit jelentene egy áttekercselés. 300 watt vajon kicsikarható belőle?
A mágnesek elhagyása tényleg jó lenne. Én is eljutottam egy alakig, meg kb.5-7 watt gerjesztő teljesítményig. Sajnos elkészíteni egy átlag barkácsolónak lehet hogy túl nagy feladat lenne. Azért gondolkodom azon, hogy kellene csinálni egy áramtermelő szélgépet, és kipróbálnia az elképzelést.

A tervezési meggondolásokkal kapcsolatban nekem eszembe jutott maga a szél is... Az egyre gyakoribb extrém nagy szélsebesség könnyen lebontja a mechanikát. Ennek megelőzésének egyik lehetősége a lapátok vitorla állásba fordítása. Tehát nem teljesítményfüggő a kialakítás, egyszerűen szükség van rá, ha vihar előtt nem akarja a gazda szétszerelni a szélerőtelepet.

Van egy ilyen lehetőség is,a video vége felé látszik.
Két fékező lap van felszerelve rugóerő ellenében nyílnak ki.
Alap helyzetben nincs légellenállása,kinyílva meg hatalmas turbulenciát csinál,és véd a túlpörgéstől.
Amúgy nem egy profi a fordító,sok melléfordítás van a magyar szinkronban...

Egy kis gépet még gazdaságosabb a viharok kifordított tengellyel történő, lefékezett állapotú elviselésére méretezni , mint a lapátok állásszögét változtatni.
Ahol a méret miatt már hatalmas erők ébrednek, és a túlméretezés irreálisan drága, ott érheti meg az állásszög állítás alkalmazása is.

Így viszont a legnagyobb energiatartalmú szelet kizárjuk az energiatermelés alól. Valószinűleg több átlagos napi termelt energiamennyiséget le lehetne hozni órák alatt, csak legyen hova tenni. .
Szerintem nem sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy kifordítós védelem (ami tényleg csak véd és nem ad lehetőséget a szabályozásra),
persze kell hozzá munkagép és szakértelem tehát nem a fészerben összehegeszthető dolog, de azért nem is lehetetlen kategória, nekem még beleférne, ha lenne értelme foglalkozni szélgenerátorral.

És szabályozható, tehát mégegy helyen beavatkozhatunk a szélkerék-generátor-terhelés illesztésébe!

Vagy ott érheti még meg, ahol nincs állandó gépészeti felügyelet... mondjuk egy tanyán, ahol galád módon szombat esete is jön zivatar, mikor a tulaj elment horgászni, a szomszéd pedig a sajátjával van elfoglalva.
Egy önbeálló lapátozást megépíteni nem biztos hogy bonyolultabb, mint félévente újat csinálni. Amellett visszatetsző éppen akkor állítani le, mikor a legjobban üzemelhetne.
A célszerűen magasban elhelyezett fémtárgyakat éppen vihar előtti villámveszélyes időszakban megközelíteni pedig kockázatos is.
Az éjszakáról ne is beszéljek...

Ki mondta neked hogy a kifordulós nem szabályozható?
Szólj neki hogy mielőtt ilyet mond,legalább nézzen utána!
Azt is be kell szabályozni,hogy mikor forduljon ki a szélből...Rugóerő/súly.Konstrukciótól függő.
A vihart meg amúgy sem tudják sokan kihasználni,mert nincs hova tenni azt az irdatlan sok energiát rövid időn belül...Persze ha van több ezer amperórás pakkod,akkor nem szóltam

A nagy pakk sem bírja a végtelenségig.....én ilyenkor szoktam elintézni a favágást a cirkulával. Pár viharos nap és megvan az összes "ingyenárammal".

Én meg hegedülhetek a láncfűrésszel...

Lehet én maradtam le vmiről, de mi az a cirkula?

Asztali körfűrész.

Erdélyben nevezik cirkulának az asztali körfürészt,ahogy pudding helyesen mondta.

Nem ilyesféle szabályozásra gondolok.
Hanem olyanra, amivel a szélből kivett energia szabályozható (erre kell a lapátszögállítás).
Kifordítás is tudhat ilyet, de az ára, hogy a lapátok nem egyező viszonyok között dolgoznak (fél kifordult állapot), remegés, rezonancia, szétrepülés.

viharban a lapátszögállításnak köszönhetően visszafogható lenne az az irdatlan energia, akár 0 teljesítménnyel is szélirányban maradhat
(tehát bármilyen teljesítményen mehet 0-tól addig, amit a konstrukció még kibír), ha már nincs hova tenni hát akkor nem termeli ki, de ha van...

Hali . Alakul az mtz generátor a forgórész ferrit mágnesét neodiniumra cseréltem igy már terhelve is gerjed kb.200-250 .

Az már igen jó kis generátor,ha 250-en felgerjed!
Szinte direktben lehetne hajtani.

Mi a véleményetek egy illyen, vagy hasonló légmagos ferritmágneses generátorrol?

jó konstrukció lenne, de a vastesteket megcsinálni megint nem sufni kategória.
tekercselni lehetne így is, kevesebb menetszám, egyszerűbb tekercs, de csak egy fázisú generátor.

Igazad van, de esztergályos munka mindenképpen kell egy generátorhoz, egy jobb esztergályosnak meg marógépe is van. Ettől kezdve szerintem nem probléma.

Üdv Jani5!
A mágnesek beméréséről párszor már feltettük a fórumra a dokumentációt. Azonos légréssel meg lehet nézni a mágnes teljesítő képességét, aztán az új összeállítással is. Természetesen a méréskor nem szükséges profil alakú vas, csak olyan méretű, ami megfelelő módon növeli az erővonal sűrűségét. A beméréssel egyértelműen el lehet dönteni az elképzelésed hasznosságát.
A hagyományos tekercseket, de az általad vázolt hullámos tekercselést is be lehet tenni három fázishoz. Ha már légmagos a generátor, akkor a forgórész közötti helyet érdemes lenne teljesen kitölteni huzallal, növelve ezzel a levehető teljesítményt. Melléklem Erbe szemléltető fényképeit.

A bemérés a vasmag mágneses telítettségéig minimálisan fog változni, de a generátorátmérő jelentőssen! Nem mindegy hogy ugyanazokkal a mágnesekkel, ugyanakkora fordulaton, ugyanakkora teljesítményt fele akkora átmérőből veszek ki.

Én küldtem Neked Excel táblázatot ahhoz, hogy ezt az állításod a bemérés után számítással tudd igazolni is.

3F csak akkor jöhet szóba ha a fázistekercsek kereszteződése nincs útban a mágnestárcsáknak.
Tulajdonképpen tekercsfejek alakulnak ki (egy belső és egy külső), ha ezeknek biztosított a hely, akkor oké, ha nem, akkor a tárcsák távolsága fog nőlni, ami tudjuk hogy nem jó.

1F nél szóbajöhetne rézszalagos tekercselés, jó térkitöltés.

Ebben a mágnes-vas összeállításban az a lényeg, hogy ferritmágnesekkel is elérhető lenne az 1T körüli légrésindukció. DE a tárcsák közötti légrés max fele akkora lehetne, mint a mágnesek vastagsága (ezzel biztosítható lenne, hogy a fluxus a szembeni oldalon záródjon és ne a saját oldalán) (terhelve a generátort a tárcsák közötti látszólagos mágneses ellenállás megnövekszik...)

A vastesteket meg lehet csinálni egy esztergapadon is, csak sokkal tovább tart, mint egy merógépen.
(ki kell vésni minden darab közét...)
persze nem ilyen egyszerű mert tervezni kell ki és szétrepülés ellen is valami megoldást.

Az 1 Tesla körüli légrésindukció, meg a tekercsekhez szükséges hely nem biztos, hogy összejönne. A légrés csökkentésére pont a 3 fázisú tekercselés lenne jó, de hogy ezt valaki már megcsinálta volna, még nem olvastam.

Ha elég hosszúak a mágnesek, akkor addig növelhető az indukció (a mágnes hosszának növelésével), amíg a légrés felöli vasfelület el nem kezd telíteni, ezután már teljesen felesleges a hossznövelés. A vasak meg 1T -t elviselnek, persze jólenne valamilyen nagy ur-ű vasat szerezni, de honnan?
A légréssel meg mindig minimumra kell törekedni,
ha a mágnes elég vastag, akkor a tekercs is lehet széles, de vékony (ferritbe vannak szép vastag darabok).
Tekercsfejnek meg azért lehet helyet varázsolni.

Én sem láttam még ilyen konstrukciót, csak hasonlót (motor lendkeréknél)
Külső vas armatúrával nagyon jól alkalmazható ez az összeállítás, lehet spórolni a neodímium tömegen (olcsóbbá tesz, de több a munka vele)

Kellene egyet méretezni és összevetni az anyagárát egy hasonló tudású neodímium társáéval

a tekercselés sokkal szebben néz ki ha koszorú technikával csinálod (amennyiben te csináltad az elöbb csatolt képeket)

Jól látod, a célom a minél magasabb légrésindukció. Tekercsfejnek van hely bőven. 20mm-es mágnesvastagsággal, és10mm-es tárcsalégréssel már meg lehet oldani, de lehet vékonyabb mánessel is jól működne.

Szia Sziriusz!
Természetesen a másik oldalt is ugyan olyan kialakítású ütköző van így nem tud a lapátokig felcsapódni, az kicsit durva fék lenne igen ezt a weblapot ismerem átlehetne alakítani az autó generátort biztos termelne is pár száz wattot, de még akkor is ott a lánc vagy akármilyen áthajtás a rotor tengelyéről a generátorra, ami veszteség. Egy kicsivel több munkával már egy teljesen új generátort is lehet építeni. Most egy olyan állandó mágneses vasmagos generátoron dolgozom aminek a forgórészének átmérője olyan 150mm körüli és az egész közvetlenül a rotortengelyre szerelve a vasmag meg körülötte a tekercseléssel. Ismét mondom nem a spanyolviaszt akarom feltalálni csak egy optimális generátort építeni, olcsón.