Nagyon nagy a 100Hz-es brummod. Jól gondolom, hogy egy tekercses az anód tápod, s greacz modullal egyenirányítod, nem pedig 4 db diódával? Mert akkor egy cserét megérne, mert nekem is volt egy ilyen hibám, egy rossz hídtól.
A multitone-os frekimenet szép, annak ellenére, hogy van ez a kis eltérés. Próbából cseréld fel a kétoldali csőkészletet, s úgy is mérj egyet. Ha a frekimenet felcserélődik, akkor a csövek a ludasak, ha nem, akkor a kimenők.
A THD és a zaj elég nagy. Mekkora teljesítményen mértél?
Ugye ezek a mérések a kalibrációval korrigáltak? :hide:

Szia!
Igen egy graetz híddal van egyenirányítva. Viszont volt egy kis 50Hz-es brumm a jobb csatornán amit sikerült megszüntetnem a fűtés közepelő ellenállás arrébb forrasztásával. A jobb csatorna átvitele a használt csövek miatt van, felcserélve a másik oldali csövekkel jobb lett az átvitel.
Most már a javított erősítő mérését töltöttem fel.

Azt hogy érted, hogy kalibrációval korrigáltak?

Hát úgy , hogy előtte leméred a mérőrendszered átvitelét, és azt kivonod mérés eredményéből. Van egy nagy MINUSZ ikon azzal kell.

Értem, köszönöm.

Most már a kalibrációval korrigált mérés van feltöltve.

Nos, nekem olyasmi problémám lenne, hogy szeretném megmérni az álltalam készített erősítő paramétereit, torzítással frekvenicia átmenettel már meglennék elégedve.
Úgyterveztem, hogy fogok egy jack kabált az egyik végét bedugom a számítógép line in csatlakozójába a másik végére készitek egy feszültségosztót, 150ohm föld - erősítő kimenet, 440ohm erősítő kimenet -hangkártya bemenet, ez volt az egyik csatorna a másikat csak simán rövidrezártam persze ezt nem kötöttem rá az erősítő másik csatornájára. A mérést RMAA progival végeztem, de rossz adatokat mutat, pl a THD 28% körüli, ha mikrofonnal végzem a mérést akor a THD 2,8%korul van szerintem ez elég jó érték úgy hogy 2-3eurós mikrofonról van szó.

A mérőkábelen mit rontottam el? Vagy ez a mérési elv teljesen hibás? Amikor elkezdek mérni akkor az RMAA állandóan jelzi hogy clipp van valahol. :eek2:

Köszonom szépen, sokat segített a leírás.
Ezt az eredményt kaptam az erősítommel:
1.helyen az erősito van
2.helyen a hangkartya(fehér)
3.helyen pedig az erosito megint de megnyomtam azt a minusz gombot es talan kivontam a hangkártyát az erősítőből, a grafikonon is ez van(zöld), Ezek megfelelő értékek?

És az intermodulation distortion noise, % is túl nagy nem?

Egyébkent az oldalon levő 2*120W os erősítőről van szó TIP tranzisztorokkal.

Én nem ismerem a programot, de nem tértél két fontos mozzanatra.
-Megterhelted-e a kimenetet? Ha igen, mivel és mennyire?
-Mekkora kivezérlés mellett mértél?

Igen, ezek közelítőleg megfelelő értékek. Persze számít a mérési körülmény is, ahogy Alkotó is írja.
Egy viszont már így is bizton állítható, a tápod elég brummos. Az IM-mel ne törődj még, a lényeg egyenlőre a THD, ami szép, de csak ennél a mérésnél. Kitudja 100W / 8 ohm-on mekkora? Az jobban számít.

Hát sajnos nem terheltem meg a kimenetet, jelenleg is azon töröm az agyam, hogy honnét tudnék szerezni 100W 8ohmos ellenálást, hangfalat is lehet terhelésként használni?

Számítógépről megy az erősítő a potméterek olyan 95%os végállásban voltak, egy hajszál híjjan maximumon.

Viszont nem szok búgni a hangfal énse értem hogy kerül oda azaz 50Hz.Vagy ezt csak akkor hallanám amikor szóll a zene?

2*28Vos táp 1graetz hid 2*100µF +2*4700µF +2*10 000uF, Mivel lehetne még ezt jobbá tenni?

Hangfalat használtam terhelésnek, így ezeket az eredményeket kaptam, Hangerő potméter itt is majdnem a maximumon volt:


Észrevettem azt, hogy ha a hangfal mellé be van szúrva a mérőzsinór is akkor bizony hallani egy 50Hzes búgást, lehet, hogy a számítógépből szedi össze a brummot?

Ha csak a számítógéptől szedi össze a brummot, akkor nincs gond. Mármint használat közben, csak így nem tudsz hiteles mérést tenni. Viszont, ezek e görbék sok mindent elárulnak.

THD:
Leszámolva a brumm kiemelkedését, az eredmény szép. Az 1kHz-es jel első felharmonikusa kb csak a fele, aztán a 3. a harmada, a 4. a negyede... szépen kihal, semmi kiugrás (újra felerősödés)
Jel/zaj viszonyod 70-80dB, átlagos.

Frekvenciamenet:
Szintén ott a brumm, de már rutinból nem törődünk vele. 2,3 kHz-nélaz a gödröcske nekem azt sugallja, hogy ott van a hangváltód keresztezési frekije. Ettől függetlenül is, 20-20 kHz-ig 1dB-en belül van az átviteled. 12kHz-től az esés a hangkarid miatt lehet szerintem.

IMD:
Látod, épp ezért (brumm) mondtam, hogy ne foglalkozz még vele. Az 50Hz-s brumm mellett látható egy nagyon csúnya, kétszer akkora erősségű 60Hz-es brumm, sok elhaló felharmonikussal. Ez a monitorod 60Hz-es képfrissítési frekije. Még ezt is beszedi valahonnan. A 15kHz-es kis lapos tetejű kiugrás szintén a hangkari miatt van. Ha ezt a két (három) hibát kiküszöbölnénk, és úgy mérnénk, akkor ez a görbe is nagyon szép lenne és a % érték is szép számot mutatna.

A fentiek alapján (a méréskörülmény miatti hibákat nem nézve), az erősítőd nagyon szép eredményt produkált. Gratula.

Eléggé érdekes az az 50 Hz -es brumi. Úgy tudom , hogyha 2 utasan van egyenirányítva (graetz) , akkor a 100 Hz es brumm jellemző. De lehet ,hogy rosszul tudom.

Hello Norbi!
Úgy látom te már rutinos RMAA használó vagy. Én csak néhány napja töltöttem le az RMAA 6.2.3-at. Zseniális a program. És mindössze 1.6 MB-on! Nem mondom, hogy seperc alatt, de megfejtettem a használatát. Saját hangkártyámat már megmértem. Az mérési eredmények összegzése, egy "Firefox fájl". Öröm volt nézni a diagramokat. És itt a problémám. Ezt a fájlt szerettem volna elküldeni a haveromnak, mint e-mail mellékletet. A szöveg elment, a diagramok helyén pedig egy-egy üres négyszög volt látható. Ha ezt a fájlt az asztalra másolom, ugyan ez a helyzet. Hogy lehetne a szöveggel együtt a diagramokat is másolni, ill. e-mail mellékletként elküldeni? Ha van javaslatod a megoldásra, kérlek értesíts. Előre is ezer köszönet.

A Firefox nem mindig szereti megjeleníteni az RMAA által készített 'report-html' file-ban a linkelt képeket(lehet a png kiterjesztésük miatt? ezt nem tudom),viszont az opera pl simán megjeleníti őket... vagy akár emlékeim szerint az IE is...

Úgy tapasztaltam, hogy abba a bizonyos ?report-html? fájlba csak akkor jelennek meg a diagramok, ha mellette van egy mappa, amibe csak a diagramok vannak tárolva. (Ez a mappa is ott van az RMAA mappájába). Ez a helyzet akkor is, ha a ?report-html?-t pl. kiteszem az asztalra. Ha mellé másolom a kérdéses mappát, akkor megjeleníti a diagramokat, hanem, akkor csak üres négyzetek vannak a diagramok helyén. Az e-mailbe való küldéshez találtam egy megoldást. Nem túl elegáns, mondhatnám primitív, de hát szegény ember vízzel főz. Szóval megvan a ?report? fájl, a diagramokkal együtt, aztán : szerkesztés / összes kijelölése / másolás vágólapra / Thunderbird / szövegmezőbe beillesztés / küldés. Ha bárki tud valamilyen kulturáltabb megoldást kérem ne titkolja.

PDF Printer feltelepít (ezt ugye csak egyszer kell megtenni). Riport elkészít, majd: Fájl / Nyomtatás / PDF Printer-re / Fájl nevét beírni / Voálá, lehet csatolni a lementett eredményt.

Köszönöm a javaslatot! Majdnem teljes a siker. A PDF Printert telepítettem, (még kérte a Microsoft.NET Framework 2.0-t, meg a Ghostscript-et, ennek is eleget tettem). A Riport Fájlt, PDF Printerrel nyomtattam fájlba, -elnevezés-, ez megjelent az RMAA progi mappájába. Thunderbird-hez csatoltam, elküldtem. Ellenőrzés az Elküldött Elemek mappából. És itt akadtam el, ugyanis, a csatolt fájl egy ps (post script) kiterjesztésű volt amit a PDF-XChange Viewer nem tudott megnyitni. A te példádba pdf kiterjesztésű volt a csatolt fájl. A PDF Printert kell úgy beállítani, hogy én is pdf formátumba tudjak fájlba nyomtatni? Vagy lehet valami más gond?

Mindenképp a PDF Printernél keresendő. Én ezt használom. Van saját "PS2PDF converter"-je.

Most már teljes a siker! Az volt a probléma, hogy nyomtatás fájlba funkciót választottam. Fogalmam nincs miért. Talán az ostoba véletlen rángatta a kezem ide oda a klaviatúrán. Aztán a sok bogarászás közben, valamelyik ajánlásba, leírásba, megakadt a szemem egy soron, ami kifejezetten azt ajánlotta, hogy ne nyomtassunk fájlba!. Villámcsapásként ért a felismerés! Ettől kezdve aztán ment minden, úgy ahogy előzőleg vázoltad. Utólag is ezer köszönet a segítségért.

Sziasztok!
Erősítős munkám részeként Labview programot is kell készítenem, ami DAQ kártya + SW segítségével kiértékeli a frekvencia menetet, THD stb.
Jelenleg a frekvencia menetnél tartok. Minták ugyan vannak, de kérdésem, hogy melyik módszer a jobb, ha sweepelem a frekvenciát, vagy ha fehér zajt használok?

Sziasztok!
Keresgéltem a fórumtémák között, de nem találtam olyat, ami azzal foglalkozna, hogy ha elkészültem egy erősítővel (pl.: egy VF2), az élesztésen is sikeresen túl vagyok, milyen méréseket lehet, illetve érdemes elvégezni rajta, hogy a képességeiről meggyőződjek. Ha van oszcilloszkópom, jelgenerátorom, és használatukhoz némi ismeretem, mik a mérhető paraméterek, azokat hogyan mérjem meg és az így begyűjtött információkat, jelalakokat hogyan értékeljem ki, és azokból mire lehet következtetni (gerjedés, torzítás, zaj, kivezérelhetőség, stb.).
Ha mégis van ezzel foglalkozó téma, kérem segítsetek ezt megtalálni, amennyiben nincs és érdemes lenne ilyen témát nyitni, akkor kérném ebben a modik segítségét.
Köszönettel: metabo123

A VF2 pont jó példa. Azon első körben azt kell megnézni hogy egyáltalán kivezérelhető-e rendesen, illetve hogy ehhez mekkora nyugalmi áramra van szükség. Tehát ráakasztasz egy műszert a tápfeszre, generátor a bemenetre, műterhelés és szkóp a kimenetre, és hajtod amíg el nem éri a kimenet a szinusz tetejét. Aztán ha olyan hogy több FET van benne párhuzamosan mert nagyobb teljesítményű, akkor ezt eljátszod nem csak 1 hanem 10 meg 20kHz-en is, hogy lásd hogy hogyan fogy el a meghajtás árama a frekvencia emelkedésével (az enyémről vannak ilyen ernyőfotók a topikjában). Aztán ha van spektralab nevű programod meg egy jobb minőségű hangkártyád a PC-ben, akkor mérhetsz torzítást is, egy normálisabb hangkártya saját torzítása 0,00035% körül van mérve. És lehet még négyszög meg tranziens átvitelt is vizsgálni, rövid, gyors felfutású impulzusokkal.

Szia!
Holnapra meg lesz a műterhem és elkezdem méregetni az erősítőt a javaslataid alapján és az eredményeket összefoglalom. Lesz még kérdésem, az biztos.
Köszönettel: metabo

Nos méregettem!
Én az alap VF2-t (egy pár FET-es 130W-os verzió) építettem meg és a méréseket ezen végeztem.
A tápfeszem +/- 42,5V terheletlenül, a műterhelésem 10 ohm (fűtőszálakból összerakva).
Az erősítőn 85mA nyugalmi áramot állítottam be.
Az erősítő bemenetére generátorról 200Hz, 2KHz, 20KHz-es szinuszt kötöttem, a kimenetre műterhelést és szkópot, ezzel mértem a kimeneten a feszültséget is.
A kimeneten a szinusz hullám még épp nem torzult, mikor az alábbi adatokat mértem:

200Hz:
Be: 1,8 Vcs-cs
Ki: 79 Vcs-cs
Ut: +/- 39,2

2KHz:
Be: 1,8 Vcs-cs
Ki: 72 Vcs-cs
Ut: +/- 38,6

2KHz:
Be: 1,8 Vcs-cs
Ki: 68 Vcs-cs
Ut: +/- 38

Ha szeretném meghatározni (hozzávetőlegesen) a kimenő teljesítményét, azt a mérési eredményekből az alábbi összefüggésekkel tehetem meg?
P = Ucs-cs x Ucs-cs / 8 x Rt
vagy
P = Ut x Ut / 2 x Rt
Azaz a 2KHz-es mérést alapul véve:
P= 72*72 / 8x10 =74,4W

Jók a számításaim?
(különböző bemenő jelszintekkel is végeztem méréseket, erről készült mérési eredményeket tartalmazó doksit is felteszem ide. Gyakoroltam a szkóppal való mérést)
Üdv: metabo123

200 Hz-es mérésednél, ha a tápfeszültség +-39,2V, akkor a teljes tápfeszültség 78,4 V. De te 79 V-ot mérsz a kimeneten, azaz valahonnan született 0,6V pluszban. Ilyenkor mérési hibára lehet gyanakodni.
A teljesítményt pl. a kimeneti feszültség effektív értékéből számíthatod: P = Ukieff x Ukieff / Rt.
Ha lényeges a maximális teljesítmény ismerete, akkor a frekvenciák helyett célszerűbb inkább a terheléseket változtatni. Pl. 1kHz-en mérni, de ezt, 4-6-8 sőt akár 16 ohmon is megtenni. A végfokozat sajátosságai csak az egyik része a dolognak, mert fontos tényező a tápegység is, amire a terhelés megváltoztatása jól rávilágít.
Egy ilyen mérés az alkalmazott hűtés hatékonyságát is jól teszteli.

Az analóg szkóppal az a baj hogy alapból van 3-5% mérési hibája, amihez még hozzájön kb. ugyanennyi leolvasási hiba is. A teljesítmény pedig úgy alakul mondjuk a 2kHz-es esetben hogy: 36V a kimenet csúcsértéke, ez (36x0,707) 25,45V effektív, ami a 10ohmon (25,45/10) 2,54A áram, ez pedig (25,45x2,54) 64,6W.
A frekvencia emeléséből pedig látszik (ha pontosak lennének az értékek) hogy míg 200Hz-en szinte a tápfeszültségig kivezérelhető az erősítő, addig 20kHz-en (elírtad) már 4-4V benne marad oldalanként. Ez betudható gondolom a visszacsatolásnak, a fetek gate kapacitásának meg a mérési hibáknak is. Ez a mérés így kb. rendben is van, 4ohmon már ne végezd el, mert ott már lesz akkora disszipáció aminek a fetek nem biztos hogy örülni fognak és tönkremennek.

Szia!
Mint írtam, a kimeneti feszültséget szkóppal mértem és ugyebár a szkóp feszültség mérésre meglehetősen pontatlan jószág. A hiba ebből adódik, ezt én is észrevettem, de szándékosan nem sminkeltem az adatokat.
Azért végeztem különböző frekvenciákon méréseket, hogy lássam, a frekvencia növelésével összefüggésben hogyan csökken a kimeneti fesz értéke. Míg 200 Hz-en közel tápfeszig kivezérelhető, a freki növelésével ez az érték jócskán kezd elmaradni.



Ebben a képletben az Uki nem cs-cs érték (nem 72V, hanem 36V), igaz?
Tehát példámnál maradva:
P = (36/1,414 x 36/1,414) / 10 =64.8W

Valóban, szeretném korrekt módon tisztázni azt, hogy egy elkészült erősítő (legyen az bármilyen, IC-s vagy tranzisztoros, szimpla vagy szimmetrikus táplálású), hogyan, milyen képletekkel tudom meghatározni a kimenő teljesítményét az általam használt műszerekkel mért adatokból.
Javaslatod szerint el fogom végezni a méréseket különböző terhelések mellett is, csak egyenlőre nincs még megfelelő műterhelésem.
Igazad van, hogy ezek a tesztek jó alkalmat adnak a tápegység és a hűtés hatékonyságának tesztelésére is.

A számításod pontos, jól értelmezed.
A teljesítmény meghatározásakor a műterheléssel való mérés szélsőségesnek számít a valós körülményekhez képest. Éppen ezért tekinthető jó támpontnak, mert ha ezt "kibírja", akkor az életben is helyt fog állni. De a dolog másik oldala is működik, mert akár tönkre is mehet az áramkör a kínzástól. A terhelés csökkentésével jelentősen nőni fog az áram, amit a félvezetőknek ki kell bírni, méghozzá értelmes hőmérséklet mellett. Én is szoktam ilyet mérni, tudva a kockázatot. Az segíthet, ha igyekszel gyorsan mérni, és közben figyeled a hőmérsékleteket is, és ha kell megszakítod a dolgot.

Alkotónak válaszoltam és nem láttam, hogy neked is volt már hozzászólásod, csak átcsúszott a következő oldalra. Kb. ugyanarról írtunk.
Akkor hát világos a teljesítmény kiszámítása. 4 ohm-on nem fogom nyúzni, de a 8-at még óvatosan plusz hűtéssel megteszem az Alkotó által ismertetett veszélyek ismeretében
Köszönöm az eddigi észrevételeket!