Szia

Csak anyit tudok megjegyezni témával kapcsolatban.hogy kertes házam van,már javarészt beparkosítva.Növénynek ugye kell a víz.Én két legyet ütök egy csapásra, előbb lehűtöm a házat majd a távozó víz csöpögtető rendszeren keresztül eljut a növényekhez.Ha ez nem így lenne a klímás napokon esténként kb 3 órát rohangálnék a slaggal hogy szerencsétlen gaz ne száradjon ki.
Egyenlőre csak a ház körül kerítés mentén levő 68 tuját, és 30 méter hosszan japán folyós loncot öntözi rendszer.De tervben van valami elosztó vezérlő féleség is amivel belső udvaron lévö fák is kaphtnak vizet,De ehez fel kell ásni a fél kertet amire még sem idöm sem kedvem nem volt.
A lényeg hogy igy is ugy is nagymenyiségü vizet használ el az ember nyáron kertes házában.Szoval az én esetemben csak van benne egykis csavarintás


Vízfelhasználásra a fóliasátrakban termelt szamóca és egyéb haszon növények viz igénye.Csak környezetemben van olyan termelö akinek 60 méteres sátorbol van 6 darab. A mi kis klímáink eltörpülnek vízfelhasználás terén.

Továbbgondolva:
Nálam a nagy (1500 W-os) szivattyú sem tud 22-23 l/percnél többet kiszívni a kútból szabadon folyatva. Ha öntözőre rakom, akkor már 16-17 l/perc a hozam.
Ha kicserélném egy 750 W-osra, megforgatnám a házban, a kimenő vizet meg összegyűjteném köbös tartályokba, akkor a tartályból már egy 750 W-os szivattyú tudna akkora hozamot/nyomást, mint most az 1500 W-os. Tehát áramban ugyanott lennék, miközben még a házat is hűtöm, a plusz beruházás igény 1-2(-3) köbös tartály.

Tökéletes!
A kertlocsolás az nem egynelő a tömegben elvezetett bizmennyiséggel!
Te nagyon szerencsés vagy, mert a tuják, a kert felszivja ezt a mennyiségest. De te nem leereszted a tömegében hanem gyakorlatilag nagyfelületen elszórod!
Ez a megoldás természetesen nem okoz eróziót, de mindenki ezt sem tudja megoldani! Egy gyüjtőtartályx és egy automata locsoló tud segíteni egy ilyen helyzetben, az igaz!

Ha még leleményesebben gondolkoznék, akkor a fóliasátras szomszédnak eladnám a felmelegített vizet!
(ez vicc de lehetne nem az!)

A falak hőleadása:
a kérdés jogos!
a dfalazat felmelegedése nincs arányban a téli fütési veszteséggel, főleg ha a nap is megsüti a falakat!
Általános tapasztalat!
A levegő 1,2 kjoule energiát tud átadni 1 m3 esetén 1 kelvin fok különbséggel!
alapterület x magassággal = m3 ez x 1,2 és x a hőmérséklet különbséggel!
példa 100 m2 2,7 belmagasság!
ez 270 m3
a hőfokkülönbség este 9 után kint 22 fok bent 30 fok
ez 8 kelvin
reggelre kint 18 bent 22 ez 4 kelvin fok
azaz átlag 6 kelvin
tehát
270 x 1,2 x 6 = 1944 kjoule! ez nem tünik soknak, de
a ventillátor oránként 2 szer képes teljes légcserére huzat nélkül (a huzat azért elenyésző mert az áramlás átmérő mérete a ventillátornál pl 40 cm kör, mig az ablakoknál 2,25 m2 felület ha a légsebesség a ventillátornál 6-7 méter/ sec akkor az ablakoknál ennek arányos része, ami a gyakorlatban enyhe légmozgásnak tünik!)
a 2 szeres légcsere eredménye 2888 kjoule azaz óránként 1 kwatt!
ez egész estére 10 kwatt hütési energiát jelent akkor amikor nincs naptól semmilyen terhelés!
Tehát a falak alapjánam véve franklón reggelre visszahüthetőek!
A közbenső időszak alatt pedig az állandó légcsere miatt nem fogjuk észrevenni a melegebb tárgyak közelségét!
Összefoglalva a ventis megoldás csak és kizárólag éjszakára alkalmas! Szóval, ha valaki meg akarja építeni, akkor müködik. Itt a legtöbbünk tud nyákot készíteni, a leirást, a kapcsolást és a nyálot rendelkezése bocsátottam, ventinek bármi jó ami képes a megfelelő mennyiségű levegő kicserélésére!
A lényeg az hogy ne a hálószivávab használjuk a ventit, inkább valami félreeső ablakra szereljük (még adott esetben egy padlásfeljáró ajtajába is beszerelhetjük, a lényeg a kiszivott levegőt a nyitott ablakokon (nem egy ablakon, hanem amennyit ki lehet nyitni minden, igy gyakorlatilag az egyetlen huzatos környezet a ventis lehység ventillátor melletti része lehet!
Győrben A CAlORIA EXPRESSZ édesség nagykereskedésben van egy nagy betonfalas, födémes höszigetelés nélküli raktárrész (többezer légköbméteres) ezt 2 db 500 m3-es venti hüti nyáron ezzel az elektronikával (mivel nappal átmelegszik a házgyári betonpanel ezért ott a venti az elektronika miatt akár nappal is elindul! Összesen 100W teljesitménnyel a külső hömérséklet tartható nappal , éjjelre pedig teljesen lehüti a külső hömérsékletre az objektumot!
egyszóval több éve bevált alkalmazás, melyet kevesen ismernek. Hozzáteszem megfelelő elektromos vezérlés nélkül mi nem tudjuk megállapitani hogy a venti mikor kapcsoljon be!
Ehhez kell a hömérséklet összehasonlitós fázishasításos fordulatszám szabályozós elektronika!
sok sikert az alkalmazáshoz (végső soron 10 ezer alatt mindennel együtt megépíthető) ennél olcsóbban?

bocs leütési hiba 3880 Kjoule a energia amit irtam

Hello!
Egy kérdés a szivattyúszállítás?
a 16-17 liter percenként összesen960 liter/ óra!
Milyen mélyröl jön fel a víz?
a szivómagasságod sacc kb 6-7 méter lehet, ugyanis a szivómagasság növekedésével csökken a szállított viz mennyisége!
Megoldás a két lépcsös szivattyúzás (házi hidroforom igy lett megoldva! 2 sziv fel locsolás esetén egy pedig az elönyomott 1 baros tartályokból csinál 4 baros nyomást! Ha kell rakok fel fotót!?)

Én sem vitázásképpen, de tulajdonképpen lehetőség kérdése... Én már megvettem a kompresszoros klímát, lecseréltem a főbiztit 32A-re, kicseréltem a gerincvezetékeket, átkábeleztem a villanyórát stb., mikor meggondoltam magam, és belevágtam a kútklímába... azért írtam, lehetőség kérdése, mert én megvettem egy profi mennyezetbe építhető, ezen felül friss levegő bevezetéssel szerelhető, és plussz 2 helységet légcsatornával ellátni képes Toshiba (!!!) klímát bőven száz ezer alatt (nem írom le mennyivel, mert nem hinnéd el), a szerelés oroszlán részét el tudom végezni, ha nagyon akarom akkor gáztöltést is (nem megyek bele hogyan, miért, stb.. ), de ha ez utóbbit szaikra is hagyom, akkor is benne lettem volna 150-ben! Egy igencsak komoly, minőségi klímával (ja, 5 kw körüli a hűtőtelj.) bár kétségkivül nem A kategóriás, inkább B-C körüli volt ha jól rémlik... az üzemeltetését olyan 30 körülire (inkább felette) saccoltam, azóta az áram is drágább, de most a kútklímám olyan 4000 Ft havi többletet ad, ha nagyon megy a nagy melegben!

Szóval ha okosan csinálja az ember, akkor az üzemeltetés sokkal olcsóbb, és a beruházás is forma-forma... De mint írtam persze: lehetőségek kérdése, kinek mire van lehetősége...

Igen, ismerni kell a helyi viszonyokat, ez nem kérdés... és folyamatosan tesztelni, ez nem elkerülhető, ezért írtam/írom: okosan!

Különben én amúgy is annak a híve vagyok, és azt is fogom csinálni (most épül a kert), hogy a vizet perforált csőhálózaton elszikkasztom.... a fű, növényzet alá, a maradék (?) megy a szikkasztóba! Ez van a legközelebb az ideális módszerhez ... persze megfelelő mélységbe kell szivárogtatni, és ismerve a talaj vízfelvevő, vízelvezető képességét... számolni nagyon ebben a dologban nem lehet, de kisérletezni, okosan tervezni igen!

Továbbra sem a vita szándékával.

Árakat úgy érdemes összehasonlítani, amiért mindenkinek elérhető a cucc.
Szétnéztem a net-en, a legalapabb Midea klímát láttam br. 60e-ért, szerelés 45e (egyik helyen nettó, másikra nem emlékszem.) Szerencsés alkuval legyen 80e, 4 db az 320e. De a legalapabb, nem inverteres, 2.5 kW-os klímákat kapom ennyiért, esetleg. Mennyezeti klímát nettó 300e fölött találtam (múltkorról rémlik nettó 200e fölötti is). Tehát neked kijöhetett 150e-ből, de egy mezei halandónak nagyon nem. Klíma karbantartás 10e/db, legalább 1 kell évente (de van olyan márka, ahol 2), az megint 40-80e ft / év, amíg garanciát akarok.

Igaz, ezek új árak, a vizes mutatványnál meg használt beltériket számolok, de egy beltérit meg merek venni használtan, klímát meg nem szívesen vennék.

Amúgy nekem szimpatikus lenne mennyezeti klíma (nappali), meg a központi klímából a hideg levegő eljuttatása a hálószobákba. Csak az a bajom, hogy tartok tőle, télen feláramlik a párás meleg levegő a csövekbe, a hideg padláson kicsapódik és a víz visszafolyik a csövek falán és csöpög a szobákba. Gondolom, ez ellen kitaláltak valamit, de én még nem jöttem rá, mi akadályozza ezt meg.

A levegő feláramlás megakadályozható szabályozható légbeáramló beépítésével, ami télre akár el is zárható, de a csövezésnek amúgy is jól hőszigeteltnek kell lennie, ezért nem kellene kondenzálódni semminek...

A klíma beszerzést illetően: nagyrészt igazad van, de azért ha az ember szétnéz, utánakérdez, akkor mindig találhat jó vételeket! Pl. itt egy jó vétel, ha ennyire nagyban gondolkodik az ember: légcsatornázható mennyezeti klíma a va*eráról.... A klímákat, ha több kell, akkor ne úgy nézd, hogy pl. 4 db külön egység a 4 szobába, hanem érdemes egy db nagy kültériről üzemeltethető 4 db beltéri egységest venni - szerintem, vagy ha van rá lehetőség, akkor a központit, légcsatornázhatóan...

Illetve egy kevésbé szembetűnő, de lényeges dolog: ha egy háznak 5-6 kw feletti hűtésigénye van, ott már azért erősen el kell gondolkozni a szigetelés (homlokzat, tető, ablak) elégséges mennyiségét/minőségét illetően... ez nálam is így van, idén ha minden jól megy felkerül 12 cm homlokzati szigetelés, illetve a tetőtér is kap még egy réteget ...

Nem tudtam megállni, hogy ki ne próbáljam.
Faszán hűt. 27,1 fok-ból csinált kb. 1 óra alatt 24,8 fokot, az előszobában, a konyhában és a nappalit is befújja.Kicsit gagyi próba, (na jó nagyon gagyi) de legalább látom, hogy életképes a dolog. Erre iszom egyet.

Hiába akartalak megszabadítani tőlük.

Engem érdekelne vízhozam meg vízhőmérséklet-változás (víz deltaT) is, ha esetleg csak biztatásra vártál, hát most megtettem.

Jövő hét elejére remélhetőleg rá tudom kötni a vizet a beltérire. Kár, hogy az enyém kisebb is, meg ősrégi is, valószínűleg jóval kevésbé hatékony.

Az engem is érdekelne, de nem nagyon méregettem egyenlőre. Igazából arra voltam kíváncsi, hogy működik-e. Viszont látom, hogy működik!
Persze fogok mérni, csak szerintem ennek már csak jövőre lesz igazán értelme. Jelenleg még a csövek sincsenek szigetelve, ezért nem lenne hiteles a dolog. Csak a beltériben van szigetelve az osztó, gyűjtő, hogy ne csepegjen a víz belőle. A többi, sima félcolos slag.

Egy vízhozam mérés nem lenne sok meló.

Ha meg lesz a csatlakozóm, megnézem, mekkorát fojt a klíma a szivattyún. (Vízhozam "simán" illetve klímán át.)

Mekkorát folyt? Bazisokat, ezt már most mondhatom. A 3500 l/órás szivattyú esetén alig van víznyomás a slag végén. De most még sok a folytás a rendszerben. Semmi köze a valóságos dologhoz, ami kiépítve lesz. Ezért nincs is értelme mérnem. Inkább hűsölök!

Igen, a fojtástól tartok, nálunk kevés víz van a kútban. Ezen bukhat az egész móka.

Jó lesz, én is így teszteltem először, az adta a lendületet! Vízátfolyást gyorsan tudsz márni akár stopperrel és egy vödörrel is - majd!

Fojtást illetően: nagyban függ a szivattyútól is, pl. egy membrános klasszikus ruszkin sokat nem fojt, főleg ha vékony csövön megy eleve (1/2 coll) a víz, egy centrifugált azért komolyan visszafog stb., stb...

Nekem vajon milyen szivattyúm van?

A mérést megcsinálom majd, de közben meditáltam és arra jutottam, hogy ha felkerülne még 1 beltéri a rendszerbe, akkor javulna a helyzet: igaz, hogy azon is át kellene préselni a vizet, de mégiscsak dupla annyi útja lenne a víznek, tehát a 2 beltérinek összesen több vizet kellene átengednie, mint 1-nek. Jól gondolom?

Van egy un. folyadékütési effekt!
Ha elzárod a vizcsapot egy kis lökéshullám éri a redszert, utánna a nyomás lassan kiegyenlitődik
Ha kevés az átmérő a szivattyú karakterisztikája szállítás szempontből jelentősen leromlik
2 klima bizony jobb teljesitményt tesz lehetővé, de mindig tudni kell a szállított mennyiséget, és a hőkülönbséget, hogy tudd számolni a termelt hőmennyiség elegendő-e adott esetben.

Sziasztok!
Nem olvastam végig a fórumot, úgyhogy lehet már valaki előállt az ötlettel, de hátha valakit érdekel. Egyik ismerősnél láttam a következő "hűtőrendszert": A srác lecseréltette a házon a csatornát, és a régi csatornaelemekből épített klímát. Ásott az udvarra egy kb 1,5 méter mély és kb 20 méteres gödröt u alakban, lefektette bele a csatornacsöveket úgy, hogy az egyik vége kiáll a földből, a másik pedig bemegy a szobába. A külső végére felszerelt egy csőventillátort és mire a levegő beér a lakásba, tényleg érezhetően lehül. Sőt, mivel a ventillátor elég messze van teljesen hangtalan a rendszer. Hát... akinek tetszik az ötlet, annak jó munkát.

2 beltéri mindenképpen jobban hűt mint egy! De ha arra gondolsz, hogy ha kettő van fent akkor az "egyéni teljesítményük" is nő, az kérdéses ... szerintem nem... elméletileg ha a rendszer többi tagja is túlméretezett, akkor jöhet ki ugyanakkora egységteljesítmény, de ez elmélet, ugye..

Volt már erről szó. Az egyetlen lényeges gond a baktériumokkal van amik a csőben telepszenek meg. Van ahol megoldották ezt a problémát, de nem hiszem, hogy a haverod gondolt erre.

Ha horganyzott csövet tett le, az még elég akár antibakteriális is... a kérdés inkább az, mennyire védekezik a korrózió ellen, mert az bizony lesz ott rendesen... Ha valaki ásott már ki földből komolyabb átmérőjű vascsövet, az bizony sokszor olyan mint a szita, még a 2-3 mm falvastagságú is... és ugye az ereszcsatorna... ha műanyag akkor ez nem igaz, de akkor meg tényleg ott a baci/penész stb, ami szóba jöhet... írta már (talán nem itt) valaki, hogy Ő csinált ilyet szimpla csatornacsőből, de 1-2 év után már nem használta a szag miatt, de ez nem "első kézből vett infó" ...

Az az ominózus cstornacső érdekes kérdés!

"A srác lecseréltette a házon a csatornát, és a régi csatornaelemekből épített klímát. Ásott az udvarra egy kb 1,5 méter mély és kb 20 méteres gödröt u alakban, lefektette bele a csatornacsöveket úgy, hogy az egyik vége kiáll a földből, a másik pedig bemegy a szobába. A külső végére felszerelt egy csőventillátort és mire a levegő beér a lakásba, tényleg érezhetően lehül."

Hát nem irigylem érte! Az a rengeteg földmunka és egyéb dolog amit készített!

Az ócska már többéves elavult csatornacső vajon meddig fogja kibirni ott lent a föld alatt? Az átmérő is érdekes, mert kb 100 mm az átmérője az átlagos csatornának!

Az az egy biztos, hogy mivel fémből van a levegőt garantáltan lehüti arra ami a környezetében ott lent található! Természetesen a jó meleg levegő garantáltan fog kondenzálódni az olykor tizenfokos fém falán!

Igen jó táptalaja lesz a rozsda a beomló föld és egyéb szervesanyagok jóvóltából a mikroorganizmusoknak, baktériumoknak és feltehetőleg a gombáknak a lehető legrövidebb időn belül!

Ilyen eszement örültséget mégcsak ne is halottam!

Az ilyent általában 200-300 mm-es müanyag csövezéssel oldják meg, és tisztitásuk is nehézkes. a csö falát (főleg felül nehéz mosatni, igy alkalmi tisztitásuk általában valamilyen gáéz alapu vegyület szokott lenni ami megöli a bacikat, gombákat!

A gépjármüvekben is igen büdős tud lenni a klima, lekapcsolás után ha a baktériumok elszaporodnak (azt is általában vegyszeresen lehet nagy nehezen kiüldözni!)

szóval ekkora földmunkával ekkora marhaságot nem lehet kitalálni. Gondolom lesz elég ideje majd ugy kb jövöre ujat ásni!

Az biztos hogy hamarosan ö sem fogja bekapcsolni a ventillátort! (lesz majd egyfajta csatornaszag!)

Félreértettetek.
Csak kimondottan a vízáramlásra kérdeztem rá. Azaz ha a 20 l/p-es kutamból az egy beltérin mondjuk 5 l/p folyik át, akkor ha felteszek még 1 beltérit, akkor várhatóan 10 l/p-es átfolyás meg lesz a 2-n együtt?
Szinte biztos vagyok benne, de azért inkább megkérdezem.

Cső a földben: először ez jutott eszembe, de a pára lecsapódása miatt lemondtam róla. Szerintem emiatt halott ötlet, bár 1 - talán - működő dolgot hallottam: van, ahol használják, csak ott agyagcserép csőben vezetik a levegőt, így a kicsapódott víz el tud szivárogni. Hogy ez mennyire hatékony a bacik ellen, meg hogy mennyire drága, azt nem tudhatom.

Így igen... HA a csövezés és a rendszer többi eleme a szivattyúval együtt tud 20 liter/percet (vagyis az egy 1 beltérit tekintve túl van méretezve), akkor kb. mennie kell a 2 ugyanolyan "5 literes" beltérin a 10 liter/percnek (gyakorlatban valamivel kevesebb, mert ha belegondolsz, akkor 1 beltérit egy 4 baros szivattyú a fojtás miatt mondjuk 4 bar nyomáskülönbséggel tol - a kifolyó rész ugye nincs nyomás alatt - míg 2 db beltéri esetében megoszlik a "nyomástorlódás", és picit kevesebb vizet fog átnyomni a kisebb nyomáskülönbség miatt a rendszeren... ha a túlméretezés jelentős, akkor ez kis különbség, ha csekély, akkor számottevő lehet... remélem kb. érthető amit le akarok írni... ) !

Érthető, persze, főleg, hogy én is hasonlóan gondoltam. Csak kellett azért megerősítés.

Így, kútklíma kapcsán elgondolkodtam, hogy ha már úgyis csak 20-22 l/p a hozam, érdemes lenne az 1500-as Leo-t (ami inkább vízhozamra van kihegyezve, az meg ugye nincs) lecserélni egy minőségi(bb) 750-esre, abból is olyan fajtára, ami inkább a nyomásra van kihegyezve. Több vizet úgysem tud kiszívni semmi, akkor meg inkább a keveset nyomja minél erősebben. Pentax-ot dícsérik még (Calpeda ugye kiesik az ára miatt...), abból 30e egy 750-es. Már csak egy kérdés marad: tényleg javít-e a nyomáson egy hidrofor, akkor is, ha a kútból felhozott 20 l vizet anélkül is át tudom préselni a beltériken?

A kérdés, hogy mennyire érdemes fokozni a nyomást... érdemes lenne megbecsülnöd a jelenlegi szivattyúteljesítményed/átfolyás/szivattyú adatgörbéje alapján, hogy mekkora a rendszered ellenállása, és az alapján keresni minél kisebb szivattyút figyelembe véve, hogy mekkora vízhozamot szeretnél ténylegesen... szerintem ... így elkerülhető egy nagyobb kiadás feleslegesen/kisebb-nagyobb megalkuvásokkal...

A jelenlegi (kifejezetten locsoló) szivattyúd helyett valóban érdemes lehet egy olyan szivattyú ami a kívánt nem túl nagy vízhozamot nagyobb emelőmagassággal (pl. 40m) tudja ...

Egy hidrofor tulajdonképpen ugye nem hatékonyabb, mint ugyanaz a szivattyú a tartály és nyomáskapcsoló nélkül... legalábbis erre a feladatra...

Szerintem egyáltalám nem mindegy, hogy egy sima nyomószivattyú, vagy hidrofor tartállyal, kapcsolóval!

A folyadék összenyomhatatlan, ezt tudja mindenki.

Nos a sima szivattyúval normál 240 voltos táppal a szivattyú a maxot nyomja, mig hidroforral csak addig müködik, mig a nyomástartományon kivül esik (ha eléri a beállított végnyomást, akkor leáll) Itt a gumilabdás tartály állítja be a nyomástartományt! A baumaxos sima szivattyú 15 ezer a hidroforos 20 zer (akcióban) 24 ezer akció nélkül!

Persze itt is van kb 1 bar nyomáskülönbség az inditás/leállítás között (ez a hiszterizis)

Szerintem ha csonton megy a szivattyú akkor lehet hogy feleslegesen is tolja, ráadásul a legolcsóbb legkisebb ilyen szivattyú min. 600 wattot fogyaszt!

A beküldött viz pedig kérdés hogy lead e vajon ekkora teljesitményt hűtésben a levegőn keresztül? A már meglévő folytás miatt. (Ha jól ismerem a történetet, akkor ez esetben kicsi (tehát 2,8 vagy 3,6 klimákkal dolgoztok?)
Számoljátok ki egy próbával a teljesitményt!
Fogj egy tartályt, vödröt, hordót (mindegy) és mérd le müködés közben a következőt!
1 beérkező viz hőmérséklete kb 5 perc után
2 elmenő tartályba érkező viz hömérséklete kb 5 perc után
3 a viz mennyisége (nemmyi liter folyt a hordoba 1 / perc vagy /5 perc alatt) Utána számold ki mennyi lenne egy óra alatt!
Mindenféleképpen egy kis időt mennie kell hogy a hömérsékletviszonyok stabilan beálljanak!
(függ a teljesitmény persze közben attól is hogy mekkora a meleg a szobában)
Ami számotokra lények a két hőfok különbség értéke szorozva a liter /óra mennyiséggel szorozva 4,2 = Kjoule ban kapott teljesitmény. Ha ezt elosztod, akkor megkapod az elektromos teljesítménnyel egyenlő értéket (kwatt/h) Nos ez az érték általában egy átlagos 20 m2-es szobában (sokminden befolyásolja, falak vastagsága, szigetelés, napsugárzás, stb) általában 2-3 kwatt/óra szokott megfelelő lenni!
Ez megközelitőleg kinti 30 fokos kinti átlaghömérséklet esetén próbálható ki a legjobb eredményekkel!
Ez egy módszer arra, hogyan tudod kiszámolni a saját teljesítmény szükségleteidet!
Ha nem tartályos szivattyút használsz, még mindig van lehetőség (fázishasitásos fordulatszám szabályozásra U2008-as ic-vel, ami védi a motort a fordulat áteséstől is!)
A hömérséklet Változhat! Függ a külsö/ belső hömérsékleti állapototktól! Függ az átfolyt mennyiségtől, de legfőképpen függ a hömérséklet telitéstől! A klimakonzolt ugy tervezték, hogy minimum30 fokos hőkülönbséggel (hütőközegre) adja le a hőkapacitását! Viznél ez mindössze (kicsi klima 2,8 vagy 3,6 os esetében 30% , nagy klima esetében max 50% lehet (ez is a vizhömérséklet függvénye!)
Tehát ha a beltéri óránként 300 m3 levegőt mozgat meg annak 1 celsius fokos hő változása esetén mindössze 360 Kjoulet ad le!
A kiszámított viz Kjoule értéke mutatja a leadott hőmennyiséget (nyilvánvalóan annyival lesz melegebb a tartályba gyült viz, amennyivel a "szoba hője" a levegőn keresztül fel tudta melegíteni!

Tehát nem kell foglalkoznotok a levegő mérésével, mivel az átfolyíatott viz mennyisége és hőfoka alapján egyszerüen és egyértelmüen mérhető a szobában maradt hütőteljesítmény!

Lehet próbálkozni nagyobb tömegárammal (nagyobb szivattyú végnyomással. (PL ha túl kicsi a viz mennyisége, akkor visszacsapó szeleppel lehet a szivattyú nyomását megkétszerezni! aZ ELSŐ SZIVATTYÚ FELSZIVJA A VIZET ÉS CSINÁL PL. 2,5 BAR, 3,5 BAR KÖZÖTTI NYOMÁST, A MÁSODIK PEDIG MÖGÖTTE A VISSZACSAPÓ SZELEP UTÁN MÁR TUD CSINÁLNI 4-6 BAR NYOMÁST IS!

Persze a gyakorlatben ez lehet teljesen felesleges is, de a vizvezetékre tervezett csühálózat minden gond nélkül kibirja a 10 baros nyomást is! a klima pedig pláne!
Nagyobb nyomás nagyobb mennyiségű folyadék és nagyobb teljesitményí lehet!

És most jönne a lényeg: Ha azt tapasztaljátok, hogy nagyobb mennyiség esetén a különbözeti hömérséklet már kisebb (azaz a kifolyt folyadék már nem olyan meleg!) akkor ujraszámolva kijön egy ujabb értéketek!

Ha a klimadobozotok eléri a hőleadó képességnek a fizikai határait, akkor a viz már nem fogja tovább melegedve a belső teret továbbhüteni!

Azaz hiába több a folyadék, a deltaT hömérséklet kisebb lesz és a viz kevesebb energiát is ad le!

Igy lehet "Házilag a legegyszerübben a számításokat elvégezni"

A jó mérés érdekében kint is és bent is legyen minél melegebb! (a klimátok max teljesítményének kiszámíthatósága miatt!)

Ha mindent jól mértek, megkapjátok azt az eredményt, ami megmutatja számotokra mennyi liter vizre van szükségetek óránként maximum (mivel a több felesleges!) Innentől kezdve a megépítés a további szabályozáson mulik! (Annál olcsóbb az üzemeltetés, minél kevesebb vizet kell beküldeni a klimába)