Ha 550W-ot disszipálsz el, akkor nem ez a megfelelő kapcsolás. A trafó úgy tűnik jó sok kivezetéses. Alacsonyabb kimenő feszhez alacsonyabb bemenő feszt. kellene valahogy megoldani. Volt korábban ilyen kapcsolás, ami a szekunder kört kapcsolgatta a kimenő fesz. függvényében.
Persze ekkora méretekben érdemes előszabályzásban vagy eleve kapcsoló üzemben gondolkodni.

A kapcsoló üzem egyenlő csomó felesleges tüske, és zavar forrás. Az elő szabályzással meg az a bajom, hogy be kell ugye állítani, hogy hol kezdjen szabályozni, és amikor előfordul, hogy pont ott azon a ponton kell használni a tápot, kapcsolgatni fog. Az egy újabb zavar forrás. Volt az egyik cimborámank egy gyári tápja, ami ilyen szabályzós volt, és csak pislogtunk, amikor elkezdett a kimenő fesz ugrálni, mert a terheléstől a vissza szabályzott tápban nem maradt elegendő puffer feszültség, és ingadozott rendesen. Na ilyet sem akartam.
Pontosan ilyet akartam, mint amit meg is építettem. Mindennek meg van az oka.
A trafónak meg azért csináltam annyi kivezetést, hogy tudja kezelni a 6 db mérő műszert is, meg a 3 tápot is. a hővédelem trafőja szándékosan nem lett rátekerve a nagy trafóra, hogy ne essen le a feszültsége, amikor padló gázon használom a tápomat. Ettől stabilabb lesz a ventilátor vezérlése. A hővédelem is szépen lassan kezdi el pörgetni a ventiket, és ahogy melegszik a borda, akkor bele erősít. Ezt meg azért csináltam így, hogy amikor majd csendben üldögélek a műhelyben, és matyizok valamivel, akkor ne kapjak szívbajt, amikor be indul a venti.

Nekem tetszik Zoli báttya. Nincs ezzel semmi gond, kell az a venti, hadd szellőzzön a belseje, akinek meg nem tetszik mutasson be komolyabbat. Én is jobb szeretem a disszipatív tápot, az előszabályzós történet szerintem nem labortápba való, sokkal könyebb megoldani a hűtést egy disszipatívnál, mint megszüntetni a tüskéket zavart, minden ezzel járó kellemetlenséget a kapcsiüzemű elő szabályozós fő szabályozós mittudoménmicsodán. Szóval csak hajrá, csak így tovább, szerintem szép és rendezett lesz. Kiváncsi vagyok a végeredményre!
D.

Az a "gyári" táp is rakat szar volt ha kapcsolgatott. A 21. században ez nem jelenthet túl nagy mérnöki kihívást egy megfelelő előszabályzás kivitelezése! Szerintem Attila86 előszabályzója sem kapcsolgat.

Ezzel nem teljesen értek egyet. Valóban, ha nem akarsz bíbelődni a zavarokkal, ne tegyél bele kapcsolóüzemű részt, vagy akár előszabályzást sem. De teljesen logikátlan fél kiló Wattot elfűteni, ez már hősugárzó, nem pedig műszer-kategória.
Azt javasolnám inkább - valószínűleg már bőven későn - hogy a szekunderen igenis kellett volna egy többfokozatú trafóátkapcsolás, ami nem a kimenő feszültségtől, hanem annak a beállításától függne. Nyilvánvaló tervezési hiányosság, ha nem gondolunk arra, hogy a legkisebb beállítható feszültséget a legnagyobbhoz szükséges feszültségből állítjuk elő. Mindez a határáram közelében már a fentebb említett - szinte kezelhetetlen - hőmennyiséget állítja elő. Nyilván, ezek csak szélsőséges terhelési viszonyok miatt állnak elő, de nem lehetetlenek.
Nem tudom, milyen gyári tápot láthatott Zoli, de azoknál - általában - a feszültségbeállító kapcsolók egyben a váltófeszültséget is állítják, ezáltal egy ésszerű értéken tartva a disszipációt. Ezek viszont maguktól nem kapcsolgatnak.

Esküszöm neked hogy nem akarok kötekedni, de ezt kifejtenéd bővebben hogy mire gondolsz?



Szintén nem kötekedni akarok, de ez nem a kapcsolóüzem hibája hanem egyszerű méretezési hiba. Ilyet analóg táp is tud produkálni amúgy ha nincs tartaléka az áteresztő fokozatnak és padlóig ki van nyitva, illetve nagy a kimenő áram.

Nem akarom én védeni a kapcsoló üzemet (most is egy teljesen analógot építek!), de meg kell nézni a 150-200e Forintos árkategória feletti gyári példányokat. Kapcsolóüzeműek, programozhatóak, szóval a lehető legdigitálisabbak.

Opp, valószínű még reggel volt, én a tirisztoros előszabályzás zajaira gondoltam, és inkább úgy fogalmaznék, hogy nem lehetetlen eltüntetni, de olykor nehéz olyan alacsony szintre hozni, mint egy disszipatívnál, abban egyetértünk, hogy sokkal jobb a hatásfoka a kapcsiüzemnek, előszabályzásnak, de én valahogy jobban kedvelem a kájhákat. Az igaz ,hogy fűt, de nem zajong, stabil, egyszerű, bár pocsékosabb ez tény. Lehet bennem van a hiba.

Nekem tetszik! Logikus, szellős.
A trafót szemre nehéz megítélni, gondolom azt is kiszámoltad, hogy bírjon mindent akár egyszerre is.
Nekem az a tapasztalatom a saját tápjaim építése kapcsán, hogy az "egyebek" (műszer, hőfigyelő, kapcsolók, kezelőszervek), sokkal több gondot és fejtörést okoznak mint maga a táp.

Tökéletesen igaz, amit mondasz. De.
Ha valamilyen kötött formában a "nyers" feszültség igazodik a beállított kimenő feszültséghez, a melegedést töredékére lehet csökkenteni.
A gyárak - érdekes módon - mindig alkalmaznak valamilyen megoldást a hőfejlődés csökkentésére. Nem biztos, hogy indokolatlanul. A félvezetők viselkedése melegen is némiképp megváltozik (nem éppen előnyösen). A melegedés más problémákat is felvethet (referencia), szerintem mindenképpen kerülni kell(ene).

Mondjuk ebben is van ám igazság, nem is kicsi! A Spafi tápomban például egy egy 6V2 zener adja a referenciát, nahát mondanom sem kell, hogy a bekapcsolástól számított 10-percben már elmegy a beállított érték. És innentől érdekes a dolog, ugyanis, ezek a dolgok felhasználó függőek, mert én például képes vagyok ezzel együtt élni, nem mondom, hogy nem zavar, de együtt élek vele, viszont egy gyár ilyet nem engedhet meg magának, mivel nem kizárólag, hobbi barkács célra készítenek tápokat, hanem komoly labor felhasználásra is. Ott ez már nem megengedett.
Illetve ott van az a dolog is, hogy én a magam részéről tisztába vagyok, hogy mondjuk a két tápom rövidzárásakor, sokáig a bordám nem fogja elfűteni a belepumpált hőmennyiséget, ezért idővel megsülnének a tranyók, na egy gyári készüléken ilyet ugyancsak tilos megengedni, mert egyrész nem lehet megjósolni, hogy a felhasználó tisztában lesz e ezzel, az meg egyenesen komolytalan lenne, ha odaírnák a gépkönyvbe, hogy figyelem, a két táp együttes használata maximális terhelésen max 1 perc, utánna 30 perc pihentetés. Ez már a röhejes kategória lenne. De abban mindenképp igazad van, hogy az csak jó, ha a hőfejlődés csökentését valamilyen módon csökkentjük, ha az nem megy a kimeneti feszültség zavarásának rovására. Ez gyári tápoknál elengedhetetlen (lenne) . Én hobbi tápnál azt mondom, ha a felhasználó tisztában van azzal, hogy kiisebb borda, rövidebb max terhelés, akkor miért ne? Már ha csak azt számolnám, hogy 100W folyamatos disszipációhoz mekkora borda kellene, akkor mi lenne 550W-on. Viszont, a több helyen csapolt trafót nem tartom buta ötletnek, sőt. kicsit macerás de az egy jó dolog. Viszont a tirisztoros előszabályzástól irtózom, nem tetszik valahogy.

Egy kicsi adalékkal beleszólnák a "bemenetet kapcsolgatós" csevegésbe.
Ha a tápegység felépítése egyébként ezt lehetővé teszi, akkor a kapcsolgatós megoldás mindaddig tökéletes, amíg a kimeneti feszültség alacsony. De más a helyzet ha nagyobb feszültséget kívánunk magunknak, ugyanis akkor magasabbra kell a bemeneti feszültséggel is menni. Elsőre ez nem tűnik bajnak, de ha itt nagyobb áramkorlát mellett zárunk rövidre, akkor már a nagyobb feszültség és a zárlati áram szorzatát kell hővé alakítani, ami ugyanott tart értékben, mintha nem is lenne "előszabályzónk".
Persze ha az a bizonyos kapcsolgató mechanizmus nem kézi, hanem egy vezérlő elektronika szabályozza, méghozzá úgy hogy a kimeneten lévő tényleges feszültség alapján állítja be az ideális bemeneti szintet, akkor már jók vagyunk, mert a rövidzárhoz tartozó közel nulla kimeneti feszültség, a legkisebb bemeneti fokozatot fogja kapcsolni.
De eddig senki nem állt elő egy ilyen előkapcsolgató, épkézláb ötlettel, mindenki csak a dolog egyszerűségére utalt.
Ráadásul nem is kellene sok fokozat, mert akár már csak egyetlen "felező", vagy esetleg két relével harmadoló megoldás is töredékére csökkentené a meleget.
A rádiótechnikából átvett tápegység, amihez én terveztem panelt, már eleve úgy lett kialakítva, hogy gyakorlatilag minden változtatás nélkül alkalmas lehet az ilyen típusú táplálásra.

Egyetértek.
Ezzel meg kiváltképp. Én éppen a napokban gondolkoztam el, hogy hobbiból megépíteném a Pioneer/Alkoto tápot, de már most keresem az itthon fellelhető legnagyobb bordámat, szóba kerültek IGBT-modulok is, gondoltam minek szerelgessek 8-10 TO-3 as tokot, ha megoldom két IGBT vel, meg hat vezetékkel a táp két oldalát. De ez az épkézláb ötlet valóban nem ártana ha megszületne, vagy megszülnénk, mert akkor úgy állnék neki trafót tekergetni. Pedig nem is egyszer volt erről szó, tudom én is olvasgattam, de tényleg nem jött ki okos ötlet. Azért is lenne jó egy ilyen, mert akkor már lenne egy komplett hobbielektronikás fiúk által fejlesztett labortáp, ami lassan tényleg minden igényt kielégít az analóg tápok alkalmazása terén.

Pioneer tápja kilóg kicsit most innen, mert ott éppen az volt a cél, hogy csak egyetlen tekercs keljen hozzá. Tehát többek között ebből van a referencia is, meg az IC tápja is, tehát nem lehet csak úgy össze vissza változtatgatni a bementi feszültséget.
Ezért említettem az RT-s tápot, mert ott teljesen külön van a teljesítményrész, amit szabadon lehet kapcsolgatni.

Trafót tekerd nyugodtan több leágazásra, max nem használod ki. Ha pedig szeretnél ilyen vezérlést, akkor az megoldható. Tudok programozni mikrokontrollert, az tudná figyelni a kimenő feszt, és ha kell, akkor nagyobb fokozatra kapcsolná a tápot. Az átkapcsolást mivel képzelted el , relével ?

Hát, én csináltam egy ilyet, de nem valami nagy durranás. Egy L200 IC-vel építettem tápot. A trafó középmegcsapolásos. Egy komparátor (LM358-al felépítve) figyeli a kimenő feszültséget és ha szükséges bekapcsol egy relét. A relé a Graetz-híd elé így vagy "feleakkora" vagy "teljes" feszültséget kapcsol. Nálam szépen működik, bár nem sokat használom azt a tápot. (Mindössze 20V 1.5A-t tud. Persze ez nagyobb teljesítményeken is működhet.)

Szia, konkrét elképzelés abszolut nincs még, de a relés megoldás is szóba kerülhetne, nincs kifogásom ellene, semmi bonyolultra ne gondolj, egy felezés, vagy harmadolás is bőven megteszi. De ez még csak terv, egyenlőre van egy két projekt előtte, bár lehet hogy előrébb veszem, mert most valahogy megjött a kedvem hozzá, a kijelzés mindenképp LCD-st szeretnék, a hely megtakarítás végett is. Bár a fene tudja, hogy nekem megéri e a sok hűhót, amennyire én használom, arra egy csepp borda is elégnek bizonyult a spafi tápban, amire most készülök, abban négyszer akkora bodri lesz két ventivel, táppal nem szeretek kisérletezni, inkább a jól bevállt kapcsolásokat kedvelem, a kisérletezést inkább audió területen szeretem.

Lássuk azt a jól működő kapcsolást.

Eddig egyetlen alkalommal fordult elő hogy a publikálás előtt megmutattam bárkinek is az áramköröm kapcsolási rajzát, az is privátban történt. De most úgy döntöttem szakítok egy kicsit eme szokásommal, látva az előző hozzászólásokból az igényt.
Tessék elolvasni ezt a hozzászólásomat!
Bővebben: Hozzászólás
Mellékletként feltöltöttem az előszabályozó kapcsolási rajzát, egy Tina szimulációt hogy hogyan viselkedik együtt a készülő Labortápegység II. áramkörömmel, illetve egy 3D-s képet hogy hogy fog mutatni a labortáp áramkörével együtt.

Ez a még készülő Labortápegység II. áramköröm előszabályozó modulja lesz. Ami egyébként eddig hét pecsétes titok volt. Az áramkört még nem építettem meg, csak Tinában szimuláltam! Ott ugyan szuperül működött (mellékelt grafikon), de a működéséért felelősséget nem vállalok!
A rajzot amúgy már lassan több mint egy éve kitaláltam és még mindig kellene pár hónap mire a publikációig jutna.
Szerintem egyébként inkább PIC-kel fogom megcsinálni mert ez így most elég nyakatekert.

Használjátok egészséggel!

Ja igen még annyi, hogy a kapcsoló üzem és az előszabályozás mint azt jelen áramkör is mutatja, nem feltétlen összefüggő fogalmak. Lehet kapcsolóüzem nélkül is előszabályozni. :yes:

Ezt bizonyítja az én tápom, kellett bele még pár relé és mindent lehet vele csinálni amit szeretne az ember. Még hiányzik egy picike panel belőle, így most 30 V os kimenő feszültségnél a poti bő felétől már nyers puffer van a kimeneten, de ez csak egy ellenállás kapcsolgatása kérdés, igazából jó is így, ha átkapcsolom 50 V ra akkor ami rajta van ha megcsinálom a változtatást egyből 20 V al nagyobbat kap. A hőfejlődésről annyit hogy 30 V nál 5.5 A nél rövidre zárva a vennti elviszi és a hővédelem kapcsolgatja a venntit. 50 V nál 5.5 A nél már beleszól a második hővédelem és a táp lekapcsol.

Nagyon jó táp, így két megcsapolással meg még gazdaságos is.
Majd átépítem illő dobozba.

Három panelen raktam össze az egészet. A lényeg a relés panelen van. A sorkapcsokon olvasható angolul a Transformer right, middle és left. Ez a trafó három kivezetése. Az LM358 a komparált feszültség függvényében húzza meg a relét. A komparált feszültség a tápegység kimenetére van kötve. A graetz panel bemenetére megy a 'transzformátor right' és a relés panelról jövő 'Transformer switched'. A trafó az adatlapja szerint 2x10V / 40VA-es, valójában kb. 2x8 V / 1,5A.

Annyit még elmondanék, hogy nem vagyok nagy elektronikai géniusz, így lehetnek akár elvi hibák is a rajzon... Azon kívül lehet, hogy egyes alkatrészek értékét a beültetéskor megváltoztattam. (Sőt most jut eszembe: C4-et és C7-et ki kellett vennem, hogy "normális" negatív feszültséget kapjak. )

Na én azt hiszem maradok a bordánál.

Köszönjük.

Erre gondoltam, meg kell mutatni amit létre hozol. Ebből tanulunk mi is, és néha a "feltaláló" is.

Teljesen igazad van, az lemaradt, hogy ehhez általában visszahajló karakterisztikájú, vagy "kikapcsolós" (reset gombos) kapcsolások tartoznak, itt az általad említett jelenség nem következhet be.

Hú mekkora lett itt a jövés-menés. Pedig csak a tápomról tettem be egy képsorozatot.

Kérdeztétek, hogy melyik tápegység volt, ami kapcsolgatott, és sz.. volt.

Hát ez! Bővebben: Link

16V-os akksi lett róla töltve. Pont nem bírta, mert 2-3 V-ot ugrált a feszültség. 2A-el volt töltve.

A laboratóriumi tápegység nem aksi töltésére lett kitalálva....Ha 16V feszültségen 2-3 Voltot ugrált akkor az aksi se volt hibátlan....Szivesen elfogadnám a sz*r labortápot a képről :yes:

Én nem hinném, hogy egy ilyen táp megengedhet ilyen viselkedést magának egy akku töltésekor. Mi lenne ha egy motor rángatná a kimenetét, vagy egy tesla tekercs?

Bizony bizony :eplus2: 30000Ft-os táp Ahogy ezelőtti hozzászólásomben írtam pejoratív módon (barkács gép tipikus esete) azaz sz..r.