Köszi a választ, a linkek tudják, de én nem tudom, én tanulom-olvasom-lehet félreértem.

5kohm legyen meg 20Hz nél legjobb esetben) de ez akkor 5kOhm ha rajt van a szekunderen a "hangszóró"-műterhelés? ? ?

Arra akarok kilyukadni, mi van amikor egy 8 ohmra tekert trafóra 4 ohmos hangszóró van kötve?

Mélyátviteli hiba? mert nekem pont, hogy ekkor nem is az 1kHz tetőesése a gond, hanem a felfutó élben megjelent a tüske (túllövés).

Megintcsak úgy érzem a te pár soros hsz od 2 napos olvasástól kímélt meg!

Hali!
Mondjuk téged
Nem adott ki semmit sem.
Az kár pedig szépen nézett volna ki.

Akkor rosszul fogalmaztam.
Nem találtam GU50-hez kapcsolást. Ami max 10db gu50-est tartalmazna.

Nem csak GU50 -el nem találsz de ez irányban nagyon szegényes az egész net .

Sosem értettem mi értelme van az OTL-nek, itt a minőségi végerősítőkre gondolok. A csöves lényege pont a kimenő, ezt hagyjuk el és ez jó lenne?

Hát igen sajnálatosan.

Doncso: Hát végül is nem a kellene el hagyni a kimenő trafót. Szebb a hangja azzal. Csak az OTL ilyen szempontból olcsóbb is.
Csak így érdeklődés képen volt de át néztem a googlt kb 25. oldalig de semmit sem találtam. El84-el volt csak egy kb 3000cikből!

Biztos van, de én nem látom az értelmét. Szerintem ha OTL akkor inkább egy jó tranzisztoros, vagy fetes.

[OFF]Nem ide tartozik mert az OTL -nek van saját topikja már!
[quote]Csak az OTL ilyen szempontból olcsóbb is[quote]
Ezt a kijelentést azért gondold át mert egy OTL az nem hogy olcsóbb de sokkal de sokkal többe kerül mint egy rendes csöves kimenő trafós erősítő ![OFF]

Akkor ez veszt kutya
És nincs valakinek olyan kapcsolás ami gu50-ből kb 20W kihoz?

És mi olyan drága benne? Mikor kimenő trafó nincs is benne.

Ember ! A sok cső 8-16 vagy akár mennyi azoknak mind kel fűtés , az további energia mit nem lehet egy maroknyi trafóval ellátni , akkor annyi cső annyi hozzá tartozó foglalat . Azt a szegényes informáciot olvasd el és majd magad is rájössz , és ne az EL84 -es OTL fejhallgató erősítőt lesd az szinte semmi .

Ha csak az olcsó börzés árakat nézem, 800Ft alatt nem úszunk meg egy GU50-ef fogival, na ebből 16db, az 13.000 környéke. Ebből máris megvan két kimenő, bőven. Ha meg azt számolom, hogy mennyi energia kell a fűtésre, anódfeszre, stb, mennyivel nagyobb trafó kell az OTL-hez, akkor még azt hiszem olcsóbb is a kimenős dolog.

Ebben igazad van nem is tudlak cáfolni és nem is akarlak.
Trafó minimum 10k a foglalat is 1500Ft legalább 100K lenne.
Tehát ez nem érdemes.
Nem figyeltem de szerintem is füles erősítő volt.

Mekkora a teljesítménye ennek az erősítőnek? Némi átalakítással megoldható de a 6p3s nek kisebb az anóddisszipációja mint az EL34 es csőnek.

Tudtommal 25W leadására képes és 12ohmra illeszt. Azért gondoltam rá, mert láttam hogy 6P3SZ t EL34-el is lehet helyettesíteni a kapcsolásban.

Igen a terheléssel együtt, hiszen akkor ,mikor üzemel,akkor is terheléssel kell a munkapontba állnia.
A 20Hz nagyon jó érték szerintem, ált. több szokott lenn.
"8 Ωra tekert trafóra 4 Ωos hangszóró van kötve":ekkor a betranszformált impedancia fele az illesztéshez szükségesnek, nem lesz munkapontban a cső.
A fél AC illesztés nem lesz meg eltolódik, ez vágást- torzítást és rosszabb mély hangot okoz.
A túllövés: ez szerintem,ha a szkóp X eltérítése nagyobb frekvencián van látszik hogy nem egy túllövés,hanem egy lecsengő hullám, amit a kimenő transzformátor saját rezonanciája okoz . A -VCS-t kell olyanra állítani,hogy ez eltűnjön, de ne görbüljön nagy mértékben.
A négyszög jel tetőesését 100Hz-en szokták mérni itt jó érték a 20-30%-os érték. 1Khz-nél nem szabadna lennie esésnek. A magasat 10Khz-vel szokták mérni, itt ha sikerül négyszöget összehozni kitűnő felső frekvencia lesz, "kis" lekerekedésnél még jó.

Hát ezért éri meg inkább 6c33c-ből vagy ilyesmiből, mert abból 2 is elég oldalanként . Én is akkor fogok nekiállni, amikor véletlenül olcsón összejön hozzá anyag. EC360-ból olcsóbb is lehetne talán / Ágoston féle / csakhogy a szerző ismereteivel szemben ez egy nagyon ritka csőnek tűnik nekem (a börzén egy bácsinál volt egyetlen darab, amit 1700-ért kínált. Lehet, hogy csak nem tudom, hol keressem. Akkor már inkább 6C33C...)

Az EL 34 helyettesítésére változtatás nélkül megfelel a 6P3SZ-E. 6P3SZ is jó lehet, de itt az illeszés nem tökéletes( ki bánja) és a munkapontot is át kel állítani a katód ellenálás cseréjével. Pár watt anóddisszipáció eltérés meg nem oszt-nem szoroz, ha az anódfeszt nem lépjük túl durván.
Figyelem: a 6P3SZ-E a forgalmazótól kapott információ és a neten keringő tapasztalatok (és szerénységem mérései) szerint is TARTÓSAN 400 V Ua fesz-t bír, nem csak a katalógus szerinti 250V-ot.
Mellesleg akkor az AUDIO-NOTE sem járatná 415V-ról..

Azért az én 510Voltommal lehet, hogy nem merném kipróbálni, pedig szerettem volna egy összehasonlítást csinálni…

Csak semmi idegeskedés. Egyre többen kaptak rá a csöves erősítő (mint csodaszer) építésére. Csakhát igaz a régi mondás, akár Galaktikus szinten is: A mennyiség és a minőség szorzata állandó.
Egyszerű is lehet a válasz: A GU 50 nem alkalmas OTL építésére. 20W-ra sem alkalmas, csak ellenütemben.

Olvastam olyat, hogy 500V-ról ment, tartósan, stúdióban, de itt már nincs garancia semmire. Szerintem a 400V a plafon , de ellenütemben 360V-ról 4K-ra leadja a 30-35 Wattot. Kell több?

SOHA sem kellene több, csak el lett számolva a hálótrafó, azért lett 110Volttal több a kelleténél, ezzel sok gondot okozva… Azért elpöszörög így is - de jön a következő! Már én sem győzöm kivárni

Nyitott szekunderrel mértem multiméterrel (tud induktivitást is mérni), a fő induktivitást, de valószínűleg vasmagos tekercsnél roppant pontatlan (úgyhogy nem biztos, hogy annyi, de a mondókámhoz megfelelt).
Ha a kimenő 5K/5 ohmos, az azt jelenti, hogy a szekunderre kötött 5 ohmos terhelésből a primeren (beátlagolva a frekvenciamenetre) a meghajtás 5Kohmot lát (alacsonyabb frekin kevesebbet, magasabb frekin többet, az eltérés függ a trafó konstrukciójától (rétegzések, osztások stb.)
Trafós, fojtótekercses munkaellenállásnál nem féltápra kell beállítani az anódfeszt, azt ohmos munkaellenállásnál kell, mert akkor váltóáramú vezérlés esetén, a cső legkisebb áramánál is csak a tápfeszültség érhatő el, legnagyobb áramnál pedig a testpotenciál (ez elméleti, veszteségek nélkül). Ha induktív a munkaellenállás, akkor az önindukció miatt, az anódfesz a tápfeszültség kétszerese és a testpotenciál között mozoghat (ez is elméleti, a trafó primer önindukciós feszültsége az anódfeszt növeli illetve csökkenti (a végeredmény szempontjából olyan, mint amikor ehhez az állapothoz képest kétszeres tápfeszt alkalmaznánk, de rezisztív munkaellenállással). Tehát váltóáramúlag féltápfeszen vagyunk, egyenáramúlag tulajdonképpen olyan munkapontba állítjuk a csövet, mintha kétszeres tápfeszünk lenne rezisztív munkaellenállással, mert váltóáramúlag kétszeres tápfeszünk van az induktív munkaellenállás miatt.
(Itt jegyzem meg hogy, a szekunderről terhelés leszakadás esetén (ha éppen nagy áram folyik rajta leszakadáskor), többszöröse is lehet a feszültség a primeren, mint az anódfesz (a gyorsan megszűnő szekunderáram miatt a "primerre" indukált nagy feszültség okán) , ami ezesetben tönkreteheti a trafót és a csövet is. Ez főként nagy anódfesszel működő végfoknál jelenthet problémát. Nem igaz, hogy a terhelés nélkül hajtott trafós erősítőben tönkremegy a trafó, vagy a cső, mert régen rossz, ha a kétszeres tápfeszt nem viselik el, hiszen elméletileg (eltekintve a veszteségektől) az üzemszerűen is fennálhat teljes kivezérléskor. A probléma nem a nyitott szekunderből, hanem a terhelés leszakadásából ered, és az sem igaz, hogy a rövidrezárt szekunder nem árt a csőnek (csak akkor, ha nincs vezérelve), mert vezérléskor az anódáram túl nagy lesz, és ez egy kis belső ellenállású csőnél komoly problémát okozhat (feszültséggenerátorként próbál viselkedni, de a rövidzár miatt nem tud (szinte csak a primer Rdc van ilyenkor), nagyobb áram folyik, mint amekkora megengedett neki)).

Olvasol is vagy csak vaktában válaszolsz ? Valamit benéztél de nagyon !

A kritika nem neked szólt, csak ugyanazt írtam le mint te kicsit sarkosabban arra a (.....) kérdésre, hogy lehet-e GU50-el OTL-t építeni. Bocs, félreérhető volt.

Ha a trafos eddigi ismereteim nem csalnak akkor 220/12 azaz 1:20 fesz áttétel az kb 20x20 azaz 400x os imp áttétel volt ami egy 8 Ohmos hangszórót 3200Ohmra transzformált át a túloldalon. Amire alacsonyfrekin rájött a párhuzamos primer impedanciája ami lehet elég nagy is volt, a nagy vassal, de légrés az sehol, SE üzem így nemigen okés, szerintem, nem? A statikus felmágneseződés torzítést okoz, bár meddig tart berakni egy vékony papírt.

Bár most olvasom tovább a topicit (3 nap alatt 17 oldal az 1132 oldal mennyi ideig is fog tartani?)
Látom volt ott légrés mert nem sikerült gyárilag szuórásmentesre húzni, de én akkor is szétszedném papír és jól meghúznám. A lazárahagyott összehúzásnál meg fog mozdulni a vas szerintem és majd a mágnesesség rángatja össze, ez szép torzítást fog hozni, és a trafó is jó hangosan zenél...ismétlem szerintem.

Még annyi sem, kb. 2,6 K, mert 220/12 csak 18-as áttétel körül van. Igen, SE-nél légrés kell. -De ne feledkezzünk meg az igen alacsony primer menetszámhoz (kevesebb mint 1000) tartozó, kicsi nyugalmi áram miatti, kicsi egyenáramú gerjesztésről (kevéske ampermenet). A vasak jóminőségű német vasak voltak, aminek a mágneses indukcióját jóval 1 T fölé lehetett ereszteni. Összerakáskor mindenképpen keletkezik valamekkora légrés, (ha mástól nem, a nem vegytiszta felülettől, a felület gyártási egyenetlenségeitől, deformációból stb.) Ilyen kis erősítőnél, ennyire aláméretezett primer menetszámmal, egy magas indukcióvonalsűrűséget elviselő vasnál elegendő volt a légrés, amit a mérések is alátámasztottak. Később, mikor megnöveltem a menetszámokat, már kellett bele egy kis mesterséges légrés is (selyempapír), de az első verziónál csak rontott a trafó tulajdonságain (minden bizonnyal az amúgy is alacsony primer indukció még alacsonyabbá tételével). Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a kicsi orion TV kimenőben sincs mesterségesen berakott légrés, egyoldalasan, hanyagul be van lemezelve (most fogom felturbózni ezeket a trafókat (lemezeinek többsége 0,3 mm-es,de van benn pár 0,35 ös is)).

Köszönöm, ez megint többet ért mint amit 3 nap alatt fogok olvasni (ugy saccolom), ennek megint piros keretet javasolnék.

Már akkor azt is sejtem az elektroncsö.hu cikkében a kimenőtrafónál miért írta, hogy a csővel párhuzamosan van a kimenőtrafó, én meg gondolkodtam, hogy sorosan, hajlottam, rá hogy vált.á. helyettesítő kép...de rávilágításoddal. IGEN. értem.

Igen, én csak saccoltam. És igen szerintem is a kis induktívitást még csökkentetted ami több kárt okozott mintha hagynád kicsit felmágneseződve, és igen szerintem sem légrésmentesség, csak a torroid, vagy bármi amit porkohászok egybesajtolnak.

De egy normális kimenőnél, mint az én EI magos papírral beállított légrésű EL84 SE kimenőim mekkora légrés kell?

Kiszedtem a gerjedést a NVCS-al ,de szerencsétlenebb NVCS-al (1k2 4n7 el gerjed 8k2 1nF al nem) megindulna, azaz szeretném a két trafót egymáshoz igazítani, hogy a szűkebbre húzott VCS vel se legyen gerjedési hajlamos egyik trafóval sem.

Mert ugye miért is negatív a visszacsatolás? a 180 fok fázis miatt, ami igaz (ha jól van kötve a VCS és a test a szekunderen) 1kHz en (sávközép) de mintha 20kHz en már 90 fok közelit fordítana, 180+90 az már 270 fok, de ha valahol akár a csatolókondi miatt nem tudom merre fordítok fázist de lehet 300kHz en pont arra és annyit hogy gerjedjen.