Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Házi feladat elmélet - tételek
Nos én itt még nem tartok, de Bővebben: Link
Amúgy megtudtam a megoldását az én problémámnak - a rajz ellenére Q és Qnegáltat vissza lehetett vezetni a kombinációs hálózat bemeneteként...
Szia!
A jelátalakítók hibáit kétféle csoportba lehet sorolni. Az egyik a statikus karakterisztika hibái, a másik a dinamikus viselkedés jellemzői. A statikus hibák felsorolásszerűen: hiszterézishiba, belső súrlódási hiba, ismétlődési hiba, linearitási hibák (elméleti egyeneshez mért; végpontokra vonatkoztatott; független linearitási hiba; alakhiba; felbontóképesség; küszöbérték). A dinamikus viselkedés az idő, valamint a frekvenciatartományban is értelmezett. Pl. időtartományban: beállási idő, félértékidő, időállandó, túllövés. A frekvenciatartományban értelmezett a jelátalakító frekvenciamenete. Remélem hasznos volt ez a rövid összefoglaló! Üdv.
Sziasztok!
Multkor kaptunk suliba egy olyan feladatot, hogy PIC-cel, az mondjuk lehet 16F84-es vagy 16F628-as, ami LCD kijelzőre kiírja a nevet és az adott dátumot, ja és a PIC 4 bites komunikációval beszélgethet az LCD-vel. Ha tudtok segítsetek légyszi mert szorors a határidő. Köszi szépen mindenkinek! az LCD linkje
Üdv!
Éppen érettségi előtt állok és itthon oldogatom a tavalyi érettségi tételeket (Romániában élek). Egy tucat tétel megoldása után két egyszerű feladat kifogott rajtam. Megkérek valakit, hogy segítsen a megoldásukban. Nem annyira típusfeladatok és amitől itthon szabadidőmben sokat "cínezek" attól még soha nem volt szükségem ilyen képletekre. Mellékelem a két feladatot és előre is köszönöm.
1)
ró1 = fajlagos ellenállás ró2 = sűrűség V=m/ró2=0,000046 A=V/l R=ró1*l/A => R=ró1*l/(V/l) => l=gyök(R*V/ró1) = 164,4m => b. Javítsatok ha valami nem jó...
Köszi szépen a megoldást. Átírom lapra és kibogozom, hogy legyen érthető számomra is :yes: Esetleg a 2-es feladatra nincs ötleted? Nagyon sokat probáltam felírni az ellenállást, de eddig nem sikerült behoznom "kg"-ot és "s"-ot. Gondolom valahol a töltéseket is be kell hozni mert másképp nem nagyon látom, hogy lehetne behozni a "s"-ot. A "kg"-ra meg végképp semmi ötletem.
Sziasztok!
Multkor kaptunk suliba egy olyan feladatot, hogy PIC-cel, az mondjuk lehet 16F84-es vagy 16F628-as, ami LCD kijelzőre kiírja a nevet és az adott dátumot, ja és a PIC 4 bites komunikációval beszélgethet az LCD-vel. Ha tudtok segítsetek légyszi mert szorors a határidő. Köszi szépen mindenkinek! az LCD linkje
Egyszer már itt a hozzászólásod. Nem kell ismételni.
A másik nem megy hipphopp
A töltés az "As" de szerintem nem kell hozzá. A feszültség "J/C" (=J/As) és ebből lehet kg-ot is szerezni. üdv.
Google a Te barátod, beírod, hogy "pic lcd asm"
Bővebben: Link
Nemtudtam, hogy itt van......
Koszi széépen
Helló!
Kaptam egy feladatot: Egy 16-bites adatbusszal rendelkező rendszer számára tervezzen meg egy 8 KB-os statikus RAM memóriablokkot, amely az A1000 (hexa) címtől kezdődjön. Az lenne a kérdésem, hogy van-e ilyen feladathoz valamilyen program ahova beütöm az adatokat és megoldja? Vagy valamilyen írás ami alapján meg tudom csinálni? Előre is köszönöm.
Sziasztok! nekem olyan kérésem lenne, hogy ha valaki tudna segíteni és elküldené az 1155-06/2 Rendszertervezés, adatbázis-kezelés, internet, programozási
ismeretek kidolgozott szóbeli tételeit nagyon meg köszönném.
Feladatom:
kb 15 cm atmeroju dobra, feltekerni huzalt, amin 60kg log. 1440-es fordulatu 3 fazisu motor 1/10-es attetellel feltudom vajon emelni? Hogyan lehet(ha lehet?) kW-ot Nm-re vallltani? Koszi
Igen. Kicsit bonyolut. Szóval először is:
Teljesítmény? W vagyis: Munka/idő >>> W=J/s Meg kell tudni a munka hogy kapható meg? J vagyis Erő*út >>> J=N*m (Nm) Ez után meg kell tudni mi is az az erő? Az erő: tömeg*gyorsulás >>> 1N=kg*m/s2 Mi a gyorsulás? >>>m/s2 <<< A többit gondolom Te is tudod (m=méter) (s=másodperc/idő) Ezt kell megfejtened előbb tisztába lenni mi mit jelent és ha oké, akkor a végén megkapod hogy mennyi munkád lett mennyi idő alatt (osztva 1000-rel=kW) Ha valamit nem írtam jól akkor jönnek a szakik és majd helyesbítenek Nagyjából ennyi.
Ne maradjon ki az áttétel sem a dologból.
Hello!
Nem akartam úly témát nyitni. Képben mellékelem a feladatot. Az vele a problémám hogy nem tudok vele elindulni. A térerősséget nem tudom kiszámolni. Ha az meglenne akkor már csak U=E*l*cosalfa képlettel ki tudnám számolni az egyes pontok közti potenciálkülönbséget. ui.:Most vettem észre hogy a Q1-es töltésnél rossz irányba mutatnak a térerősség vektorok a tölltés felé kellene.
a kovetkező ábrán kéne kiszámolni az eredő ellenálást és az áramerősséget és az egyes feszültségeket, a tanár kikötése hogy csak ezeket a képleteket hazsnáljuk U1=U*R1/(R1+R2).... és ugyanez az áramerőségre is.
Elis tudná valaki magyarázni?
Hi,
Először a jobb alsó 2 ellenállást vond össze, rajzold fel újra és számozd meg őket, úgy könnyebb eligazodni (pl R1, R2 ...)
Sziasztok!
Tranzisztoros alapkapcsolásokkal kapcsolatba kaptunk feladatokat és a legtöbbet meg is tudtam csinálni és értem is de ezt a típusút nem. Ha jól emlékszem valamilyen egyenletrendszerekkel kellett felírni de ennél többet nem tudok. Megköszönném ha valaki felvilágosítana e kapcsán. Köszönöm.
Szia!
A csatolt képen találod a számítás módját. Munkaponti feladatok megoldásánál az áramkört DC szempontok szerint vizsgáljuk. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az összes kondenzátort szakadással helyettesítjük. Ezt mutatja az első ábra. Ezt az ábrát a jobb átláthatóság kedvéért újrarajzoltam. Kirchhoff huroktörvénye alapján felírhatjuk a feszültségekre adódó összefüggést. Ez az alapegyenlet, amelyet meg kell oldani. Tudjuk azt is, hogy a tranzisztor bázisába folyó áram bétáad része az emitteráramnak. Így a bázisáramot ki tudjuk fejezni az emitter árammal. Az egyenletet megoldva kapjuk a munkaponti emitter áram értékét. A bázisáram és emitteráram közötti összefüggés alapján már a bázisáramot is meg tudjuk határozni. A tranzisztor alapösszefüggései alapján a kollektor áram az emitteráram alfa-szorosa. A = B/1+B összefüggéssel már számítható is a kollektor áram. A munkaponti áramok és az ellenállások ismeretében már számíthatóak a munkaponti feszültségek. A tranzisztor kollektor-emitter feszültsége úgy határozható meg, hogy az emitter és kollektor ellenállásokon eső feszültségeket kivonjuk a telep feszültségből, a maradék feszültség a tranzisztoron esik. Remélem így már jobban érthető a feladat.
Kezdem megérteni de ha jól tudom B(közös emitteres DCáramerősítési tényező) = Ic / Ib és nem Ie / Ib. Vagy tévedek?
A megoldásodat értem és megpróbálom megcsinálni ugyan így bár nincs megadva Uce0... Köszi a segítséget. üdv.
Igazad van, lehagytam az IB = IE/(B+1) kifejezésből a +1-t , figyelmetlen voltam, elnézést érte. Ez azért van, mert a bázisellenállás 1/(B+1) súlyozó tényezővel transzformálódik az emitter- körbe.
Egyébként a közelítő számításoknál ezt nem is nagyon veszik figyelembe, úgy tekintik, hogy a bázisellenálláson nem esik feszültség, a kicsiny bázisáram miatt. De a korrektebb számításoknál figyelembe kell venni a bázisáram hatását is. Tehát az egyenlet rendezése és IB = IE/(B+1) helyettesítés után: egyenlet adódik. Ezt megoldva megvan az IE, majd számolható az IB és IC is. Az IB = IE/(B+1) létjogosultsága: , és alapján Remélem érthető nagyjából az okfejtés. Szerk: Tudom, hogy nincs megadva UCE0, ezért is szerepel az egyenletben UBE0.
Tökéletesen megértettem, még egyszer köszönöm. Az egyenleteid alapján kiszámolt megoldás a képen látható "piszkozaton". Lehet kicsit túl sok adatot számoltam ki
Van pár ilyen típusú gyakorló feladat, ha valami nem sikerül írok üdv.
Az UCE0-t könnyen kiszámíthatod az IC, vagy az IE ismeretében. Ha tudod az IC-t akkor az átmegy az Rc, és az Re ellenálláson is. A kollektoráram ezeken az ellenállásokon feszültséget ejt, és az Ut-(Urc+Ure)=UCE0 képlet alapján könnyen kiszámolhatod az UCE0 értékét. Egyébként a gyakorlati számításoknál tényleg az Ie~Ic közelítést szokták alkalmazni, mert IB kb. két nagyságrenddel kisebb mint IC. De a korrekt számításoknál tényleg figyelembe kell venni IB értékét ha ez a feladat, ahogy Andris is mondja.
Valóban nehezen olvasható de ott van az utolsó előtti sorban Uce0.
Igaz hogy mindig kicsi Ib de akkor is ott van. A FETes kapcsolások. Na ott nincsen Ig
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni ENNEK a feladatnak a megoldásában. Elég lenne az is, hogyan lehet az áramgenerátoros részt kiváltani, átrajzolás után már menne. Előre is köszi!
Szia!
Felrajzolsz 4 különböző kapcsolást. Az elsőnél mondjuk a 2V-os generátort hagyod meg a többi generátor helyett rövidzárt vagy szakadást rajzolsz attól függően hogy feszültséget vagy áramot generál. Kiszámolod feszültségosztással hogy mekkora és milyen irányú feszültség jut a 45ohmos ellenállásra. Felrajzolod ugyan így a többinél is. Az áramgenerátornál ugyan ez csak nem feszültséget hanem áramot osztasz. Megkapod mekkora áram lesz a keresett ellenállás ágában és kijön belőle egy feszültség A végén pedig csak előjelesen összeadod a kapott értékeket. Ha jött ki eredmény szólj. Remélem segítettem üdv. |
Bejelentkezés
Hirdetés |