Hát én megköszönném a fordítást, bár mással meghálálni nem tudom. Viszont ami szemet szúrt, hogy a feszültség is szabályozható. Világosítsatok már fel, hogy minek? Mert én úgy tudom, hogy a multifunkciós gépeken üzemmód kapcsoló van a különböző karakterisztikákhoz, nem pedig kézzel állítom a feszkót.

Ha már ilyen ügyes vagy,csiszold tovább azt a ferritet egy üveglapra fektetett finom csiszolópapíron,akár "nulláig" is le tudod munkálni.A fordítást én is szívesen venném,bár a rajzot előbb ismertem anno,mint gépet építettem.

Van még valakinek jó tanácsa a zárt dobozos kivitelhez? Kíváncsian várom! Esetleg gyakorlati tapasztalat?

A külön áramkörös ívgyújtás egy kényelmi megoldásként született, vagy kényszer szülte (kicsi trafó)?
Vagyis, ha elég nagy a ferritem akkor ráfér annyi menet, hogy elegendő legyen az ívfogáshoz is. A saját apró tudásom azt súgja több indoka is volt a külső ívgyújtó megalkotásának. Az egyik, ami eszembe jutott először, hogy az alacsonyabb menetszám miatt a szabályzó optimálisabb kitöltési tényezővel dolgozhat, szélesebb tartományban.
A külső ívgyújtó kütyü nélküli hegesztő viszont olcsóbb, egyszerűbb... -jól gondolom?-

Hát azt írja, hogy a feszültségszabályzást a MIG üzemmódban használja. A doksi eleje csak elmélet, az érdekes részeket lefordíthatom, csak ez eltarthat egy ideig. Amint meglesz, belinkelem.

Nagyobb lehet az áttétel ami kevésbé veszi igénybe az IGBT-t. 50-60V-al is lehet ívet fogni, csak nehezebben mint mondjuk 90-el.

"Ha kell, le tudom fordítani magyarra."
Az nagyon jó lenne.

Ezt az orosz "csodát" ismeri valaki? Nem túl bonyolult,és a gyújtófeszültsége igen figyelemre méltó.

Még nem láttam, de elég átgondoltnak tűnik, bár én keveslem a 20A-es AC bemeneti biztit. Jó kis rezonáns cucc. Hol halásztad? Házi, vagy gyári kütyü rajza?

Hogy eredetileg milyen,nem tudom. De én egy házilag épített verzió orosz leírásában találtam.

Nemrég mutattam egy egyszerűbbet,sőt,régebben egy linket is,ahonnét 2 könyvet lehetett letölteni,melyek ezen gépek építésének lelkivilágával foglalkozik,akkora fóruma van hogy hozzá képest a biblia 5 perces olvasmány (elnézést a hasonlatért),szinte agyonvághatatlanok,de .......... sem érdekelt.Egyébként a gép úgy született mint nekem a "MACI" 2-3,kísérletezett a pógár,mert nem olyan magjai voltak mint a javasoltak stb.Két kényes pontja van az építésnek,a linkelt rajz alapján mondom és ez vonatkozik az összes variációra,az L1 és a vele soros kondenzátor bank kialakítása,kivitele,ezen áll vagy bukik a mutatvány.Az összes ilyen jellegű gép kimenetét hasonlóan tuningolják a nagyobb gyújtófeszültség érdekében s ezen megoldások alkalmazhatók a teljes hidas (nem rezonáns) és a "Maci" féle megoldásoknál is pici módosításokkal.

Szervusz Gábor!

A Negulyaev féle könyvekre gondolsz?

István

Szervusz István!
Igen,azokra a könyvekre gondolok.

Hát kb. mikor lehetett i.e. vagy a keresztre feszítés után? Mert hát az ilyen kis csipaszok, mint én is, hozzátok képest: teremtés-korabeli szakmai őskövületek , néha olyan eseményekről beszéltek, amikor még minket pelenkáztak. Próbáltam felkutatni Negulyaev féle könyveket, de sikertelenül. Ha nem pofátlanság, akkor esetleg lehetne szó újra a könyv linkjeiről? Elősegítendő az ifjúság fejlődését.

Tudod Gábor,nekem a Negulyaev könyvekkel ugyan az a problémám mint a többi orosz oldalon levő-egyébként valószínűleg rengeteg információt tartalmazó- fórummal.
Mégpedig az,hogy elfelejtettem az orosz nyelvet az elmúlt 40 évben. A betűket még ismerem,de a szavakkal már gondban vagyok. Pedig akkor még egészen jól ment.
Már bánom,hogy akkor nem fordítottam némi energiát a szókészlet megtartására, pedig édesapám szokta mondani:"amit elfelejtesz azzal szegényebb leszel". Akkor azt gondoltam," pont az orosz lesz az,amire nekem szükségem lesz, nehogy már", - aztán most bizony jó lenne . Angol nyelvű oldalakon elvétve, német nyelvű oldalakon pedig egyáltalán nem található inverter építéssel foglalkozó fórum. Az orosz illetve a cseh, lengyel, szlovák oldalakon van egy csomó infó. Csak hát a nyelvtudás hiánya. Azt viszont nem várhatjuk el az országhatáron kívül rekedt magyar ajkú fórumtársainktól,hogy kívánságra fordítsanak le egy-egy terjedelmesebb leírást.
Bár ha Ők ezt megteszik, azért nyilván köszönet jár nekik. Bocsi a hangos gondolkodásért.

Kedves Zerocross!
Most,hogy magamhoz tértem a nagyon jó humorral megírt válaszod elolvasása okozta artikulált hang kíséretű különös rángatózásból és megszabadítottam magamat a felesleges váladékoktól és testnedvektől (tuti,hogy az éjjel felsírok vagy benyerítek az éjszakába) és már tudok gépelni,jelentem ,megvannak a linkek és még működnek is.A bal oldali órára tessék kattintani,visszaszámol,majd elindítható a letöltés ingyé.
Bővebben: Link és a másik Bővebben: Link
Az egyszerűbb rajzot egy oldallal előrébb mutattam.Bővebben: Link

Pisti,mi egy cipőben sántikálunk,anno,én is elég jól tudtam e nyelvet "beszélni",sajna,ma már csak a guglira tudok hagyatkozni és megpróbálom a lényeget kiokoskodni,bár néha fordít olyanokat,hogy a hajam az égnek áll.Ezek a rezonáns hegesztők anyagban drágábbak mint a "Maci" féle megoldás.A kondenzátor bank (L1 tekerccsel soros tag) kialakítása nagyon fontos,csak nagyon jó minőségű impulzus tűrő kondenzátorokat érdemes beültetni.A több darabból való megalkotást a rajtuk átfolyó áram indokolja tudtommal,pl. 4x0.22µF/1000V WIMA vagy a Remix C248 sorozatszámú.Az L1 tekercs kivitele is érdekes,de nem bonyolult.Az anyaga EPCOS №:87 E65. 12 menet 2,24mm átmérőjű rézhuzalból (tömör),mellékletben mutatom,légrés 0,4-0,9mm,hangolástól függően.

Gábor, látom te is meglelted a teljes doksit. Most szedted le,vagy régebben?Mert nekem egy ideig eltartott,amíg sikerült olvashatóvá tenni a rar állományt. A bajom vele,hogy kissé nagy,így a fórumra csak a rajzot tettem fel. Sajnos rengeteg a szöveg-oroszul- meg a fényképek,amelyek alapján talán nem nagyképűség azt mondani, hogy a Maci -kivitelre-ehhez képest egy jobb Froniusra hasonlít. A rezonáns tagok minden rezonáns konverternek a lelkét képezik,ezért aztán ezek alkatrészeit nem lehet csak úgy a fiók mélyéről előteremteni. A korábban általam emlegetett XMT400 kondenzátorait, rezonáns induktivitásait,illetve a kimeneti fojtót a mellékletben láthatod. A kondik a belső oldalnézet képen.

Sziasztok!

A napokban hozzám került egy ASIST AEIW85-DC típusú hegesztő. A vezérlőpanel egy része sajnos megégett,így ellenállásokat, diódákat nem tudom leolvasni. A teljesítményelektronika jónak tűnik. Ha valakinek lenne kapcsolási rajza azt nagyon megköszönném. Én sajnos nem találtam semmit.
Üdv.

Tiszteltetem az öregek tanácsát! Remélem nem sértettem meg egikŐtöket sem?! Hálás köszönet a linkekért. Mivel még nem ástam bele magam a dokumentumba, így van egy előkérdésem: mivel indokolják, hogy nem a trafó tekercselésével állítják be a soros induktivitás értékét? Vagy itt nem úgy méretezik, mint a rezonáns tápegységeknél? (primer szórási induktivitás).

A másik kérdés: próbáltam a google fordítót, de hát ez szop*s. Be kell gépelni betűnként a szöveget, amit a fordító fonetikusra vált, már ha vált. Vagy ismét van jobb megoldás, csak én maradtam alul a küzdelemben? TI mivel fordítjátok? -oroszról magyarra-

Már régebben akadtam rá a rajzra,mára a doksi is meg a link is eltűnt,csak a rajz maradt.Légy szíves mond meg nekem a linket vagy magánban küld át a doksit,köszönöm.Én sem minden rar állományt tudok megnyitni sajna,valaki egyszer adott egy linket ahonnét az orosz cuccok megnyitásához voltak progik,de azt sem tudom hova tettem.Mostanában közel vagyok a teljes csődhöz (nem anyagiakban) ,több felé kellene szakadnom,mint amit bírnék.Köszönöm a képeket.

Idézet:
„több felé kellene szakadnom,mint amit bírnék”

ismerős..

szintén! :wow3:

Dehogy sértettél meg valakit is,én imádom a humorodat,néha még lopok is belőle.
Az előkérdésedre (hát ez megint egy jó megfogalmazás,tetszik) nem igazán tudok válaszolni,majd az okosabbak elmondják,hogy mi is értsük,de idéznék egy másik fórumból nevek nélkül.

Az a tekercs és a vele sorosan kötött kondi (0,22x2000v) a rajz szíve.
Ugyanis egy rezonancia kontúrt alkot, így a hidat szinte lehetetlen kiégetni, túlterhelni ,hiszen rövidzárnál egyszerűen elmegy a rezonancia és az amplitudó többszörösen lecsökken!
Mitől megy el a rezonancia rövidzár esetén?
A telítéstől.
Attól, hogy megváltozik a terhelés, ugyanis az invertort úgy kell rezonanciara hangolni, hogy leterheljük 0,2-0,25 ohm-ra, itt lesz a legnagyobb amplitudó.
Ennél kisebb vagy nagyobb terhelésnél kisebb lesz az amplitudó.


Fordításra én a gugli fordítóját szoktam használni,kijelölöm a szöveget,bemásolom a fordítóba és ennyi.Van amikor borzalmas dolgokat fordít és nem csak oroszból.

"így a hidat szinte lehetetlen kiégetni, túlterhelni ,hiszen rövidzárnál egyszerűen elmegy a rezonancia és az amplitudó többszörösen lecsökken!"
Ez ebben a formában igaz. De ez a védelem,amit a rezonancia léte illetve nemléte biztosít,csak a rezonanciában résztvevő eszközöket,azaz a trafót,kondit,fojtót védi,illetve a szekunder kör félvezetőit. A kapcsoló eszközöket csak túlterhelődés ellen,de hibás kapcsolási logika következtében fellépő anomália ellen nem. Tehát ha a trafó egyik végén levő alsó és felső oldali IGBT-i egyszerre kapcsolnak pl.meghajtóköri hiba miatt,akkor azok elszállnak mint az élet. Ettől függetlenül a legnagyobb teljesítményt adott vasból ezzel a kapcsolással lehet kivenni.

Én arra gondolok, hogy azért nem teszik bele a trafóba a soros induktivitást, mert nehézkes beállítani az értékét. Mindig újra letekerni a drótot, máshova tekerni, szóval, elég macerás. Ha ebből sorozatgyártás lenne, akkor biztos benne lenne a trafóban. A másik, hogy ez a fojtó már viszonylag nagy típusteljesítményű. Ha benne van a trafóban, akkor még nagyobb lesz a trafó. Vagy hát lenne. Inkább külön, akkor csak a fojtót kell cserélni.
Egyébként is nagyon gyanús ez az egész, ekkora és ennyi tekercselt alkatrészt... hát, ha ezt csak ilyen bonyolultan lehet, akkor megette a fene az egészet. És milyen ronda... úgy néz ki, mint amit hátulgombolós koromban csináltam, mert nem volt semmi rendes anyag, meg nem volt egy rendes fogóm sem... de azért tanulni jó lesz.

Ez az elhangolás, telítés, elég zavaros nekem. Azt hozzá kell tennem, hogy nem foglalkoztam különösebben a rezgőkörös inverterekkel, van néhány komoly probléma velük, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezeknek olyan kicsi a veszteségük, hogy megérje használni őket, különösen ekkora teljesítményen. Régebben tirisztorokkal használtak ilyesmit, de ott az volt a lényeg, hogy a rezgőkör szolgáltatta a tirisztorok kikapcsolásához szükséges energiát, tehát az egy kényszer volt, mert nem volt még IGBT, meg FET, sőt, nagy bipoláris tranyó sem.

Azon elmélkedtem, hogy ha két ekkora ferrit kell bele, akkor már lehet, hogy jobban járok, ha a két magot főtrafóként használva rezgőkör nélkül építeném, mert egy sor kínlódással kevesebb a munka. Ha jók és hatékonyak a védelmek, akkor az is képes megvédeni a kütyüt. -szerintem-

A normál tápegységeknél a rezonáns mód zárlatnál véd, mivel ekkor a primer tekercs a beállított csatolási tényező miatt nem egy drót, hanem egy minimális induktivitást mutat, ami a max terhelést adja a meghajtó félvezetőknek. Az alacsony veszteség abból adódna, hogy a kapcsoló félvezetők majdnem nulla áramnál kapcsolnak, ha jól méretezték és jól állították be az egészet. -szerintem-

Egyébként megszokhattad volna, hogy néhány kivétellel az orosz cuccok úgy néznek ki mintha az ócskavas telepről kerültek volna elő. Engem inkább a STALKER játékban megszokott életszínvonalra emlékeztet.

Hát ezt én is megpróbáltam, de hát a cirill betűs szöveget csak mindenféle hieroglifákkal helyettesítette (win7) ahogy átmásoltam. Megpróbáltam szavanként beírni, amit majd fonetikusra lefordít (ha kész a szó, akkor cirill betűre vált) de ez sem működik, mert minden második szót nem ért, nem vált át cirillre. A hivatali fordítás meg min.: 3eFt - ezer betűnként!

Ebben a kapcsolásban jól el vannak túlozva a méretek, lehet ezt sokkal kisebbe is.

Igen, egyes rezonáns elrendezéseknél véd a trafó szórási induktivitása, csak az a kérdés, hogy mekkora áramnál? Szerintem, erre nem célszerű alapozni. Kell csinálni rendes áramkorlátot és akkor nincs baj. Ha másképp nem megy, akkor egyszerűen kapcsoljon ki, aztán 50 us múlva kapcsoljon vissza.

Persze, alig van ki-meg bekapcsolási veszteség, ha az áram nullátmeneténél ( vagy feszültségnullánál ) kapcsolnak a tranyók. A baj csak az, hogy a tranyóknak jóval nagyobb áramot kell vezetni, mint egy hardswitchben, különben a rezgőkör nagyon be lesz csillapítva és nem leng. Ebből következik, hogy terheletlenül is folyik a jó nagy rezgőköri áram... szóval ez sem fenékig tejfel. Vagy lehet ZVS-t csinálni, ott nincs rezgőkör, hanem csak egy kondi a tranyók mellett és az veszi át az áramot a tranyók kikapcsolása után, tehát közel nulláról indul a feszültsége. ( azért nem ennyire egyszerű ) Meg vannak öszvér megoldások is, pont itt láttam egy orosz hegesztőt, ahol a snubberkondik energiája volt visszatáplálva a betápra. Ez tulajdonképpen ZVS.

De jó dolgotok van... méghogy gugli... esetleg egy szótár, könyv formájában?

Ahogy az öreg Hofi elvtárs mondotta vala: fussa, na fussa...