Üdv.

Szerintem a hozzászólásod első fele lényegtelen, mert szerintem mindegy a forrasztás, én úgy gondolom, ha a forrasztási pontok megvannak a napelem cellán, akkor mind1, hogy vezetékkel, rézszalag-al stb-vel kötöd össze az elemeket...

Itt talán az az egy lényeg, hogy nagyon vigyázz, mert ha vezetéket forrasztasz rá, ami kissé vastag, és ha az mozgolódik, lehet leszakítja a napelem-en lévő forrpontot..

Először is az a kérdés(ünk), hogy mit akarsz táplálni a napelemekkel!?!?

Hány voltos bemenet kell a berendezésnek, hány amper, vagy mA.
Ez után lehet eldönteni, hogy sorosan, vagy párh. kötöd.
Jah. és egy oszlopban hány napelem van?
Hány V-os, hány amperes, mA-es?

Üdv.Tomi

én fínyes keskeny szalagot kaptam, és azér kérdezem hogy melyik oldalát műccsem a cellának össze, mert drágálnám *** darabját 340ér

egy szünetementeset 600VA
12V 45Ah-aksiról megtámogatva
ezt kéne tölteni
csak 12V rendszerbe gondolkozom, mert ilyen kidobott akkukat tudok szerezni

a cellák B poly, 1,8-9W

Méret: 81x150x0,2mm
Teljesítmény: max. 1,8 W
Feszültség: 0,55 V
Áramerősség: max. 3,6 A

előre is köszi a válaszokat

Látom, nagyon felületesen futottad át a szabályzatot, ugyanis az írásod tele van MSN-es izékkel, helyesírási hibákkal és még kocsmai hangon is megnyilvánulsz.
Mindezek mellett, az intelligens ember nagybetűvel kezdi a mondatokat, a többieknek kötelező.
Ha a szabályokat betartod, nem lesz többé problémád velünk (modikkal). Köszi.

Kezdjük az elején:

Egy cellát (bár csak kb 0.5 V-os) vehetünk úgy mintha ceruzaelem lenne a távirányítós kisautóba...
Tehát köthetjük sorosan, és párhuzamosan is. Illetve még kombinálhatjuk is ezeket, persze némi szabályok betartása mellett.

A cella egyik fele a + (pozitív!) a másik a - (negatív!) pólus. Ezért a sorosításnál +-+-+- és így tovább...
Ekkor a feszültség összeadódik, az áram pedig a leggyengébb celláé lesz.

A többi lehetőséget most nem részletezném, neked ez kell.
36 db cellát kössél sorba, ekkor kapsz kb. 18V 3.6 A -os panelt.

Persze ez még édeskevés, hogy egy jól és sokáig (!) működő panelt tudjál a napra tenni...

Köszönöm a választ!

Összesen 60valamennyi cella van, ebből szeretnék kihozni valamit.
Akkor gondolom a széles szalaggal pedig az oszlopokat kötöm össze.
Visszaolvasva 4mm-es üveg mellett döntöttem. alul felül, úgy hogy közvetlenül hozzáérjen a cella az üveghez.
Mielőtt ez meglépem, hogy meglegyen a pozitív negatív kivezetés, akkor a kábelsarut az egész panelon bárhol az egyik cella aljához, a másikat pedig a tetejéhez forrasztom.
Mik a tapasztalatok?
Feltétlen kell alukeret, vagy elég öntartó magában is a tiszta üveg?

Ajánlottak 3 éves amorfot(40-50W), meg lehet e venni, ha jó áron van, mert valaki azt mondta, hogy romlik a teljesítmény, a "szavatossága" 7-10év, és ennek elment már majdnem a fele.

Amorffal milyen tapasztalatok vannak?

Tapasztalatom még nincs, de én úgy olvastam, hogy az a 10 év nem olyan vészes. Használható még, csak már kezd gyengülni. Magyarán, még nem kuka. Ha féláron veszed, és használod öt évig, már jól jártál. Addigra remélhetőleg zuhanásba mennek az áruk ezeknek a paneleknek.
Én is sokat rágódom a napenergián, de még elég húzósak az árak.

naplopo.hu-n néztem a napsugárzási méréseket és egy téli napsütéses napon (mint ma délelőtt) ~4kWh/m2*nap energia érkezik a földre. Azt szeretném kiszámolni, hogy egy kis méretű napelemmel mekkora teljesítményt tudok hasznosítani. A napelem 1,5V kimeneti feszültségű és 430mA max kimeneti áramú (nem találtam hozzá adatlapot(típusa:1sc1 hestore-ról), de ez gondolom inkább az üresjárási feszültsége és rövidzárási árama), teljesítménye 0,45W. A napelem mérete 60x198 [mm], hasznos felületnek 55x195 [mm]-ből számolva 0,0107m2, jelöljül An-el (napelem felülete).
Ez az 1 m2 93,24-ed része, azaz 42,9Wh/An*nap. Ennek a napelem kb 20%-át tudja hasznosítani ami 8,58Wh/An*nap. Itt akadtam meg. Hogyan számoljam ki, hogy ez mekkora áramot jelent?

Az áram a napelemtől függ. Ahogy írtad max 430mA. Az adott felületre (a te panelod) 43 Wh/nap. A normál cellák hatásfoka (persze vannak nagyon komolyak is, de amiről beszélsz az nem az)max 18% a hatásfoka. 43*0.18=7.74W. Ekkora össz teljesítményt tudsz az adott napon kivenni. Akkumlátorba "töltve" 30 nap alatt 232.2W, ekkor egy jó inverterrel (90% hatásfok felett) meg tudod szárítani a hajad

OFF: Csak egy apró észrevétel: meglehetősen drágák a linkelt napelemek. Ha nem tévedek nagyot, 50W alatt dúrván 1000Ft / 1W-tal lehet számolni az aprónetes oldalakon. Felette még jobb ez az arány.
Tehát érdemes ilyen irányba elmozdulni, mert ez a 0.45W elég karcsú. Ha ilyenekből pakolsz össze bármit, a gatyád is rámegy

Köszönöm a választ!
Ez a teljesítmény elég is lenne, 1 AA-s akkut töltögetne (NiCd, ez bírja legjobban a szakaszos töltést).
Tehát legjobb esetben is 7.74W*1nap energiát tud leadni a napelem. Ha ezt elosztom 24*60*60=86400-al (energia[Ws]=munka[W]*idő[s]) akkor P=89,56uWsec az energia másodpercenként, azaz I=P/U=59,7uA, ha U=1,5V ? Ez nem hajt meg semmit, valamit biztosan másképp kell számolni. De mit?...

Egy mobil eszköz NiCd AA akkuját töltené, a benne lévő áramkör legnagyobb idejében sleep-ben van, szóval remélem így nem kell akkut cserélni.

Milyen alapanyagú lehet ez a napelem (1sc1 hestore-ró) ?
Gondolom valamilyen vékonyfilmes, talán CdTe?

Így a képről nehéz megmondani, talán amorf vékonyfilm, de csak tipp...

A számolásban tudtok segíteni?

Sziasztok!
Egy hordozható eszköz tápelláását szeretném megoldani, amiben 2 db NiMh akku van.
Az akkuk feszültsége dc-dc konverteren keresztül táplálná az áramkört.
Ha az akkuk lemerülnek külső stabil 5V csatlakoztatásával és az eszközön belüli NiMh akkutöltő IC töltené az akkukat.
A mellékletben lévő áramköröket kell használnom.
A problémám az, hogy a dc-dc konverter tekercse is és az akkutöltő töltő, mérő vezetékei is a cellákra csatlakozik.
A kérdésem pedig, hogy a két áramkör nem fogja egymást zavarni működés közben? Hogyan lehet őket szétválasztani?
A feladatomat bonyolítja, hogy egy napelem (1,5V , esetleg 3V) is kell a rendszerhez ami a dc-dc-n és az akkutöltőn keresztül tölti a cellákat.
Remélem eltaláltam a topicot. A segítségeteket kérem, hogyan valósítsam meg azt az áramkört?

Én belevágtam egy projektbe aminek a Napenergia, hálózatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből hangzatos címet adtam . Egy kereskedelmi forgalomban levő 6200EUR költségű 1,9kWp teljesítményű hálózatba visszatápláló napelem rendszert szeretnék a kereskedelmi ár 20-30%-ból összehozni.
Elkezdtem róla blogot írni mert sok helyen magyarázkodnom kellet és nem volt kedvem mindig ugyanazt elmagyarázni. A hobbielektronika.hu-ra most találtam rá, egyenlőre böngészem a témákat mert rengeteg van belőle és sok már most választ adott a kisebb problémáimra, úgyhogy azt hiszem jó helyen járok

Az ALU keret szerintem kell. Már építettem 2 darab 18V-os 64Wp-s panelt és sokszor megmentett hogy koccanjon az üveg. Az én keretem 40x30x2,5mm ALU L profilból van, bár lehet hogy túl masszív is de most már maradok ennél a méretnél a többi panelnél is.

Kell csinálnod egy teljesítmény görbét. ITT találod az enyémet, igaz én kicsit nagyobban gondolkodom, de a lényeg ugyan az.

Hajrá! és igen :yes: jó helyen jársz. Én EVA fóliával dolgozom, és most nagyobb méretű laminálón dolgozom.
A szilikonozást hogy érted? 2k Silgard-ot használsz, vagy normál pisztolyos szilót?

A Silgard nagyon drága, 50$ egy panelre való, nem férnék bele a 1EUR/W költségbe. Sima pisztolyos neutrális szilikon.
Te E.V.A. -ba laminálod és kihagyod az üveget?

Hátlapnak én 6mm-es 2 rétegű LEXAN táblát használok, aktív léghűtést tervezek a panelekbe. Nyáron nagyon sok a 75fok, 25%-ot veszt a teljesítményéből a panel.

Még valami, az üveggel kapcsolatban, az extraclear üveg alacsony vastartalmú, több fényt enged át (az ablaküveg jelentősen blokkolja pl. az UV sugárzást), és nem sokkal drágább.
Van egy Szlovák üveggyár ahol gyártanak, és forgalmaznak solar prizmatikus üveget, amilyet a gyári paneloknál használnak. Az ára viszont már nem kevés: kb 24 EUR.

Nem! a rétegrend: üveg(extraclear 4mm) + EVA + cella + EVA + üveg(normál 4mm)
A hátsó üveget tudtam helyettesíteni TEDLAR-al, de elég drága, és nehéz a beszerzése.

Eredetileg 3,2mm-es edzet üveget akartam de amikor az üveges kibökte hogy egy 70*80cm tábla 20 euró maradtam a sima 4mm-es ablaküvegnél. Egyenlőre csak 3 darab 65Wp-s tábla van tervben. Ezeket fogom mérni 1 évig aztán levonom a konklúziót. A mostani 2 65Wp-s panelem darabja 47 euróba került.

Jó nehéz lehet a panel 8mm üveggel. A fóliát miért rakod az üveg alá? Úgyis légmentesen le van zárva, meg felfog egy kis napfény is.

Szia!

Gratulálok a tervekhez meg az oldalhoz is, nagyon szemléletes, főleg a monitorozás tetszik, végre lehet látni egy kézzel fogható szépen dokumentált tesztet.

Köszi
Először csak magamnak csináltam, de aztán úgy döntöttem hogy felteszem a netre. A mért adatok viszont még nem valódiak, még hiányzik a mikrovezérlőm ethernet modulja, és a panelok is a szobában vannak. Tavasszal tervezem a beindítást, addig tapasztalatgyűjtés.

Egy barátomnál van több 100 db eredetileg plazma TV-be gyártott üveg. Ez kb. 3mm-es edzett üveg. Az egyik felén fehér, a másikon enyhén szürke fóliával. Ha valakit érdekel, írjon privátot. A fóliák leszedhetők, bár ki kéne próbálni, van-e értelme. Kétféle méretben van, de nem emlékszem pontosan mekkorák. Az egyik tán 1160x650mm a másik tán 950x550mm nagy eltérés ettől nincs, de ha valakit érdekel, megírom pontosan.

Az EVA fólia mind a két felére kell, mert az tartja össze a cellákat. Ugyan úgy kell elképzelni mint amikor sima papírt laminálsz. Minimális a fényelnyelő képessége.
A napelem adatait hogyan méred? /itt gondolok a feszültség, árammérő elvére MCU oldalon persze/

Erről az üvegről (gyárról) szeretnék kérni egy kicsit több infót. Mo-on nem találtam gyártót erre a célra.
Kínában lenne, de hát ...