Helló!
Bocs hogy így bekaocsolódok, de azzal értek én is egyet, hogy nem szabad átalakítani.
én a kimenő 100 voltot egy apt 100-as erősítő kimenőtrafójával csökkentettem le. Ezzel a felépítéssel, már 4 éve használom, mind a 4 végfokomat, és kiválóan működnek.

Én csak azért akarom "átalakítani", hogy egy dobozban két végfok legyen. Nekem az eredeti felépítéssel sincs semmi gondom, szétszedtem az eredeti kimenőt, letekertem a felső 100V-os tekercset és helyére tekertem 4/8 Ohm-os szekundert. Nem a legszebb megoldás, de ahhoz képest, amire számítottam sokkal jobb lett. 60-16000Hz között lineáris frekiátvitel, 100W simán kijön belőle így is, mélyei valami iszonyatosak. Most akarom majd kipróbálni toroid kimenővel, arra nagyon kíváncsi leszek. Sokan mondják, hogy jól szól a toroid kimenőként.

Nagyon jól sikerült az átépítés! Nekem tetszik. A két első cső helyére én EM80-akat raknék, de hát ahogy szeretnéd. Látom megérkeztek a JBL-ek.

Az átépítést meg döntse el mindenki maga. Az eredeti is jó, ez kicsit más, de az alapkapcsolás lényegében azonos, csak nincs használva a meghajtófokozat első része és a táp ma is beszerezhető alkatrészekhez lett átalakítva. Az előfeszt meg egyszerűen így kényelmesebb beállítani. De ez is jól szól, meg az eredeti is.

Elhisszük, hogy neked megfelel így, de nekünk nem felelt meg, és nem múzeumba restaurálok, hanem saját célra építem át, helytakarékosságból, ezért ha ki tudok hozni jobb teljesítményt a PL509-esek ből, feleakkora helyen sztereoba, akkor miért ne hozzam ki? A kiszáradt elkok nekem ne határolják be a dinamikát, és attól ne legyen brummos, meg azt sem kívánom, hogy a gyárilag beépített limiter áramkör fékezze az erősítőm dinamikáját. Az áttervezett táppanel pedig nagyon megkönnyíti a végcsövek szimmetriába állítását, és nagyon jól szűrt feszültségeket szolgáltat a végfoknak és a meghajtó áramköröknek.

Az APT 100 trafó valóban jó, de csak próbára. Mellesleg én is azzal próbáltam ki, de utána azonnal következett az áttekercselés. Plusz súly, némi teljesítményvesztés és szűkebb frekvenciaátvitel árán használható az illesztőtrafó, de nem mindenki engedheti meg magának, főleg nem 4 db beszerzését. Az áttekert kimenő MINDEN esetben JOBB hangot és tágabb frekvenciaátvitelt, jobb mélyeket eredményez.

Üdv!
Vettem egy Beag APX-100-ast, amiből gitárerősítőt fogok építeni. Tegnap próbáltam ki először az új kimenővel, gyönyörűen szólt. Igaz, az egyik PL kicsit jobban "világított", ezért hamar kikapcsoltam. Kivettem a PL-eket, kitakarítottam egy kicsit, átkötöttem az ECC808-asokat új 6N2P-EV-re, majd visszatettem őket. Nagy csodálatomra az erősítő a pár másodperces bemelegedés után csak búg. Először azt hittem, hogy kontakthiba van, de sajnos nem. Mindenesetre az egyik látványosan erősebben izzik továbbra is. Megcseréltem a két csövet, és akkor is ugyanaz a cső izzott erősebben. Ebből csőcsere lesz? Vagy esetleg valahogy ki lehet ezeket a PL-eket mérni?
köszönöm!

Ja és annál a PL foglalatánál, amelyik jobban izzik, ott található a másik oldalon ez a koromfolt. Ez már ott volt akkor is, amikor megvettem, de nemtudom hogy miért. A kábeleket kimértem, egyik sem szakadt meg vagy égett el Lehetséges, hogy túlságosan is izzott a cső?

Végcsövek nélkül kapcsold be, és mérd meg, hogy mind2 végcső foglalaton megvan e az előfeszültség. Ha nincs akkor végig kell nézni a tápig, a poti kontaktos lehet.
Érdemes még a végcsövek előtt levő csatolokondikat kicserélni új 630V os darabokra, mert ennek zárlata is okozhat ilyet. Ha ez se segít akkor valszeg már valamelyik végcső is tönkrement.

Hanyas lábon tudom az előfeszt megmérni?

Szia!
Előfeszültséget a vezérlőrácson kell mérni. 1-es láb

szia!

Látod alul azt a két ellenállást, amin vékony huzal van tekerve? Annál a csőnél, amelyik világít, tegyél a két végére mV (!) állásban multimétert. Ezzel megtudod kb. hány milliamper folyik rajta. A bemenetet hagyd üresen, de kimenet mindig terhelve legyen (legtutibb, ha ráforrasztassz a szekunderre egy 100ohm/5W-os ellenállatkát).
Mérd meg a másikon is. Kb. 25-35mV-ot kell mérjél (ez itt egyenlő ugyanannyi mA-el, mert 1 ohm az ellenállás).
A rácselőfeszültségnek (1-es láb) -30V körül kellene lenni a testhez képest mindkét csőnél, de ez jelentősen el is térhet, a lényeg, hogy valami legyen. -20V alatt már szinte biztos, hogy nem jó.
Az ECC808-akat kár volt kicserélni 6N2P-re, de egyébként én NEM érzek különbséget köztük .

Na rajzoltam is, remélem nem szúrtam el. Ha jól rémlik, a vezérlőrács rajta van egy másik lábon is.

Esetleg lefényképezheted a vezérlőpanel alját is, hátha ott kötöttél el valami. Amúgy féloldalasan is szól, ha csak egy cső van benne talán. Az előfesz megoldást pedig dobd ki a fenébe, nagy kaki tényleg.

A koromfolt gyanús egyébként. Azt tedd meg, hogy ott ellenállást mérsz azon az ellenálláson, amin a drót van. Persze kikapcsolt állapotban és kihúzott csővel. 1 ohm körül kell mérni.

A 808-akat azért kötöttem át, mert ma már szinte beszerezhetetlenek, és előbb utóbb úgyis megkellett volna tennem. Az átkötést leellenőriztem műszerrel is, szóval ott szerintem nem lehet hiba.
Holnap lemérem a PL-eknél amiket írtatok, és jelzek!

Eleinte én is így voltam a 808-asokkal. De azóta okosabbak meggyőzte, hogy azok simán kihúzzák sokáig és hát jobb csövek, mint bármi ECC83 származék. Nekem kényszerhelyzet volt, mert két apx-ből csak az egyikben voltak csövek. De most akár átalakítva 1-1 cső hajt. Elképzelhető, hogy nem az APX 100 az az erősítő, ahol ez a cső számít. Mérd szépen végig, abból sokminden kiderül. Nem tudom, mennyire akarsz hozzányúlni, de az átkábelezés nem árt, legalább a földhurkok megszüntetésének szintjén.
A végcsöveket meg úgy kéne megnézni, hogy ne nagyon legyen előfeszültségben különbség. Tehát a két cső kb. azonos előfeszültségen engedjen át azonos nyugalmi áramot. Mivel a jelenlegi beállítás nehézkes, libikókás, így mindenképpen át kéne majd kötni külön-külön vezérelhetőre. Az sem árt, ha két multid van egyszerre a két katódon, mert így látod, hogy mikor merre billennek az értékek, így még ezzel a rendszerrel is jól beállítható.

Lehet jobb az ECC808, de a 83 az tipikus gitárelőfokcső és a mai menő gitárerősítőkben is ezek találhatók, úgyhogy én is inkább emellett maradtam.
A földhurkot szeretném megszüntetni, mert az fontos. Itt az APX-ben ez annyit jelent, hogy a jelföldet és a védöföldet vegyem ketté?

Hát nem ennyire egyszerű. Eredetileg a GND több ponton hozzá van kötve a sasszihoz. Én úgy alakítottam át, hogy hátul RCA a bemenet, ami egy plexiben a régi DIN helyére került, így nem érintkezik a sasszival. A sasszin a hálótrafó mellett (ott, ahol a biztosíték van), egyetlen pontra forrasztottam a különálló GND vezetékeket, kvázi csillag kötésben. A meghajtópanelról is elég egyetlen GND, ha odamegy. Nem merem javasolni, hogy kezd el szétszedni, ha utána nem tudod összerakni.
Mivel nem vagyok gitárerősítő szakértő, nem vitatkozom az ECC83 népszerűségével (esetleg az ECC85 is kedvelt cső ilyen célra).

Itt egy kép: Bővebben: Link

A gitárok felépítése olyan, hogy ott a húrok levannak kötve a jelföldre. Tehát ha földhurok van, akkor én közvetlenül érintkezek (átalakítás nélkül) a védőföldhöz. Ez akkor mennyire vészes így?

Saját magadnak mondasz ellent. A 6N2P is kb annyira ECC83 mint amennyire az ECC808

Azt tudom, de legalább be lehet szerezni, és az ára nem vetekszik az ECC83-mal Itt a lényeg az, hogy ne legyen belőle probléma, ha előfokcsövet kell cserélni.

Hát ezt ne tőlem kérdezd, mert biztonságtechnikában nem vagyok otthon. Amúgy szerintem nem az. A trafó leválasztó talán, ami az APX-ben van, így elvileg tud normál körülmények között rajtad nagyfesz keresztülmenni, de ezt valaki okosabb megmondja tutira. Én ilyesmitől nem félek.

Egy trafótekerésben járatos fórumtársunk gitárerősítőkkel is foglalkozik és azt mondta, hogy amióta rátalált a 6N2P csövekre, azóta ezeket használja. De egyébként mondok egy jó dolgot: Ki kellene próbálni mindenféle csövet és akkor a neked legjobbat tudod belerakni. A 6n2p normál bekötésű, helyére akár az ECC85 is bemegy. ECC83-hoz át kell kötni a 9-es lábat és a fűtéseket és én tennék próbát az ECC808-al is (amik ha nem kelleneke, ajándékba elfogadom őket... ).

Ismerem a 6n2p-t,vettem én is belőle 20db-ot, mert ugye a 200ft nem pénz érte.
Én a 057 eseimbe tettem őket, ott a használt ecc83 asoknál nemvolt rosszabba hangja, új 83 asokkal viszont még nem hasonlítottam össze.
Viszont ha lenne sok 808 asom, akkor tuti azt használnám.

Elég csúnya volna, ha a gitár húrjain keresztül megrázna az áram...

A jelföldet hagyd a hálózati földelésen, mert úgy szabályos.
A jelföldnek, amihez, te a gitár húrjain keresztül hozzáérsz, annak semmi köze a nagyfeszhez, csak a hálózati védőföldhöz.

Ui.: Én is favorizálom a 808-asokat, mindenképp azokat használnám, meg nem tudom honnan vetted, hogy beszerezhetetlen, mert abszolút nem az.

Még annyit, hogy a földhurok általában csak a GND vezetékekben szokott kialakulni, ha azok egymással zárt hurkot alkotnak. Helyes földeléskor (csillagpontos) a hálózati védőföld (zöld-sárga vezeték) egyetlenegy ponton csatlakozik a készülék házához, és ugyanehhez a ponthoz csatlakoznak a különböző fokozatok felől érkező GND vezetékek is (végerősítő, meghajtó fokozat stb.), és természetesen ebbe a pontba fut be lehetőleg rövid vastagabb vezetékkel a fő egyenirányító GND pontja is. Ha nem így kötjük GND re az egyes fokozatokat, akkor ha kialakul egy önmagával záródó GND vezeték, akkor a hálózati trafó abban, mint egy 1 menetes tekercsben 50 Hz-es brummot indukál, ami rosszabb esetben a hangszórón is megjelenik.

Azt írod:

Milyen szabály írja elő?
Egyébként nem is logikus. A hálózati védőföldnek semmi köze a jelföldhöz, nem is szabad összekötni őket, mert ha több berendezést összekapcsolsz, ott a földhurok.
Ha mondjuk testzárlatos lesz a hálózati trafó, akkor feszültség kerülhet (akár rövid időre, míg a zárlatvédelem leold) a jelföldre. Ha azonban a jelföld test független, akkor mindíg az a jelút kerül földre, amit megfogsz. Ha nagyon akarod, akkor a védőföldet, és a jelföldet kisértékű 1 - 10 nF kondikkal egymáshoz hidegítheted, ez véd a nagyfrekvenciás zavarok, tranziensek ellen.

Csak azért írom, mert érdekes mód számítógépnél is és nagyon sok elektronikai készüléknél a hálózati földelés simán össze van kötve a tápegység egyenáramú oldalának GND pontjával, ami semmilyen gondot nem okoz és én ezért is írtam, mert ha egy számítógép, vagy egy régi BEAG erősítő gyárilag így van megcsinálva, akkor szerintem helyénvaló a dolog.

Dehogynem, hányan szenvednek amikor összekötik az mp3 lejátszójukat, erősítőjüket a számítógéppel, vagy TV -vel. A nem búgás csak szerencse dolga.
A BEAG termékeiben nem véletlenül használnak ki-, és bemenőtrafókat.

Jól ismerem a földhurkot problémákat Mindegy nem vitatkozni akarok, de nálam semmi probléma nincs, és máshol sem volt ahol így oldottam meg. Jelen esetben nálam sincs összekötve a hálózati védőföld a GND vel, csak a házra van rácsavarozva.
De pl. a jelen topik névadója az APX 100-asban sincs bemeneti szimmetrizáló földfüggetlenítő trafó és ott is a hálózati védőföld össze van kötve a sasszival, amire a tápegységének egyenáramú GND pontja is rá van kötve. Ezért írtam így, ahogy.
A csövesekben a kimenőtrafó is egy dolog, hogy az is leválasztja az egyenáramú komponenseket, de kimenőtrafó nélkül, nem kondicsatolt tranzisztoros erősítőknél sem volt még gondom ezzel.

Még csak annyit tennék hozzá, hogy nagy hiradástechnikai berendezés üzemeltetőknél (stúdió, adóállomások) a háromféle földelést (hiradástechnikai, életvédelmi, villámvédelmi) csak egy pontban a földelő hálózat csatlakozási pontjában kötnek össze. Ha máshol is össze van kötve, akkor földhurok keletkezik, ami pl. adóállomásoknál életveszélyes.

Olvasom a hozzászólásokat, engem is érdekel, de akkor most tulajdonképpen hogy kéne jól megoldani? A hálózati dugó földjét rákötöm a sasszira, de ehhez nem kötöm hozzá a jelföldet, hanem azt egy külön elszigetelt csillagpontban közösítem. Feltételezem az eredeti trafó leválasztó. Jelenleg a kimenő sincs földelve nálam (nincs nvcs).