Hát szigetelésvizsgáló trafónál ez kész csoda, hogy egyáltalán bírja ezt a zárlati igénybevételt. Ha ilyen hosszú ideig kell járatni, akkor a trafót olajba kell tenni, és az olajat radiátorban hűteni.
Ha játszol egy kicsit a szekunderkörrel, akkor legalább 2x akkora szikrát el tudsz érni.

Igazából nem mindegy a kivezetés helye, de elhanyagolhatjuk. A lényeg, hogy minél nagyobb felületen, minél jobban érintkezzen a kivezetés a fegyverzettel. ha ez nem teljesül, azonnal szétég a kondi.
A kapacitást a képlet határozza meg, nem csak robot módjára számolni kell, de meg is kéne érteni, hogy mit számolsz.

Értem én. Én is erre fogok törekedni és, hogy ne legyen kúszóáram. Csak nem értettem miért kell több kivezetés, ahogy az több helyre le van írva. Gondolom azért, hogy biztosan érintkezzen.

Hát nem kell több kivezetés feltétlen, csak több érintkezési pont a fegyverzettel. Aztán 1 helyen kivezeted, az úgy jó, mert akkor nem kell bevagdosni a fóliát.

Így gondoltam a rögzítést, (ahogy a képen). Jó erősen pont ott 2-3 kábelkötegelővel. Ez így jó lenne vagy ragasztó is kelleni fog oda? Több érintkezési pont? Hogyan, ha egy kivezetés van? Fólián belül több helyen úgy ahogy a képen és egy helyen kivezetni? Nem értem

Mindenképp finoman sodrott rézvezeték kell, ami nem szakítja kapásból darabokra az alufóliát.

Értem. Akkor nem kell ragasztó, csak erősen meg kell szorítani, úgy, hogy az alufólia is egyben maradjon és ne mozogjon, forogjon benne a vezeték, ugye? A vezeték végét beónozhatom picit vagy nem kell?

Heló, én a kondikat úgy csináltam, hogy a kivezető kábelt az alufólia teljes szélességén leblankoltam, és a tekerés végén a fóliát a leblankolt sodrott rézkábelre tekertem. Ez elég pepecs munka, de így elég nagy lett az érintkező felület ahoz, hogy nagy áramokat is könnyen kibírjon. A több kivezetéses kondit meg úgy csináltam, hogy az egyik fegyverzet az folyamatos, a másik pedig több részre van vágva. Minden szétvágásnál tekertem egy kábelt a fóliához, és egy menet után, újabb alufóliát kezdtem tekerni a folyamatossal egyszerre. Ezt többször is megismételtem. Persze én találomra csináltam ezt, így a kapacitások nem egyformák, így könnyebb variálni őket.

Az ónozás az jó is, mert az alu-réz érintkezések nem kedvelik egymást.

Rendben. Akkor ónozás lesz. Majd érdeklődök a Fólia-Max-nál is, hogy van-e nekem megfelelő méterre végható fólia. Ha nincs akkor marad Pack-Centrum.

Nagyon szép kondi! A kábelt ónoztad? A kondit, hogyhogy nem szorítottad össze kábelkötegelővel? Az a kis csík szigetelőszalag tartja össze?

Köszi. A kábelt nem ónoztam, mert nem tudtam arról, hogy az alu meg a réz összebalhézik. Amúgy azért nem kötegeltem össze, mert olyan erősen összetekertem a rétegeket, hogy kő kemény lett. És úgy láttam, hogy elég csak a széttekeredést megakadályozni, hogy ne tudjon szétmenni. Amúgy az aljába ütöttem egy fa korongot, amihez egy műanyag lapot csavaroztam és méretre vágtam. Amúgy sziloplasztot is nyomtam a lap és a fóliák közé. Ez megakadályozza, hogy szétcsússzanak a rétegek. De a szoros tekerés miatt amúgy se csúszna szét, ezt csak a biztonság kedvéért tettem rá.

Sziasztok van egy tekercsem kb 1500 menet 5 cm átmérőn néhol egy egy szál huzal meglazult és kicsit feljebb jött mint a többi szerintetek működne még ?

Újra kell tekerned. Kivéve, ha meg tudod igazítani tökéletesre (amit eléggé kétlek).

Üdv mindenkinek!

Közben tovább nyúztam a tekercset. Születtek érdekes videók (75TH-val, illetve az 4S016-T-vel), tompa kitörési ponttal, amin vidáman szaladgál ide-oda a szikra.
Mellé képek is, különös szkópjelek és egy VATEG embléma, ilyen gyár is volt itt Pesten, ott született a 4S016-T.

A két frekvencián való berezgés úgy jött elő, hogy csökkentettem a csatolást a szekunder megemelésével , ilyenkor közelebb kerülnek a felhasadt rezonanciacsúcsok. A kialakuló szikra változó elhangoló hatása elegendő ahhoz, hogy a két rezonancia egyszerre megjelenjen.

Közben a primert lecseréltem. Az újabb kicsit vékonyabb huzalú, több menetes, ha jól számoltam, pont 30. A mellékelt képen a csak vörösesen derengő cső mutatja, hogy hálás a kör impedanciájának megemeléséért, nem izzik annyira. A vcs. tekercs mindössze 10 menet, a primer alatt, tőle 1 centire.
A szekundert megemeltem a primeren belül annyira, hogy a tekercselésének kezdete a primer kezdete fölött van valamivel. Így csökken a vcs. felé való csatolódása, kevesebb energia vész el belőle a visszacsatolás felé.

Jut eszembe: a GU-50-ekkel is kipróbáltam a kapcsolást (pentódának kötve). Ami a legfontosabb tapasztalat: 1000V tápfesz mellett a segédrács ellenállás nem lehet 20k-nál sokkal kisebb, mert csökken a szikrahossz! A katalógus g2 feszültségre 350V-ot ad meg, ezt kell leosztani az 1000-ből, amire az itt a fórumon többször felbukkant kapcsolás 3k-ja édeskevés (a max rácsáramra is figyelni kell)! 30K-val szépen muzsikál, a cső sem izzik.

Ha kell, tudok adni 3,8centis csapágygolyót, azon jobban mutat ha mozog a plazma, pláne a folyamatosüzemű

Köszi, van csapágygolyóm, olyan 3 centis, valamikor valami tankban hordta a hátán a lövegtornyot
Csak felrögzíteni macera, mert rohadt kemény, hogy kifúrjam. Forrasztani nem próbáltam, szerintem nem lehet, mert ötvözött acél. De rögzíteni muszáj, mert ha leesik, kinyír valamit. Egy GU81-emet már megölte

Ha nagyon sima volt a felület, akkor nem alakult ki a szikra. Néha segédlettel is nehezen. Érdekes, akkor a cső sem izzott, csak ha szikrázik.

Én keményforrasztottam az egyikre egy 6-os anyát ezüsttel, majd újrapolíroztam. Egy másikra ráhegesztettem keskeny rozsdamentes csövet AVI-val, talán ez a legjobb megoldás.
Fúrni ezt lehetetlen, plazmával belevágtam az egyikbe egy lyukat, de még úgy sem bírtam kifúrni. Kilágyítani megintcsak nem lehet, elolvastam egy könyvbem, és azt írták, hogy 2 napig kell valami 800 fokon tartani, majd 3 napig hűteni lassan. Szóval ezek tényleg elnyűhetetlen, és persze kezelhetetlen cuccok.
Sima felületnél folyamatosüzemben kell egy kiindulási plazmát biztosítani, aztán a plazma onnantól kezdve a saját maga kitörési pontja lesz.

Gondoltam a keményforrasztásra, csak vennem kell hozzá oxigént...
Az anyás megoldás tetszik, szétszerelhető.

Én propánnal szoktam keményforrasztani, az oxi-acetilén nekem drága mulatság. Egyébként ilyen hatszögletű anya helyett meg lehet menetezni egy kifúrt hengert, az szebben mutat.

Előkotortam a hegesztett golyót is. Ennél csak szebben lehet megcsinálni, csak nem volt mivel forgassam hegesztés közben.

A propán megolvasztja a keményforraszt? Nekem nem sikerült vele. A zoxigénes (amit az Árpád vesz ki a viszbül ) viszont remekül megy.
Sajnos drága, az igaz.

A henger jó ötlet, van vastag falú, olyan centi átmérőjű rézcsövem. De hatos anyára gondoltam először.

Szép! Talán leesztergálható, vagy leköszörülhető, nem? De így se rossz.

Bővebben: Link
Persze ahhoz egy nagyobb égőszár kell, hogy érdemben lehessen vele dolgozni. Mivel a lánghőmérséklete fele akkora sincs, mint az oxi-acetilénnek, ezért jóval tovább tart, mire felmelegíted. 810 fokig nekem viszi az ezüstöt és a foszforozott rézpálcát is tökéletesen. A sárgarézzel már gondok vannak, de azt nem szoktam használni.
Esetleg még propán+oxigén keveréket lehet használni, azzal azért már nagyobb lánghőmérsékletet lehet elérni.

A hegesztést nem célszerű bántani, mert letöri az esztergakést, ha nem elég egyenletes. Kicsivel jobban kell megcsinálni a hegesztést, akkor egy kevés köszörüléssel+csiszolás+polírozás kombóval tükörsimává lehet varázsolni.

Üdv mindenkinek.

Megcsináltam a toroidot, 102 cm-es alu gégecsőből. Az lenne a kérdésem, hogy az miért van, hogyha felteszem a toroidot, akkor egyáltalán nem ad szikrát, de ha ráteszek egy drót darabot akkor megjelenik némi szikra. Toroid nélkül csak tővel, a 14.3nFos kondival tudtam kicsikarni a legnagyobb szikrákat (kb. 20cm). Nem tudom, hogy a cucc mennyre érzékeny a kapacitásváltozásra? A toroid + dróttal a 16.7nF-ossal is csak 3-4 cm-es szikrák keletkeztek, de a 26,7nF-ossal már csak apró, néhány miliméteres szikrák. Az a baj, hogy e két érték között nem tudom számottevően változtatni a kapacitást. Van valami ötletetek?

Mert ezt számolni is kéne, hogy mekkora kapacitás kell a szekunderkörbe.

Értem, és azt hogyan lehet? Viszont az, hogy az ívelt, sima felületről nem indul meg a szikra, és a rajta lévő hegyesből meg igen, az miért van?

Akkor most hogy méretezted az egész rendszert, ha nem számolással?
2 csatolt rezgőkörünk van, legkönnyebben pedig a szekunder oldali kapacitással lehet hangolni. Mivel nálad egyetlen paramétert sem ismerek, ezért ezt csak te tudod megoldani, hogy hangolva legyen. Skory oldaláról letöltöd a tesla számító programot, vagy a netről valahonnan a winteslát, és kiszámolod a szekunder oldal paramétereit. 1 dolog azonban nagyon valószínű, méghozzá az, hogy bőven le kell tekerj meneteket a szekunder tekercsről. De amíg nem számoltad ki, addig ne fogj bele. A letekerés esetén is csak egyszerre maximum 50 menetet tekerj le, majd teszteld le.
Az, hogy csúcsos felületből jön szikra azért van, mert a térerő a csúcs közelében több nagyságrenddel nagyobb (a térerővonalak a felületből mindig merőlegesen lépnek ki).

A cső két végét, hogy rögzítetted egymáshoz?

A bilinccsel amit adtak hozzá. Ez a fajta cső elég merev kialakítású, és más nem jutott eszembe. Nem sziklaszilárd, de azért tart. Persze egy erősebb húzásra szétugrana, de ezt nem kell rángatni.