Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Akinek nincs forgó kondenzátora az keressen meg privát üziben! A Vatera nagyon drága.
Üdvözletem!
Ma délután kitaláltam,hogy végre be kellene dobozolnom a rádióm.E közben pattant ki az a kérdés miszerint:mi alapján készítünk teketcset rádióba?Nyilván induktivitás,de van erre valamilyen képlet?Menetszám-átmérő-huzalvastagság háromszög?Más:Szeretnék csinálni egy nagyobb teketcset,130 menetesre gondoltam,minden 15.-nél leágazás.Milyen átmérőre lenne célszerű megcsináni? Köszönettel:Máté. U.I.:Egyébként 'tipikus' elrendezést alkalmaznék,középen kondi,baloldalt a leágazások jobboldalt meg antenna,földelés hüvelye.Mindez faalvázon,(talán) bakelit előlappal.
Induktivitásra van képlet. Sok is. Bővebben: Link
Azt, hogy milyen, mekkora tekercset készíts az nagyon sokmindentől függ.
Üdv!
Már régen írtam ide, de találtam egy olyan érdekességet, ami biztosan "felkavarja az állóvizet" a detektoros témában. Érdemes lenne ui. kipróbálni olyasvalakinek, aki erős hely KH adó közelében lakik. Sajnos a szolnoki 1341KHz-es nagyadó már nem sugározza a MKR-t, ezért én már nem tudom kipróbálni. Tehát: annó gyermekkormban, még 1985-86 táján talán, amikor még Szolnokon két KH adó is ontotta az éter hullámait, általános iskolás barátommal elábrándoztunk azon a dolgon, hogy vajon ki lehetne-e használni a nagyteljesítményű adók vivőhullámait információ továbbítására, amikor éppen nincs moduláció, mondjuk néhány a másodperces adásszünetekben. Azt találtuk ki elméletben, hogy egy több sebességes orsós magnóval 2,38cm/s sebességgel felvesszük a rövid üzenetet - pár szót -, majd a rövid adásszünetben az "adó oldalon" lejátszuk mondjuk 9,53cm/s sebességgel gyorsítva, a "vevő fél" pedig azt rögzíti 9,53-mal, majd lejátsza 2,38-cal. Mondjuk ez lett volna a "Vatyi-Roby féle hang-SMS". Sok ilyen elektronikai-hírközlési "butaságon" gondolkodtam akkoriban, és ez is megmaradt emléknek a tudatalattim háttér archívumában. Banális, gyermeki álmodozás, el is felejtettem, felnőttem, informatikus lettem, az elektronika-rádiózás pedig megmaradt hobbinak. Aztán a tavalyi nyár végi szabira levittem a Balcsira a Rádiótechnika 2010/7-8 nyári duplaszámát, ahol szokás szerint Wlassits Nándor "A rádió vezérfonalában" cikket kezdtem el olvasni. Az 1927-es év rádiós eseményeit felvonultató történeti áttekintés elsősorban a detektoros rádióvétellel kapcsolatos érdekességeket vonultatott fel és egyszer csak elakadt a lélegzetem: az egyik előfizető arról számolt be a közönségszolgálatnak, hogy neki detetktoros vevője van és a 60m-re lakó szomszédja, aki lámpás audionnal rádiózik hallja, főképp adásszünetben, hogy mit beszélgetnek a lakásban!!! Számat tátva olvastam e sorokat, mert azonnal előjöttek a gyermekkori emlékek, hogy miről is álmodoztunk. A detektoros rádió, mint adó?! Kollégák, lehetséges ez? A cikket be szkenneltem, csatoltam a kérdéses részletet. Szeretettel várom a véleményeket!
Ez nagyon érdekes. Örvendek, hogy felmerült ilyesmi!
A történet tisztára olyan, mint az Avatar-ban, vagyis gyerekkoromban azért juthatott ez eszembe, mert ábrándozás közben úgymond rákapcsolódtam a "Kollektív Tudatalattira" és "letöltöttem ezt az 1927-ben keletkezett információt". Tisztára, mint a Na'vik, akik eljárnak az "Emlékek Fájához", bár nem emlékszem , hogy a hajamat odakötöttem volna bármelyik gyümölcsfához a kertben anno.
Még azt szeretném kérni, hogy ha valaki kipróbálná ezt az effektust, majd rögzítse már és ossza meg mondjuk a YouTube-on. Már nagyon bánom, hogy annó nem próbáltam ki, amíg volt Szolnokon MKR...
Köztudott, hogy AM modulációnál a kisugárzott teljesítmény fele a vivőhullám teljesítménye, ami semmilyen információt nem hordoz, csak a vevőoldalon van szükség rá, az egyszerű demodulációhoz. A kisugárzott teljesítmény másik fele jut a két oldalsávra, ami a tényleges információt hordozza, A KH adók (tudtommal a Kossuth, bocs MR1, vivőjét kis sebességű adat átvitelre használ(ják)ták) a rendelkezésre álló kis sávszélesség miatt nemigazán terjedtek el, mert speciális berendezések szükségesek hozzá. Elég régi utolsó információim szerint állomásazonosítót sugároztak rajta.
A másik információval kapcsolatban az tény, hogy egy antennából, és egy diódából álló kapcsolással lehet zavarójelet visszasugározni, a diódán fellépő intermoduláció miatt. De hogy ezt a jelet még hasznos jellel modulálni is lehet, arról nincs tapasztalatom, de el tudom képzelni.
Szerintem lehetséges. A detektoros vevő és az audion antennái elég nagy méretüek
, és nyilván közel(talán épp egymással párhuzamosan)egymáshoz voltak(csatolásban). Az audion-gerjedéshatáron-nagyon érzékeny, a detektoros hallgatója(mikrofonként) "visszamodulált"és így a detektoros készülék is lehetett az adó.
Az előbbi dologhoz nem tudok hozzászólni, de egy másik, számomra megmagyarázatlan jelenséget (biztos van magyarázat, csak én nem ismerem) szinte bármikor tapasztaltam. 1957 elején került hozzánk egy Orion 331-es (csöves) rádió, ami akkori szakszóval "disszidált" nagynénéméktől öröklődött ránk. Gyerek és diák koromban igen sokat hallgattam. A Kossuth (nekem sosem lesz mr1) adónál a csendben nagyon halkan, mindig egy kicsivel előbb megszólalt az, ami utána rendes hangerővel jött. Szentendrén laktam.
Duplex átjátszó tornyán minden csavart alaposan meg kell húzni és lefesteni, mert a korrodált csavar zavar.
Ilyen jelenséget én ( kazettás ) magnetofon felvétel visszahallgatásakor tapasztaltam. A szomszédos menet hangja átmágnesezi a szalagot. Kicsit zavaró. * BBC-t hallgattam két úton két rádióval: 1. rövidhullám közvetlenül. 2. műhold oda-vissza + magyar URH hálózat. * A solti adón a teljesítményszabályozás miatt késleltetés van.
Idézet: „az egyik előfizető arról számolt be a közönségszolgálatnak, hogy neki detetktoros vevője van és a 60m-re lakó szomszédja, aki lámpás audionnal rádiózik hallja, főképp adásszünetben, hogy mit beszélgetnek a lakásban!!!” A dolog ikább fordítva képzelhetző el, és semmi titokzatossság nincs benne. A lényeg itt bújik meg "főképp adásszünetben" A történet szerintem arról szól hogy a visszacsatolt audiont a tulaj addíg tekergette amíg "begerjedt" a korabeli szóhasználataal éve (oszcillátoként, adóként működött) és valószinűleg valamelyik alkatrész átvette a hangrezgéseket (A mikrofónia, gyakori jelenség volt az elektroncsöves technikában, de egyéb alkatrész is is okozhatja) ami modulálta a túlcsatolt audion jelét. Ezt minden gond nélkül lehetett venni egy detektorossal. A régi szép időkben amikor még audionokat/visszacsatolt audionokat építettünk és őrületbe kergettük a szomszédokat ha túl hangosan hallgatták a "jó ebédhez szól a nóta" c. műsot.
De itt pont fordítva volt. A vcsa t használó hallotta a detektorost használót.
Üdvözletem!
Kissé kihalt a topic.'Ébresztőként' egy kérdés:Tudom,hogy detektoroshoz lehet használni piezos fülhallgatót,viszont kell munkaellenállás is.Hány Ohm-os legyen illetve hogyan kössem(soros/párhuzamos) a fülessel? Más:Megmakacsolom magam és végre bedobozolok egy rádiót.Tekerccsel hangolhatóra gondoltam(nem variométeres,bár az is tervben van ).Vaterán láttam egy ötletes megvalósítást,én is valami hasonlót szeretnék.Bővebben: Link(Eszméletlen egyesek mennyit nem adnak egy ilyen egyszerű dologért!)Aztán egy 'normálisat' is szeretnék véglegesíteni,ennek már meg is van a terve.Be is ékelnék ide egy kérdést:Tekercs ügyében ~130 menetre gondoltam,leágazásokkal 50mm-es átmérőre.Vajon jó lesz? Máté.
Az ellenállék lesz a detekték munkaellnálléka. Gyakorlatilag legalább ugyanannyi, mint a dinamikus fejhallgaték ellenálléka, azaz 2 kilOohM. Természetesen párhuzamosan kötendő, mert a kristály fejhallgaték egyenáramúlag szakadás, a sorbakötésnek nincs értelme. Pont azért kell vele párhuzamosan ellenállék, hogy egyenáram folyjon át rajta.
Gyakorlatban 50-200 kohm-ot kötnek a kristály(piezzo) hallgatóval párhuzamosan. Azért nagyobbat a mágneses hallgató ellenállásánál, hogy kevésbé terhelje a diódán át a rezgőkört így annak nagyobb lesz a Q-ja ezzel pedig jobb a szelektivitása.
Az RC időállandó a legmagasabb hang frekvenciáját határozza meg. Próbáltam kristály fejhallgaték kapacitását mérni, de a hallgaték kattogott, a digitális kéziműszerék pedig hülyeségeket írt ki ( minden méréshatárban nagyon mást ). Valami más módszerrel kellene mérni ( +L +GDO ? )
Nem érdemes tudományos elemzésbe merülni. Fogadd el bátran az "öreg rádiós rókák" tanácsait. Nézdd csak a melékelt képet! Működik.
Abban igazad van, hogy az időállandóra is figyelni kell de detektorosnál pont azért használják, hogy minél kevéssé terhelje a hallgató a dióda- rezgőkör rendszert. Egy ilyen minimál hardvernél ez is az eredményesség feltétele. Amerikai detektoros "megszállottak" szinte csak piezzó hallgatókat használnak. A piezzó hallgató mint mechanikus rendszer elég magas frekvencián rezonál, nem tekinthető klasszikus C elemnek ezért a nagyobb ellenállás szubjektív mélyítése előnyösebb.
Sziasztok! a detektoros rádiómhoz szeretnék elemet csatlakoztatni hogy hangosabban szóljon, van erre valami megoldás? már rég írtam ide
Igen, de az eleméket hangfrekvenciás erősítékhez kell kapcsolni. Az erősíték bemenetét a fejhallgaték helyére ( helyette 4 .. 47 kiloohmos ellenállék ) kell kötni, a kimenetére pedig a fejhallgatékot vagy hangszórékot.
köszönöm a választ! megpróbálkozok vele, most úgy szól jól a rádióm hogy összekötöttem a hifivel, de az úgy már nem hangulatos
Ez valami új nyelv amit használsz? Őrjítő olvasni! Tudom akkor ne olvassam...
Csak alkalmazkodok a fórum szóhasználatához. Itt "biztosíték" szerződési kitétel ( garancia például hitel visszafizetésére, mint a jelzálog jog bejegyzés ) a szokás a "biztosító" alkatrész helyett.
Én nem használnám ezt a kitekert nyelvet, gondolva a legifjabb olvasókra akiknek egyébként is probléma a helyes műszaki kifejezések elsajátítása. Akinek meg tetszik az inkább privát üzenetben szabadon gyakorolja! Kazinczy és társai már egyszer elvégezték a nyelvújítást és mi nem vagyunk akkorák, hogy nyomukba lépjünk.
Ugyanakkor teleppel előfeszitve még a "hagyományos" két dinamikus hallgatós telefon is jobban működik. Erre még tini koromban sem tudtam görcsöt kötni, és most sem (ettől még gyakorlatban is tapasztaltam)...
Ez olyan X aktás dolog
Használd bátran a szakmához, fórumhoz illő és alkalmas nyelvezetet. Ne szégyeld!
Tán a rejtelem abban leledzik, hogy minden dióda kezdeti, könyök szakaszában meglehetősen nagy differenciális ellenállást képvisel., így nagy rajta a veszteség. Ez csökkenthető, ha minél nagyobb "pufferkondit" használnánk, ennek viszont gátat szab, hogy a hangfrekvenciát viszont ne vágja. Meg kellene nézni pontosan az impedancia viszonyokat. Ha viszont a diódát némileg előfeszíted, a differenciális ellenállása lecsökken, így kisebb rajta a veszteség is, nyilván hangosabb lesz a szerkezet. (ez csak okoskodás, sohasem számoltam utánna, de úgy érzem, valami ilyesmi a magyarázat)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |