Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
A/D konvertáláshoz külön kivezetésre került az analóg és a digitális táp-föld lábak a PIC ben. Mindez a zavarszűrés minimalizálásához lett kialakítva. Legtöbb esetben az analóg és digitális lábak simán összekötésre kerülnek, pedig ez végeredményben helytelen. Miként lehetne a legjobb megoldásra törekedni? Persze a legjobb az lenne, ha külön táp lenne mindkét feladatra, így a teljes elválasztás megvalósulna. Egy táppal azonban lehetne alkalmazni pl. PI be kapcsolt (megfelelően méretezett) L-C szűrőt. De ilyent még nem láttam. Valahol régebben találtam hangdigitalizáló IC adatlapot, aminél ez a kérdés ki volt emelve, még a NYÁK kialakítása is komolyabban felmerült. (Sajna most nem jut már eszemben mely IC volt) Szóval nemtudom mennyire kell komolyanvenni a fentieket, érdemben lehet-e javítani az A/D bizonytalanságán vele.
Ti mit gondoltok erről?
Olyat nem tudsz esetleg ahol assemblybe vannak a minta programok?
Idézet: „Szóval nemtudom mennyire kell komolyanvenni a fentieket, érdemben lehet-e javítani az A/D bizonytalanságán vele.” Az biztos, hogy lehet. Csak az a kérdés, hogy a feladat igényli-e, vagy sem? Mert ha nem, akkor felesleges szórakozni vele. Ha igen, akkor meg nincs mese, meg kell csinálni.
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy CCS-C-ben (16F877) Hogy kell lekezelni a megszakításokat (RB0/INT)! Tulajdon képen ennyi:
Köszönöm!
![]()
Aham....
Köszönöm! És ez a "ext_int_edge(H_to_L);" az átmenetes megszakításokért felelős?
Konkrétan, hogy melyik átmenetnél következzen be. (H to L vagy L to H)
Idézet: Ebben igazad van, általánosságban megfogalmazva a kényesebb alkalmazások esetén érdemes a zajt minden eszközzel minimalizálni. És pont itt vagyok bajban, mert a nagyságrendekkel sem nagyon vagyok tisztában, hogy mekkora javulást lehet elérni ezen tápoldali és fóliakialakítás megválasztásának eszközével a gyakorlatban. „Ha igen, akkor meg nincs mese, meg kell csinálni.” Engem az nagyon érdekelne milyen megoldásokat javasoltok. Ha eltekintek a különálló két tápegység alkalmazásától, akkor konkrétan milyen szűrést lehetne alkalmazni az analóg és digitális táp közt? Az általam említett L-C PI kapcsolást? De milyen töréspontra méretezve? Amióta felmerült a kérdés bennem a felbukkanó emlékeim szerint az ISD 2500 sorozatú Voice Record/Playback Devices kapcsán találtam valamely adatlap ajánlása szerint részletes anyagot a fenti problémára, de most mindezt sehogy sem találom a neten. Idézet: Éppenséggel tudok: Milan Verle: PIC Microcontrollers, de angolul van. Sok értelmét meg nem látom: a részletek között elvész a lényeg. Ha a lényeget megérted, akkor meg magad is át tudod írni. Mondjuk a printf függvény assembly változatát mellőzném... „Olyat nem tudsz esetleg ahol assemblybe vannak a minta programok?”
Köszi ezt már én is megtaláltam. Tanulmányozom mindet aztán majd kérdezösködök ha elakadok.
Köszi
Sziasztok!
Van itt ez a lcd vezérlö program. Mplab sim-be tökéletes de proteusba semmit nem csinál. Vagyis csinál de nem jelenik meg semmi a kijelzön. Nemértem hogy miért?
Sikerült müködésre birnom. De ugy, hogy az lcd iniciálást átirtam ugy hogy hexbe egyesével a lépéseket. Nincs semmi forgatás meg ilyesmi. De miért nem megy ugy? És nem csak ez hanem az összes ilyen példa nem megy. Rossz lenne a proteusom?
Sziasztok! 16F628A-ra írtam egy számláló programot, a pic belső oszcillátorát használom, a kérdésem: a TIMER_0 időzítő órajele a belső oszcillátor negyedét használja?
Topi cikkében olvastam: "Alapból minden timer a processzor órajelén üzemel" ez minden pic-re igaz? Mert a másodperces számlálóm elég gyors lett, és nem tudom hol számoltam el magam.
Van egy Fosc oszcillátorfrekvencia és van egy Fcy utasításciklus-frekvencia. PIC12-16-18 esetében Fcy = Fosc/4 (mivel egy utasításciklus négy oszcillátor periódust vesz igénybe) és ez a timerek belső órajelének forrása.
Tehát Fosc = 4 MHz esetén Fcy = 1 MHz és a timerek esetében ez utóbbival kell számolni, ez megy az előosztó bemenetére.
Erre a Proteus topikban nagyobb eséllyel kaphatsz választ. A PIC-kel foglalkozók nem feltétlenül tudják azt, hogy mi a Proteus, vagy ha tudják, sem feltétlenül használják.
Sziasztok
Én azt szeretném kérdezni hogy MPLAB IDE v8.66-ba hogyan lehet programot írni és azt lefordítani hex-be Előre is köszönöm!
Hello!
A project menübe létrehozol egy uj projectet. Legegyszerübb a project wizardal. Ott be állitod a pic tipusát, kiválasztod a forditod pl:assembler, elmented valamilyen névenés a végén egy asem fájt is tudsz csatolni. Ez utobbit késöbb is lehet. Ezután megnyilik az uj project, az uj fájl létrehozásánál létrehozol egy lapot és valamit bele irsz. Mented mint xy.asm. És csatolod a projectedhez a source fileshez. Különben nem tudod forditani. csö
Sziasztok! Tud valaki PIC24-hez MicrochipC-s library-t SPI kommunikációra? Én csak memóriakártyás SPI-t találtam, az most túl bőséges nekem.
Olyasmit keresek, ami pl. ilyen egyszerű formában ír, vagy olvas, vagy éppen inicializál: SPI_write_f(0x33), a= SPI_Read; stb... Köszönöm!
Adatlapból azt a néhány regisztert szerintem nem bonyolult kinézni...
Üdv.
Szeretnék beruházni egy pic programozóba. Mindenféle képen pickit3-ban gondolkodom. Nézegettem a Chipcadnél az árakat és nem tudom eldönteni hogy melyik érné meg jobban. Egy sima PICKIT 3 vagy a PICkit 3 Debug Express??? Mi az a debug express? A plusz nyák amit adnak hozzá?
Szia!
Én anno majdnem ugyan ebben a dilemmában voltam, csak PICkit2-vel. Végülis én a Debux Express panelos csomagot vettem meg, mondván hogy az a panel úgyis legalább fél évig elég lesz nekem, addig úgyis csak LED-eket fogok villogtatni. Aztán végül is kevesebb mint egy hét alatt kinőttem azt a panelt! Szóval én a helyedben csak magát a PICkit3 programozót venném meg. (Egy hete vettem egy PICkit3-at én is.) Idézet: Én nem a Microchip, hanem a Mississippi Egyetem oktatói által összeállított perifériakönyvtárát használom. A PIC-kwik projektben találsz mintapéldákat. „Sziasztok! Tud valaki PIC24-hez MicrochipC-s library-t SPI kommunikációra?”
Szerintem is ez lesz.
Tudnál esetleg ajánlani egy Picet amivel gyakorolhatok. Mondhatsz többet is a lényeg hogy ne a 2500ft feletti kategóriában legyen. Most kezdem még csak tehát nem kell komoly dolog de azért ne is legyen "buta" az a PIC. Köszönettel: tamitsrob
Szia!
8 láb - 12F683 14 láb - 16F684 18 láb - 16F648A, 16F88 28 láb - 16F886, 18F2520, 18F2523 (12 bit A/D), 18F2550 (USB), 18F2620 40 láb - 16F887, 18F4520, 18F4523 (12 bit A/D), 18F4550 (USB), 18F4620
PIC18F14K50, PIC18F4550, PIC18F4520, és PIC24HJ128GP502 mikrovezérlőkhöz találsz tananyagot a honlapomon, azt neked kell tudnod, hogy melyik érdekel leginkább.
Az első kettő USB-n kommunikál, a másik kettőt USB-soros konverterrel felhasználásával soros porti (UART) kommunikációval kötöm PC-hez.
Olyan próbapanelt ami a kezdőlapodon látható be lehet szerezni a Chipcad-nél? (kerestem de nem találtam...)
|
Bejelentkezés
Hirdetés |