Sziasztok,

Végre elkészült a 16 lemezes HHO generátorom, nagyon szép lett... holnap lesz az első próbája, márha sikerül KOH-ot szereznem, ha nem akkor marad a konyhasó

Szia!

KOH lúgos elektrolitot, a konyhasó savas elektrolitot ad. Inkább lúggal próbálkozz, ha nem lesz KOH-d, a szódabikarbónát próbáld.

Egy félreértés ;a konyha(és minden más) só sav és lúg egymásra hatásakor keletkezik-"kioltják"egymást.Tehát a sós elektrolit semleges kémhatású.Se nem savas se nem lúgos.Szódabikarbóna helyett ajánlom a nátriumkarbonátot(mosó szóda)nem barnul az elektrolit(szódabikarb. igen)

Szia! Ha csak próba akkor se rakjál bele semmilyen sót! Ha be is akarod valahova vezetni akkor pláne mert a konyhasóból (nacl)elektrolízis hatására kiválik a klór és az erősen oxidáló és mérgező gáz! A motor belsejében percek alatt rozsdát hoz létre. Tavaly nyáron volt egy érdekes tapasztalatom a klórral. Egy edénybe klórmeszet hagytam az asztalon a műhelyben másnap a körülötte levő (~20cm) összes vas rozsdás lett úgy hogy csak a fedél nem volt a tárolóra rátekerve!

Pár fotó a celláról

Sziasztok!
Akkor PWM-el nagyobb a vízbontás hatásfoka? Szerintetek nem lenne jó ha változtatható frekin egy 555-el szaggatnék egy irf1405-öt?

http://www.alt-nrg.org/pwm-v2.html

Árban ugyanaz kb és mindent tud, nekem nem is melegszik, igaz csak 4-5A-rel tudtam még kipróbálni

Bővebben: Link
Inen rendelhetel kálium hidroxidot .

Ezt én is megépítettem,tényleg nagyon jó.Nekem 15A-el is ment,itt már kellett a FET hűtőborda,de nem vészes a melegedés.És nem is minden frekinn melegszik

Szerintem is korrekt kapcsolás, én rögtön a NYÁK-ra rátettem a relét meg minden cicomát is

A KOH az kálilúg néven is fut?

A frekvencia változtatásával az ég világon semmit sem szabályzol. A kitöltést kell szabályozni. Ennek a hatásfoka pedig azért jobb mint pl. egy sima tápegység, mert kapcsolóüzemben működnek az áteresztőtranzisztorok.

22%-os kálilúg? Hát azt én biztos nem tölteném semmilyen HHO cellába, pláne, hogy valami festék segédanyag kategóriában van.
Budapesten az azúr vegyszerboltban kapsz technikai tisztaságú (99,5% ha jól emlékszem) KOH-t, 1kg 1000 forint körül van. Ez a bolt a Ferenc körút közelében van.

Hú de szép!

Halihó!
Ha jól tudom, akkor a Kálilúg amely 22%-os, az tovább hígítható desztillált víz hozzáadásával és előáll a nekünk szükséges (max.) 5%-os lúgos oldat.(elektrolitfolyadék).
Az hogy a boltban milyen "polcra" rakták, az pedig ne befolyásoljon.

Üdv,
Robi

Srácok!

A Superpotyi barátunk és társunk és azóta már sok mindenki más is a nagy finomságú fém"vatta"-t használja a visszaégésgátlásra.
Kérdésem:
Van valakinek másik működő megoldása erre a célra? Ha van, akkor ossza már meg legyen szíves.
A másik... valaki segítsen legyen szíves, hogy milyen tapasztalatai vannak a fémvattás kialakításában.
Gondolok itt arra, hogy milyen méreteket kell alkalmazni hosszúságra és átmérőre... ha egyáltalán volt már ez kísérlet tárgya.

Köszi,
Üdv,
Robi.

Köszi Igyekeztem

Szia!

Biztos vannak más lehetőségek is, de tudomásom szerint ez szinte az egyetlen megfelelő megoldás, a visszacsapó szelepes játékszerek egyáltalán nem megfelelőek. Arról nem is beszélve, hogy ez tűnik a legolcsóbbnak is. A kivitelezése is rém egyszerű, cca. 150 - 200 mm hosszú réz cső darab, a végében egy-egy kis lukacsos lemezke, vagy hálódarab, hogy a fémgyapot tömör is maradjon, jól meg kell tömni 0000 -ás minőségű rozsdamentes acélgyapottal, vagy bronzgyapottal, bár ez utóbbi kis hazánkban nem elérhető. A rajzát a képekben megtalálod. Körülbelül 700 Ft- ért vehetsz fémgyapotot, ami akár három- négy darabhoz is elég. A végére a csatlakozókat akár fel is forraszthatod, ha rézből vannak, avagy menetet kell vágni. Ragasztani nem ajánlott, nem biztonságos.

Nem ok nélkül így készülnek a visszaégésgátlók, hiszen a gyáriak is ilyenek. A feladata a csőben végigszaladó lángból a hő azonnali elvonása, hogy ne tudjon túljutni ezen a "hőgáton". Erre pedig csak a megfelelően sűrű, jó hővezetésű fémszövedék alkalmas. Elegendő tömeggel is kell rendelkeznie, hogy nehogy maga is felizzon a bejutó hőtől és jó hővezető fallal, hogy kifelé gyorsan le tudja adni.
A gyáriak viszonylag kicsik, de azok vékony tömlőre, pl. acetilén-oxigén hegesztő, készülnek. A tömlőben csak egyfajta gáz van normál esetben és nagyobb nyomáson.
A durranógáz bontónál kétféle gáz van a csőben, kis nyomáson és nagyobb keresztmetszetben, tehát az átáramló gáz nem tudja elfújni, olyan mértékben hűteni a szűrőt. A házi gyűrögetésű sem lesz soha olyan tökéletes, mint a gyári, ezért is a nagyobb méret.

Akvárium buborékoztatók ugyanilyen csöves megoldás, kettő a talpával szembe fordítva, de ennél is számít a lyukak mérete.

Nekem sajnos picit rozsdásodik a gyapot, nincs már igazi rozsdamentes cucc...

Szia! Én is beraktam egy "akvárium" visszafolyásgátlót de az szerintem csak arra jó hogy a vizet ne szívja ki a buborékoltatóból leállítás után. Ebben csak egy gumi darab van ami ék alakúra végződik és ott el van vágva ha szívja a levegőt kinyílik ha ráfúj akkor meg összenyomja a nyomás. Ezzel nincs is semmi baj de a hidrogén égési sebességével nem tud lépést tartani szerintem előbb visszaég mint hogy lezárna. Ha pedig kevés gáz jön és "össze" robban akkor saját maga nyitja az utat a keletkezett vákuummal. a 22-es csapdája
A légszűrőhöz tettem egy "gyapotost" igaz ez csak ~ 3cm és 12mm-es a furat meg elől egy 0,8mm-es fúvóka van de eddig nem jelzett hogy baj van meg utána még ott a bubi!

Üdvelek mindenkinek.Egy gondolat a visszaégés gátlókhoz.Mitől robbanna vissza a HHO gáz a bontó tartály felé?A szívó szelep már zárva van amikor a gyujtás indul(ha a benzin motort vesszük alapul)dieselnél szintén zárva van a szívó szelep amikor a gyulladás indul.(másképpen nem is lenne gyulladás-nem lenne sűrítés)Tehát a motor felől semmi sem gyujthatja be a HHO gázt.Akkor miért ez a páni félelem a visszaégéstől?Minek lázasan kutatni az ilyen-olyan szöveteket,ha anélkül sincs visszaégés?Egyébként is a buborékoltatónál(víz zár)tökéletesebb és olcsóbb megoldás nemlétezik.De hangsúlyozom;ezek nélkül sem volt egyetlen egy visszaégésem sem több mint egy év alatt,amióta a HHO technikát használom a kocsimban.Persze mindenki úgy bonyolítja ,teszi drágábbá a kütyüjét,ahogy akarja.

Szia Zoli!

Részben igazad van, már ami a benzines, karburátoros változatot illeti. De ebben is csak akkor, ha a motorral sincs soha probléma.
Én már láttam a karburátoron kipufogni motort! Nem mesélték, hanem pont velem fordult elő egy 1300-as Ladánál. Elszabadult a vezérműlánc, mert a szervizben nem biztosították le a fogaskereket és amikor megszűnt a terhelés és motorfékbe ment át az autó (NDK, Zinnwald után erős lejtó Drezda felé) akkor bizony mielőtt összetörte mind a nyolc szelepet a karburátoron jött ki a kipufogógáz, illetve az el nem égett üzemanyag. Ezt még csak tetézte, hogy szombat délután volt és szakadó eső. Ha akkor lett volna benne vízbontó cella, egész biztos berobban az is! De ez ma már gondolom nem nagyon fordul elő, bár ki tudja.

A dízelnél pedig egyáltalán nem értek egyet veled, mert bizony ott sokkal másabb a helyzet. A szívás megkezdésekor nagyon felhevült motornál azt kell mondjam, hogy a levegővel együtt beszívott durranógáz ha meg tud gyulladni, akkor bizony visszaégés gátló híján egészen visszaég a buborékoltató felső teréig, ahol jelentős mennyiségű durranógáz található és felrobban a bubi. Ha az sincs, akkor az elektrolit tartály fog kinyílni, mint a tubarózsa! Ez sem okoz nagy problémát azon kívül, hogy minden tele lesz lúggal, rosszabb esetben a cella is szétmegy. s nagyon valószínűnek tartom, hogy a hirtelen nagy hanghatástól még balesetet is okozhat az ember, mert a váratlan dolgok kiszámíthatatlan reakciót váltanak ki. Ezt azért mégis csak meggondolás tárgyává tenném.

Az, hogy nálad még soha nem volt probléma, annak szívből örülök és kívánom, hogy ne is legyen, de nem szabadna elbagatelizálni a dolgot! Vajon mi ér többet, egy 1000 forintos védelem, vagy egy sok ezer forintos kár?

Tisztelettel közlöm, hogy ez kizárólag a magánvéleményem, nem kell rá hallgatni, csak elmondtam, mert fontosnak tartom. Egyébként nem tudom megakadályozni, ha valaki fejjel akar menni a falnak! Majd meglátja mi a keményebb, a fal, vagy a feje!

Srácok!

Mivel a végcélunk nem az, hogy magunknak elkészítsük a bontót és berakva a szekérbe jobban húzzon a ló, hanem az, hogy minden féle ma még más gázt vagy olajszármazékot használó berendezést ellássunk "ócsó" energiával, ezért...
Ezért dolgozzunk ki (papíron is) vagy vegyünk át már jól működő berendezés-együttest és tesztelve fejlesszük tovább minden eredményünket felhasználva.
Közel ingyen továbbterjesztve a laikus nagyközönség felé is.
...És ekkor jön be a képbe, hogy magadnak még csak-csak bevállalsz egy "még kiforratlan" megoldást próbára, de a barátaidnak ismerőseidnek és mindenki másnak már egy olyan szerkezetegyüttest kell kínálnod, ami BOLONDBIZTOS és tele van biztonsággal (a teljesítményre nem gátló hatással).
Én csak akkor fogom másnak is beszerelni, ha azt tudom, hogy a gyerekülésben utazó kisgyerkőc is megéri a következő évet.

Üdv,
Robi :yes:

...használjunk inkább villanyt? Szerintem az egyetlen dolog, amire nem lehet használni gazdaságosan a HHO cellát az pont az energiatermelés, tekintve, hogy az ára meg fog egyezni a villanyszámlával. Már ha elektrolízises bontásról van szó.

Szia! Ez azért nem egészen így van ha hálózatról vett árammal bontasz vizet ~2.5V 200A az a hálózatról.Azzal már azért lehet rendesen gázt termelni! (Már mutattak be ilyen szerkezeteket olvass utána csak mivel ez nem áll senkinek az érdeklődési körében nem reklámozza senki!) Akkor az 230V ~2,6A veszteséggel! viszont a hidrogén 1500 °c-on ég. Egy "villanyrezsó" 230V 900W 4A+veszteség és legjobb esetben 400°c ad le. Számolj!

Számolnod neked kéne egy kicsit, az, hogy x hőmérsékletű valami, az ég világon nem mond semmit. Ha te 100W-al bontasz vizet, akkor hiába 1500 fokos a láng, vagy több, 100W hőt fog közölni azzal, amihez te hozzányomod. Próbálj csak meg felforralni 1 liter vizet HHO-val, rögtön meg fogod látni, hogy a lánghőmérséklet semmit sem jelent önmagában.
Elég nonszensz azt gondolni, hogy ha 100W-al bontunk vizet, akkor a gáz elégetésével több hőt kapunk, mint 100W.

Valóban igazad van a lábos el fog olvadni! Ha utánna néznél akkor tudnád hogy létezik "lánghegesztő berendezés" HHO-val meghajtva a földgáz meg a pb a közelébe sem jöhet!!!

Szerintem te nem érted, miről is beszélünk. De a te logikáddal ezek szerint a lézerek hatásfoka sok százezer %. Ha egy 200mJ-os lézert befókuszálsz a levegőbe, a plazma akár 50 ezer fokos is lehet. Ehhez pedig alig kell pár száz watt (jó esetben). Tehát ha a hőmérséklet 50 ezer fok, akkor az 33x jobb hatásfokú, mint a HHO. Legalábbis szerinted.
A valóság az, hogy te itt teljesítménysűrűségről beszélsz, aminek van köze a teljesítményhez természetesen, de nem összekeverendő. A lézerek esetén lehet elérni a legnagyobb teljesítménysűrűséget, ahol azt nézzük, hogy mekkora teljesítmény koncentrálódik mekkora térfogatban. Belátható módon ha konstans a teljesítmény, viszont a térfogat tart a 0-hoz, akkor a teljesítménysűrűség (és egyben a hőmérséklet is jó közelítéssel) tart a végtelenhez.
Tehát továbbra is, az, hogy elégeted a 100W-al bontott vízből nyert gázt, nem kaphatsz több hőt, mint 100W. Ha ezt nem érted, akkor ajánlom a termodinamika tanulmányozását. Ha 100W-nál több hőt kapnál, akkor neki lehetne állni örökmozgót építeni (Spanyol Zoltán logika).

Szia! Én nem akarom megváltoztatni sem a fizika sem a termodinamikai "törvényt" de az hogy munkavégzést hogyan hasonlítják össze az nem szerintem hanem a fizikusok szerint is kétséges eredményt ad.
Arra gondolok hogy végzünk egy egyszerű kísérletet: vegyél egy bontót amihez használsz egy nagy teljesítményű transzformátort 300W a szekunder oldalon 2,5V 100A az egyszerű vízbontó ezzel a rendszerrel ~3l gázt termel percenként bemelegedési idő nélkül! Ha ezt meggyújtod és elkezded melegíteni a pohár vizet az meleg lesz addigra mire az elektromos "rezsó" bemelegszik.
Ezzel én nem a törvényt változtatom meg csak arra nincs mértékegység hogy a gáz előállítása elektrolízissel mennyivel kevesebb elektron munkába kerül annál hogy egy "drótban" ütköztetjük az elektronokat.
Az igaz hogy sokkal egyszerűbb megépíteni egy wolfram szálas hősugárzót mert nem kell hozzá szinte semmi drót, ventilátor(ha van) kapcsoló. Egy HHO szerkezet sokkal bonyolultabb. Viszont egy gázkazán is bonyolult mégis használják nem? Ha ennek a kettőnek az összehasonlítására szűkíted a nézeted akkor a HHO fog nyerni!

Persze, a rezsónak van egy jókora hőtehetetlensége. De ez a kezdeti hőenergia sem veszik el, mert a rezsó meg kikapcsolás után is forró marad.

Erre nem is kell mértékegység, ha mindkettőhöz villamos áramot használunk, akkor a bevitt energiát wattban meg lehet adni.
Ha nem akarod átírni a fizikát, akkor el kell, hogy fogadd, hogy ha elektromos úton bontasz vizet, és a keletkezett gázt elégeted, nem kapsz semmi esetre sem több energiát (Joulban vagy wattban, akármiben), mint amennyit a bontásába belefektettél.
A gázkazánt jelen esetben ne keverjük ide, mert a földgázt és PB-t nem elektromos úton nyered (ezért lehet akár olcsóbb is, mint a villany pl. fűtésre) Lehet venni külön hidrogén és oxigént is palackban, de akkor megint nem lehet közvetlen villanyrezsóhoz hasonlítani, mert nem villamos úton állítod elő, így az ára is más lesz.
Tehát az energiamegmaradás az elektrolízisre is, így a HHO gáz előállítására is vonatkozik.
Ha a HHO-t és a villanyrezsót összehasonlítjuk, a rezsónak lesz jobb a hatásfoka, mégpedig azért, mert a HHO cellában feszültség esik, ami veszteséghőt termel (de ha ezt is felhasználjuk, akkor ugyan ott vagyunk, mint a rezsó esetén).