Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „aki nemtud megepiteni egy olyan kapcsrajzot ami az elobb volt, csak piff-puff -al akkor az vegyen labor tapegyseget erositobe is!” Az a kapcsolás oly mértékben értelmetlen ez ellen a hiba ellen, hogy ennyi erővel vörös kakast is lehet áldozni éjfélkor. Több szót nem is vesztegetek rá. Idézet: „ha lenne egy jo, par 100VA -os toroidom biztos nem kutyulnem occe plussz 12v -nyi drottal csak, h nezugjon” Pedig ez az egyetlen értelmes megoldás, ha túl nagy a feszültség, mint jelen esetben. Na jó, még alternatívaként el lehet cserélni egy másik trafóra.
Ok! Nagyobbakkal nem szokasom vitatkozni,..
Sziasztok!
Van egy orosz hiperszil trafóm, amit feszültség szabályzóval szeretnék használni. Ha csak simán rákötöm a 220 ra akkor nem zúg, vagy talán csak nagyon halkan. Ha viszont a fényerő szabályzóval használom(mert elvileg lámpához való) akkor zúg. Maxra tekerve is. A zúgás igazából nem lenne zavaró, csak nem tudom, használható e így hosszabtávon, vagy tönkre mehet a trafó? Esetleg mivel lámpához való a fényerőszabályzó, rakjak valami kondit vagy valami tekercset az áramkörbe? Ez segíthet, hogy ne zúgjon? Köszi
Szerintem a legjobb módszer a primer és szekunder ellenállásból számolni. A szekundert át kell számolni a primerre (áttétel négyzetével szorozni), és az összesített ellenállásból a P=Epszilon*Uprimer^2/R képlettel számolható a teljesítmény.
Epszilon az úgynevezett drop, vagyis névleges feszültségesés, értéke az amatőr gyakorlatban 0,03 és 0,3 között változik, 1 VA-es trafóknál 0,3 körül, 10 VA-nél kb. 0,18, 100 VA-nél kb. 0,1, 500 VA-nél toroid: kb. 0,05, EI: kb. 0,08.
Sztem itt a natúr magra adta meg a méreteket, mert másképp honnan tudná, hogy tekercselt lemezből van?
De javítsatok ki ha tévednék... Egzébként igen, én is valószínűnek tartom a 350W-ot! :yes:
Ebben igazad van, csakhogy egy mag önmagában semennyi teljesítményt sem bír, hanem csak a rátekercselt rézzel együtt. A végeredmény a tekercsellenállásoktól és a megengedett veszteségi teljesítménytől függ közvetlenül, és csak közvetve a vastól. Tehát először meg kell határozni, hogy milyen lesz a tekercs, és aztán lehet teljesítményt számolni!
Ugyanarra a magra nagyon eltérő teljesítményű trafókat lehet tekerni attól függően, hogy - milyen a vas minősége, (Bsat=1,5...2 T) - mennyire akarjuk gerjeszteni (ettől függ, hogy bekapcsoláskor mennyire morog) - mennyire tudjuk/akarjuk kihasználni az ablakkeresztmetszetet (gépi tekercselésnél jelentős hely kell a spulninak, pláne egy ilyen magas, kis belső átmérőjű trafónál, kézzel viszont akár teljesen is betekercselhető.) - mennyi a megengedett melegedés (felhasznált szigetelők hőmérséklettűrése), és milyen a hűtés (természetes, zárt térben, vagy forszírozott, nyitott térben). Ezek közül az első három tényező a tekercsellenálláson keresztül hat. A fenti tényezőktől függően ezzel a maggal kb. 100 VA-től 600 VA-ig lehet a megtekercselt trafó teljesítménye. Sőt még kisebb is lehet, de ahhoz már nagyon gyenge tekercsek kellenek. Profi trafógyártók a fenti paramétereket egy átlagos optimum körül szoktak megválasztani, ezért csak kevésbé változik a teljesítmény (kb. 200 és 400 VA között), egy barkácsolt trafónál viszont bármi előfordulhat. A vasmagra próbatekercset kell tekerni, és megnézni, hogy mekkora menetenkénti feszültségnél nem búg. Ezzel ki kell számolni a menetszámokat, és megbecsülni, hogy mekkora keresztmetszetű huzal tekerhető rá (a primer és szekunder között egyformán elosztva a felhasználható ablakkeresztmetszetet). Ki kell számolni egy menet átlagos hosszát, szorozni a menetszámmal, ebből ellenállást számolni, majd ebből és a megengedett veszteségi teljesítményből meghatározható a maximális áram. Egyébként ha egy ekkora magnak csak 1,5 kg a súlya, akkor az nem tömör vas, hanem kb. a 30 térfogatszázaléka szigetelő. Persze lehet, hogy valójában 2 kg, és akkor rendben van.
Hello, a zúgás miatt azért mehet tönkre, mert, ahogy lentebb már irva lett, hogy a vezetékek szigetelése megsérülhet a rezgéstől. De -szerintem- kibírja. Nem hallottam még ilyenről, a trafók a túláram miatti hőtől szoktak meghibásodni. De nem is biztos, hogy a vezeték rezeg, hanem inkább a vasmag lemezei...ez miatt nem aggódj.
Szerintem a fényerő szabályzódba bele vannak szerelve a kellő LC-tagok...
- az előzőekben írtam választ,de valami közbejött és elszállt -
Pafi! Úgy van ahogy mondod. A vas magában még nem minden. Amit írtam "gyártásközeli élményből" merítettem. A rövidke képlet hátterében 1,7 körüli Bmax, normál gerjesztés, gépi tekeréshez szükséges maradék lyukátmérő, hűtés nélküli körülmények vannak. A vas méretéből tényleg 2 kilo körüli tömegnek kellene lenni, tehát vagy rosszul saccolt Zoly, vagy nem csak vas a vas. Megjegyzem közel sem vagyok profi, de szívesen tanulok a profiktól. Pafi! - Hogy számolod a szükséges huzal hosszakat? Próbálkoztam már vele. Közepes menethossz megszorozva a menetszámmal, de az a közepes menethossz nem adja magát könnyen. Az első tekercselési sor még OK, de a sokadik... - A huzalátmérő számításánál mekkora áramsűrűséget engednél meg?
electricnusi!
Én nem vagyok ebben profi, (régebben tekercseltem pár tucat mindenféle trafót saját célra,) a toroidokat inkább csak használom, illetve nagyfrekis toroidokat készítek, és én sem tudom, hogy hogy kellene egészen pontosan menethosszt számolni. Megsaccolom, aztán egy kicsit hosszabbat szoktam levágni, de mivel összesen 20...50 g kell, ez nem kritikus. Akitől rendelni szoktam, Becsák Jani (Inducomp) ha jól tudom, egy olyan szoftvert használ, ami minden menet helyét előre meghatározza, így nagyon pontosan tudja előre tervezni az összes paramétert. Konkrét áramsűrűség értéket nem tudok (nem is lehet!) mondani, ez függ pl. a mérettől és a megengedett belső hőmérséklettől is. Ezt leginkább tapasztalati úton lehet meghatározni adott konstrukcióhoz tartozóan!
Na ez az!
Köszönet a válaszért! Jó lenne egy ilyen szoftver .... Vadászgatok, de még nem lőttem meg az igazit. Próbáltam írni is valamiket - papíron, gépen -,de ezek sem lettek igaziak. Az a gyanum, hogy nem is lehet mindent csak számítás alapján tökéletesen leméretezni. Mérni, okoskodni, finomítgatni talán minden extrább esetben kell. Figyelek, nézegetek, ha látok valamit bedobom. Inducompos progit ismered?
Sziasztok!
Lehet hogy már egy kicsit régi a téma nem tudom valaki olvassa-e. Azt szeretném kérdezni hogy rendelt-e már valaki a DSP System-től toroid trafót és ha igen akkor meg van-e vele elégedve,milyen véleménye van róla Válaszotokat előre is köszi Levi
30...50%-al dragabb mint mas ceg (pl. Elektris, Toroidvill) de nem jobb semmivel
Hello látom itt már mindenki tekercselt valamit.Ha valaki tudna nekem segiteni azt megköszönném arrol lenne szo hogy E alaku vasmagra szeretnék tekercselni de a képlet kicsit homályos ilyesmi rémlik:vasmag átmérö osztva pl:50hz-el szorozva 230=1 voltra esö menetszám.Ez jo igy?
Szia
A trafon van tekercs vagy csak csupasz?
Helló
Csupasz egy Mot vasmagja pontosan de csak érdeklödési szinten érdekelne a képlet vagy hol tudnék utánna nézni?
Ajánlom:
Áts Illés: Kistranszformátorok , Műszaki könyvkiadó 1969 Ha lesz időm leírom egyszerűen.
Üdv mindenkinek!!
Szeretnék egy részletes elemzést kérni bárkitől a toroid trafóról!! Aki tud kérem segítsen!! engem elsősorban a vezetékek értelmezése érdekel!! (melyik vezeték mire szolgál,melyik vezetékre kell rákapcsolni a 230V-ot és hogy honnan kell levenni pl a 12V-ot vagy a 24V-ot) Előre is köszönöm a választ!! Jah és mindenkinek Boldog Karácsonyt!!
Ezt így nem lehet megmondani ahány toroidtrafo anyiféle lehet a kivezetése.Ha ismeretlen egy trafonak a kivezetése arra vannak modszerek, hogyan kell meghatározni pl:drótvastagsák, ellenálásmérés.
Hali
Ha estleg tudnál csatolni valamilyen jó minőségű fotót, akkor talán azzal lehetne valamire menni. Így vakul mondani valamit.... A vezetékek vastagságáról már lehet valamit kapizsgálni.
Sziasztok!
Nem pont a témába vág de ez a legközelebbi a kérdésemhez. Kérdésem az volna ,hogy tekertem egy trafót autótápba és a primer 26X0.5mm Litzéből van, hogyan tudnám ezt megtisztítani lehetőleg egyszerre pl: belemártani valami lötyibe? Mert nem igazán volna kedvem eggyenként meg kapargatni öket!! Csak 104Db 0.5mm szálról van szó!!! Elöre is köszönöm az ötleteket!! üdv:Gyurika
Én is erre lennék kíváncsi...
Ma hozták meg a toroid trafót, egyik oldalán két piros vezeték lóg ki, a másik oldalán pedig két fekete, és két zöld. Gondolom a két pirosat kell kötni a hálózati áramra, és a két zöldet a +28V-ra, és a két feketét a "földre" Már csak az lenne a kérdésem, mivel kicsit meglepődtem rajta, a fekete vezetékből kettő van. Az megoldható úgy, hogy a két feketét összekötöm, és úgy rakom rá az erősítőre? Gondolom a trafó csakis váltóáramú lehet, szóval elvileg működhet. Szerintetek?
Sok minden lehet, de nagyon valószínűtlen, hogy egyforma színű vezetékeket kellene összekötni. Azok általában egy-egy tekercs végei. A te trafódon szerintem 3 tekercs van. Mondjuk egy primer meg két szekünkder. Ha esetleg árnyékolás is van benne, az mindenképpen egy vezeték (legalábbis ahol én gyártatok ott biztosan).
Az ellenállásmérés szeirntem is sokat segíthet a döntésben. Vagy ha van egy alacsony váltófeszültséged, azt kösd rá bármelyik tekercsre, és mérd meg a többit. Az arányok megint sokat segíthetnek (Az alacsony váltónak is terhelhetőnek kell lenni, mert ha éppen kis ellenállású tekercset választasz ki, leégeted a másik trafót).
A "hozták meg" azt jelenti, hogy vetted?
Ebben az esetben kérj tőlük leírást! Nekem a tarfóra ragasztott matricával egyértelműen megadja a gyártó, hogy melyik kivezetés micsoda, pedig magyar kisipari termék.
Lengyel Indel trafó, a típusa TST 300/014
3 tekrecses, 2x28 Voltos. Sajnos leírást nem találtam róla, de nagyjából sejtem, hogy mi micsoda. A két piros vezeték kaphatja a hálózati áramot (továbbá az megy a tekercs magjába), természetesen meg is mértem az ellenállását, és amin meglepődtem, az összes szín egy tekercset jelöl. Szóval tényleg hülyeség lett volna a két feketét összekötni. Amit látok még jelölést rajta az, hogy az egyik zöld kábelen, illetve az egyik feketén van egy kék zsugorcső szerűség, gondolom az adhatja a +28V-t, vagy a földet. Egy gyors, hülye kérdés. A két földet összeköthetem? Mert ezt a trafót egy hangerősítőbe szerelném be jobb hangzás érdekében, és ami most van benne trafó, egy kábelként szolgálja a földet, és 2x +28 Volt kivezetése van.
Küldök egy képet a trafóról...
Valószínűleg a csupasz zöldet a zsugorcsöves feketével kell összekötni. Úgy tudod leellenőrizni, hogy rámérsz a szabadon maradt végekre, és ha 56 V-ot mérsz, akkor jó!
A trafókál nincs + és -, hanem kezdet és vég. Vagy a kezdő, vagy a végződő drótra tették a zsugorcsöveket. Az egyik tekercs végét a másik tekercs kezdetéhez kell kötni, így fognak fázishelyesen összeadódni a feszültségek.
Igen, ez egy kicsit meglepet, de végül is jól kötöttem be, és jobban is szól
Nem azt mondom, hogy olyan nagy különbség van a kettő között, de mintha több lenne a basszus, és több részlet hallatszódna+egész hang aktívabb lett. Nem sokkal, de szerintem nem az van, hogy szebben szól, mert szebben akarom...
Az miért van, hogy a toroid a 2 Amperes biztosítékot is kilőtte? Ez is egy érdekes dolog, nem rögtön lövi ki a biztosítékokat, hanem minden másnap reggel. Még a hálózatit nem vágta le, de a két ampert csak bírnia kéne, ha 300 Wattos a trafó? Mit lehet ilyenkor tenni? Mennyivel vehet fel többet, amikor indítom a trafót?
Nincs lágyinditód,az ekkora és ennél nagyobb teljesitményű trafók pedig bekapcsoláskor nagy áramot vesznek fel néhány periódusnyi ideig,amig fel nem mágneseződik a vasmag. Ehez még hozzájárul a pufferkondik feltöltéséhez szükséges teljesitmény,amit nem is olyan egyszerű a toroidnak biztositani,tekintettel arra a tényre:a töltetlen kondenzátorok az első időpillanatban rövidzárként viselkednek..
|
Bejelentkezés
Hirdetés |