Addig szeretnék azért hallgatni zenét... Csak lenne már valami megoldás erre.

az sosem probléma
Rossz ötletnek tűnik, de nem az: Egy vékony vasvágó koronggal nem túl mélyen végigvágod a hegesztést, azon a vonalon, ahol úgy látod a lemezek összeérnek. Aztán ha nem elég mély, akkor mélyítesz rajta,de mindig egy kicsit, hogy minél kevesebb anyagot pazarolj. Aztán ha szétjött a két fél és nem esnek szét a lemezek egyesével még egy kis erőszakolásra sem, akkor ahol össze vannak olvadva a lemezek, ott leköszörülöd őket, amíg szét nem jönnek, ugyanúgy mint előbb, szépen lassan apránként, folyamatosan megvizsgálva, hogy nem-e jönnek már szét.
Én ezzel a módszerrel szedem szét a nagyobb hegesztett trafókat is, utánna átlemezelve a lemezpakett szépen összeszorítva kiválóan használható tovább.

Ez mind helyes, csak a bénaságom mellett az a legnagyobb gond, hogy NINCS lemezem másik...

Videót próbálj bontani, az abban található trafón általában van 12V-os tekercs....

Szia!
A képen szerelő adatokból nem derül ki mennyi az oszlop szélessége a trafónak, pedig az oszlop szélességéből és vastagságából lehet számolni a trafó teljesítményét.
A szétszedés egy ekkora trafónál kockázatos, különösen akkor, ha még hegesztve is van (összeszerelni már nem fogod tudni pontosan, nagyon fog szórni meg "zenélni", veszít abból az amúgy sem nagy teljesítményéből).
Amennyiben felül van a szekunder (általában az van felül) megpróbálnék inkább letekerni belőle szétszedés nélkül. Óvatosan lebontani a zöld tekercsszigetelést és szedni le a meneteket.

Értelmetlen ilyen kicsi és ennyire összehegesztgetett, belül impregnált trafókat szétbuherálni. Sokkal egyszerűbb néhány alkatrészből melléállítani egy kapcsolóüzemű stabilizátort. A kivehető max. áram alapján ilyent akár IC-ben is lehet kapni. Valamelyik tápegységes témában tárgyaltak nemrég 3A kimenőáramú IC-ről. Csak egy tekercs, dióda és potméter kell mellé. LM2576, stb.

Sziasztok!

Valaki tudja, hogy az ilyen vasmagos trafonak mi a megnevezese( pl van az EI core, meg R core)?
Es hogy hogy kell kiszamitani a teljesitmenyet?
Azt hallottam ezekrol a tipusokrol, hogy jobb a hatasfokuk, mint az EI magosoknak.
Egyenkent 20V-ot adnak es multimeterrel merve rovidzarlatban 18A-t ad.
Itt vannak a kepek:
Kep1
Kep2
Kep3

Hiperszil tekercselt vasmagos transzformátorok. Alakjuk alapján 2*UU vasmagos elrendezésűek, akár EE magosnak is mondhatnánk őket. Adataikat ugyanúgy kell kiszámítani mint bármely más trafónak. Anyagminőségük és kivitelük alapján nagyobb gerjesztési értékeket képesek elviselni. Mérettől, anyagtól függően akár 1,6-1,8 Teslát.
A hatásfok nem az anyag és az alak függvénye, hanem hogy mennyire terheled.
A képek alapján ~50 VA teljesítményűnek lehet becsülni őket, pontosabbat csak a méretek alapján lehetne mondani. Elsősorban a primer és a szekunder tekercsek ellenállása alapján.
Nem szokás trafót rövidrezárva méregetni.

Hiperszil magok. A teljesítményét ki tudod keresni ebből a táblázatból. A hatásfokuk tényleg jobb és jobban bírják a felmágnesezést is.

Megprobaltam felirogatni a mereteket.

A táblázatban legjobban a 2 X SG89/38-hoz hasonlít, ami 214 W-os. Amint látod, méretek nélkül egy fénykép nagyon csalós lehet.

Üdv! Ha leterhelem a trafó szekunder oldalát akkor mekkora feszültségesés fogadható el? A szekunder oldalra kötöttem egy 12V-os izzót és a feszültség így leesett 0,5V -ra ( üresen 16,8V van rajta)

Az izzó és a trafó mekkora teljesítményű?

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni egy trafóval kapcsolatban!
Van egy a fotón látható trafóm, amiről nem tudom megmondani, hogy mekkora teljesítményű!
Az adatait a rajzon tüntettem fel. Tudnátok ebben segíteni?
A trafót egy akkutöltőhöz szeretném felhasználni, a legnagyobb töltőárammal járatva. A 3 x 19V szekunder feszültséget tudom párhuzamosan kötni, nő akkor a teljesítmény (áram)? A szekunder oldali réz huzal átmérője 2 – 2,5 mm körüli. Ahogy látszik is kétszer van ugyanúgy megtekercselve, és már alapból párhuzamosan kötve.
Üdv.,

a 3 * 19 V-ot így nem tudod párhuzamosítani. Két részét kétutas egyenirányítással hasznosíthatod, akkor a tartósan kivehető áramod ~35 A. A harmadikat legfeljebb akkor lehetne kihasználni, ha szétbontanád a kötéseket. Akkor felmehetnél 52 A-ig, de az már a 400 Ah-s targonca akkunak is sok.

Köszi a gyors reagálást!
Az sem gond, ha szét kell szednem a kötéseket! Akkor csak simán párhuzamosan kötöm a három szekunder tekercset és egyenirányítom, vagy előbb egyenirányítom és utána közösítem? Pont egy kb. 420 Ah-s targonca akkut szeretnék vele tölteni.

Üdvözlök Mindenkit! Csöves erősítőhöz tekertettem egy hálózati trafót. Az egyik anód fesz 280 V, a másik pedig 300V lett. Egyenirányító csőnek AZ4 et szeretnék. Baj a két anód közötti kis külömbség vagy jó lesz így is ? A másik gondom, hogy az egyik fűtés csak 5,7 volt lett 6,3 helyett üresjáratban. Toldhatok a vezetékhez és tekerhetek még pár menetet vagy az egész fűtés tekercset újra kell tekernem.

Szia. HA rendesen össze tudod forrasztani a két huzalt, azt elszigetelni, és úgy tekerni rá, nameg persze van még hely akkor lehet. A lényeg, hogy biztos kötés legyen a két drót között.

Most akkor 1 trafó tekercseit kell párhuzamosítani, vagy kettőt?
Ha azonos feszültséget írnak a tekercsekre a táblán, akkor is ellenőrizni kell párhuzamosítás előtt, hogy valóban egyformák-e. Nem árt az ellenállásmérés sem. Erősen eltérő ellenállás esetén (belső-külső tekercs) nem egyenletes az árameloszlás. Párhuzamos kötés után az összes terhelést mérsékelni kell ~2/3-ra.
Előbb egyenirányítás és utána közösítés esetén a probléma ugyanígy fennáll.

A trafó úgy van megtekercselve, hogy két részre van osztva. Mindkét rész ugyanazt tudja 3x19V és a két rész, már egyszer párhuzamosan van kötve. De, ha lehet szétszedném a kötéseket, és csak amennyi szekunder tekercset lehet párhuzamosan kötnék, azon az 1 trafón belül a legnagyobb teljesítmény érdekében! Semmilyen táblázat nincs, Én mértem ki a kimenő feszültséget, ez valami "maszek" gyártmány.

Köszi. Miután lebontottam a prespán papírt, akkor láttam meg , hogy alig pár menetről van szó. Úgyhogy az egész fűtés tekercset kicseréltem.

[OFF]Ha van a fiókban pár BC546, BC556 ill. BD135, akkor 17V szekunderű trafóra már lehet építeni egy-egy kis kvázikomplementer (vagy ha van BD136 is, akkor komplementer) tranyós végfokot. Én pár éve a középiskolás gyakorlatos könyvemben szereplő komplementer egytápos végfokot alakítottam át: kicsit módosítottam a visszacsatolást, a közös emitteres feszfokozat meg kapott egy áramgenerátoros munkaellenállást, valamint az egyik darlingtont a végén kicseréltem egy kompozit-darlingtonra, így lett végül kvázi-komplementer (ezt a trükköt BEAG-éktól lestem). 16V DC-ről hajtottam meg, 8 ohmra 1,5W-ot adott le 0,1% THD mellett. Ez kellemes szobahangerőt és szép hangot jelentett. Ha érdekli Janit, megkeresem a kapcsolást, és felteszem ide. Az élesztése sem túl bonyolult.

Helló Fiúk!
Most direkt megnéztem a TBA 810 adatlapját, sőt elővettem az 'antik' fiókból egyet. Adatlap szerint 4-20V ! a tápfesz lehetőség, sőt kipróbálva sem rosált be, mi a gond?

Szia! Csak érdekesség képpen tedd fel, de Jani@-nak egy komplett erőlködője van TBA 810-sel, azt szeretné beröffenteni.

[OFF] Igen, érdekességképpen, éspedig azért, hogy ha továbbra is erősítő-építős kedvében marad, egy ilyen ún. "tankönyvi" kicsi végfokkal jó tapasztalatokat szerezhet, mielőtt belevág egy B5-be vagy egy VF2-be (vagy akkor már inkább Conductor-ba). Nade ez itt tényleg nem téma..

Sziasztok!
Csöves erősítőt építek, és szükségem lesz hozzá egy fojtóhoz a tápba. Találtam itthon Al=6000-es ferrit E magot. Kiszámoltam, és a 200 mA-es (0,35 mm) rézzel ~6 H-s induktivitást lehetne tekerni rá. Ez a ferritmag alkalmas erre?

Szia!
Sajnos nem, ferrit alkalmatlan rá. SM55 hiperszil már jó ehet

Első olvasatra azt mondom hogy valamit nagyon elszámoltál.

A réz és az induktivitás jó, de a ferrit(???) és az AL=6000 nagyon nem jó.
Tegyél fel fényképet a "vas"-ról és mellé egy gyufásdobozt méretaránynak...

Sziasztok!

Találtam egy nekem megfelelő, hiperszilre hasonlító kivitelű trafót, de nem ragasztott lemeztömbből áll.

Ilyesmi kivitel: http://sulifizika.elte.hu/Product%20-%20Photo%20-%20final/105/p105-n.jpg

Az [] alakú vasmag egyik felén a primer és a szekunder egyik fele, a másik felén a primer és a szekunder másik fele található, s ezek középen össze vannak kötve.

Ilyen trafóknál mennyi a trafó vaskeresztmetszete? Amit az egyik tekercsablakban mérek, vagy ennek duplája? Itt is elég négyzetre emelnem a keresztmetszetet a hozzávetőleges teljesítményhez?

Köszi!

Inkább akkor keresek valami légréselhető vasat. Egyébként az Al=6000 a vasmagra van írva, tehát fogalmam sincs. Már az is felvetődött bennem, hogy fogok egy 100-200VA-s toroidot, és vágok bele légrést, mint a toroid SE kimenőtrafóknál szokták.