Fórum témák
» Több friss téma |
Lehet, hogy a PEN-t eredetileg a lakáselosztóban a sorkapcsoknál választották szét, majd valami miatt az átkötő vezetéket kiszedték....de ez csak találgatás, keress meg egy szakembert percek alatt végigméri!
Amit a villanyóra szekrénynél mérsz az normális, ott ugyanis panel házakban a nulla és a védővezető még egy kábelen halad, ezt hívjuk PEN vezetőnek és csak a lakáselosztóban választják szét nulla és védővezetőre. Nálad ez a szétválasztás nem lett megoldva az elmondottak alapján.
Szerintem sem bonyolult, csupán a nézőpontok nem egyeznek, ha elolvasod akkor rájössz.Miből gondolod,hogy bonyolult?
Egyébként valóban hülyeség,szőrszálhasogatás az egész. Még egy kérdés,miért csak nekem címezted a megszólítást?
Bár abban igaza van bgsf-..nek,hogy nem ide való a téma,
de az utolsó válasszal még jövök. A vita onnan indult, nem kell a dióda, mert sönttöl,ezt megerősítetted. Én leírtam a védelem amiért beépíteném,most is az a véleményem. Arra a magállapításodra,hogy 3 alkatrészből áll egy egység ellenállás és diódák szerinted, azt írtam a gyári egységekben több van,amire azt írtad nem kellene ilyent írni. A fotók arról tanúskodnak,hogy nem írtam valótlant,ezért tettem fel. A relék LED-köreiről A varisztoros megoldást lehet nézni így is úgy is,azaz védheti a túlfeszültségtől a kapcsoló tranzisztort és védheti a LED-et is. Az egyenáramúnál itt a dióda szerepe csak az induktív feszültség levezetése, ami ellentétes irányú.,ezért a védődióda fordított elhelyezése, amíg egy 50Hz-es hálózaton sok olyan áramkör működik tirisztor, triac ,induktív fogyasztók,amik feszültség lökéseket okoznak.
Ha tudtok segitsetek,lakás belsejében kellene az ablakokra elektromos redöny,milyen vezeték kiépitést szükséges,és hova. Még nem csináltam ilyet,elöre is köszi.
Első lépés mivel működik majd .Egy közös táp lesz vagy sok egyéni? Honnan akarod kapcsolgatni ? Mivel?
Az olcsóbb megoldás a kapcsolóval való működtetés.
Mivel nem méltattál még válaszra,
Ha figyeltél volna és veszed a fáradságot,hogy elolvasod,rájöttél volna(talán),hogy nem nekem kell,csak válaszoltam rá,így az ajánlásod tartsd meg magadnak! Miért gondolod,hogy te több vagy? Mert nem! Nem te döntöd el miről lehet vitázni, nem a tied ez a rovat, a hülye, felsőbbrendű beszólásaidat tartsd meg az ismerőseidnek! A hópihe az olyan jellegű hozzászólást is megilletné, amilyen a tied. (Elnézést a modarátoroktól! Az egész egy kérdésre adott segítőnek szánt válaszból indult,részemről.)
Ezt az egészet csak te tudod megtervezni! Első körben kapcsolási rajzot kell készítened.(ez dönti el hogy hova mennyi vezeték kell) .Hova akarod rakni a tápegységet,nyomógombot,motort mind mind kell a pontos csövezéshez.szerintem ha az összes érintett végpontot egy 16 os csővel összekötöd nem jársz messze a valóságtól .A tápnak 2 a kapcsolónak talán max 6 vezeték,ja meg a végálláskapcsolók...
Mint irtam,nem foglalkoztam elektromos redönyökel.tehát nem tudom milyen fesz-szintüek,egyedi vagy csoportos.egy megrendelönek volt egy ilyen kivánsága ,de még ö sem tudja ,mennyi ablakot érint. A magam részéröl csak információt tanácsot szeretnék.Az interneten nézegettem de még az sem derült ki , hogy milyen feszültségüek a elektromos redönyök,azt látam ,hogy a kapcsolhatóságuk lehet távvezérelt,vagy kapcsolóval, tehát még itt tartok,nem sok??
A redőny motoroknak 230V kell.
Ha "kapcsolós" akkor a redőnymotor "N"kap . A kapcsoló kapja a fázist, onnan megy két vezeték a motorokhoz. Le-Fel inyány. A végállás be van építve a motorokba ezt ott lehet állítani. "Távvezérlés" estén vany a motorba bevan építve, vagy egy külön kis doboz a vevő egység, az elv ugyan az. FONTOS! AZ ÉRINTÉSVÉDELEMRŐL NEM MEGFELEDKEZNI. Sok sikert. 
Az interneten találtam olyan megoldást amit emlitesz azt hiszem ez lesz a legolcsóbb a megoldás ugyan az amit te is megerösitesz ,köszi
Sziasztok!
Van egy 150-es MIG CO-hegesztőm.A bejövő hálózati feszültség 220 V, 16 Amper. Hegesztés közben állandóan leveri a biztosítékot . A 16 Amperos biztosítékot nem tudom kicseréltetni mert régi szekrényben van Kicseréléséhez új villanyóra szekrényt kellene kiépíttetnem. Mit lehetne tenni ennek érdekében,hogy rendesen működjön? Várom ötleteiteket! Köszönettel!
Szia! A villanyóra szekrényben kellene kialakítani egy dugaljat és úgy megpróbálni, hogy leold-e. Ha rendben működik, akkor majd onnan kell 2.5-s hosszabbítóval a helyszínre vinned a csatlakozást.
köszi a segitséget a bejövö bisztosité k a gáz mert az 16 amperos és ez régi ház egy darab van bellöle erröl megy a hásztartás is mosogép fagyasztoláda hütö stb
Ez mondjuk épp nem érne semmit, mert inkább a vékonyabb és hosszabb madzagon keresztül nem kellene lekapcsolnia...
Próbálj meg kikapcsolni minden nagyobb fogyasztót és úgy hegeszteni. Bár tapasztalatból tudom, hogy a 16A-es olvadóbiztosítékot én is lazán ki tudom olvasztani a hegesztővel. Ha olyan a hegesztő, akkor próbáld meg kisebb árammal és vékonyabb pálcával használni. Sokmindent nem lehet a dolgon segíteni, mert egy adott pálcavastagsághoz kell egy adott áramerősség és ezzel teljesítmény, ezt pedig a hálózatból fel kell vennie a hegesztőnek.
A dugalj felszerelése vagy külön hálózat kiépítése mindenképp ajánlott de azt az egyszerű tényt sem szabad elfelejteni hogy B vagy C karakterisztikájú a jelenleg felszerelt kismegszakító! Ha B akkor azt lecseréltetheted a szolgáltatóval C típusúra. A "C" típus motorvédő, lomha.
Egy kis fondorlattal le is cserélik! Utána pedig vígan hegeszthetsz a többi készülék egyidejűségének figyelembe vételével. Potyo is nagy igazságot írt le, ugyanis a vékony de hosszú vezeték jól csillapítja az áram lökéseket. De ha nagyon hosszú és vékony a vezeték akkor meg nem fogsz tudni ívet fogni a feszültségesés miatt. Ha feltekered a hosszabbítót, tartós használat alatt felmelegedhet, összeolvadhat. Első lépésben tehát javaslom a "C" karakterisztikájú kismegszakító felszereltetését.
Egy készülék tervezése során a következő problémába ütköztem. Mekkora az elvárható átlagos maximális ingadozása a hálózatnak? Annak idején a Ferenczi könyvben -15 / +10% volt. A hálózat 230 voltra történő átállásakor szimmetrizálták a tűrést +- 10%-ra. Elvileg 2003-tól már csak +- 7,5 %. Imi azt mondta nekem, hogy az áramszolgáltató a 20 kV-os oldalon +- 5%-ot tart, ami igen szép érték. Ha ehhez negatív szélső értéken vagyunk, és hozzá adjuk a -3%-ot (a vezetéken a legnagyobb terhelésnél eső feszültséget, akkor -10,5 és - 8% tűrés jön ki.
Tehát akkor hogyan méretezzek? mekkora a hálózati abszolút ingadozás, ami a kapcsokon mérhető, leszámítva a vezetéken esőt? 7,5 vagy 5%? mit mond a szabvány? (A 20 kV-os oldalon szabályozás nem mérvadó, mert a 400 / 230 oldalon az ingadozás nagyobb is lehet (Például az utolsó trafó belső ellenállása miatt).
émász pdf keress rá a "perc" szóra.
Feszültség a kisfeszültségő felhasználási hely csatlakozási pontján A felhasználási hely csatlakozási pontján az ÉMÁSZ Hálózati Kft. a névleges feszültség ą 7,5 % (leágazási ponton +8/-7%) tartományon belül szolgáltatja a villamos energiát normál üzemállapotú egyhetes mérése alatt (bármely nap) a napi bármely 10 percre átlagolt értékek 95%-ában. Az egyhetes mérés valamennyi 10 perces átlagértékének a névleges érték +10/-10 % tartományába kell esnie. A legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban.
Szia!
Az ELMŰ-nél +- 7.5 %.. ez biztos, mert ott melózom 
Igen Gábor, ezt én is értem, és ez zavart, hogy mind három szám előfordul benne, és nem tudom, a berendezéseket melyikre méretezik.
Ezek az adatok ( +-% t percig ) azért vannak, hogy ezen belül nem kapsz kártérítést, ezen kívül kaphatsz.
Szerintem a készüléktől függ. Egy kávédaráló a +115%-tól ne égjen le, és kész. Egy lélegeztetőgép -80%-nál is szuszogtasson. Működik - nem működik - tönkremegy (*) - tönkreteszi a környezetét. (*) például biztosítócsere. Felhívom a figyelmed, hogy már rég nem színuszos a feszültség: a csúcsa vágott; sok a felharmonikus. Magyarországon villany, gáz, posta szabványt úgy állapították meg, hogy a szolgáltatók teljesíteni tudják. Azaz megnézték, mit tudnak a szolgáltatók és ahhoz alakították a szabványt.
Bizony ám! A sok kapcsolóüzemű táp oly mértékű zavart termel hogy pár év és nagy gondot fog okozni! Sebaj, akkor ismét módosítanak mindent hogy a szolgáltató jól járhasson.
A túlfeszültség védelem is pl ilyen. Elméletileg 3 lépcsős védelemmel kell hogy rendelkezzen az összes elosztó hálózat. A valóságban pedig csak 20KV-on van a trafók előtt de az is inkább a trafó védelmét szolgálja. 0.4-en csak az új építésű vagy felújított trafókban van de azoknak is nagy részük nem működik. (nincs NKI betéve) A 0.4KV-os szabadvezeték hálózaton meg sehol sincs.
Sziasztok!
Szétszedtem egy Kbmc-102 tip. kapcsolót, találtam benne 2db tömör, kb 8mm hosszú 1mm széles gumirudat, és nem tudom hová valók. Aki tudja segítsen kérem! Képek: a_bekarikazott_resz (Az alsót szeretném kicsit kipofozni HTV-KV_6/1
Szia!
A rajzon látható helyre tedd be ütközéscsillapítónak. Könnyebben a helyén marad, ha pici zsírral bekened a felületét (vazelin, LZS2 EP....stb.).
Magyarul semmi egrecíroztatás nincs a szolgáltatók felé, hogy egy "magasabb léc" átugrására rá legyenek kényszerítve. Jóóóó ez Jóska, ha bekenjük sárral. Városban "elmegy", falun meg nem nézik alapon. Ha így gondolkodna a világ, akkor bizony még mindig a kőbaltánál tartanánk.
 Nem mellesleg egy a gyáriaknál sokkal "kézre állóbb" labortápról lenne szó. Nem fog nagy áramot tudni, de azt biztosan, és ami fontosabb: zavarmentesen! Ugyanis kínai "barátaink" a kapcsolóüzemű berendezéseikből rendszeresen "kifelejtik" azt a 20 forintos kondenzátort és tekercset, ami zavarszűrőnek csak ímmel-ámmal nevezhető. Nem, még az a "látszatmegoldás" is luxus. Aztán én meg a különböző analóg áramköreim használata és tervezése közben sűrűn káromkodom. A kapcsolóüzemű zavarjel mindenen áthatol. Aztán lemezhallgatás (vagy épp átmentés) közben meg jön a hangszóróból a diszkrét "brrrrrrrr". Ez csak a legegyszerűbb példa volt. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
